Népszava, 1946. június (74. évfolyam, 122–144. sz.)

1946-06-01 / 122. szám

M. évfolyam 122. szám Budapest, 1946 június 1, péntek I A 3 7 0 C 1 Á L D E M O­K R A T A PAR • ••.- •/«K­fjiá.'AlV­ v*ij, LtíStf •.. • ' ^BStMIJM'^i&sSwfcíV« •-•'•• Szerk. és kiadóhivatal: VIII, Conti ucca4 Megjelenik hétfő kivételével minden nap T K O Z R (Mín­-«5 S­P­J. C­IM­T­­­LAPJAI ! Telefon: 420-562, 420-563, 420-564 A­ Szociáldemokrata Párt kezdeményezésére a két munkáspárt közös akciót indít a munkaerőgazdálkodás megteremtéséért Súlyos problémája a mai magyar gazdasági életnek az áruhiány és az infláció mellett az a tény, hogy a fizikai és szellemi munkások be­csületes, dolgozó tömege mellett a lakosság egy nem csekély rétege illegális, meg nem engedett és az ország egészére káros tevékenység­gel, táncolással, valutázással tartja el magát. Éspedig nem úgy, ahogy az újjáépítés, a termelés és a becsü­letes elosztás egészét végző dolgozó, aki szűkös jövedelméből alig képes fenntartani magát, hanem tisztes­ségtelen üzérkedéseivel olyan élet­színvonalat biztosít magának, ame­lyet ez a szegény és kifosztott or­szág ma, a legjobb munkásainak sem képes nyújtani. Nem kétséges, hogy ezt az állapotot meg kell szün­tetni. A probléma most, a pénz sta­bilizálása és az irányított gazdál­kodásra való áttérés után újra és fokozott jelentőségben jelentkezik. A Szociáldemokrata Párt, mint az ország szempontjából minden fontos kérdést, a munkaerőgazdálkodás kérdését is napirendre tűzte. Pár­tunk a test­vér Párttal együtt — amely csatlakozott a Szociáldemo­krata Párt elgondolásaihoz — a közeljövőben ennek a feladatnak a megoldására is vállalkozik. * A Szociáldemokrata Párt gazda­sá­gpolitikai bizottsága szerdai ülé­sén foglalkozott a magyar gazda­sági életnek a pénzstabilizációval és az irányított gazdálkodás bevezeté­sével kpcsolatos kérdéseivel. A bi­zottság tagjai megállapították, hogy az eljövendő néhány hónap után minden téren meg kell találnunk a rendezett alapot, hiszen a szanálás csak ennek következtében jöhet létre. Zsónai Sándor elvtárs, kereskede­lem- és szövetkezettügyi miniszter rámutatott arra, hogy a m­ost folyó B-listázások, iparrevíziók és az irá­nyított gazdálkodásra való áttérés, a magángazdasági racionalizálás következtében a gazdasági élet mai nem pro­duktív területéről nagyszámú dolgozó szabadul fel. Nem­ kétséges, hogy az így állás- és munkanélkülivé váló emberek jelen­tékeny része — eredeti beállítottsá­gának megfelelően — nem a pro­duktív munkába kíván majd be­kapcsolódni, hanem spekulációval, engedély nél­kü­­l­i „sefteléssel" pró­bálja magát, sőt sokszor a mai kö­rülmények között megengedhetetlen magas életnívóját is fenntartani. — Bizonyosra vehető azonban az is — folytatta Rónai elvtárs —, hogy a stabilizációval kapcsolatban az ipari termelés állandó újabb és újabb emelkedést mutat majd fel. A munka alapkövetelménye, a meglélhetés biztosítása után — amely a jegy- és a pontrendszer bevezetése után be is következik — nem­sak a bányák termelte válik nagyobbá, hanem ezzel kapcsolat­ban a gyáripari és kisipari terme­lés, a város és falu között élénk forgalom fejlődik ki, amely bizto­sítani fogja a városi dolgozók élelmiszerellátását és a vidéki dol­gozók iparér­tkszükségletét. A ter­melés fokozódása következtében ter­mészetesen az általános életszín­vonal is emelkedik, ami újra csak a termelés fokozását vonja maga után. Ezek alapján a legtöbb iparágban a közel­jövőben a mainál is sokkal na­gyobb mértékben fog jelent­kezni­­a munkaerőhiány. A termelés, az értékek termelése természetesen csakis a munkaerő fokozott beállításával növelhető. Országos érdek tehát, hogy a munka­erőutánpótlást biztosíthas­sák. Mi sem természetesebb annál, hogy a B-lista, az iparengedély­revízió és a racionalizálás következ­tében felszabaduló munkaerőket kell a munkaerőhiánnyal küzdő ter­melés felé irányítani. Ezért meg kell teremteni a modern, szociális szempontok szerint mű­ködő m­unkaerőgazdálkodást és fel kell állítani az ezzel foglal­kozó hivatalt. A Gazdasági Bizottság egyhangú­lag magáévá tette Rónai Sándor elvtárs indítványát és azonnal meg­kezdte a kérdés letárgyalását és az ezzel kapcsolatos terv kidolgozását. A bizottság megállapította azt, hogy a munkaerőgazdálkodás az egyetlen mód arra, hogy a sza­nálással kapcsolatosan felszaba­duló munkaerőt egyrészt becsü­letes munkához juttassuk, más­részt pedig az újjáépítés és a termelés fokozását előmozdítsuk. A Szociáldemokrata Párt teljes sú­lyával állást foglal a kérdés helyes megoldása mellett. A pártvezetőség a munkaerő­gazdálkodás problémájával kapcso­latban azonnal érintkezést keresett a Magyar Kommunista Párttal, ahol az ügy fontosságának meg­felelően a legnagyobb megértéssel és együttérzéssel fogadták a Szociál­demokrata Pártnak ezt a­ fontos kezdeményezését. A két munkás­párt a munkaerőgazdálkodás kérdé­sében együtt fog haladni a végleges megoldásig. A végleges békeértekezlet előtt sikerül a nagyhatalmaknak közös megegyezésre jutni mondotta Byrnes A világ vezető politikusait állan­dóan foglalkoztatja a háború vagy a béke, tehát a lét vagy a nemlét kérdése. Különböző jószándékú erő­feszítések indulnak el a politikai világűrben, itt is, ott is feláll egy­egy államférfi és elmondja neveze­tes beszédét az állandó b­éke szüksé­gességéről és a gátló körülmények­ről. Milyen lehangoló tünetek ezek, hogy egy közös okulásra alkalmas szörnyű pusztulás után még mindig csak retorikus megnyilvánulások­ban jelentkezik a béke vágya. Byrnes amerikai külügyminiszter Molotov szovjet külügyminiszter be­szédére válaszolva, kijelentette, hogy angol-amerikai blokk nincsen. Az Egyesült Államok nem akarják a maguk akaratát má­sokra ráerőszakolni. Végül annak a reményének adott kifejezést, hogy a végleges békeértekezlet előtt sikerül közös megegye­zésre jutni. Foglalkozott ezután a német kérdés­sel is. Ezzel kapcsolatos a „New York Herald Tribune" egyik cikke, amely arról számol be, hogy Németország angol és amerikai megszállási öve­zetében a berlini konferencia hatá­rozatait Németország nácitlanítását illetően nem hajtják végre. A moszkvai rádió idézi a washingtoni „P. M." című lap közleményét, amely szerint még na­p i­s megvannak a hitleri véderő egyes kötelékei nérvet tisztek parancsnoksága alatt. Byrnes amerikai külügyminiszter egyébként beszédet mondott a kongresszus külügyi bizottságában is. Kifejezést adott annak, hogy szeretné mindenütt elfogadtatni az általános fegyverkezés korlátozását. Az Amerikai-Szovjet Barátság Országos Tanácsa New Yorkban tömeggyűlést rendezett A gyűlés­termet 30.000 ember töltötte meg és ünnepelte a három szovjet újság­írót és írót: Hja Ehrenbu­rgot, Kon­stantin Simonovot és Galaktionov tábornokot. Murray, a CIO (Con­gress of Industrial Organisation) elnöke egy új háború veszedelméről beszélt. Thomas szenátor hang­súlyozta, hogy a Szovjet­ Unió és az Egyesült Államok céljai közösek. Davies, Amerika volt moszkvai követe (akinek „Moszkvai jelentés" című kiváló művét a magyar olvasóközönség is ismeri) kijelen­tette, hogy az atombombákkal való versen­gés háborúhoz vezethet. A nyu­gati nagyhatalmaknak a Szov­jet­ Unióval kell, mint egyen­jogú társsal, együttműködniök. Ezután Gromiko szovjet nagykövet mondott beszédet a háborús uszítás ellen. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének életrehívása óta a fejle­mények azt mutatják — mondotta —, hogy nincs minden rendjén a szer­vezeten belül. Háborús uszítók aknamunkája tapasztalható. A földkerekség népeinek nagy többsége ép úgy gyűlöli ezeket a háborús uszítókat, mint ma­gát a háborút. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének mun­kájában olyan tüneteket lehet észlelni, amelyek visszatérést jelentenek a csődbe jutott Nép­szövetség férsi módszereihez. Az Egyesült Nemzetek bizonyos szerveiben ma a kisnemzetek érde­keinek megoltalmazására főleg azoknak a nemzeteknek a meg­bízottjai hivatkoznak, amelyek leg­kevésbé vettek tudomást, a kis és elmaradt országok és népek jogai­ról. A függő viszonyban levő orszá­gok és területek többszázmilliós népe nem élvezi még a legelemibb emberi jogokat sem és olyan álla­potban él, ami nem egyeztethető össze az emberi méltósággal. Gromiko a nemzetközi ellenté­­tekre és békét gátló okokra világító beszéde mély hatást keltett az Egyesült Államok közvéleményé­ben. Ilyen őszintén és kérlelhetetlen hidegsép-p­el kell fölfedni a békét veszélyeztető jelenségeket, mint ahogy­ azt Gromiko tette. Nem dip­lomáciai mesterkedésekre, hanem a béke őszinte vágyára van szükség — a béke érdekében. Nyolc tonna kötözőszert kapunk (London, . .,MTI*) Az angol rádió kö­zölte, h­ogy az CNRBA magyarországi misi­sztéjával sürjrés kéréséére négy Pakotah­mintájú repülőg­ép indu­l el Magyarországra nyolc tonna könn­yszerrel megr­i­adva. A Szállítmányt Etesben rakják ki és onnan , gfipkocíll­oiu (ra nyit­ják l Magát.b M.xsyac- c­ocazagra­i

Next