Népszava, 1945. április (73. évfolyam, 56–79. sz.)
1945-04-05 / 58. szám
73. évfolyam 39. (58.) szám 1 A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI LAPJA Szerkesztőség: V. Vilmos császár út 78 Megjelenik hétfő kivételével minden nap Kiadóhivatal: VIII. Conti utca 4. szám Magyarország egész területe felszabadult! Pozsony elesett. — A Vörös Hadsereg Bécstől nyolc kilométerre A feudalizmus felszámolása írta: TAKÁCS JÓZSEF Azt mondják, hogy Dániában a nagybirtokososztály annak idején lemondott előjogairól, beleegyezett megfelelő kártalanítás ellenében a nagybirtokok felosztásába, hogy megmentse az országot és a dán népet, sőt közülük aki tehette, segített a parasztságnak szövetkezeteket szerrvezni s őket tanítani. így lett Dánia fél évszázad alatt a jólét és a művelt parasztok országa. Sajnos, nekünk nem volt ilyen nagybirtokososztályunk. Ha lett volna, akkor nálunk is régen azok kezére kerül a föld, akik azt megművelik s ezzel párhuzamosan alakult volna ki az elavult munkamódszer és termelési technika gyökeres reformja ahőtermelés megoldása felé. Nem következett ez be a béke évtizedeiben, tehát most forradalmi formában kellett jelentkeznie a földkérdés megoldásának. A valósággal szembe kell nézni. Most már félre kell tenni azt a halogató politikát, amelynek jelszava, hogy „a földreformot vagy jól kell megoldani, vagy sehogy". Most már arról van szó, hogy a földreformot haladéktalanul meg kell oldani, végre kell hajtani, mégpedig jól. Lehetőleg úgy, hogy a termelés érdekeit ne veszélyeztessük, sőt inkább előmozdítsuk. Nagy feladat és felelősség hárul ezen a téren elsősorban a Községi Földigénylő Bizottságokra, mert tulajdonképpen ezek végzik az igényjogosultak nyilvántartását, valamint a község határában levő, elkobzás vagy megváltás alá kerülő földbirtokok összeírását. Feladatuk tehát alapvető munkát követel. Nem kevésbé fontos a végrehajtás ellenőrzése abból a szempontból, hogy az a rendelet szellemében történjék. Ez a feladat a Megyei Földbirtokrendező Tanácsra hárul. Ennek a szervnek kell felügyelnie arra, hogy a föld valóban azok kezére kerüljön, akik ezt megművelik és jogosulatlanul egyetlen nagybirtok se mentesülhet?jan a megváltás alól. A rendelet lehetővé teszi, hogy ott, ahol a termelés érdekei megkövetelik, földművesszövetkezetek alakulhatnak. Nagy jelentősége van ennek a rendelkezésnek, mert a földművesszövetkezetekre fontos szerep vár úgy a termelés haladó szellemű irányításánál, mint a beszerzés, értékesítési ,gépesítés, szakoktatás stb. könnyebb keresztülvitele szempontjából. Kétségtelen, hogy az elavult munkamódszereken változtatni kell, hogy a földműves felszabaduljon a nehéz baromi munka alól. Ez csak szövetkezés által valósítható meg. Nem igaz az, hogy a magyar földműve 3 idegenkedik a szövetkezeti pr-Tv-Rígia szövetkezést, mint az erök egyesítésének gondolatát, mindenütt a társadalomgazdasági szükségesség hozza létre. A szövetkezés lehetővé teszi a kollektív gazdálkodást, anélkül, hogy ez a közösség csorbítaná az egyéni jogokat és érdekeket. Nem zárja ki azt sem, hogy a szövetkezet tagjai telekkönyvi tulajdonosai legyenek a rájuk eső földterületnek. A modern szövetkezeti élet a néptömegekre nézve kedvezőbb jövedelemmegoszlási és fejlettebb kulturális állapot. Eddig nálunk a földművesszövetkezeti élet úgyszólván csecsemőkorát élte, de a jövőben nagy feladat hárul rá. Mert az, hogy bizonyos gazdasági feladatokat az állam vállalja, háborúban szükséges lehet, sőt talán elkerülhetetlen. A háború után azonban a gazdasági élet irányítását és megszervezését az arra hivatott szövetkezetekre kell bízni. Csak más szellemet kell belevinni a szövetkezeti életbe, mint amit eddig láttunk, mert valljuk be, hogy egyes helyeken tényleg megutáltatták népünkkel a szövetkezetnek nevezett nagykereskedelmi vállalatokat, amelyek jórésze annak köszönhette létét, mert valamelyik befolyásos úriember keveselte a nyugdíját és vezérigazgatói fizetésre vágyott. Jogosan reméljük, hogy ez az állapot már a múlté. A jövő szövetkezeteinek a gazdasági erők felfokozását kell célul kitűzni s így felarmslott. Ez lesz a feladata a földművesszövetkezetnek is. Az egézséges alapon meginduló szövetkezeti életnek nagy nevelőhatása lesz a földműves tömegekre, nemcsak a már említettek szempontjából, hanem azáltal, hogy az együttműködés folytán az egyént a közösséggel összhannk hozzá s nemcsak egy magasabb fokú mezőgazdasági kultúra kialakulásának lehetőségét hordozza méhében, hanem egy új embertípus kifeledését is, amely alkalmes lesz a s::'?i?';sta társadalom, tehát egy magas?.bbr?ndü társaidalmi rendszer felépítésére. Ezért kell már most a földreform végrehajtásánál g. -dőlni a földmf.vess••.-'ivetkei'' Ixrc és íitját e^ysngetni az ilyen szövetkezeti hálózat kiépítésének. Av Budapest, 1945 április 5. csütörtök ••• ' L V •. 46 P ZAVA 4ra 1 pengő Budán a közigazgatás hibája miatt nem jut élelemhez a lakosság Vas Zoltán nyilatkozata a budai közellátási helyzetről Vas Zoltán közellátási kormánybiztos magához kérette a Népszava munkatársát és közölte vele annak a szörnyű helyzetnek a részleteit, amelynek Buda népe a város túlsó partján működő közigazgatási kirendeltség mulasztása miatt jutott. Mielőtt nyilatkozatába fogott volna, íróasztaláról egy papírdarabot vett elő, rajta fekete, porhanyós, ragacsos, gyanús külsejű földszerű valami, amint kiderült, olyan kenyér, amilyet a budai kórházakban kénytelenek a betegeknek adni, mert nem jutnak liszthez. Felháborodva mondotta el azután: — Buda felszabadulása után nyomban hozzáfogtunk, hogy az ottani lakosságot ellássuk abban a szerény keretben, amint azt Pesten cselekedtük. Felszólítottam a budai közigazgatási kirendeltség vezetőjét, Némethy Károly tanácsnokot, szervezze meg az adatszolgáltatási kötelezettséget, hogy tisztában legyünk azzal, hány ember szorul ellátásra Budán. Ez nem történt meg. Ennek ellenére kiküldöttünk március 25-én közellátási jegyeket, hogy azokat március 29-ig osszák ki a budai lakosok között. A jegyeket nem osztották ki. Tudomására hoztuk a közigazgatás vezetőjének, hogy a közellátás keretében kiosztásra kerülő élelmiszermennyiség rendelkezésre áll, azért átküldhetnek és megkapják. Néhány kocsit átküldtek, azokat megrakták, de az élelmiszert nem osztották szét az emberek között, hanem beraktározták. A hatósági kenyérsütéssel foglalkozó pékek ugyancsak átküldték lisztért, azt meg is kapták, fel is sütötték, de nem oszthatták ki, mert jeggyel senki nem jelentkezhetett, jegyeket ugyanis senki nem kapott. A helyzet tehát az, hogy Buda részére átszállítottunk élelmiszert és még többet átszállítottunk volna, ha jelentkeznek érte, de a közigazgatás nem tartotta fontosnak, hogy gondoskodjon a kiéhezett budai nép ellátásáról. Az átvett élelmiszert nem osztotta ki, a még szükséges élelmiszerért nem küldött el. Amikor mindezt megállapítottuk, amikor a kórházak siránkozó levelek kíséretében beküldötték a korpából készült ehetetlen kenyeret, két megbízottamat átküldöttem Budára, hogy teremtsenek rendet. Abasáry Rudolf közellátási minisztériumi osztályvezetőt megbíztam, hogy teljes jogkörrel intézkedjen. Gondoskodjon 24 órán belül arról, hogy a lakosság megkapja az élelmiszerjegyeket és az elosztóknak eljuttassák a már beraktározott élelmiszert, továbbá, hogy szállítóeszközökkel jelentkeznének a pesti raktárainknál és vegyék át a szükséges élelmiszermenynyiséget Kénytelen voltam a legnagyobb eréllyel közbelépni, mert Budán a hosszabb ostrom miatt még többet szenvedett a nép és még nagyobb szükség van a segítségre. A budai közigazgatási kirendeltség nem ismerte fel a helyzetet, nem emelkedett feladatai magaslatára;" ahelyett, hogy a közellátási kormánybiztossághoz fordult volna, kocsijait dunántúli falvakba, 100 kilométeres távolságokra küldte el, hogy ott vásároljanak a megbízdtat élelmiszereket, amikor öt kilométernyire Budától, Pesten rendelkezésükre állott az az élelmiszer-mennyiség, amely a pillanatnyi szükségletet kielégíti. Közöltem volt a kirendeltség vezetőivel, rábízom, hogy a rendelkezésre bocsátott élelmiszert miként juttatja el a lakosságnak. Nyers állapotban vagy feldolgozva. Egyetlen kikötésem volt csak, hogy egyénileg ne juttassanak senkinek Zimát, hanem állítsanak fel minél több konyhát, gyermekotthont, ellátóintézményt és azon keresztül táplálják az embereket vagy jegy ellenében szolgáltassák ki nyers állapotúan a megállapított mennyiségű élelmiszereket. — Minden tárgyalás hiábavaló volt, a közigazgatás nem teljesítette a kötelességét. Nem számolt a lakosság szörnyű helyzetével és ezért kellett radikális intézkedéshez folyamodnom. Amint értesülünk, a közellátási kormánybiztos által kiküldött tétviselő intézkedései nyomán a budai lakosság élelmezésében máris javulás következett be. Kedden újabb hatszáz mázsa élelmiszert vittek át Budára és csütörtökön megkezdték az élelmiszer kiosztását. A Harmadik Birodalom A hadihelyzet alakulásával párhuzamosan szaporodnak a Harmadik Birodalom még megmaradt területéről az egyre fokozódó zűrzavar hírei. Svájci jelentés beszámol arról, hogy a kétségbeesés határára sodort német nép körében fantasztikus híresztelések járják romboló körútjukat. A húsvét előtti héten Németországban mindenki biztosan tudni vélte, hogy Hitler húsvét vasárnapi rádióbeszédben fontos politikai döntéseket jelent be a német népnek. Mindenki arra számított, hogy Hitler lemond a négy évvel ezelőtt átvett főparancsnoki tisztről, — de Hitler nem szólalt meg. De ugyanakkor, amikor intézkedésekkel kísérleteznek a „rémhírterjesztők" ellen, arról is hír érkezik, hogy a német kormány megállapodott Tokióval, hogy ha Németország teljesen megszállás alá kerülne, a japán fővárosban haladéktalanul egy náci propagandaadó kezdje meg működését. Göbbelsnek az a célja, hogy Németország levezetése után Tokió legyen a német propaganda új székhelye. Újabb békepuccs készül Megbízható forrásból származó hírek szerint Svájcban úgy tudják, hogy Hitler berchtesgadeni főhadiszállása körül megkettőzték a testőrcsapatok létszámát. Jól értesült megfigyelők arra vezetik vissza a rendszabályt, hogy a náci titkosrendőrség újabb, az elmúlt évinél is nagyobb szabású békepuccs előkészületeiről szerzett tudomást. Az összeesküvésben a Gestapo értesülése szerint igen sok magasrangú német tiszt vesz részt.