Népszava, 1946. július (74. évfolyam, 145–170. sz.)

1946-07-02 / 145. szám

n 2 NÉPSZAVA, 1946 július 2 a legutóbbi időkben olyan illértéket öl­tött, ami a kormányt újabb intézkedé­sekre készteti. Ezekhez az intézkedések­hez elsősorban hatályosság kell, hogy megtartsák a valu­tabeszolgáltatá­si rend­szabályokat, amelyek értelmében a kül­földi pénznemek záros időn belül a Nem­zeti Banknál beszolgáltatandók. Mindazokkal szemben, akik, ennek a bejelentési k­ö­tel­e­ze­ttség­eik­n­e­k eleget nem tesznek — mint illetékes hely közli —, a kormány a legszigorúbban és minden rendelkezésre álló eszközzel el fog járni. A bejelentési kötelezettség kiterjed min­denfajta külföldi valutára, bizonyos minimális mennyiségen felüli tört­aranyra, továbbá aranyérmékre is­, az úgynevezett körmöci arany kivételével. Az adópengőjegy augusztus 1-e után is érvényben marad egy ideig Az adópengőjegyet is feltüntetett szö­veg szerint ezek a fontos és mind na­gyobb jelentőségű váltójegyek csak jú­lius 31-ig vannak érvényben. Gordon Ferenc pénzügyminiszterhez kérdést in­téztünk, hogy ez az intézkedés nem áll-e ellentétben azzal, hogy a kormány az adópengőjegyek használatát egyre szé­­lesebb körre terjeszti ki. A válasz a következőképpen hangzott: — Tekintettel arra, hogy az adópengő­jegyek kitűnően beváltak az állam­ és a közületek bevételeinek valorizálásánál, a kormány az adópengőjegyek használa­tát fokozatosan kiterjeszti. Gondoskodni fogunk természetesen arról, hogy a stabilizáció időpontjában kézben levő adójegyeket, tulajdonosaik átválthassák és így őket értékveszteség ne érje. Ezt a kérdést annak idején az adópengő­betétek és a simapengő bankjegyek át­­váltásával egyidejűleg szabályozni fog­ják. * Az infláció meggyorsulásával kapcsolatban a Szakszervezeti Ta­nács szükségesnek látta, hogy a dolgozók simapengőben kifizetett fizetéseit és béreit adópengő­jegyre váltsák át és hogy így megköny­nyítse a dolgozók számára a pen­­tő­ben felvett fizetések értékének meg­őrzését. Ennek érdekében a Szak­szervezeti Tanács fiumei úti szék­házában, továbbá az egyes szakszer­vezetek központjában — később a nagyobb szakszervezeti csoportok helyiségében is — a dolgozók ré­szére adópengőjegyek árusítását kezdik meg. • * A ház- és tömbmegb­zottak ré­szére adópengőjegy­eket a testületi iroda ad. A ház- és tömbmegbízot­tak részére a kerületi testületi iro­dákban július 1-től 5-ig naponta 9-től 1­ óráig adópengedélyeseket ét­jegyeket árusítanak a testület tag­jai számára. * A fővárosi pénztárosok kérték a pénz­ügyminisztert, hogy mint a bank- és postatisztviselők, úgy ők is megkaphas­sák az adópengő után járó 2% külön jutalmat. Kérésükben hivatkoznak arra a munkatöbbletre, amely ezzel kapcso­latban reájuk hárul. Népszava kitogvkfiadó VII. Erzsébet körút 1* (Barcsay u. sarok). a mnapi könyvnapokra BÓKA LÁSZLÓ: Mire tanít a magyar irodalom? mikor elc&endeen­lt. e.gmz Euró­pában a szabadsághincok zaja . . . köl­tőink akkor sem hagyták cserben a szabadság ewméjét!'' Ár* fűtz,Te 2-— K­U.MAN JÓZSEF: Kunfi Zsigmond ..... hogy ma már n­emcsa­k nemzet­közien érzü­nk, hanem nemzetközi, poli­tikát te csinálunk, az Kunfi Zsigmond működésének az eredménye é­s ér­deme."- Ara fűzve 3.— LIGETI MAGDA: Gyerekeknek - felnőttektől sokat szenvedtünk gyerekko­runkban és az elrontott íryerekkor boldogtalanná tette a későbbi éveket is. A jövő a szabad emberé." Ara fű­z.ve kb. S.— SIMON LÁSZLÓ: Agrárpolitika és korszerű szaknevelés A mezőgazdasági szakok­tatás prob­­é­mái. Ara 4.— Kaphatók a könyvnapokon (július 4—5—(1-án) a Népszava központi sátrátban­, a Sellnszeti Színház előtt és a kerületi Kuafi-gárdák fzffczsis Észtrajkaja . Szigorú intézkedések a mezei lopások megakadályozására A belügyminiszter a napisajtóban megjelent közlemények, valamint a tömegesen befutott panaszbejelen­tések alapján a mezei lopások meg­akadályozására szigorú intézkedése­ket hozott. Utasította valamennyi budapesti és vidéki rendőrhatóság vezetőjét, hogy a rendőr- és nyomozóközegek az elszaporodott mezei lopásokat a legnagyobb éberséggel és eréllyel akadályozzák meg, az elkövetők el­len pedig a legszigorúbb megtorlá­sokat alkalmazzák. A mezei lopások elkövetőivel szemben a fennálló rendelkezések értelmében a rendőri büntetőbíró­ságok és a rendes bíróságok járnak el. A belügyminiszter ezenfelül még utasította a rendőrhatóságok veze­tőit, hogy a mezei lopások elkövetőit lakó­helyükről — kivételes esetektől elekintve — 3—6 hónapra tilt­sák ki és más község területén helyezzék rendőri felügyelet alá, még abban az esetben is, ha az ille­tőségi helyük, vagy helyezzék őket rendőrhatósági őrizet (internálás) alá. _12 LABBASÁGI ÉLET A lakbérek valorizációját 40-100 százalékig állapították meg Határoztak arról, mennyi forint kerül augusztusban forgalomba A Gazdasági Főtanács folytatólagos ülvén tárgyalta az ez évben forga­­lomba hozandó forintmennyiség mér­tékét. A stabilizáció első hónapjában a legkisebb mennyiségű pénz kerülhet csak forgalomba és ennek havonta való emelését a mi­nisztertanács rendeletben határozza meg. A lakbérek valorizációjában is fontos döntéseket hozott a Főtanács. Eszerint a lakbéreknél a szociális szempontok érvényesülnek és az átértékelés az 1939-es bérekhez viszonyítva 49%-tól 100%-ig történik. A munkabérekkel kapcsolatos szo­ciális terhek ügyében az iparügyi mi­niszter a szakszervezetek bevonásával tervezetet készít elő. Ebben megállapít­ják, hogy a jövőben a szociális terheket melyik fél milyen arányban viselje. Az Anyag- és Árh­ivatalnál az ellenőrző osztály létesül és ez ellenőrzi majd a közellátásügyi miniszter hatáskörébe tartozó árakat. A Gazdasági Főtanács figyel­mébe: a borbélyok fölemelték az adópengőalapárakat Az adópengőben megállapított alapár, köztudomásúlag, együtt növekszik az adópengővel. A borbéyok mégis hatal­mas mértékben emelték adópengőben megállapított alapáraikat. Iránt, köz­lik, a hajvágás eddigi ára 30.000 adó­­pengő volt, most 100.0­­0 adópengőre emel­ték. A borotválás alapárát 13.000-ről 30.000-re emelték fel. A női fodrászok ha­sonló áremelést végeztek. . A fodrászok alapáremelése a legsúlyo­sabban sérti a dolgozók érdekeit, akik adópengőben megállapított bért kapunk. Ezért a leghatározottabban tiltakoznak ez ellen az indokolalan áremelés ellen. Elvárják, hogy a Gazdasági Főtanács megsemmisíti ezt az áremelést. Az adópengő szombaton 7.580 millió pengő. •vmmMMBtMBUXKffS? ^VRSnpOMMMMMW A Pénzintézeti Köszpont magánszemélyek­nek nem ertisít adójegyeket. A hadigondozottak is adópengében kap­ják járandóságaikat. Az első járadékosz­tályba soro­lt hadirokkant 1 millió adó­pengéit, a hadiözvegyek 1195.001 adópengét,­ gyermekenként további­­2.12.1X10 adópengét fognak kapni július hónapra. A járadék­emelkedés ugyanolyan arányú, mint a köz­alkalmazottaké. Többmillió köbméter földgázt adnak a Volga mentén föltárt források (Moszkva.) A geológusokat már régen foglalkoztatta az a kérdés, hogy a Volga alsó folyásánál földgáz található. Még 1903-ban történt, hogy Melynyikov geológus váratlanul metángázra buk­kant. Az orosz tudós annak idején min­dent elkövetett, hogy felkeltse a geoló­gusok és vállalkozók figyelmét, azonban­­ eredménytelenül. Csak jóval később, a szovjet korszak alatt kezdték meg itt a fúrásokat és nagyon gazdag földgázforrásokra bukkantak. Az ügy mozgatója Szenjukov fiatal mérnökgeológus­ volt. Egyes szakembe­rek nem osztoztak Szenjukov hitében, hogy a Volga mentén gaziag olajlaletek volnának. Az új lelőhelyek felkutatására jelentékeny összegek kellettek és nagy kockázatot, kellett vállalni. A szovje­t kormány azonban támogatta Szenyikov kezdeményezését. A kutató és felderítő munkák nagy fronton folytak Szaratov közelében, százhúsz kilométernyire Sztálingrádtól és Asztraehán mellett. 1940 év végén tört elő az első gáz­sugár, 75 km-re Szaratovtól. Az új lelőhelyeken próbafúrásokat végeztek. 1941 október havában kezdték meg Jelsanka térségében az első mély­fúrást. Abban az időben a viszonyok nem nagyon kedveztek a kutató munká­nak. A mérnökök és munkások maguk építették meg földkunyhóikat, szétszed­ték, kirakták a súlyos felszereléseket és maguk szállították a fúrás helyére. Nem volt elegendő faanyaguk a fúrótornyok megépítésére és ezért az őszi jégzajlás megindulásakor a Volgából csáklyákkal halásztak ki száll­akat a fúrótornyok megépítésére. 1942 nyara meghozta a megérdemelt jutalmat. Júliusban Jelsanka község közelében hatalmas gázforrás tört­ elő, amely naponta mintegy 800.000 köbméter gázt adott. A szovjet kormány 1942 augusztusában, amikor az ellenség Sztálingrád felé tört előre, elhatározta a jalsanka—szaratovi gázvezeték kiépítését. És 1942 novembe­rében a gáz már a szaratovi villany­telep és a gyárak tüzelőszerkezeteibe áramlott. Gáztüzelésre építették át a kenyérgyárakat, a fürdőket és a moso­dákét. A gáz kisegítette a szara­toviakat a legsúlyosabb napokban. 1944-ben egy másik, 17 kilométer hosszú fővezetéket építettek. A gázzal való el­látás következtében nem volt szükség szénre­, olajra és fára. A gáz bevezeté­sének pillanatától kezdve több millió tonna fülűanyagot lehetett megtakarí­tani. Az első jelsankai gázkút feltárása után sok újabb kutat tártak fel a háború alatt. Így például a 24-es számú kút naponta több mint 2 millió köbméter gázt adott. Igen gazdag gázelőfordulásokat találtak a Jelsanka melletti kurdjuni térségben is. Itt naponta 900.000 köbméter gáz­­szolgáltató forrásra bukkantak. A Szaratov környékén talált földgáz­készlet olyan nagynak bizonyult, hogy a szovjet kormány gázvezeték építését határozta el Moszkva és Szaratov kö­zött. Es.­ .gázvezeték már ki i­s épült és most folynak a gázkincs további ki­használásának munkálatai. Könyvnapra Valamikor, a könyvnapok szüle­tése idején, ünnepként méltattuk, most a pénz és a vásárlóerő válsáá­gának napjaiban azt kell monda­nunk, hogy a magyar demokrácia, létkérdéséről van szó. Fájdalom, amikor az elsőrendű fogyasztási cikkek és a könyv között kell vá­lasztani, általában nem, a könyvet választja a közönség, de ránk, szo­cialistákra, a kultúrának, külön törvénye kell, hogy érvényes le­gy­en. Gondoljunk azokra a munká­sokra, akik inkább éheztek és in­kább nem aludtak, de a napi testi robot után — az utcai lámpák alatt vagy­ a lépcsőházi kivilágításban — öntötték lelküket jó olvasmá­nyokba, s tanultak, s a munkás­osztály tanítóivá lettek. Most két­szeresen drága nekünk a tudás, amikor adas ellenséggel szemben kell védeni új élményeinket, újjá­épülő társadalmi­okat, szabadsá­gunkat és lelkiismetetünket. Középkori sötétség fanatikus düh kél ostromra a szellem­ világos­sága ellen, most kell harcolnunk a betű éltető erejével, s nem­­,szabad engednünk, hogy a legélesebb har­cok tüzében essék ki kezünkből a szellem fegyvere. Igenis, éhezőt s rongyosan is, ha máskép nem megni, ki kell tartanunk a könyv mellett, hogy az kitarthasson mellettünk­. Július 1-e és 6-a között lesznek ez idén a­ magyar könyv napjai, meg kell mutatnunk, hogy a jelen vál­ságain, amelyek immár remélhe­tően nem tartanak sokáig, átment­jük demokratikus kultúránk ígére­tét és megtörjük azt a közönyt, amelybe a kishitűség, a jövő táv­lataitól elrugaszkodás döntötte tár­sadalmunk egy részét. A könyv­napon versek, prózai, szépirodalmi és tudományos művek sora ad ta­lálkozót az olvasóval, akit arra kérünk, fogadja az értékes magyar könyvet újra a szeretetébe, s áldoz­zon érte — saját javára. Lemondott Sir Walter Citrine (Párizs• ( „MTI") A párizsi rá­dió közli, hogy Sir Walter Citrine, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke más fontos megbizatása miatt lemondott. Utódját még nem jelölték ki. Emmerico de Nicola Olaszország új elnöke (Róma. — „MTI") A három olasz­országi nagy párt egyetértésével de Nicolát választották meg a köz­társaság első elnökévé. — A polgármester vacsorája a szovjet kulturális delegáció tiszteletére. Kő­vágó József polgármester a Budapesten tartózkodó szovjet kulturális delegáció tiszteletére csütörtökön este vacsorát adott. A polgármester üdvözölte a szov­jet­ kulturális delegáció megjelent tag­jait, amire Nikolai Guzij, a moszkvai filológiai fakultás professzora válaszolt. A győri vagongyár elérte békebeli f­elje­gítőképességének 70%-át. A hídosztály 1­t darabból nyolcat megépített. Az öntöde a békebeli termelés 100%-át végzi. A békebeli 12.000 munkás helyett ma 4200 ember dolgo­zik az üzemben. Népszava könyvkiadó (VII. Erzsébet körút 17) a magyar könyvnapokra • július 4 — 5 — 6 BÓKA LÁSZLÓ: Mire tanit a magyar irodalom? „...mikor elcsendesült egész Európában a szabadságharcok zaja . . . költőink, akkor sem hagyták cserben a szabadság eszméjét!" Ára fin­ve S.— KÁLMÁN JÓZSEF: Kunfi Zsigmond ... . . hogy ma már nemcsak nemzetközien érzünk, hanem nemzetközi politikát is csinálunk, az, Kunfi Zsigmond működé­sének az eredménye és érdeme." Ara fűzve !.— LIGETI MAGDA: Gyerm­ekeknek — felnőtektől sokat szenvedtünk gyerekkorunkban és az elrontott gyerekikor boldogtalanná tette a későbbi éveket is. A .izivő a szabad emberé". Ara fű­zve kb. SIMON LÁSZLÓ: Agrárpolitika és korszerű szaknevelés A mezőgaz­dasággi szakoktatás problémái Ára 4.— Kaphatók a könyvmi­sokon­, júli­us 4-én, 5-én és 6-án a Szociáldemokrata Párt Kunfi­gárdáinak összes kerületi pártaiban és a 2S£/P_SZAVA «tárában a Nemzeti elvn

Next