Népszava, 1945. november (73. évfolyam, 232–255. sz.)

1945-11-03 / 232. szám

Béke, m­utifea, kenyér*­s 13. évfolyam 3,13. (232.) szám Budapest, 1945 novemt­er 3. szombat Ara­m ttCTu­lf Z R O N. TI LAP Szerk. és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca4 Megjelenik hétfő kivételével minden nap Telefon: 420-562, 420-563, 420-561 (Kopenhága, november 2.) Dániá­ban kedden tartották az általános képviselőválasztásokat. Az 1943. évi­­eredmény lényegében nem válto­zott, e szocialista párt 48 mandátum­mal rendelkezik és továbbra is legerősebb pártja marad a dán alsóháznak. A L­iberálisok 38, a konzervatívok a kommunisták 15, a radikális párt 15 és a kis pártok 7 mandátu­mot kaptak. A­ baloldali pártok végered­ményben 30,009 szavazattal töb­bet kaptak, mint a polgári pártok. Tárgyalások indultak pártszövetség megalakítására, amely koalíciós kormányt alakíthat. (London, november 1.) Csütörtö­kien zajlottak le a brit község­tanácsi választások. Az eddigi je­lentésekből kitűnik, hogy a községi választások újabb nagyszabású győzelmet hoztak a munkáspártnak. Huszonegy veszteségével szemben 7­19 m­im­dátumot nyert a Labour Party ugyanakkor, amikor a jobb­oldali beállítottságú konzerva­tív párt 331, a liberális párt 110 és a független pártok 311 man­dátumot vesztettek. A londoni nég­y községtaná­csban mindenütt a munkáspárt jutott többségre. (Oslo, november 21 A norvég munkáspárt határozata alapján a júniusban megalakított koalí­ciós kormány helyébe tisztán munkáspárti kormány lép. Gerhardsen miniszterelnök és a kül­ügyminiszter változatlanul a helyü­kön maradnak. i­ Bárdossy ezen a tárgyaláson elteríteni nem a magyar népet a világ közvéleménye előtt" Bárdossy László bűnpere befeje­ződéséhez közeledik. Elhangzott a népügyész vádbeszéde, amely halált kér ennek az elsőrendűen háborús bűnös embernek a fejére. Nem meglepő ez, mert a tárgyalás során a poklok mélységei nyíltak meg a magyar közvélemény előtt, az ör­dögi fondorlat cselszövényei, aho­gyan egy felelőtlen, lelkiismeretlen, sötétlelkű, gonosz klikk eladta náci­ Németországnak ezt a szeren­csétlen Magyarországot. Az első napok üres jogászkodá­ssal kimerültek, Bárdossynak és cinkostársainak a tények rettene­tes súlya alatt kellett összeroppan­ott röviden számolhatunk csak be a Bárdossy-per izgalmas és döntő szerdai tárgyalásáról. Dr Major Ákos elnök sorra ismertette Bajcsy-Zsilinszky Endrének, a szabadság e hőslelkű mártírjának Bárdo­ssy­hoz, az akkori miniszterelnökhöz intézett leveleit és emlékiratát. Rettenetes erejű vádoló iratok ezek, amelyek figyelmeztetik a kormányt, hogy politikája immár­­az öngyilkosság szakadékáig sodorta, Magyarországot. Németországban sem Bulgária, sem nak. Nem egyszer szállt feléjük a nemes lelkiismeret és az előrelátó józan ész figyelmeztetése, hogy Né­metország már akkor elbukott volt a nagyhatalmak pörölycsapásai alatt és hullához kötötték Magyar­ország eleven testét. A népügyész, halált kért Bárdossy fejére, a poli­tikai ügyész odakényszerítette őt a történelem ítélőszéke elé, ahol Bár­dossy megbukott mint ember, meg­bukott mint magyar, megbukott mint politikus és, fájdalom, vele bukott Magyarország. A világ közvéleménye várja a bíróság ítéletét. Spanyolország, sem Japán nem kö­tötte le magát annyira, mint a szélsőjobboldali magyar politika. Egy hullához kötjük magunkat — hangoztatta Bajcsy-Zsilinszky —, egy hullához, amellyel együtt mi is elrothadunk. Tiltakozik a zsablyai vérengzés ellen. Ha már a jugo­szláv-mastyar örök barátsági szer­ződést rútul megszegtük, akkor leg­alább annyira lojálisak legyünk a szerb nemzet iránt, hogy csapa­taink beözönlése ne álljon ellentét­ben a szerződés szellemével. Nem így történt. Ha így fajulnak tovább a dolgok, pusztulnunk kell és saját­magunk okozzuk pusztulásunkat. Bárdossynak mindezekre ,az volt a felelete, hogy sem a levelekre, sem az emlékiratra — nem emlék­szik ... A továbbiakban Reményi-Schnel­ler Lajos, ez a sötét nácibérenc állott tanuként a bíróság elé. Sem­mire sem­ emlékezik, csak a vállát vonogatja. Nem tudta, hogy alkot­m­­ány­sértéssel vitték támadásba Magyarországot, az viszont már csak „részletkérdés" ez üresfejű em­ber számára, hogy még a­ három­hatalmi egyezmény is csak táma­dás esetén követelte Magyarország csatlakozását. Szombathelyi Ferenc, volt vezér­kari főnök, azt vallotta, hogy az ú­jvidéki és zsablyai "akcióra" ő adta a karhatalmat és az uta­sítást. A vizsgálatot fegyelmi kérdésnek tekintette. — ön szerint — kérdezte az elnök — 3309 ember, közöttük csecsemők és aggastyánok meggyil­kolása csupán fegyelmi vétség. Drámai erejű volt Klassay Károly vallomása. Hangsúlyozta, hogy a háborúval szemben és a németbarát politikával szemben az ország köz­véleménye ellenzéki álláspontot fog­lalt el, ez a közvélemény azonban a terror miatt nem tudott megnyil­vánulni. 1941 március 29-én figyel­meztette Bárdossyt, hogy katasztro­fálisnak tartja, ha Magyarország Jugoszlávia ellen katonai akcióba lép. Bárdossy védekezésével szem­ben hangsúlyozta, hogy vállaljuk inkább a németek által, megszállott országok sorsát, a németek által tűrt álfüggetlenség helyett. Ester­házy Móric beszélt Telekivel, aki kijelen­tette: „Harmincnégy ízben mon­dotta nekem a kormányzó, hogy nem engedi az országot idegen érdekekért harcba vinni és most megfordult a véleménye." Más­nap Teleki agyonlőtte magát harmadnap Bárdossyt nevezték ki miniszterelnöknek. Egy pártközi értekezleten Imréd, Baky és Jaross magyarázgatta,­­ hogy a magyar-jugoszláv barátsági szerződés tulajdonképpen nincs ha­tályban. Velük szemben Peyer Ká­roly hangsúlyozta, hogy a magyar munkásság a Jugoszláviával kötött baráti szerződést komolyan vette, azt érvényesnek tartja és tiltakozik a tervbe vett akció ellen. Bethlen István is ilyen értelemben beszélt, mondván: „Egy háborúba könnyű belemenni, de igen nehéz azt befe­jezni." Rassay a továbbiakban az újvidéki szervezett zsarolásokkal, fosztogatásokkal és gyilkosságokkal foglalkozott. Ami pedi­g a Szovjet-Unió elleni hadüzenet kérdését illeti, az elnök kérdésére Kassaja elmondotta: Egy pillanatig sem hitt abban, hogy a Kassát bombázó gépek orosz gépek voltak. Le akartat küldeni lapjának egyik munka­társát, hogy a helyszínen állapítsa meg a tényeket, de ezt eltiltották. Ez a körülmény és más dolgok is világossá tették előtte, hogy a németek casus bellit, háborús okot akartak teremteni, hogy ezzel meg­könnyítsék a magyar kormány részvételét a háborúban. Fenessy ügyész ezután bejelen­tette, hogy a tényállás teljesen tisz­tázást nyert a vád bejelentett tanúinak kihallgatásától eláll. A védelem két tanúját hallgatta még ki a bíróság: Ghyczy Jenő lé­nyegtelenül vallott, Náray Antal pedig Bárdossyt terhelő tanúvallo­mást tett. A szerdai tárgyalást — amelyen a hallgatóság sorában Szakasits Árpád elvtárs is jelen volt — Bárdossyékat súlyosan ter­helő iratok ismertetése fejezte be, Kassa bombázásával a németek teremtettek háborús okot a Bárdossy-­ kormány számára • k 4 » Halált! Bárdossy László hazaárulási bfia®**«- nek tárgyalása pénteken az iratok is­mertetésével folytatódott. Felolvasták Horthynak Hitlerhez intézett köszönő­levelét,­ valamint Hitler „őszinte" köszö­netét az „új Magyarország" megalkotó­jához. Bárdossy uszító rádiószózata és Barcza volt londoni magyar követ je­lentése került még felolvasásra. Barcza közölte az angol válasz­jegyzéket a Jugoszlávia elleni ka­­tonai akció megindítása kapcsán. A brit kormány­ ebben a legéleseb­ben ítélte el a jugoszlávok elleni támadást. A vádlott kérésére ismertették grő£ Bethlen István nyilatkozatát, amelybe® Bethlen teljes mértékben helyeselt® az akkori kormány cselekedeteit. Ezután « betegsége miatt megjelenni nem tudt Grassy József SS-altábornagy, «sz «M*

Next