Népszava, 1946. január (74. évfolyam, 1–26. sz.)
1946-01-04 / 3. szám
Az első lépés újra és újra nagy feladatok megoldása előtt állunk. Az 1945-ös év eleje, a demokrácia első nagy munkája a nagybirtok és a feudalizmus felszámolásának jegyében állott. Az 1946-os év nagy problémája az államosítások problémája lesz. Régi, sok évtizedes követelése az az öntudatos marxista munkásságnak, hogy a termelőeszközök a közösség birtokába kerüljenek. Efelé a szocialista gazdaságpolitika felé az államosításokon keresztül visz csak az út. A történelem — akárki akármit is mond — a dialektikus fejlődések különböző emelkedő lépcsőfokait járja. A háborúk és egyéb kisebbnagyobb visszaesések nem tudják megakadályozni a fejlődést. Ma, az új Európa minden országában elsőrendű politikai és gazdaságpolitikai programmá vált az államosítás ügye. Ha Magyarország nem akar újra elmaradni a fejlődő európai államok mögött — és az öntudatos dolgozók nem engedik és nem is fogják engedni, hogy elmaradjon —, akkor határozott léptekkel és komoly elhatározással kell megindulnia az államosítás útján. Most, hogy a nemzetgyűlés egyhangú határozata alapján megjelent Bán Antal elvtársurat, az iparügyi miniszter rendelete az állami kezelésbe vett szénbányák ügyvitelére vonatkozólag, megállunk egy pillanatra, megtettük az első lépést ezen az elkerülhetetlen és a jobb, boldogabb országhoz vezető úton. De ez a megállás, a megelégedésnek az az érzése, amely egy pillanatra erőt vesz rajtunk, valóban csak egy pillanatig tarthat. Csupán az alsó lépés ez még. És az elsőt visszavonhatatlanul követnie kell a többinek. A kormány programjában is szerepelnek az államosítás további feladatai. A magánkézben levő bányák közül eddig csupán a szénbányák kerültek állami tulajdonba. Ezen a területen további feladatok várnak ránk. De a kormánykoalíció megalakulásakor kormányprogramnak nyilvánították ezen felül az energiatermelő üzemek államosítását is. Fontos, rendkívül fontos feladatok ezek és sürgős megvalósításra várnak. Az államosítás kérdése — itjra hangsúlyozzuk — életkérdés Maffiarország számára. A dolgozók ezt sosem tévesztik szemük elől. A dolgozók szükségszerűnek tartják a kormányprogram államosítási részének sürgős megoldását, hogy az előttünk álló út folytatására is léphessünk. Észszerűen, de céltudatosan és öntudatosan haladunk utunkon, azon az úton, amely az államosítás kérdésének végső megoldásához vezet. » "IC !»« 500 pongás ^ A SZ 0 C ! A .L DE M OK KA T A , PA, RTK C Z • PO NT-Ifa . APJA Szerk. és kiadóhivatal: Vitt, Conti ueca A V«ge lamb hétfő kivételi»»! minden nap Telefon: 420-562, 420-583, 420-584 99Mentse meg a vidék Budapestet P* Élelmiszersegítség indul a fővárosba. — Szakasits Árpád felhívása nyomán megmozdult az ország Budapesten hetek óta csak néhány napi tartalékok vannak a legfontosabb élelmiszerekből, ami szörnyű helyzetet teremthet, ha beáll a fagy, hóviharok támadnak és a szállítási lehetőségek teljesen megszűnnek. A főváros új vezetőcége, élén Szikisits Árpád elvtárssal, a törvényhatósági bizottság elnökével és Kővágó József polgármesterrel, mindent elkövet, hogy a vidék népével megértesse, milyen fontos érdek az, hogy Budapest dolgozó népének kezéből az éhezés miatt ne hulljon ki a szerszám. Különböző felhívásokkal fordultak a vidék népéhez és a hatóságok vezetőihez, kérték, hogy kutassák fel az ott lévő élelmiszerkészleteket és bocsássák a főváros rendelkezésére. Kővágó polgármester az ünnepek idején Szabolcs megyében tartózkodott és Andrási Dániel szabolcsi főispántól megtudta, hogy az ínségesek számára eddig 69 vagon búzát, 181 vágón rozst, 26 vágón árpát és tekintélyes mennyiségű tengerit gyűjtöttek össze, amelynek 25 százalékát a főváros rendelkezésére bocsátják. Ennél is örvendetesebb jelentés érkezett Csanád megyéből, ahol többszáz vágon kenyérgabona tárol és vár elszállításra. Ezeknek a tapasztalatoknak alapján feltehető, hogy az ország egyéb részein is vannak még olyan terménykészletek, amelyek felhasználásával Budapest felől az ínség rémét el lehetne hessegetni. Kővágó polgármester éppel ezért fölkereste Bárányos Károly közellátási minisztert és felkérte, hogy hívja össze a főispgokat, akikkel meg kellene beszlni a közellátási helyzetet és meg lehetne értetni, hogy az ország ipari termelő erejének fokozása, sőt csupán fenntartása érdekében is haladó nélkül össze kell gyűjteni minden élelmet és Budapestre szállítani. Vagont én mozdonyt kér a polgármester A polgármester ugyancsak csütörtökön felkereste Gerő Ernő elvtárs, közlekedésügyi minisztert és segítségét kérte, hogy a meglevő készletek felszállítására nyomban adjon megfelelő számú vagont és mozdonyt. Nem kétséges, hogy a miniszter ezt a sorsdöntő problémát jóakaratúan igyekszik elintézni. A vidék lelkiismeretének megszólaltatásával, a készletek összegyűjtésével és lehető t gyors felszállításával Budapest téli ellátása a mai szerény keretek között biztosítható volna Különösen Szakovits Árpád elvtárs újévi felhívása után remélhető, hogy a vidéki hatóságok felismerik a helyzet jelentőségét és minden erejükkel róta leszek, hogy Budapest megmentésével az országot és annak dolgozóit megmentsék. A világ bízik a magyar demokráciában — mondotta Böhm elvtárs Böhm Vilmos elvtárs, az 1918 as foly tadalmi, a magyar munkásmozgalom és az emigráció nagy harcosa felkereste régi munkahelyét, a Népszava szerkesztőségét. Beszélgettünk a hazatért Böhm elvtárssal abban a szobában, ahol három évtizeddel ezelőtt annyit dolgozott a magyar munkásosztályért. — Először is - mondotta Böhm elvtárs — nem mulaszthatom el, hogy ki ne fejezzem azt a hálát, amelyet az egész magyar nemzet és a külföldön él magyarok éreznek a huszonötéves elnyomatás ean harcolók, a mártírok és az egész magyar munkásosztály iránt. — Tudtak-e külföldön a magyar szocáldemokrácia 25 éves harcáról ? — A Szociáldemokrata Párt volt egyetlen lelmiisége a nyugati munkásosztályoknak és demokráciáknak, hogy mert tudják akadályozni a nácizmus uralomra jutását Magyarországon. Egész Európában mélyben,omást tett az, hogy a nyilasok alig tudtak befurakodni a magyar ipari munkásság közé. Amikor Magyarország belépett a háborúbba, akkor Nergzava egyik júniusi vezércikkét leközötték az ankol lapok is és a Morgen Tidningen is. Az eszisz demokrakus világon igen nagyra értékelték, hogy a magyar munkásosztály és vezetői, az utolsó fércig sem adták fel a harcot a háború és a nácizmus ellen. ?, amerikai, angol és svéd lapok ,illin''ósn 'ogr'kőztek a magyar munkásosztály hősi harcával. — Tud a az 1912 es karácsonyi Népszavával mostindult összefogásról* — Ige®; ezt az összefogást a külföldi sajtó az európai demokrácia szempontjából igen örvendetesnek tartotta. Az emigráns magyarok megértették a külföldi közvéleménnyel, hogy Magyarországon olyan mozgalom van kialakulóban, amely nemcsak a nácizmus elleni sarcra készül fel, hanem a fasizmusellenes új Magyarország fölépítésére is. — Hogyan ítélték meg külföldön Magyarország beavatkozását a háborúba? — Tudták, hogy Magyarországot nehéz földrajzi és geopolitikai helyzete bizonyos kényszerhelyzetbe sodorta, de azt is tudták az egész világon, hogy Horthyék saját osztályérdekük védelmében szívesen és örömmel támogatták a fasizmust. Az emisztánsok hatalmas munkája sokban hozzájárult ahhoz, hogy az egész világ közvéleménye tudta a magyar népről, hogy nem fasiszta beállítottságú, csak az erőszakra támaszkodó kormányzata volt németbarát. Felfigyel a külföld — Foglalkozik-e a külföldi közvélemény Magyarországgal! — A debreceni kormány megala-kulása után fokozódó figyelemmel tekintettek mindenütt a magyar demokráciára és ez a figyelem csak klleszerősödött a választások után, bár az egész világ tudja, hogy még jelentős reakciós csoportok áskálódnak az új magyar demokrácia ellen. Ezek a reakciós és fasiszta elemek mindenek előtt és mindenek felett a külföldi reakciós körök fegyverbarátságára számítanak. Ennek látható be az az intrikahadjárat is, amely legkülönbözőbb csatornákon át vezet külföldre és amelynek egyetlen célja a magyar demokrácia kompromittálása. Szerencsére ezeknek a törekvéseknek nincs külföldön sikerük, mert a magyar demokrácia cselekedetei megcáfolják a rágalmakat — Tisztában vannak-e külföldön gazdasági nehézségeinkkel ! — Tudnak az ország gazdasági bajairól, tudják, hogy önnak fár-