Népszava, 1945. március (73. évfolyam, 29–55. sz.)
1945-03-01 / 29. szám
73, évfolyam 10. (29.) szám Budapest, 1945 március 1. csütörtök nué¥ AS 2001 ÁLDEM.OKRAT . 1 - A PÁRT KÖZPONTI LAPJA Szerkesztőség : V. Vilmos császár út 78 Megjelenik hétfő kivételével minden nap Kiadóhivatal: VIII. Conti utca 4. szám Március első napját örömmel köszöntjük: jön vele az újjáéledés reménye, az új magyar kiteljesedésnek ígérete. A forradalmak hónapja volt a történelem folyamán Márciusi és kegyetlen magyar tragédia, hogy tavaly március 19-én a Sztójay-féle hitványok meggyalázták a márciusi tradíciókat, előkészítvén a szörnyűséges germán jármot a magyarság nyakába. Európa története, a magyarság története is. Márciust csak a változtatás, a forradalmak hónapjának ismerte. Az idén a forradalom egész szélességében való kibontakozását várjuk a Változtatás hónapjától. A fölbuzdulás, a nekirugaszkodás, a nagy ígéretek napjai voltak eddig a márciusi napok, most, a felszabadulás óta eltelt hetek után, legyenek az erőgyűjtésnek, az elhatározottsággal való talpraállásnak, a rendteremtésnek, a munkának a napjai! Nagy szeretettel emlékezünk a régi márciusokra, de nagy igyekezettel nézünk az új márciusi napoknak elébe. A tavasz futalma száll felénk, hozza a rideg ősz és kegyetlen tél után, az ostrom hetei után a melegséget, a biztonságot, a munka megkezdésének, az emberi élet folytatásának a lehetőségét. Magyarok, a tavasz első napján emlékezzünk arra: a munkának milyen hatalmas dandára vár reánk. Magyarok, Március első napján minden tekintet a földre, a gyárra, az épületre, a munkahelyre szegeződjék! A városok lakosságának milliói úgy élnek majd a következő hónapokban, ahogyan a tavasz munkája indul el ezekben a márciusi napokban. A vidék népe úgy tud majd dolgozni a nyár izzasztó hevében, ha a városok népe, a bányák népével együtt, elhatározottsággal odaáll a mezőgazdasággal, foglalkozó néptömeg munkája megindításának a szolgálatába! Ne legyen senki számára unalmas annak a hangoztatása, hogy város és falu hegyek vagyunk, együtt kell dolgoznunk, segítenünk kell egymáson, egymás kezébe kell adnunk a munkát és a munka eredményét. Március tradícióit, a márciusi hősöket úgy tiszteljük legjobban, hogy amit a megelőző Márciusok forradalmat ígértek, azokat most valóra akarjuk váltani. Mennyivel tisztább helyzetben él a ma Márciusának embere, mint élt a régi Márciusok harcos katonája! Az csak bízott, reménykedett, ígért, a ma embere megvalósíthat, teremthet, realizálhat! Legjobban úgy áldozunk a márciusi emlékeknek, ha egyszerű mondattal, szóvirágok nélkül megállapítjuk, hogy az idei magyar Március a konszolidáció, a munka Márciusa legyen és lesz! Március fényes fejezetei után 1945 Márciusának fejezete szóljon a magyaroknak a munka területén egymással való vetélkedéséről. A munkának, házunk tájának, városainknak, falvainknak, országunknak, hazánknak teljes rendbehozatala szándékával folytatódjék a munka a gyönyörű tradíciókkal annyira teljes, új feladatokkal annyira terhes, a tavasz melegével olyan kedvesen jelentkező nagyszerű idei Március napjaiban! Miklós Béla miniszterelnök üdvözlőtávirata Sztálin marsallnak Miklós Béla, az ideiglenes nemzeti kormány miniszterelnöke a Vörös Hadsereg 27. évfordulója alkalmából a következő üdvözlő-táviratot küldte Sztálin marsallnak: — Engedje meg Marsall Úr, hogy önnek, mint legfőbb parancsnoknak az ideiglenes magyar nemzeti kormány legjobb kívánságait fejezzem ki a Vörös Hadsereg 27. évfordulója alkalmából. A magyar nép csodálattal figyeli a Vörös Hadsereg sikereit és mély hálával köszöni meg a német iga alóli felszabadulást. Nagyon kérjük Marsallt, adja meg a lehetőséget számunkra, hogy az új magyar hadsereg a hős Vörös Hadsereg oldalán bekapcsolódhassék a sztálini hadművészet tervébe és résztvehessen lehetőleg minél hamarabb a német fasizmus elleni harcban és annak teljes megsemmisítésében. MIKLÓS BÉLA Magyarország miniszterelnöke Hat hónappal Románia felszabadítása után. Az előmerészkedő fasiszták provokálnak - a nép válaszol! A Nemzeti Demokrata Arcvonal Radescu tábornok miniszterelnök azonnali letartóztatását követeli A Vörös Hadsereg döntő lassy-i áttörése után, 1944 augusztus 23-án, Mihály király a tábornoki kar németellenes tisztje, s az illegalitásban működő demokratikus pártok egybefogott erőinek segítségével elfogatta Antonescut és fasiszta kormányát, majd fegyverszünetet kért a Szövetségesektől. A román csapatok azonnal résztvettek a menekülő német erők szétverésében és Észak-Erdély, sőt Magyarország egy részének náci hordáktól való megtisztításában is. A Szovjet Unió, híven ahhoz a politikájához, amelyet Magyarországon is követ, nem avatkozott a román belpolitikába, hanem szabadjára engedte Románia belső demokratikus fejlődését: a nép maga számoljon fel a fasizmus és a reakció maradványaival. A háborús bűnösök megbüntetésére, a fasiszta mozgalmak teljes kikapcsolására természetesen a román kormány is — úgy mint később a magyar — kötelezettséget vállalt. A tábornokok uralmának válsága Először ideiglenes katonai kabinet alakult a németellenes tábornokokból, a demokratikus pártok néhány vezetőjének részvételével, de hamarosan kiderült, hogy: 1. ez a kormány nem tudja megtisztítani a katonaságot, a rendőrséget s az állami közigazgatást az ott megbújó s most már „álcázott" fasisztáktól, 2. a németellenes harcban kétségtelenül érdemeket szerzett tábornokminiszterek egy része képtelen szakítani a reakciós szemlélettel s a reakciós politikai körökkel, 3. a Szociáldemokrata Párt, a Kommunista Párt, a Magyar Dolgozók Szövetsége és a radikális agrárszocialista Ekés Front kivételével a többi demokrata párt, különösen Maniu Nemzeti Parasztpártja és Bratianu Liberális Pártja rengeteg fasiszta-gyanús, nácibarát és demokráciaellenes elemnek nyújt menedéket s ez akadályozza a demokratikus fejlődés előrehaladását. A korrupció és a csendes szabotázs után most már itt-ott fegyverek is dördülnek el. S a nép válaszol! A Nemzeti Demokrata Arcvonal, az összes valóban demokratikus erők képviselete most már nyíltan a kormány eltávolításátés a radikális tisztogatást követeli s ezt a követelést tízezres tömegek tüntető felvonulásai támogatják Románia minden részén. S ha a most meginduló tisztogatási hullám nem lesz elegendő, akkor jönni fog a második, a harmadik s a negyedik — a Dunamedence népei között nincs egy sem, amely el ne szánta volna magát arra, hogy kivívja a maga demokratikus szabadságát belső ellenségeivel szemben, miután a Vörös Hadsereg megszabadította a külső ellenségtől. A reakció működésbe lép Kormányválságok, miniszter-változások egész sora következett. A szocialista pártok a Nemzeti Parasztpárt balszárnyával szövetkezve megalkották a Nemzeti Demokrata Arcvonalat, amely sokhelyütt önállóan megindította a tisztogatást az állami és nemzetgazdasági gépezetben. Közben itt is, ott is előfordult, hogy nyílt összeütközésekre került sor a fasiszták és reakciósok provokációja következtében. A Szovjet Unió beavatkozására azonban csak egyszer volt szükség: amikor a román közigazgatás bevonult Észak-Erdélybe s ott ugyanazokkal a soviniszta, nemzetiségelnyomó módszerekkel próbálkozott a magyarokkal szemben, mint amelyeket a magyar fasiszták alkalmaztak a bécsi döntés után a román parasztsággal szemben. Ekkor az történt, hogy az egész apparátust a szovjet katonai hatóságok kívánságára azonnal visszarendelték Észak-Erdélyből Romániába s az orosz hatóságok támogatásával helyi demokratikus szervek — magyar vidékekér, magyarok, román vidékeken románok — vették át a közigazgatást. Nagy szerepe volt itt a szocialista szellemű Magyar Dolgozók Szövetségének, a volt ,,Madosz"-nak (ma már: Magyar Népi Szövetség), amely az illegalitásban együtt harcolt a szociáldemokratákkal és a kommunistákkal. A Nemzeti Demokrata Arcvonal tisztogató akcióiban valóban népi megmozdulásokra került sor és sorra buktak a titokban reakciós vagy éppen fasiszta politikát folytató miniszterek, rendőrprefektusok, polgármesterek Bukaresttől Jassyig, Turnu-Severinig és Temesvárig mindenütt hónapok óta szemmel láthatóan növekedett a nép elégedetlensége. Ennek ellenére a fasiszták és reakciósok féléve „kiméleti idő" után elég biztonságosnak érezték helyzetüket, hogy nyílt provokációra térjenek át. Az ostromállapot nem segít Radescun Február 24-én a királyi palotából, a belügyminisztérim és a rendőrfőkapitányság épületéből golyószórós támadást intéztek a Nemzeti Demokrata Arcvonal népgyűlése ellen; sok halott és sebesült maradt a téren. Nyilván ez volt a jel a fasiszták megmozdulására, mert röviddel később több más városban is véres összeütközésekre került sor. A felháborodott néptömegek a bűnösök azonnali megbüntetését követették, Radescuék válasza azonban az ostromállapot elrendelése és a csendőrség felvonultatása volt. A nép mindenütt felismerte a helyzetet: Temesvárott például 30.000, Brassóban 35.000 főnyi tömeg demonstrált. A ,,demokrata" színekben álcázott brassói „Avantul" szerkesztőségéből lövéseket adtak le a tüntetőkre; a tömeg benyomult s kiderült : a szerkesztőségi épület a fasiszták titkos raktára: rengeteg fegyvert, kézigránátot, horogkeresztes lobogót és náci propagandaanyagot találtak. A Nemzeti Demokrata Arcvonal tömeggylkossz megszervezésével vádolja a miniszterelnököt Mint a Szovjet Távirati Iroda jelenti, a Nemzeti Demokrata Arcvonal tanácsa nyilatkozatot tett közzé, amely a bukaresti véres eseményekkel kapcsolatban Radescu miniszterelnököt tömeggyilkosság megszervezésével vádolja és azonnali letartóztatását s a kormány eltávolítását követeli, egyben az egész ország lakosságát harcba hívja a fasiszták és cinkosaik, bújtatóik ellen. Ugyanekkor a Nemzeti Demokrata Arcvonalnak az eddigi kormányban résztvett tagjai táviratot intéztek a királyhoz, amely szerint „Radescu, Maniu, Negulescu és egész klikkjük a történtekkel kompromittálták az uralkodót és meg akarják semmisíteni az augusztus 23-i felszabadulás eredmén