Népszava, 1945. március (73. évfolyam, 29–55. sz.)
1945-03-01 / 29. szám
2. oldal nyeit — mindezt most, hat hónap után, amikor Romániában már valóban demokratikus uralomnak kellene lennie, úgy, amint azt a nagy Szövetséges Nemzetek is kívánják." A harc a román demokráciáért nyílt formákat öltött. Kemény és talán hoszszú is lesz. De eredménye nem kétséges, mert sorompóba lépett maga a nép. Szalai Sándor NÉPSZAVA Csütörtök, 1945 március 1 Köln az amerikai ágyúk tüzében A szövetséges haderők szerdai hivatalos jelentése szerint a nagy nyugati offenzíva változatlan erővel halad tovább és olyan sikereket ért el, hogy mármár a német ellenállás teljes felbomlásával lehet számítani. A 3. és 9. amerikai hadsereg közös offenzívája során most már, csupán 15 km-re áll Kölntől, Németország harmadik legnagyobb városától. A város, amelynek közelében tegnap elfoglalták Linda elővárost, már a nehéz tüzérség összpontosított tüzében áll. A 9. amerikai hadsereg csapatai közvetlen München-Gladbach előtt állnak, miután a város előtti utolsó kis folyón átkeltek. A 9. amerikai hadsereg északi szárnya és a Kalkaron át előnyomuló 1. kanadai hadsereg között a német haderőknek már csupán 50 km. széles folyosó áll rendelkezésre a visszavonulásra. Amikor a „Donausender" magyar bemondója ékszereket lopott . Már az elmúlt jobboldali rezsimek alatt számtalanszor derült fény valamelyik nyilas exponens sötét múltjára, vagy kétlaki életére. Nem egy ezek közül a politikai ambíciókkal túltömött férfiak közül gyakran került összeütközésbe a polgári büntetőkönyvvel és egykori tetteinek nyomait a bűnügyi nyilvántartó aktái őrizték. Most természetesen a felszabadulás után egymásután kerülnek napvilágra az eddig eltussolt vagy elhallgatott bűnügyek, amelyeknek „hősei" nyilasok vagy náci bérencek voltak. Ezúttal nem kisebb személyiségről rántjuk le a leplet, mint a „Donausender" magyar bemondójáról, aki napnap után szajkó módjára ismételgette az alkonyulóban levő náci propaganda frázisait és bolondgombáit és mérgezte azokkal magyarországi hallgatóit. A „Donausender" eme renegát szpíkere Farkas Bálint volt, aki azonban nem elégedett meg többels propagandaszólamainak szajkózásával, hanem — amint a rendőrség bűnügyi osztályán most sikerült megtudnunk — ha kedve szottyant, átrándult az alvilág vadászterületére is. Farkas Bálint németországi tartózkodása és ,,működése" folyamán ugyanis megismerkedett Tóbiás Kornél miniszteri tanácsossal, aki annak idején az Iparügyi Minisztérium és a kormány megbízásából a Németországban dolgozó magyar munkások ügyének kormánybiztosaként hosszabb időt töltött Hitler birodalmában. A nyár folyamán, mikor Tóbiás miniszteri tanácsos már Budapesten tartózkodott, nem várt látogatója akadt Farkas Bálint személyében, aki szabadságra jött haza Magyarországra és első dolga volt, hogy meglátogassa Tóbiás Kornélt. A miniszteri tanácsos a látogatás után megdöbbenve tapasztalta, hogy a lakásból mintegy 30.000 pengő értékű ékszer tűnt el. Azonnal feljelentést tett a rendőrségen, amely meg is indította a nyomozást. Ennek során kiderült, hogy Farkas Bálint, a náci propaganda magyar szószólója a 80.000 pengő értékű ékszert baráti alapon „kölcsönvette" és az Elevátor-kávéház (most Boráros téri) főpincére útján értékesítette. A kávéház tulajdonosának felesége ugyanis Farkas Bálintnak a nővére. Azt hisszük, ehhez a portréhoz nem kell kommentár, beszél az ahelyett. P. I. Mi történik a politikai rendőrségen Pest felszabadulása óta hat hét telt el. A németek és nyilas bérenceik kitakarodása után mindenki jogosan arra számított, hogy azok a nyilas brigantik, akik annyi ezer ember halálának és Budapest romhalmazzá válásának okozói, rövidesen elveszik méltó büntetésüket. Az indulás jó volt. A rendőrség megalakult, megtörténtek a kinevezések és megszerveződött a politikai rendőrség is. A rendőrség politikai osztálya megalakulása után rövidesen kézre is kerített két tömeggyilkost, a halálbrigádos Rotyist és Szívóst, akik a Néptörvényszék ítélete alapján már bitófán fejezték be gyalázatos életüket. És mi a folytatás? Budapesten felháborodottan látja az egész közvélemény, mi hogy a nyilasok — akik már nem bújkálnak bunkerek mélyén — a legszemtelenebb nyíltsággal járnak a városban. Nincs Pesten olyan ház, amelyben nem lehetne találni egy-két nyilast. Még jó, ha csak néhány feljelentés, vagy üzlet- és lakáskifosztás van a számlájukon. Sok nyilas elfoglalta régi hivatali beosztását és közérdekű ügyekben hoz határozatokat. Képzelhető, hogy mikép szolgálják az ilyen határozatok a demokratikus országépítés ügyét! Az utcákon nyíltan árusítják a nyilasok a fosztogatásból származó árut. A közönség pedig nem a rendőrséget, hanem a pártokat és az egész demokratikus rendszert vádolja tehetetlenséggel vagy nemtörődömséggel. A politikai rendőrség előtt naponta sok személyt látni, akik ételt adnak be a letartóztatottaknak, tehát vannak letartóztatottak, feltehetően nyilasok. Hogy kik vannak letartóztatásban, azt nem lehet tudni, mert a rendőrség politikai osztálya még egyáltalán nem adott a sajtónak közlést, sőt újságírót be sem engednek az épületbe. Kérdezzük a főkapitány urat: mi történik a politikai rendőrségen? A letartóztatottakat miért nem adják át a Népbíróságnak, ha a nyomozás során terhelő bizonyítékok merültek fel ellenük? Szövevényes gyilkossági ügyek kinyomozhatóak néhány nap alatt, hát még az olyan gyilkosok ügye, akik nyilvánosság előtt, nem egyszer kérkedtek tetteikkel, követték el a legszörnyűbb bűnöket. Miért a nagy titokzatosság? Miért kell a sajtónak magánértesülésekből megtudni, ha egy-egy nyilas kézrekerül. N—1. Hirdetmény. Haladéktalanul felszólítunk minden M. Kir. Nemzeti Szabadkikötő és Tengerhajózási Vállalat alkalmazottat (az igazgatósági tagokat is), hogy munkahelyükön 48 órán belül jelentkezzenek, állásvesztés terhe mellett. Budapest, 1945 február 21. A Kiköltő üzemi Bizottsága. A szovjet irodalom optimista irodalom illihi békti előadása a Magyar Színházban A sok sikeres előadást megélt Magyar Színház szokatlan látványt nyújtott február 22-e délelőttjén. Munkások, haladó szellemű értelmiségiek, orosz katonák gyűltek össze, hogy Illés Béla előadását meghallgassák a Szovjet Unió irodalmáról. A színpadrm Kárpáti Aurél jelent meg, hogy a távollevő Zilahy Lajos helyett Darvas József társaságában üdvözölje 25 év után viszontlátott barátját, Illés Bélát. Illés orosz őrnagyi egyenruhában jelent meg. Minden szónoki fogás mellőzésével kezdett előadásába. A számok erejével igazolta, mennyit nyomtatnak, mennyit olvasnak a Szovjet Unióban. Ezek a számok jóval meghaladják valamennyi európai ország arányait. Bemutatta az olvasó parasztot és a munka után könyvét bújó munkást, a temérdek közkönyvtár hatalmas népnevelő szerepét, aztán rátért az új orosz irodalom ismertetésére. Ennek az irodalomnak főbb témái: az októberi forradalom, a polgárháború, később a szocialista állam építésének története, majd legújabban az orosz történelmi múlt haladó szemléletű megírása. E különböző tárgyak íróit összekapcsolja az a tökéletes" realizmus, amivel témájukhoz nyúlnak és a haladás feltétlen győzelmébe vetett hit. Az oroszirodalom optimista irodalom — jelentette ki határozottan. — Az új világháború előtt új hang, az európai haladást féltő hang jelenik meg az orosz irodalomban. Gorkij nagy pamfletben figyelmezteti a világot a fasizmus veszélyére, majd Alexej Tolsztoj követi őt ebben. Később Ehrenburg is csatlakozik hozzájuk. Rámutatott ezután a szovjet íróknak európai kartársaiknál lényegesen Rendezik a közmunkakötelezettséget A kerületi elöljárók keddi értekezlete részletesen foglalkozott a közmunka-szolgálattal. Megállapították, hogy a mai helyzet tarthatatlan, mert a polgári lakosságra igen súlyos terhet ró és amellett teljesen rendszertelen. A vita során kialakult az a vélemény, hogy a kérdést egységes rendszer szerint kell szabályozni. A rendeletet a polgármester fogja kiadni és ebben pontosan megszabja a korhatárt, amelyen belül közmunkára a lakosság kötelezhető. Nőkre nézve azt az általános szempontot érvényesítik, hogy csak a lakóházuk körül fölmerülő munkák elvégzésére vehetők majd igénybe, a házuktól távol eső munkahelyre csak fontos és sürgős esetekben rendelhetők ki. A közmunkák alól mentességet a községi üzemek, villany-, gázművek, Beszkárt-alkalmazottak kapnak, ha ténylegesen részt vesznek üzemeik helyreállítási munkájában. Ugyancsak mentesek azok az újságírók, akik már megjelenő lapok szerkesztőségeiben aktív szolgálatot teljesítenek. „Szabad emberek szabad országát akarjuk megteremteni!" Széleskörű érdeklődéstől kísérten tartották meg a Zeneakadémia termében a szociáldemokrata tanárok és tanítók ülését. Lelkes hangulatban nyitotta meg az ülést Weber Mihály elvtárs, hogy átadja a szót a napirend előtt felszólaló Kéthly Anna elvtársnak, akit az egybegyűltek meleg ünneplésben részesítettek. — Szörnyű földrengésben pusztultak el a régi intézmények — kezdte beszédét —, de mi nem sajnáljuk őket, hisz kezdettől fogva vallottuk, hogy gátolják az új emberforma kialakítását. Eötvös és Crefort példája lebegjen szemünk előtt, amikor meg kell birkóznunk a maradisággal, ha szabad emberek szabad országát akarjuk megteremteni. — Meg fogjuk teremteni a kapcsolatot a külfölddel, megismerkedünk a Szovjet-Unió iskoláival, Anglia és Franciaország tanítási módjával, hogy ne a Schulmeisterek és Turnfraterek legyenek az ideáljaink ezentúl, hanem a tehetség és rátermettség egyetlen szempontja vezéreljen bennünket. Keleti elvtárs után, aki a szakszervezeti tanács nevében üdvözölte az egybegyűlteket, Dobler Antal elvtárs, a szervezet elnöke adta elő a tanárok és tanítók kívánságait. Elöljáróban Leibnitz szavait idézte: „Engedjétek át nekem a nevelést és egy évtized alatt Európa más alakot fog ölteni". — De minden törekvésünk hiábavaló marad mindaddig, amíg ki nem termeljük önmagunkból az új tanártípust, a szocialista világszemléleten álló tanárt — folytatta —, csak ennek számára biztosíthatjuk az anyagi és erkölcsi függetlenséget. Szükség lesz a legszigorúbb igazoltatásra. Gárdos Dezső elvtárs, a nevelőcsoport titkára hangsúlyozta ezután, hogy az ellenforradalom iskolája a háborús bűnök közé sorolható, mert az elnyomást szolgálta. Az ülés Dobler Antal határozati javaslatának elfogadása után Marsovszky FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ jobb szociális helyzetére, Sztálin marsall irodalmat pártoló szerepére és az orosz irodalom korlátlan lehetőségeire. 1941 június 22-én kezdődött azután az orosz irodalom új fejezete. Alighogy a németek Oroszországra törtek, az orosz írók fegyvert ragadtak és hadra keltek. E korszak irodalma feloszlik a moszkvai csata előtti, utáni, a sztálingrádi győzelmet követő és a mostani korszakra. Jellegzetes írói: Ehrenburg, Pervomajszkij, aki jelenleg Budapesten tartózkodik, Konstantin Szimonov és Szolohov. Noha a német megszállás sok kulturális értéket pusztított el, a Szovjet-Unió irodalma megerősödve került ki ebből a küzdelemből. A magyar íróknak csak azt mondhatom — mondja befejezésül —, szeressék úgy hazájukat, mint az oroszok, dolgozzanak úgy érte, mint az oroszok és írjanak mindig igazat, mint a Szovjet-Unió írói. M. J. Livia szavalatával és Losonczy Dezső, valamint Gáspár Zsigmond zeneszámaival ért véget. Díszhangverseny az Operaházban A Vörös Hadsereg fennállásának 27-ik évfordulója alkalmából díszhangversenyt rendezett az Operaház Csernisov tábornok tiszteletére. Leleményesen a földszint ruhatárát használták fel színhelyül. A lekerekítő háttért Igor Sztravinszkij ,,Petruska"-balettjének csillagos égfüggönye szolgáltatta. Csernisov tábornok tisztjeivel pontosan 2 órakor érkezett meg és elejétől végig érdeklődéssel hallgatta végig a 15 számra duzzadt terjedelmes műsort. Bevezetésül olasz muzsika hangzott el: Sergio Failoni karmester vezénylete alatt Verdi „A végzet hatalma" című operájának nyitányát játszotta az Operaház zenekarának 30 tagú kamaraegyüttese.. Nagyobb testület már helyszűke miatt sem fért volna el, de erre ilyen két teremben szükség sem mutatkozott. Nagypál László kifejezően énekelte Puccini „Turandot"-jának egyik tenoráriáját, Orosz Júlia ugyanennek az operának két Liv-áriáját adta el oly viharos sikerrel, hogy második műsorszámát meg is kellett ismételnie. Most Kodály Zoltán lépett a karnagyi helyre és személyesen vezényelte a „Háry János" népszerű Intermezzóját Székely Mihály, az operaházi új hármas igazgatóság egyik tagja Borodin „Igor herceg" című operájának egyik részletét énekelte el. Férfiasan zengő hangján mi sem érződött meg a letelt idő viszontagságaiból. Meleg üdvözlésben volt része Dobay Líviának, az Operaház visszaszerződött közkedvelt tagjának. Pihent, csengő hanggal szerepelt Budánovits Mária is. Csajkovszkij „Pique Dame" című operájának egyik szép áriáját választotta ki maga számára. Csajkovszkij „Romeo és Julia" muzsikájára táncolt Patócs Rio és Tatár György, az operaházi baletttegyőttes kétkiváló fiatal tehetsége. ANépszava" felfedezettjei közé tartoznak ők és most majd intrikamentesen bontogathatják ki képességüket. Palló Imrét is örömmel üdvözölte megint a nagyszámú hallgatóság. Zádor Endre végül orosz népdalokat énekelt kifogástalan orosz szövegkisjtéssel. A bemondott műsorszámokat is ő fordította le orosz nyelvre. A jól sikerült hangverseny Hubay Jeni „Csárdajelenet"-ének egyik csattanó kartáncával végződött. •T. S.