Népszava, 1946. augusztus (74. évfolyam, 171–195. sz.)

1946-08-01 / 171. szám

(Párizs, július 29. _ „MTI") A külügyminiszterek tanácsa által elfogadott, július 16-áról keltezett magyar békeszerződés tervezete 8 részből és 37 cikkelyből áll. A mellékletek száma 6. A békeszerződés-tervezet bevezetőül leszögezi, hogy Magyarország szövetkezett a hitleri Németországgal és résztvett a Szovjet-Unió, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és más cipresült nemzetek elleni háborúban. Ezért a háborúért a felelősség ráeső részét viseli. Minthogy Magyarország 1911 december 28-án megszakította kapcsolatait Németországgal, hadat üzent Németországnak és 1945 január 21-án fegyverszünetet kötött a Szovjet Unióval, Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal ,s minthogy egyrészt a szövetkezeti hatalmak, másrészt Magyarország békeszerződést kívánnak kötni, amely a köztük leendő békés állapotok alapjául fog szolgálni és a fentemlített események következtében létrejött még rendezendő kérdéseket fogja rendezni, lehetővé téve azt, hogy a szövetkezeti hatalmak támogassák Magyarország ama kérését, hogy tagja lehessen az Egyesült Nemzeteknek és csatlakozhassák minden olyan megállapodáshoz, amelyet az Egyesült Nemzetek keretében kötöttek meg? — megállapodtak abban, hogy kinyilvánítják a hadiállapot megszűnését és megkötik a jelen békeszerződést A határok Ab I. rész Magyarország határaira vonatkozik. Megállapítja, hogy Magyarország ausztriai és jugoszláviai határai ugyanazok maradnak, amelyek 1938 január 1-én voltak. Az 1940 augusztus 30-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisnek nyilváníttatnak. Ezáltal a magyar-román határ az 1938 január 1-ei állapotnak megfelelően viszaállíttatik. A Magyarország és a Szovjet-Unió közti határ egs két ország és Románia közös határpontjától kiindulólag a Magyarország, a Szovjet-Unió, valamint Csehszlovákia által alkotott közös határpontig a Magyarország és Csehszlovákia közötti határvonal mentén az 1938 január 1-ei helyzetnek megfelelően állapíttatik meg. Az 1938 november 2-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisnek és meg nem történtnek tekintetnek. A Magyarország és Csehszlovákua közötti határ e két országnak Ausztriával való közös határpont intói kiiadntólag s magyar-cseh határnak a Szovjet-t'TMÓval alkotott közös határpontjáig az 1938 január 1-ei állapotnak megfelelően állíttatik vissza. A jel.w szöveg csak kísérleti megoldásnak tekintendő mindaddig, amíg Csehszlovákia és Magyaror Gazdasági feltételek Külsos rendelkezés az öt béketervezetben szág kormányainak alkalma nyyik a békeértekezleten vagy pedig a külügyminiszterek tanácsa előtt álláspontjukat e tárgyban kifejteni. A Iő rész politikai záradékokat tartalmaz. Rendelkezik az alapvető emberi szabadságjogokról, amelyeket Magyarországnak a közigazgatása alatt álló személyek számára biztosítania kell, intézkedik a szövetségesek ellen irányuló tevékenységek megakadályozásáról, a háborús bűnösök felelősségrevonásáról, majd megállapítja, hogy Magyarország teljes érvényűnek tekinti az Olaszországgal, Bulgáriával, Romániával és Finnországgal kötött békeszerződéseket, valamint a szövetségesek részéről osztrák, német és japán viszonylatban elért egyességeket. Magyarország és Románia között háborús állapot megszűnik a szövetségesekkel kötött békeszerződések életbelépésével. Minden szövetséges hatalom a jelen szerződés életbelépte után 11 hónappal közölni fogja Magyarországgal, hogy a háború előtt kötött melyik kétoldalú szerződést óhajtja életben tartani vagy megújítani. Hadifoglyaink A III. rész a katonai záradékokat tartalmazza. A már eddig ismert és hiteles adaton túlmenően megállapítja, hogy a magyar légi és szárazföldi erőkhöz nem tartozó személyzet semminemű katonai kiképzésben nem részesülhet. A magyar hadifoglyokat a lehető leghamarább hazaszállítják a Magyarország és a magyarokat hadifoglyokként fogvatartó egyes hatalmak közötti megállapodásoknak megfelelően. A hazaszállítás költségeit a magyar kormány viseli. A IV. rész a szövetséges haderők kivonulásáról intézkedik. Eszerint a jelen szerződés életbelépésétől számított 90 napon belül valamennyi szövetséges haderőt kivonják Magyarországból, de a Szovjet Uniónak jogában áll Magyarország területén annyi feszyveres erőt tartania, amely szükséges ahhoz, hogy az ausztriai szovjet megszállási övezettel a Vörös Hadsereg közlekedési vonalait fenntarthassa. Magyarország kötelezi magát, hogy a közlekedési vonalak fnntartásához szükséges könnyítéseket biztosítja, amiért a magyar kormány térítést kap. Az V. rész a jóvátételről és a javak visszaszolgáltatásáról intézkedő. Az Egyesült. .altermje, delegációja fenntartja magának a jogot, hogy ezt a kérdést a békekonferencián újra felvethesse. A VI. rész a gazdasági feltételekkel foglalkozik. Intézkedik arról, hogy amennyiben Magyarország ezt még nem tette meg, vissza kell adnia az Eyesült Nemzeteknek és azok állampolgárainak összes törvényes jogait és érdekeltségeit az 1941 április 10-i állapot szerint azok mai állapotában. Magyarország elismeri annak szükségességét, hogy az Egyesült Nemzetek, vagy azok állampolgárai kártérítést kapjanak olyan tulajdonukért, amely a háború alatt elveszett vagy megsérült. A magyar kormány megszünteti ezeknek a javaknak és érdekeltségeknek minden felügyeletét és hatálytalanítja mindazokat a jogügyleteket, amelyeket a tengelyhatalmak, vagy azok ügynökei az Egyesült Nemzetek állampolgárainak javaival kényszer, vagy erőszak alkalmazásával létrehoztak. Magyarország elismeri, hogy a Szovjet-Uniónak joga van mindazon magyarországi német követelésekre, amelyeket a németországi ellenőrzőbizottság átruházott a Szovjet-Unióra és kötelezi magát arra, hogy minden olyan intézkedést meg fog tenni, amely ezeket az átruházásokat megkönnyíti. Magyarország lemond a szövetséges hatalmakkal szemben minden olyan követelésről, amely 1939 szeptembere után egyenesen a háború következtében támadt. Ma NEP SZAVA, 1940 uug. 1 3 gyarország beváltja a területén kibocsátott szövetséges katonai fizetési eszközöket és kötelezi magát arra, hogy addig is, amíg kereskedelmi szerződéseket köt, az Egyesült Nemzetek a legtöbb kedvezmény elvében részesülnek. Gazdasági tekintetben a vitás kérdések eldöntése paritásos békéltetőbizottság elé tartozik. A VII. rész a Duna-problémára vonatkozik. A VIII. rész a befejező záradék, amely megállapítja, hogy a szerződések hivatalos szövege az orosz esyangol. A szerződés a szövetséges hatalmak és Magyarország által történt ratifikálás után lép hatályba. Valamennyi békeszerződéstervezet tartalmazzá azt a záradékot, amely szerint az illető országoknak biztosítaniuk kell a területükön élő valamennyi személy számára fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül ez emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, beleértve a sajtószabadság, a vallásszabadság, a politikai vélemény, nyilvánítás szabadságának és a gyűlés, szabadságnak jogát. Valamennyi szerződés tartalmazza továbbá azokat a cikkelyeket is amelyek megállapítják, hogy a békeszerződések érvénybelépésétől számított legfeljebb 18 hónapig terjedő időszak alatt a nagyhatalmaknak az illető fővárosokban levő nagykövetei vagy misszióvezetői képviselik majd a szövetséges és társult hatalmak érdekeit minden olyan ügyben, amely a szerződések végrehajtásával vagy értelmezésével kapcsolatos. („MTI") fő részek Rooánia kötelezi magát, h hogy feloszlatja a fasiszta szervezeteket A Romániával kötendő szerződéstervezet bevezető része kifejti, hogy Románia a hitleri Németország mellett harcolt, majd 194 szeptember 12-én fegyverszünetet kötött és részt vett a Németország elleni háborúiban. Románia határa azonos as 1911 január 1-ivel. A szovjet-román határ tekintetében az 1940 június 28-i szovjet-román és az 1941 június 29-i szovjet-csehszlovák szerződég rendelkezései irányadóak. A bécsi döntés semmissége folytán Magyarország és Románia között helyreáll az 1938 január 1-i határ. Románia kötelezi magát, hogy jövőben nem hoz semmiféle reakciós jellegű intézkedést Kötelezi magát arra is, hogy feloszlatja a fasiszta jellegű egyesületeket. Románia elismeri valamennyi volt csatlósállammal kötött békeszerződést. A jóvátétel tekintetében figyelembe veszi, hogy Románia részt vett a Németország elleni háborúban. A fizetendő összeg 360 millió dollár, melyet nyolc év alatt kell lefizetni. Romániában öszeült a minisztertanács, hogy megvitassa a békeszerződés tervezetét A bolgár békeszerződés szerint Bulgária határainak az 1941 január 1-én fennállott határok tekintendők. A görög-bolgár határ tekintetében ez csak kísérleti szöveg, amelyet akkor fognak véglegesen megállapítani, amikor Görögország és Bulgária kifejti véleményét a békeértekezleten vagy a külügyminiszterük tanácsában. Bulgária hadereje a hatérvaddszokkal együtt 55.000 fő. Bulgária jóvátételt fizet, azonban az összeget még nem állapították meg és figyelembe veszik, hogy az ország harcolt Németország olkon. A finn békeszerződés az országhatárokat az 1941 január 1-i határaikban állapítja meg, eltekintve attól, hogy Finnország visszaadja a Szovjet-Uniónak Petsamo tartományt. Az 1840 március 12-én a Szovjet-Unió és Finnország között létrejött békeszerződést hatálytalanítják. Finnország $4.000 főnyi hadsereget tarthat fenn. A Szovjet-Uniónak az okozott károkért, 8 év alatt 300 millió dollárt fil. Elismeri, hogy a Szovjet-Uniónak joga van mindazokhoz a német vagyontárgyakhoz, amelyeket a németországi Ellenőrző Tanács a Szovjet-Unióra ruházott. A Szovjet-Unió javaslata A békeszerződéstervezetek a jóvátételi kötelezettségeken kívül egyéb gazdasági természetű rendelkezéseket is tartalmaznak. Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország javaslata szerint a volt ellenséges országok minden javát, jogát és érdekeltség, amely a szövetséges hatalmak területén van, az illető hatalom lefoglalhatja. Kivétel Finnország esete. A Szovjet Unió azt javasolja, hogy Magyarországot és Bulgáriát ugyanúgy kezeljék, mint Finnországot. Ezek az országok visszakapják a fent felsorolt javakat.