Népszava, 1946. február (74. évfolyam, 27–49. sz.)
1946-02-09 / 33. szám
Bay Zoltán professzor GYŐZELMES HOLDKÍSÉRLETE Századrésznyi energiaforrással sikerült érintkezésbe jutnia a holddal, mint amerikai kollégáinak Néhány napja csak, szinte lelkendező formában közölték a táviratok, hogy a radarkészülék segítségével amerikai tudósoknak sikerült rövidhullámú rádióssugarakat vetíteni a hold tányérjára, amely ezeket a hullámokat — mint a tükör a fényhullámokat — visszaverte a földre és ezt a holdról érkezett „visszhangot" sikerült felfogni. Nyomban utána szovjetorosz tudományos körök hasonló eredményéről érkezett híradás, mintegy jelezve, hogy a felfedezés elsőbbsége a tudománytörténelem számára vitássá vált. Mélységes örömünkre azután, csütörtökön közölték, hogy Bay Zoltán, az atomfizika kiváló professzora, az Egyesült Izzó vezérigazgatója, ugyancsak sikerrel fejezte be inyíványú — még 1944 tavaszán megkerdsett — kísérleteit s még aznap este munkában be is mutatta bonyolult kísérleti berendezéseit a megyari gyár kutató-laboraróriumában. A sarlóalakú növekedő hold derűs fénnyel, mosolyogva vett részt a sájt^5bemutatón. Nincs 3 abban meglepő, hogy egymástól függetlenül három ország tudományos világa jutott el egyidejűen hason,a kísérletek azonos eredményeihez. A legtöbb fölfedezés ugyanígy történt: a gondolat megérett a valóraváltásra. A mostani fölfedezést háborús kísérletek sorozata készítette elő. Talán akadnak, akik nem értik meg, a hogy ugyan mi jelentősége lehet annak, hogy a hold visszaveri a földről isjdavetített rádióhullámokat. Már maga az a mód, ahogyan a két világbirodalom tudományos világa közhírré tette mutatja, hogy mindkét helyen mily nagy súlyt vetnek erre a fölfedezésre. Egyelőre, természetesen, elméleti eredménynek tekintik, de máris gondolnak a belőle következő gyakorlati vívmányokra is. Nagy elégtétel számunkra, ahogy kis nemzet is, a maga kultúrájával, hasonlíthatatlanul nehezebb körülmények között győzelmet érhet el a szellem világversenyében. S elégtétel számunkra az is, ha a világ ítélőszéke a magyarságot — az elmúlt sötét napokat feledve — a Bay Zoltánok értéke alapján ítéli meg. Bonyolult adó-vevő gépek között, miközben jelzőlámpákon piros fények lobbannak, kék fények cikáznak s kopog az árammegszakító s indító készülék, fiatalos, mondhatnók diákos örömmel ismerteti tárgyát Bay professzor. Próbáljuk követni gondolatmenetét. A háború során minden újságolvasó és rádióhallgató tudomást szerezhetett arról, hogy az angolszászok birtokában voltak olyan rádió adó-vevőkészüléknek, amelynek segítségével meg tudták állapítani valamely repülőgépnek a helyét, vagyis a távolságát és az irányát. Ennek a készüléknek a rövidített neve a radar, vagy más elnevezéssel a rádiólokátor, amelynek a fejlesztésére az USA nem kevesebb, mint 7,5 milliárd dollárt költött, jóval többet az atombombára kiadott roppant összegnél is. Ezzel a készülékkel rövidhullámú rádiósugarakat irányítanak a keresett repülőgépre, onnan a hullámok visszaverődnek. Abból az időtartamból, ismerve a rádióhullámok sebességét, amíg a hullámok odavissza az utat megteszik, számítják ki a gép távolságát, a készülék helyzetéből pedig a gép irányát. Nos, csak egy gondolatnyi lépés kellett, hogy ne a repülőgép legyen a sugarak célpontja, hanem a legközelebbi égitest, a hold, amely mint célpont hasonlíthatatlanul nagyobb, mint egy repülőgép, hiszen a holdtányér átmérője 3000 kilométer. — De mi haszon lehet ebből a kísérletből? — kérdezi valaki. — Mi haszon? — A professzor szemében tűz lobban fel. — Az első alkalom nyílt itt meg arra, hogy az ember végre, vágyai szerint, kitörhessen földi köreiből és közvetlen kapcsolatot teremthessen egy égitesttel... A holddal kapcsolatban a feladat, természetesen, egészen más, mint a repülőgépkeresésnél. A hold távolságát a csillagászok igen pontosan megállapították, ez a középtávolság 380.000 kilométer. Mindenkori irányát fénylő tányérja mutatja meg, ha pedig felhő takarja el, a csillagászati évkönyvek táblázatai szolgáltatják a szükséges adatokat. A rádióhullámok sebessége, tudvalévően, másodpercenként 300.000 kilométer, vagyis az út innen a holdig valamivel több, mint 1 másodperc, oda-vissza a hullám 2,5 másodperc alatt teszi meg az utat. A kísérleti épület tetején hatalmas, minden irányban forgatható keretben foglal helyet az antenna-készülék. Egyazon síkban, amelynek hossza nyolc méter, szélessége hat méter, megfelelő távolságokban egymás mellé szerelve hatszor hat fémrúd foglal helyet. Ennek a rendezésnek az a titka, hogy a kibocsátott rádióhullámokat, energiák kölcsönhatásával, vékony sugárnyalábba fogja össze és ez a sugárnyaláb pontosan irányítható az adott célpontra, jelen esetben a holdra. Most már arról kell szólni: mekkora energia szükséges ahhoz, hogy ez eljusson a holdba és onnan visszaverődve, itt felfogható legyen. Amerika a maga kimeríthetetlen pénzforrásai révén 500—1000 kilowatt energiát szolgáltató készülékkel fogott a kérdés megoldásához. De itt, e szegény országban lehetett ilyesmire csak gondolni is"! — A szegény ember vízzel főz — jegyezte meg nevetve Bay professzor. — Itt bizony nem jutott 500—1000 kilowattos adóberendezésre. De 10—20 kilowattosra még csak tellett, úgyhogy a magyar fizikus részéről egy kis „műfogásra" volt szükség, hogy kisarányú energiaforrásával az amerikaiak 1000 kilowattos eredményeihez juthasson el. Ez a tény KERESÜNK MEGVÉTELRE 50—55 LE, 960 fordulatszámú, háromfázisú ELEKTROMOTORT. Ajánlatok „Keverő" jeligére a kiadóba. A Magyar Kisfuvarosok Országos Ipartársulata 1946 február 24-én délelőtt 10 órakor a vnn. Vas uevű 16. sz. alatti helyiségeiben tartja az 1946. évre szóló rendes közgyűését, melyre az ipartársulat tagjait ezennel meghívja a vezetőség. Tárgysorozat: 1. Elnöki beszámoló. 2. Titkári jelentés. 3. Pénztári és számvizsgálóbizottségi jelentés. 4. Új vezetőség választása. 5. Alapszabálymódosítás. T Benedek László Paulay Ede ucca 2. Telefon: 226-016. Mírtár PIPERE, és HÁZTARTÁSI CIKKEK nagyban. Utánvétellel is szállít. Kérjen árjegyzéket. Ki tud róla? Wolf László bevonult 1942 VI. 11-én Jászberénybe. 101/1. Tábori szám 292/48. Utoljára 1943 januárjában SUMI előtt látták 6 bajtársával. Minden őszinte hírért nagyon hálás felesége, található: délelőtt Set. István tér 11. vagy d. n. V. Pannónia u. 9. Wolf Lászlóné. jelentőskölteményünknek egyik legszebb fejezete Bár a 10—20 kilowattos adás hullámai visszaverődnek a holdról, a nagy utat megtéve rendkívül gyengén érkeznek vissza, ezeket egyszerű eszközökkel közvetlenül felfogni nem tudják. De mi lenne, ha ezeket a gyenge energiákat tartalékolnák, összegyűjtenék, felhalmoznák különben észre sem vehet apró hatásaikat, addig, ameddig oly mennyiséget gyűjtenek belőlük, hogy ezt végre le is mérhetik? Erre a hatáshalmozásra egy ismert készülék szolgál, kylométernek nevezik. Tudvalevő, hogyha üvegesőben levő vízen át elektromos áramot vezetnek, az áram a vizet gáznemű alkotóelemeire bontja fel. Az áram hatására keletkező gázbuborékok a cső felső részébe szállnak fel s ott felhalmozódnak. A Bay-féle berendezésben tíz egymás mellé szerelt kilométer szerepel. Valahányszor, a leadókészülék egy-egy hullámot lök a világűrbe, vagy onnan egy-egy hullám visszatér, az így átvonuló elektromosság hat a kilométerre. Ezek a hatások aprók, ezeket gyűjti össze a kilométer gázbuborékok alakjában. Avégből, hogy kísérletileg ellenőrizhető gázmennyiség halmozódhassák fel, 3 másodpercenként egy-egy lökést számítva, összesen 1000 lökés történik ötven perc alatt. Gondoljunk csak arra, hogy 10 kilowattos adással 1000 hullámlökés ugyanannyi, mintha 10.000 kilowattos energiával adtak volna le egy lökést, éppen ebben rejlik Bay professzor „műfogásának" jelentősége, amikor kis energiával ugyanolyan hatást tud elérni, mint a nagyadókkal dolgozó Amerika. Most már mi történik a gázfejlesztő kilométerekben? Abban a kilométerben, amely éppen visszakapja a holdról viszszavert sugárzást, több gáz fejlődik, mint a többi kilométerben, amelyben csak az adási áram fejlesztett gázat. Az a tény, hogy itt lemérhetően jóval több a fejlesztett gáz, a bizonyítéka a holdról való visszaverés tényének, amit egyébként az ellenőrző kísérletek egész sorával is igazolnak. Idáig a kísérlet, amely előttünk lejátszódik. Az eredmény: a hold válaszol a földnek. A készülék rövidhullámai áttörnek a föld légkörének ama rétegén, melyet ionoszférának nevezünk, amely a hosszú rádióhullámokat, s a közepeseket sem engedi ki a világűrbe. Íme, a földszellem bilincse megtört. Ki tudja, mily hamar értékesíti a tudomány ezt a felfedezést a világtér minőségi és mennyiségi jelenségeinek a vizsgálatánál! A felfedező fantázia máris földi célok körül csapong... Kibocsájtanának például rakétabombák alakjában, a földről három „műholdat", hogy azok keringjenek a föld körül. Ezekre vetítenének rövid rádióhullámokat, amelyek visszaverődve, s szétszóródva, közvetíthetnék a rövidhullámú rádióadásokat a földgömb túlsó oldalára, ahova ezidőszerint rövidhullámokkal eljutni nem tudnak. Egyszerre megoldódnék az a sok nehézségeket jelentő probléma, amikor a középhullámok nemzetközi zavarokat okoznak a leadásokban, illetve vételekben. De hagyjuk a fantáziát. Köszöntsük nagyrabecsüléssel a magyar tudóst és munkatársait, akik két év óta gondolnak arra, hogy feladatuk, túl a háborús célon, a béke és a békés tudomány szolgálata. Már-már kezükben volt a holdkísérletek eredménye, amikor a bombaveszély miatt vidékre kellett költöznie a kísérleti laboratóriumnak, majd innen is el kellett távoznia, újra félbeszakítva a kísérleteket, végül pedig minden felszerelésük elveszett... S el nem csüggedve, itt a győzelme a meg nem félemlíthető,' diadalma': emberi szellemnek, amely — egyedül csak ez — hódolatra késztet. Példátlanul nehéz körülmények között sikerült egyidejűen „befutni" .. . Mondjuk meg azt is, hogy az Egyesült Izzó munkássága mily meleg szeretettel kísérte s támogatta Bay professzor felfedező munkáját. Szerdahelyi Sándor i dohényzamat Ha tölt, ha pipázik, ha sodor, „CALIFORNIA" dohányzatt fokozza élvezetét . Kapható dohánytőzsdéiben, drogériákban, illatszertárakban dohányzamat NfPSZAVA, 1946 február 9 . Nehézségek a prágai tárgyalásokon Gyöngyösi János magyar külügyminiszter és Clementis csehszlovák külügyminiszterhelyettes kedden délután találkozott először egymással. A bevezető megbeszélés során Clementis átadta Gyöngyösinek a csehszlovák kormány észrevételeit azokra a javaslatokra, amelyeket a magyar kormány tett. Ezeket az észrevételeket még a magyar küldöttség elutazása előtt Budapesten kellett volna átadni, de tévedés következtében a jegyzéket nem nyújtották át Gyöngyösinek. A magyar és a csehszlovák küldöttség szerdán délelőtt tartotta első teljes ülését. A tanácskozés félóra hosszat tartott. Szerdán délután vegyes albizottság ült össze, amelynek az a feladata, hogyösszeegyeztesse az álláspontokat bizonyos kérdések tekintetében. Mint beavatott körökben mondják, az első tanácskozások szívélyes légkörben folytak le, noha úgy látszik, hogy a Prágában előterjesztett újabb csehszlovák javaslatok folytán nehézségek merültek fel. Még nem dőlt el az Egyesült Nemzetek székhelyének kérdése. Francia jelentés szerint csütörtökön délelőtt foglalkoztak az Egyesült Nemzetek állandó székhelyének "kérdésével. A szovjet kiküldött helyeselte azt az észrevételt, hogy a székhely a csendesóceáni partvidéken legyen, mert New York közelében a telkek nagyon drágák. Az albizottság francia tagja célszerűbbnek tartaná, ha az Egyesült Nemzetek székhelye mégis Európában lenne. Minden ma kapható csőtípust raktárrólállítok — készletem erejéig. Ezenkívül gyári új világvevő törpeszupereket, középsuper és gramo-fonos rádiókat kínálok, szolid, normális árakon. Most vásároljon rádiót — többet ér, mint amennyibe kerül! V.POZSONYI-ÚT1Q tí it fos Hivő.- laeósa Megjelent az első száma. Nincs többé koldus és királyfi. Hári Sári érdekes kalandjai. Lalika levele Széfalvára. Mesék, versek, rajzok, rengeteg kép, vidámság a minden héten szerdán megjelenő Úttörő Gyermekújságban kapható dohánytőzsdékben, Ibusz-pavillonokban és minden újságárusnál. Előfizetéseket elfogad a kiadóhivatal: Budapest VII, Dohány ucca 12.