Népszava, 1946. január (74. évfolyam, 1–26. sz.)

1946-01-01 / 1. szám

A NÉPSZAVA, 1946 január 1­ lyet öntudata formál új, egyetemes kultúrává. Persze, nem könnyű magasra emelkedni a roncsolt gépek és az egytálételes csajkák, a fűtetlen szo­bák és a lyukas cipők vigasztalan világában, de minden kalapácsütés közelebb visz bennünket az új rend­hez, az igazságosság és emberség új rendjéhez és minél jobban gyor­sítjuk a kalapácsok ütemét, annál hamarább teremtődnek meg fölté­telei a szociális demokráciának , annál hamarább szabadul föl a munkás és a munka. Ez a szélesebb ívű osztálytudat perspektívája. Dolgozzunk hát valamennyien erőnk teljességével, összeszorított fogakkal, ha kell, de mindig szen­vedélyes akarattal abban a tudat­ban, hogy munkánkkal a jövőt építjük: a magyarság jövőjét, a dolgozók jövőjét, a szabad és bol­dog jövendőt. C íme: ezek a gondolatok születtek meg bennem a karácsonyi tavasz verőfénye alatt, a felrobbantott tank szomszédságában, mellettem a hallgató, a termő anyaföld szíville­tétől megszállott paraszttal. Én, a hajdani ipari munkás talán most éreztem át legmélyebben, hogy osz­tályomra milyen emberfeletti fel­adatok várnak és milyen dicsőséges küldetéssel ajándékozta meg ezt a valaha megvetett, üldözött, meg­alázott osztályt a történelem. S a mellettem hallgató, a dombon, a ke­nyeret lélegző földek fölött álló pa­raszt szorosan lezárt ajkáról mintha néma szemrehányás röppent volna el: belőlünk szakadtatok ki, miért nem tértek vissza hozzánk? Csakugyan: az ipari proletariátus a parasztságból lelkedzett, belőle indult el történelmi vándordíjára. Vissza is tér hozzá -«- gazdagabban. Újra egyesül a két dolgozó osztály — magasabb létfokon s ez az egye­sülés az egész emberiség egyesülésé­nek nagy ünnepnapja lesz. — Faragó Vera és Buk Ferenc (Szarvas) jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) (X) — A Népszava 1945 dec. 30-i szá­mában Szegedi Edith és Ladányi György házasságkötéséről megjelent híradás nem felel meg a valónak. Az illetéktelen közzétételért ezúton bocsánatot kérek. Gyenes, László. A NÉPSZAVA KÖNYVKIADÓ (Erzsébet kör­út 17, Barcsay ucea saxoik) kiadásában most megjelent Szocialista tudás könyvei . Alapb­a P darami Ernő: Mi az osztályhajól — — 1.— Grifforovics Tatjána: Az osztályharc — 1.6® Kii­nil Zsigmond: Marx és a marxizmus. Tolnai György bevezetésével és jegy­zeteivel ) — 8.— Mónig Illés: A szocializmus alap­fogalmai (szemináriumi előadások) — 8.— Justus Pál: A szocializmus útja (az osztályháború új feltételei) 8.— Araink alapárak, melyek s aiindenkori szorzószámmal szorzand­ók. Jelenlegi szorzó­számunk 1500. Például 1 P alapár — J VOO­P. Vidéki megrendeléseknél kérjük az összeget, plusz 5% forgalmúadót és portót az írOffl­. számú csekkszámlánkra egyidejűleg befizetni -s­o­r­o­k szájpadlás nélkül, művészies kivitelben -színű koronák, hidak, arany- és platina pótló fémből -tömés, húzás, fáj­dalommentesen. Vidékiek soronkívül Fogászati anyagot és aranyat veszek Drucker Mágistor fogorvoslásra Jogosított fogász Vili, Népszínház ucca 46, I. 1. Párnapos, még­ szopós kutyakölyköket vennék Olm: Bálám hirdetőban, Rákóczi út 517/A. Büszkék voltunk a magyar szociáldemokrata munkásságra — mondotta a hazatért Böhm, Vilmos Böhm Vilmos elvtárs, az 1918-as forradalom nagy alakja, az 1919-es dicsőséges magyar proletárhac­seres főparancsnoka 26 évi emigráció után a Szociáldemokrata Párt hí­vására vasárnap viisszaárkezett Bu­dapestre.­­ Böhm elvtárs első útja a tehe­tőbe vezetett. Schönherz Zoltán, Korvin Ottó, Lévai Oszkár, László Jenő, az 1919-as harcos társak sír­jához. Azután Strömfeld Aurél, Somogyi és Bacsó, majd Sallai és Fürst elvtársak sírjára helyezte egy-egy szál vörös virászát az emlé­kezésnek. A kegyeletes aktus után Böhm elvtárs a Szociáldemokrata Párt központi székházába ment, ahol a párt vezetői üdvözölték a­­hosszú távollét után Böhm Vilmost A réggi harcos társak ölelek­ szorongatták kezét, soknak szentében könny csil­logott az örömtől, hogy újra láthat­já­k a magyar szociáldemokrácia immár legenitáss­á lett alakját. Szakasits elvtárs meghatott sza­vakkal köszöntötte Böhm Vilmost, megköszönte azt a hatalmas mun­kát, amit az emigrációban a moz­galomért és a magyar népért ki­fejtett Sokban neki köszönhetjük, hogy kitartottunk a nagy viharok közepette és nem söpörhetett el, bennünket fasizmus szennyes ára­data. Élünk, a Szociáldemokrata Párt nagyobb, mint valaha. A régi barátok és katonák, a fia­tal generáció tagjai köszöntötték me­leg szavakkal Böhm elvtársat. Böhm elvtárs az­­üdvözlésekre válaszolva, a nagy harcok mártír­jairól emlékezett ,mert és tolmá­csolta a svéd szociáldemokrata párt legmelegebb üdvözletét .B Büszkék voltunk mi, az ellenforradalom által külföldre száműzöttek arra, hogy mi is magyar szociáldemo­kraták vagyunk, tagjai annak a pártnak, amelyre az egész világ munkássága a legnagyobb csodálat­tal tekintett. Amikor 1943-ban Lon­donban lefordítottam az angol elv­társaknak Szakasits Árpádnak a Népszavában megjelent cikkeit, az angolok hősként emlegették Sza­kasitsot, aki ily bátran mert szembeszállni a fasiszta erőszakkal. — örömmel látom — mondotta Böhm elvtárs —, hogy a Szociál­demokrata Párt vezetői között is bőven vannak fiatalok. Ez helyes és íg­y van jól, mert ezek a fiatalok fogják megteremteni a szocializ­must. A beszédek után Böhm elvtárs most sokáig együttmaradt az elv­társakkal, fölelevenítve a múlt em­lékeit megbeszélve a jelen problé­máit E héten előkészítik 68 magyar békeszerződés vázlatát­ ­ (London, december 31.) Az angol rádió jelentése szerint a három nagyhatalom külügyminisztereinek helyettesei még ezen a héten elő­készítik a Magyarországgal, Ro­mániával, Bulgáriával és Finn­országgal kötendő békeszerződés vázlatát A Szociáldemokrata Párt a Mpsék Stiviátásánál S­zombatilm nagyfontosságú értekezlet folyt le a Szociáldemokrata­­ Párt gaz­dasági vezető funkcionáriusainak rész­vételével. Az értekezleten Szakasits Ár­pád elvtárs elnökölt és rámutatott annak szükségességére, hogy a Szociáldemokrata Párt tervszerűen felvegye a harcot azzal a mai gaz­dasági állapottal szemben, hogy az árak és bérek ollója egyre nagyobbra nyílik mindig a munkásság rová­sára. Meg kell, találni a módot arra, — mon­dotta Szakasits elvtárs —, hogy a leg­fontosabb kérdést, a munkásság ellátá­sát végre nyugvópontra hozzuk. Az elnöki bevezető után Timár László elvtárs, a párt közgazdasági titkára, is­mertette az értekezlet összehívásának célját. A reálbér minden béremelés ut­án egyre kisebb. A megoldást ott kell ke­resni, ahol mód nyílik az áruval ren­delkezők vásárlóerejének csökkentésé­t. A fontosabb cikkek kötöttségét ennél­fogva mind termelői, mind kereskedelmi vonalon keresztül kell vinni. Ezután dr Faragó László elvtárs, a Pénzinté­zeti Központ vezérigazgatója kifejtette azt az álláspontját, hogy a mai állapot­ból való kiemelkedésnek egyik előfel­tétel© az, hogy az állam a legradikáli­sabban ellenőrizze kölcsönei hova fordu­­ását. Büchler Józ­ef elvtárs, a Nem­zeti Bank alelnöke, hibásnak tartja a most kialakult egyenlőtlenséget és har­móniát kíván a kis- és nagyipar bérei között Ezután Bán Antal elvtárs, iparügyi miniszter számolt be a magyar ipar bo­nyolult problémáiról. Rámutatott arra, hogy az ipari kormányzat legfontosabb kérdése az ipari munkásság ellátá­sának biztosítása. A közellátás biz­tosítása érdekében a parasztságnak is áldozatot kell vállalnia és el kell küldenie termése maradékai­nk maradékait a váróéba. Ezért mi árut akarunk adni. Reális magasságú árakat akarunk kiépíteni, lehetetlen, hogy a munkabérek a nagyüzemek kal­kulációjában ma csak egy százalékkal szerepelnek a háború előtti 15 százalék­kal szemben. Kemény György elvtárs, pénzügyi államtitkár arról beszélt, hogy Intézkedéseinknek a legsürgő­sebbe­n kell bekövetkeznie, mert az idő sürget. Vajda Imre elvtárs, kereskede­lemügyi miniszteri osztályfőnök meg­állapította a többtermelés fontosságát és azt, hogy a mai bérhelyzetnél nem a felső ha­tár magasságában van a hiba, ha­nem az alsó határ alacsony voltá­ban. Halász Alfréd elvtárs, a Szakszervezeti Tanács elnökségi tagja mutatott ezután rá arra, hogy ha szükséges az árak reális megállapítása, legalább ennyire szükséges a reális bérek megállapítása is. A Szakszervezeti Tanács az új kol­lektív szerződésekben a béreket kombinálja az üzemi el­látással. Korányi Jenő elvtárs fontosnak tarta azt, hogy a közellátási kormánybizto­­sok a kormány intencióinak megfele­lően működjenek és ne úgy, mintha öncélúan állam az államban élnének te­rületilen. Kisházi Ödön elvtárs, a Szakszervezeti Tanács elnöke arról szólott, hogy eddig csupán a dolgozók vállalták az áldozatokat az ország gazdasági újjáépítéséért. A Szociáldemokrata Párt mindisz a dol­g­z­ókat képviselte, most it tel­jes súlyá­val áll mellettük. Az ország létérdeke, hogy az ipari munkásság életnívóját felejteljük, Szenczi Sándor elvtárs, a párt gazda­sági osztályának vezetője szerint sz­ük­ség van arra, hogy a lefoglalt és az állam által átvett árukat két részrel osszuk: is egyikre, amely a dolgozók közellátása javítására szolgál és arra, amelyet élelmicikkért vidékre viszünk. Ezután Tolnai György elvtárs, a Nép­szava közgazdasági rovatvezetője tett javaslatot arra, hogy az értekezletet a közeljövőben most már a program te­letesebb kidolgozása érdekében újra hívja össze a párt. Végül Szakasits elvtárs foglalta össze az értekezlet tanulságait. Megállapí­totta azt, hogy a kormányzat legelső fela­­ata a dolgozók közellátásának be­csületes megszervezése. Célszerűen meg­szervezett üzemi konyhákkal a munkás­ság segítségére kell sietni. A közellátás biztosítása nélkül el­pusztul az ország ipara és vele együtt elpusztul az ország is. Magyarország lakosságának minden ré­tege tehát mindenekelőtt a paraszt­ság — kell, hogy segítségére siessen ebben a kormányzatnak, mert ha nincs ipar, nincs iparcikk sem, a kötöttgazdálkodás kiépítése el­­kerülhetetlenül szükséges, mert csak ezen az úton lehet tervszerű gazda­sági újjárendezést produkálni. Szakasits elvtárs nyomatékosan hang­súlyozta ezután, hogy a Szociáldemo­krata Párt minden súlyával e program­pontok végrehajtását szorgalmazni fogja. Az értekeszet a közeli napokban folyta­tódik. Ismét prédikál a móri nyilas pap Mór községben és környékén min­­denki ismerte Ábrahám János re­formátus papot. Hogyne ismerte volna. Híres nyilas volt, a szószék­ről terjesztette harsány hangon hí­veinek a ni­las „eszmét". A népbíróság — mit teletett most a bizonyítékok súlya alatt — el­ítélte Ábrahámot, mint háborús bűnöst. A móri nyilasok azonban nem nyugodtak bele abba, hogyy nélkü­lözni legyenek kénytelenek kedvenc lelkiatyjukat és 120 névaláírásos kérvényt terjesztettek a járási rendőrkapitányság vezetőjéhez, hogy a karácsonyi ünnepekre engedjék szabadon Ábrahám testvért, hadd prédikálja tovább a szószékről a gyilk­olás és rablás igéit. Balogh István, a járási rendőrség vezető­je, az ertyik demokratikus párt titkár­­ának garanciájára szabadon is bo­csátotta a nyilas papot. Ez történt 1945 decemberében, amikor minden magyar család asz­talánál este üres maradth­egy-két hely. A nyilasok áldozataidat helye. ­ A távbeszélőforgalom Romániával január elsejével megnyílik. A három­­perces közönséges magánbeszélgetés díja 650 aranyfrank. I SÖRÖZŐ UV Rákóczi út 58 Ebédmenü (leves, főzelék, tészta) 4600 ( Huber zenekara játszik) Zermnváry Andor zeneszerző zongorázik Pokorszky orosz énekes Ma nem húzunk! Gutmann J. Társa Ma mi is boldog új évet kívánunk! VII. Rákóczi út 12 (Gutmann sarok)

Next