Népszava, 1945. április (73. évfolyam, 56–79. sz.)

1945-04-05 / 58. szám

73. évfolyam 39. (58.) szám 1 A S­Z­O­C­I­ÁL­D­­­­E­M­O­K­R­AT­A PÁR­T K­Ö­Z­PONTI L­A­P­J­A Szerkesztőség: V. Vilmos császár út 78 Megjelenik hétfő kivételével minden nap Kiadóhivatal: VIII. Conti utca 4. szám Magyarország egész területe felszabadult! Pozsony elesett. — A Vörös Hadsereg Bécstől nyolc kilométerre A feudalizmus felszámolása írta: TAKÁCS JÓZSEF Azt mondják, hogy Dániában a nagybirtokososztály annak idején le­mondott előjogairól, beleegyezett megfelelő kártalanítás ellenében a nagybirtokok felosztásába, hogy megmentse az országot és a dán né­pet, sőt közülük aki tehette, segített a parasztságnak szövetkezeteket szerr­vezni s őket tanítani. így lett Dánia fél évszázad alatt a jólét és a mű­velt parasztok országa. Sajnos, ne­künk nem volt ilyen nagybirtokos­osztályunk. Ha lett volna, akkor ná­lunk is régen azok kezére kerül a föld, akik azt megművelik s ezzel párhuzamosan alakult volna ki az elavult munkamódszer és termelési technika gyökeres reformja a­­hő­termelés megoldása felé. Nem kö­vetkezett ez be a béke évtizedeiben, tehát most forradalmi formában k­el­lett jelentkeznie a földkérdés meg­oldásának. A valósággal szembe kell nézni. Most már félre kell tenni azt a ha­logató politikát, amelynek jelszava, hogy „a földreformot vagy jól kell megoldani, vagy sehogy". Most már arról van szó, hogy a földreformot haladéktalanul meg kell oldani, végre kell hajtani, mégpedig jól. Le­hetőleg úgy, hogy a termelés érde­keit ne veszélyeztessük, sőt inkább előmozdítsuk. Nagy feladat és felelősség hárul ezen a téren elsősorban a Községi Földigénylő Bizottságokra, mert tu­lajdonképpen ezek végzik az igény­jogosultak nyilvántartását, valamint a község határában levő, elkobzás vagy megváltás alá kerülő földbirto­kok összeírását. Feladatuk tehát alapvető munkát követel. Nem ke­vésbé fontos a végrehajtás ellen­őrzése abból a szempontból, hogy az a rendelet szellemében történjék. Ez a feladat a Megyei Földbirtokrendező Tanácsra hárul. Ennek a szervnek kell felügyelnie arra, hogy a föld valóban azok kezére kerüljön, akik ezt megművelik és jogosulatlanul egyetlen nagybirtok se mentesül­het?jan a megváltás alól. A rendelet lehetővé teszi, hogy ott, ahol a termelés érdekei megkövete­lik, földművesszövetkezetek alakul­hatnak. Nagy jelentősége van ennek a rendelkezésnek, mert a földműves­szövetkezetekre fontos szerep vár úgy a termelés haladó szellemű irá­nyításánál, mint a beszerzés, értéke­sítési ,gépesítés, szakoktatás stb. könnyebb keresztülvitele szempont­jából. Kétségtelen, hogy az elavult munkamódszereken változtatni kell, hogy a földműves felszabaduljon a nehéz baromi munka alól. Ez csak szövetkezés által valósítható meg. Nem igaz az, hogy a magyar föld­műve­ 3 idegenkedik a szövetkezeti pr-Tv-Rígi­a szövetkezést, mint az erök egyesítésének gondolatát, min­denütt a társadalomgazdasági szük­ségesség hozza létre. A szövetkezés lehetővé teszi a kollektív gazdálko­dást, anélkül, hogy ez a közösség csorbítaná az egyéni jogokat és ér­dekeket. Nem zárja ki azt sem, hogy a szövetkezet tagjai telekkönyvi tu­lajdonosai legyenek a rájuk eső föld­területnek. A modern szövetkezeti élet a néptömegekre nézve kedve­zőbb jövedelemmegoszlási és fejlet­tebb kulturális állapot. Eddig nálunk a földművesszövetkezeti élet úgy­szólván csecsemőkorát élte, de a jö­vőben nagy feladat hárul rá. Mert az, hogy bizonyos gazdasági felada­tokat az állam vállalja, hábo­rúban szükséges lehet, sőt talán elkerülhe­tetlen. A háború után azonban a gaz­dasági élet irányítását és megszerve­zését az arra hivatott szövetkeze­tekre kell bízni. Csak más szellemet kell belevinni a szövetkezeti életbe, mint amit eddig láttunk, mert vall­juk be, hogy egyes helyeken tényleg megutáltatták népünkkel a szövet­kezetnek nevezett nagykereskedelmi vállalatokat, amelyek jórésze annak köszönhette létét, mert valamelyik befolyásos úriember keveselte a nyugdíját és vezérigazgatói fizetésre vágyott. Jogosan reméljük, hogy ez az állapot már a múlté. A jövő szö­vetkezeteinek a gazdasági erők fel­fokozását kell célul kitűzni s így fel­a­­­rmslott. Ez lesz a fel­adata a földművesszövetkezetnek is. Az egézséges alapon meginduló szövetkezeti életnek nagy nevelő­hatása lesz a földműves tömegekre, nemcsak a már említettek szempont­jából, hanem azáltal, hogy az együtt­működés folytán az egyént a közös­séggel összhannk­ hozzá s nemcsak egy magasabb fokú mezőgazdasági kultúra kialakulásának lehetőségét hordozza méhében, hanem egy új embertípus kifeledését is, amely al­kalmes lesz a s::'?i?';sta társadalom, tehát egy magas?.bbr­?ndü társaidalmi rendszer felépítésére. Ezért kell már most a földreform végrehajtásánál g. -dőlni a föld­mf.vess••.-'ivetkei'' Ixrc és íitját e^ysn­getni az ilyen szövetkezeti hálózat kiépítésének. Av Budapest, 1945 április 5. csütörtök­­ ••• ' L V •. 46­­ P ZAVA 4ra 1 pengő Budán a közigazgatás hibája miatt nem jut élelemhez a lakosság Vas Zoltán nyilatkozata a budai közellátási helyzetről Vas Zoltán közellátási kormány­biztos magához kérette a Népszava munkatársát és közölte vele annak a szörnyű helyzetnek a részleteit, amely­nek Buda népe a város túlsó partján működő közigazgatási kirendeltség mu­lasztása miatt jutott. Mielőtt nyilatko­zatába fogott volna, íróasztaláról egy papírdarabot vett elő, rajta fekete, por­hanyós, ragacsos, gyanús külsejű föld­szerű valami, amint kiderült, olyan ke­nyér, amilyet a budai kórházakban kénytelenek a betegeknek adni, mert nem jutnak liszthez. Felháborodva mondotta el azután: — Buda felszabadulása után nyom­ban hozzáfogtunk, hogy az ottani lakos­ságot ellá­ssuk abban a szerény keret­ben, amint azt Pesten cselekedtük. Fel­szólítottam a budai közigazgatási ki­rendeltség vezetőjét, Némethy Károly tanácsnokot, szervezze meg az adat­szolgáltatási kötelezettséget, hogy tisz­tában legyünk azzal, hány ember szorul ellátásra Budán. Ez nem történt meg. Ennek ellenére kiküldöttünk március 25-én közellátási jegyeket, hogy azokat március 29-ig osszák ki a budai lako­sok között. A jegyeket nem osztották ki.­ ­ Tudomására hoztuk a közigazga­tás vezetőjének, hogy a közellátás ke­retében kiosztásra kerülő élelmiszer­mennyiség rendelkezésre áll, azért át­küldhetnek és megkapják. Néhány ko­csit átküldtek, azokat megrakták, de az élelmiszert nem osztották szét az emberek között, hanem beraktá­rozták. A hatósági kenyérsütéssel foglalkozó pékek ugyancsak átküldték lisztért, azt meg is kapták, fel is sütötték, de nem oszthatták ki, mert jeggyel senki nem jelentkezhetett, jegyeket ugyanis senki nem kapott.­­ A helyzet tehát az, hogy Buda ré­szére átszállítottunk élelmiszert és még többet átszállítottunk volna, ha jelent­keznek érte, de a közigazgatás nem tartotta fontos­nak, hogy gondoskodjon a kiéhe­zett budai nép ellátásáról. Az átvett élelmiszert nem osztotta ki, a még szükséges élelmiszerért nem kül­dött el. Amikor mindezt megállapítot­tuk, amikor a kórházak siránkozó le­velek kíséretében beküldötték a korpá­ból készült ehetetlen kenyeret, két meg­bízottamat átküldöttem Budára, hogy teremtsenek rendet. Abasáry Rudolf közellátási minisztériumi osztályvezetőt megbíztam, hogy teljes jogkörrel intéz­kedjen. Gondoskodjon 24 órán belül arról, hogy a lakosság megkapja az élel­miszerjegyeket és az elosztóknak eljut­tassák a már beraktározott élelmiszert, továbbá, hogy szállítóeszközökkel je­lentkeznének a pesti raktárainknál és vegyék át a szükséges élelmiszermeny­nyiséget Kénytelen voltam a legna­gyobb eréllyel közbelépni, mert Budán a hosszabb ostrom miatt még többet szenvedett a nép és még nagyobb szükség van a segít­ségre. A budai közigazgatási kirendeltség nem­­ ismerte fel a helyzetet, nem emelkedett feladatai magaslatára;"­ ahelyett, h­ogy a közellátási kormánybiztossághoz for­dult volna, kocsijait dunántúli falvakba, 100 kilom­éteres távolságokra küldte el, hogy ott vásároljanak a megbízdtat­ élelmiszereket, amikor öt kilométer­nyire Budától, Pesten rendelkezésükre állott az az élelmiszer-mennyiség, amely a pillanatnyi szükségletet kielégíti. Közöltem volt a kirendeltség vezetői­vel, rábízom, hogy a rendelkezésre bo­csátott élelmiszert miként juttatja el a lakosságnak. Nyers állapotban vagy feldolgozva. Egyetlen kikötésem volt csak, hogy egyénileg ne juttassanak senkinek Zim­át, hanem állítsanak fel minél több konyhát, gyermekotthont, ellátóintézményt és azon keresztül táp­lálják az embereket vagy jegy ellené­ben szolgáltassák ki nyers állapotúan a megállapított mennyiségű élelmisze­reket. — Minden tárgyalás hiábavaló volt, a közigazgatás nem teljesítette a köte­lességét. Nem számolt a lakosság ször­nyű helyzetével és ezért kellett radiká­lis intézkedéshez folyamodnom. Amint értesülünk, a közellátási kor­mánybiztos által kiküldött té­tviselő intézkedései nyomán a budai lakosság élelmezé­sében máris javulás követke­zett be. Kedden újabb hatszáz mázsa élelmiszert vittek át Budára és csütör­tökön megkezdték az élelmiszer kiosz­tását. A Harmadik Birodalom A hadihelyzet alakulásával párhuza­mosan szaporodnak a Harmadik Biro­dalom még megmaradt területéről az egyre fokozódó zűrzavar hírei. Svájci jelentés beszámol arról, hogy a kétség­beesés határára sodort német nép kö­rében fantasztikus híresztelések járják romboló körútjukat. A húsvét előtti héten Németországban mindenki bizto­san tudn­i vélte, hogy Hitler húsvét va­sárnapi­ rádióbeszédben fontos politi­kai döntéseket jelent be a német nép­nek. Mindenki arra számított, hogy Hitler lemond a négy évvel ezelőtt át­vett főparancsnoki tisztről, — de Hit­ler nem szólalt meg. De ugyanakkor, amikor intézkedé­sekkel kísérleteznek a „rémhírterjesz­tők" ellen, arról is hír érkezik, hogy a német kormány megállapodott Tokió­val, hogy ha Németország teljesen meg­szállás alá kerülne, a japán fővárosban haladéktalanul egy náci propaganda­adó kezdje meg működését. Göbbels­nek az a célja, hogy Németország leve­zetése után Tokió legyen a német pro­paganda új székhelye. Újabb békepuccs készül Megbízható forrásból származó hírek szerint Svájcban úgy tudják, hogy Hit­ler berchtesgadeni főhadiszállása körül megkettőzték a testőrcsapatok létszá­mát. Jól értesült megfigyelők arra ve­zetik vissza a rendszabályt, hogy a náci titkosrendőrség újabb, az elmúlt évinél is nagyobb szabású békepuccs előkészü­leteiről szerzett tudomást. Az összees­küvésben a Gestapo értesülése szerint igen sok magasrangú német tiszt vesz részt.

Next