Népszava, 1945. augusztus (73. évfolyam, 155–180. sz.)

1945-08-01 / 155. szám

NÉPSZAVA, 1945 ang. I Avzj. 2-fisán vásároljon olajfest -lényt PJoffmann képszolónban TV, Gerlóczy u "ea ."> Jeurés elvtárs fiBláSinak évfordulóba (Pár Us, július 31.) Az újjáéledt fran­ci )t baloldali sajtó nngy cikkekben emlé­kezik meg Jean Jaurés meggyilkolásá­nak évl'ordulójáról. Jaurés a francia iíUjnkásttlo2g«loínfiak vezére és a szocia­lizmus-elméletének nagy tudósa volt; jeleVifcüsége messze túlnőtt a francia po­litika keretein. A világ proletariátusá­nak volt vezetőférfia, ' útmutató fák­lyája a munkásság felszabadításáért küzdő pártóknak szerte Európa és a tüfbbi világrész országaiban. A töme­gékre. gyakorolt gyújtó hatása, tekin­télye a nemzetközi politikában tisztán állott azon francia politikusok előtt, akik imperialista céljaik megvalósítása miatt lulborúlja döntötték Európa orszá­gait. Véres szándékaiknak Jaurés út­jába állott és ezért meggyilkoltatták. Harmincegy esztendeje van a gyaláza­tos merényletnek. Jaurés, lia életben marad, talán útját, állja a nagy véreng­zésnek, tálén másként intézi Európa sor­sát, azét az Európáét, amely ma csupa ti -zktts rom, pusztulás, könny és szen­vedek A dolgozók áldoznak a vasútit — de hol maradnak a tőkések? A budapesti rendőrség politikai osz­tálya 46.349 pengőt küldött a kereske­delemügyi miniszternek, hogy ezt az összeget fordítsa a vasút újjáépítésében kiváló eredményt ólért MAV-alkalma­zottak jutalmazására. Gerő Ernő ke rcsked'ileniügyi miniszter elvtárs levél bun köszönte meg a felajánlást. A szekszárdi egészségügyi alkalma­-.oltak a vasút, a hidak és a távíró újjáépitéSére '2185 pengőt gyűjtöttek tissue. A városi, vármegyei és községi tillitúmázoltak szekszárdi csoportja pe­dig 712 pengőt. • A' Magyar Textilipar munkásai a gyár vezetőségével együtt a keleske­d;)emiigyi . miniszternek textilanyagot ajánlottuk fel, amelyet önkéntös túlórá­val feldolgoznak a vasutasok részére. Ezt most még 50 darab selyembe süőtt művészi Sztálin-portré felajánlásával egészítették ki aszal, hogy ezeket az urszájj újjáépítésében legeredroényeseb ben szereplő üzemek, testületek és sze­mélyek jutalmazására fordítsák. — A Magyar Iskolaszanatórium Egye­sület augusztus 2'Án 5 órakor a Vár­mejeyehHZán rendkívüli közgyűlést tart. KKHESlMK syoi'btehei'autóu'khoz cea. 2—ü luuuúsat. lehetői«« Ml cm szé­lóííiégben, forgöalYúzzal, fúvott gu­itiiikkal. Ajánlatokat ..Pótkocsi" iel­íkci-.! ARA'fÖ hirdetőbe, Erzsébet körút 14. Augusztus 1-től a „ MI A MI" kávéházban. VII, Erzsébet körút 39. • minden délután és este RA DICS UÁBOK jazz-együttese játsziik. Zongoránál: KJrpáthy Oszüár. Énekel JÍlIkö. egy aar«b 200— IHM» m 2 fülű felül etíí vagy két darab 100—130 m 1 . fűtőfeliilctű füstcsöves kazánt Az ajánlatban kérjük megadni a karau főbb méreteit, a íiistosövek Bzáitraát és át­mérőjét, 'az engedélyezett nyomást,'« gyár tási évet és aj gy.ártó céget. Weiss Manfréd Acél- & FémmíiTCl Rt., Csepei. A nép megtöröli a Weinhardt Gézán Mónus Illés halálát A tanácsvezető bíró szava tom­pán kongott a tárgyalótei-emben: — Tudta ön, ki volt Mónus Illés? — Tudtdm! Néhány héttel ezelőtt hangzott el a népbíróság egyik tárgyalótermé­ben ez a párbeszéd a bíró és a vádintt között. A vádlott, Wein­hardt Géza, egy elvetemült nyilas volt. aki emberek tömegét juttatta korai, nyomorult halálhoz, csak azért, mert azok más eszmét vagy más vallfst vallottak magukénak. I5s az áldozatok hosszú listáján ott szerepelt Mónus Illésnek, a ma­gyar munkásmozgalom egyik leg­kitűnőbb harcosának neve is . . . Az ítélet nem lehetett kétséges: halál! * Érdekes és megnyugtató, hogy a demokratikus Magyarország bírái és jogászai mennyire ismerik az osztályharc s benne a munkásmoz­galom vezetőinek szerepét, jelentő­ségét. Az elsőfókon balálra ítélt Weinhardt másodfokon is meg­kapta a vezetőbíró tói a kérdést, amelyben ott volt a válasz is: — Mafja tudta, hogy mit jelen­tett Mónus Illés a magyar mun­kásságnak. Maga tuuta. hogy a munkásmozgalom és a demokrácia élharcosa, büszkesége volt Mónus. És mégis hóhérkézre juttatta? Több volt a tanácsvezető bíró szava, mint kérdés. Több volt, mint vád. Szomorú, keserű kifakadás azok ellen a banditák ellen, akik vérgő­zös mámorukban, dolgozó véreik veze'őit sem kímélve tették meg émokfutáasal vértől sikamlós út­jukat. * Kedd reggel 7 óra. A Markó uecai fogház udvara. A korai nap már félig bearanyozta az udvart, de — a természet a legtökéletesebb Rendező lévén — a bitó az árnyék­ban áll. Hozzák az elítéltet. Két foghái:ör karol bele. de felesleges a támogatás: nyugodtan, egyked­vűen lépked földi bírái elé. Te­kintete a magasba réved. Talán visszaidézi azt a ködös őszi napot, amikor Mónus elvtársunkra rá­ismert: — Áhá. szóval te is itt vagy! — mondotta akkor és torz mosollyal adta át a fáradt, agyonkínzott szo­cialista vezért egy állig felfegyver­zett bandita „testvérnek". A fájó gondolat velüuk is nagy utat tett meg visszafelé. Az ítélet­végrehajtó kemény hangja visz a jelenbe vissza: — Jelentem, az ítéletet végrehaj­tottam ! Olyan fáradtan lépek ki a fogház kapuján a friss nyári pesti reg­gelbe. mintha 24 órán át kőbányá­ban dolgoztam volna. Két fiatal ember halad el mellettem, gomb­lyukukban a vörös kalapácsos em­ber. Az egyik csillogó szemmel mondja: — Csütörtökön kezdődik az új szeminárium. Az üzemi bizottság engem jelölt ki hallgatónak a gyár­ból. — Fiuk, elvtársak — rázom le magamról a letargiát —. meglátjá­tok. Mónus Illés is ott lesz. Ott lesz ezen a szemináriumon és ott lesz mindenhol, ahol öntudatos dol­gozók vannak. Ha valami nagyon szépet, nagyon emberit halltok, az Mónus Illés lesz bizonyára. Meglepett tekintettel néznek utá­nam ... a tudományos kiadványok kérdés© egyelőre szinte megoldhatatlan. Az if­jabb tudományos nemzedék és a kezdő tudósok felkarolása az Akadémia első feladata. Munkánk mégis kedvező kilá­tásokkal indul. Az üvegfúvás terén például az Egyesült Izzó már a segít­ségünkre sietett. Egymillió pengő ér­tékű üveget hajlandó ingyen meg­fúvatni. Azonkívül a kutatók száraára oly fontos rádióerösitőesöveket is fel­ajánlott nekünk. A vegyszerellátás terén a Szervita Gyógyszer- és Vegyiipari ftt. sietett segítségünkre és felajánlotta, hogy a természettudományos kutakisbk céljaira ingyen ad vegyszert. Keuiéljük, hogy a magyar állam is felismeri a tudomány fontosságát és ezentúl nem fordul az elő, hogy „véletlenül" mindig akkor nem futja a költségvetésből, amikor a tudományra kerül sor. Az Akadémia tagjai Magyarország aktív természet­tudósai lesznek, akik az élő tudományt képviselik. Zászlónkra a tudományos igazságkeresést írjuk. Természetesen, nagy gondot fordítunk a tudomány közvetlen ipari alkalmazására is. Európai balratolódás az angol választások következtében (London július 31.) Az angol rádió i-k ül politikai hírmagyarázója az európai politikai helyzet kialakulá­sával foglalkozva többek között a következőket mondotta: -•- Minden politikai tényező — Anpijfeban és a külföldön egyaránt — feszült figyelemmel kíséri az angol választások hálását a világ­helyzetre. Az angol választás föld­csuszamlásszerű eredménye vég­eredményben csenden forradalom. Most az a kérdés, hogy etirópaszerte forradalmi át­alakulás követi-e az angliai „csendes forradalmat"? A franciaországi visszhang két­ségtelenül forradalmi jellegű. A „Voix de Faris" az angol választás másnapján erélyes kérdést intézett De Gaulle tábornokhoz: — Mit hisz De Gaulle, elfogadható politikai álláspont-e az, hogy a nép szabad­ságvá fvával szemben kizárólag tekintélyére támaszkodik? — A francia nép képvselői már érvényre juttatták akaratukat a De Gau]le­féle alkotmány tervvel kapcsolat­ban és a fejlődés további irányát a legközelebbi napok ,megmutatják. Spanyolországban a kormány kétségbeeséssel, a nép fellángoló reménységgel fogadta az angliai változás bírct. Olaszországból is balratolódásról érkeznek szórványos hírek. A „Ti­mes" római tudópítója jelenti, hogy véleménye szerint az olasz válasz­tásokra és az új olasz alkotmány kialakulására az angliai esemé­nyek döntő hatást gyakorolnak. Az olasz köztársaság megalakulása egyre inkább előtérbe kerül. Az angol rádió hírmagyarázója ezután a görög helyzettel foglalko­zott, majd így folytatta: — Európa közvéleményét várat­lanul érintette Churchill távozása. Olyan érzéssel fogadták legtöbben a háború brit vezéregyéniségének távozását. mintha egy hegység, amelyet évtizedek óta szemlélünk szobánk ablakából, egyszerre el­süllyedne szemünk láttára. Európa szeme előtt azonban ezzel egyidejű­leg új, gyönyörű vidék merült fel: a békés újjáépítés és a szilárd béke vidéke. („MTI") Szent-Györgyi Albert elnöklésével megalakult a Magyar Természet­tudományi Akadémia Vezető természettudósaink egyik csoportja felkérte Szent-Györgyi Albertet szervezze meg a Magyar Természettudományi Akadémiát. Szent-Györgyi biokémiai intézetébe értekezletre hívta össze ezeket a tu­dósokat és megulakítottnak mond­ták ki az Akadémiát. Elnöke Szent­Györgyi Albert, aléinöke Bay Zol­tán, a gazdasági osztály igazgatója Ráth István lett. Ennek az Akadémiának jelen­tősége oly nagy, mint a száz évvel korábban alakult Magyar Tudományos Akadémiáé. Ezzel a lépéssel a demokrácia tu dományos téren is megkezdte építő munkáját. Szent-Györgyi professzor az új Akadémia jelentőségéről így nyi latko;;ott: — Magyarország- a természettudomá nyok nélkül egy lépést sem tehet, hiszen az egész modern ipar ezen alapszik. Súlyos nehézségek előtt állunk, vegy­szerellátásunk, müszerkészitésünk ét Munkások az egyetem jogi karán A Népszava jelentette már, hogy a Pázmány Péter Tudományegye­tem az J U45—46. tanévre dr Moór Gyula professzort választotta rek­torrá. Moór professzor első nyilat­kozatában a többi között kijelen­tette, hogy a jogi oktatás reformja terén máris fontos újítást vezettek be: megnyitották a munkásosztály előtt a jogi kart. Kétéves esti jogi tanfolyamot rendszeresítettek, ame­lyen a hallgatók kisebb közigazga­tási pályákra jogosító oklevelet kaphatnak. A kitűnően végzett hall­gatóknak módot nyújtanak arra, hogy középiskolai végzettség nél­kül. egy további esti tanfolyam révén jogi vagy államtudományi doktorátust nyerjenek. A reakció cikkeket ir Eljutott hozzánk a „Mohács és Vidéke" című kétoldalas lap július 22-i száma. Nem szokásunk vere­bekre ágyúval lövöldözni, de ebben a lapban arcpirító cikk jelent meg bizonyos Rakovszky József tollá­ból. A cikk két és fél hasábon ké­résziül megbocsátást követel a nyi­lasoknak, mondván, hogy a politi­kailag fel nem világosodott kis­polgárt nem lehet egy-két zsidó és keresztény kapitalista, szadista kedvéért akasztófára húzni. Lej­jebb: „Ma is lelketlenül működik a propaganda. A zsidó és keresz­tény nagytőke folyton csak a fasiz­mus irtásáról kürtöl.. .*' A zsidó­ság alaposan megkapja a, cikkben a magáét, mondván: gerinctelen volt és hagyta magát elhajtani és ostobán tűrte a hátán a korbácsok csattogását, a puskatust és a Iiarn­vasztókemencét. „Magyarország a megbocsátás, az igazság és békes­ség szellemében épülhet csak fel" végzi a cikk. A mohácsi népügyészség figyel­mét felhívjuk Rakovszky Józsefre. Múltját nem ismerjük, de sejtjük. Viszont a cikke minden kritériumát kimeríti a nyilasmentésnek, a reakció támogatásának. Figyelmeztetjük a népügyészséget, hogy az ügyet nem hagyjuk elaludni és Rakovszky népbírósági tárgyalására kiküldött munkatársunk le fog utazni. A lapon a cím alatt felírás van: „A Magyar Nemzeti Front lapja". Ezt a hazug feliratot azonnal távo­lítsák el az illetékesek. A szer­kesztőbizottság szociáldemokrata tagja értesülésünk szerint e tiszt­ségéről már lemondott, a Kommu­nista Párt figyelmét felhívjuk a másik szerkesztőre, Lipnik Sán­dorra, a Szakszervezeti Tanácsét pedig Martinszky Jánosra. Aranyat, aranypénzt, ^a.ísí'' Teszek, riadok. Jegygyűrűt, ékszert készí­tek, javítások megvárhatok. SCHWARZ aranyműves. Dohány n. 22. I. 4. 44 éves szakmai gyakorlatú Arató hirdetőiroda [ tele fú nsztijtui; 423-770 I i

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék