Népszava, 1946. november (74. évfolyam, 248–272. sz.)
1946-11-07 / 252. szám
Harci riadót harsog a „Kis Újság" a Közmunkatanács ellen, amert a margitszigeti MAC-pályát gyermekjátszótérré kívánja átalakítani. A lovaspólópályát ajánlja erre a célra, mert az exkluzív társaságnak volt a szórakozóhelye. Mi úgy tudjuk, hogy a MAC sem engedett az exkluzivitásból. Lehetett világbajnok valamelyik sportoló, mégsem kerülhetett be a MAC-ba, hacsak nem volt legalább is a dzsentrikaszinó tagja. Viszont a MAC-orgág érvényesülést is jelentett. Ezt pedig nem akarjuk. Legyen a sziget igenis a gyermekeké. Erre a szent célra nemcsak a MAC- és lovaspólópálya, hanem egynéhány „exkluzív" evezősegylet telkeis ajánlatai felhasználásra. » Értékelés A „Szabad Szó" csütörtöki számában Jócsik Lajos válaszol a Parasztpárt nagyválasztmányának üléséről közölt tudósításunk reá vonatkozó részére. Miután reklamálja, hogy névtelenül írtunk róla, közöljük, hogy a Nép. • M av a munkatársai nem szoktak névtelenség mögé bújva védelmet keresni, egy gyűlésről szóló tudósítást azonban általában nem szokás aláírni. Ha az államtitkár úr mégis kíváncsi, közöljük, hogy a tudósítást Máté Iván írta. Jócsik kijelenti: munkáját „egyöntetűen értékelte a kongresszus, az elnöktől a kiküldöttekig, a kiküldöttek vonalán, a balszárnytól a jobbszárnyig". Elhisszük neki. Csupán az a kérésünk, hogy ilyen körülmények között miért nem választották be mégsem az új politikai bizottságba? Talán csak nem azért, mert valamennyien „egyöntetűen értékelték" munkáját?! addig, ameddig, * " címmel ír a „Hírlap" vezércikket és magyarázza, hogy egyik glosszánkban mit is akartunk mondani, amikor azt írtuk, hogy intézzék a vallásügyeket a közoktatágyi minisztérium kebelén belül, addig, amíg... Ezzel kapcsolatban a .,KL-lap" azzal vádol bennünket, hogy a vallást akarjuk eltörölni, mert amint Kertész Róbert e cikkében írja, az anyagelvűség tanai szerint nincs szükség vallásra. Aki nem tud arabusul, ne magyarázza az „anyagelvűségnek" torzított történelmi materializmust. Aki nem ismeri a Szociáldemokrata Párt programját, az ne próbálkozzék magyarázni cikkeinket. Csupán a felvilágosítás kedvéért közöljük: a történelmi materializmus nem jelenti azt, hogy nincs szükség vallásra. De azt tagadja, hogy a társadalmi berendezkedés annak egyes jelenségei, mint például az egyházi nagybirtokok — isteni eredetűek és így megváltoztathatatlanok lennének. A Szociáldemokrata Párt programja szintén nem kívánja eltörölni a vallást, sőt annak gyakorlására mindenkinek a legnagyobb szabadságot követeli. Még az állami gyámkodástól is meg kívánja szabadítani az egyházat. Intézze az egyház a maga ügyeit minden bürokráciától és állami beleszólástól mentesen. Ezt jelentette a malkori glosszánkban az a bizonyos: „addig, amíg ..." Már megint megvédi tőlünk a demokráciát a „Hírlap". Megró bennünket, hogy harcolunk ugyan azért, hogy a nők vezethessenek villamost, de ugyanakkor el akarjuk venni a nőktől a választójogot Szeretnők, ha a „Hírlap" megmutatná nekünk azt a szociáldemokrata cikket vagy beszédet, amelyben mi a nők szavazati joga ellen nyilatkoztunk. Mi viszont megmutatjuk ennek a nyilván fiatal kollégának, hogy hány beszédet mondottak, hány kolumnát írtak szociáldemokraták az általos, titkos, nőkre is kiterjedő választójogért. Sőt megmutathatjuk azokat a helyeket is, ahol elvtársaink vére hullott ezért az elvért vívott harcban. Persze, a „Hírlap" ifja minderről semmit sem hallott még. Hah, talán arra céloz az ifjú, hogy a nyilasok, háborús bűnösök tisztelt hitvesétől akarjuk elvenni a választójogot. De kérem, tévedés. Mi nem csak Szálasinétól és Bárdossynétól, hangur Dücsőné férjétől is el akarjuk venni a szavazati jogot. Vagy talán éppen ex fájt SZAKSZERVEZETEK ÉS DEMOKRÁCIA Irta: VAS MIKLÓS, a Szakszervezeti Tanács h. főtitkára A Kisgazdapárt délutáni orgánumának szerdai száma vezető cikkben ismét foglalkozik a szakszervezeti kérdésekkel. A kérdés nagy fontosságára vall, hogy erre a tárgyra többször visszatérünk. Jószándékú vitában szívesen veszünk részt, hogy tisztázzuk a kérdéseket. De az említett cikk nagyon alkalmas arra, hogy sokat a jószándék hangoztatásával tévútra vezessen, a lényegről elterelje a figyelmet és a szép szavak mögé csempéssze a félre nem magyarázható szándékot. A magyar politikában a múltban is jelentős számú tanítvány igyekezett megközelíteni a nagy mestert, Macchiavellit, most is a katinaiv tollforgató tanítványok, akik buzgó követői az Il Principe" szerzőjének. „A szavak arra valók, hogy eltakarjuk vele a lényeget" — tanította a nagy olasz. A „Kis Újság" is sztaniolba csomagolva akarja eltakarni a valóságot. Hetek óta ostrom folyik kisgazdapárti oldalról a szakszervezetek ellen. Külön szakszervezetet akarnak létesíteni a Parasztszövetségből, holott a föld dolgozóinak már van egy 73 éves múlttal rendelkező szakszervezete, a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége, a FÉKOSZ, amelyet a kisgazdák gyengíteni szeretnének, illetve jogkörében csorbítani. Ha valóban igaz az — mint ahogy igaz —, hogy „a szakszervezetek az elnyomatás éveiben bástyái voltak a demokratikus és a baloldali gondolatnak", ha igaz az, hogy „a szakszervezetek képviselték a külföld felé a demokrácia szellemét", ha igaz az, hogy „az utolsó negyed évszázadban a haladás és emberség legerősebb fellegvárai voltak a szakszervezetek", akkor mit akarnak a szakszervezetektől a kisgazdái. Kinek áll érdekében Magyarországon, hogy a még r meg nem erősödött demtokrácia laza felépítményének egyik talpkövét és bástyáját meggyengítsék? Becsületes, jószándékú demokratáknak bizonyára nem. Minden jószándékú kormánytényezőnek, még kisgazdapárti oldalon is, a „Kis Újság" cikke után az a feladata, hogy a szakszervezeteket minden vonalon megerősítse és alátámassza. A szakszervezeteknek minél előbb rendelkezniük kell a törvényes jogszabályok hatékony segítségével, mely a szakszervezetek erejét, szilárdságát, hatalmát támasztja alá. A szakszervezetekben nem engedhetjük át még részlegesen sem a vezetést azoknak a rétegeknek, akikben a „Kis Újság" szerint is „igen erős volt a diktatúrák fertőzése". Mi, marxisták soha nem titkoltuk és most is határozottan hangsúlyozzuk azt a szándékunkat, hogy a szakszervezeteket továbbra is mi, szocialisták fogjuk vezetni. Mi határozzuk meg felépítményét, célját, ideológiáját, mi töltjük meg harci szellemmel és mi szabjuk meg osztályöntudatát. Ebből az elhatározásunkból egy jottányit sem engedünk. Ma akik az elmúlt 25 esztendő alatt is ezt az utat követtük, nagy áldozatot hoztunk, szándékainkat véka alá nem rejtettük, soha egy percig sem alkudtunk meg. Mi tudatában voltunk annak, hogy Magyarországon a demokrácia védőbástyái egyedül csak mi vagyunk, de tudatában vagyunk most is annak, hogy a demokrácia megingathatatlan védői a jövőben is mi leszünk. A „Kis Újság" kardoskodik „a demokratikus követelmények fokozatos érvényesülése" mellett Ezen nyilván azt érti, hogy engedjünk utat a demokrácia szent nevében azok számára, akiknél — ismételve — „igen erős volt a diktatúrák fertőzése". Ugyancsak a demokráciára hivatkoznak, amikor tiltakoznak „a Szakszervezeti Tanácshoz tartozó szervezetek kizárólagossága" ellen. Mi, szocialisták nem tűrtük a múltban sem, a jövőben sem tűrjük el a kontraszervezeteket, bármilyen szándékkal induljanak is azok. A Kisgazdapártban helyet foglaló politikusok és okoskodók bizonyára ismerik a közelmúlt történelmét. A két világháború között a kapitalizmust híven kiszolgáló kormányok állami pénzen több szakszervezetet indítottak, szerintük nagy jövő felé- Nem voltunk féltékenyek, már születésüknél megmondottuk, hogy halálra vannak ítélve. Csak az adózók pénzét sajnáltuk, melyet gyári bölcsődék, gyermek-, otthonok, tüdőgondozók építésére fordítani áldásosabb lett volna. A dolgozók megosztását féltettük és ez ellen harcolunk ma is, ma már nagyobb eséllyel. Van-e helye RS abszolút beürokrácia alkalmazásának a szakszervezetekben ? Itt nálunk nincs, de egyebütt Európában sem, ahol a fasizmus fertőzése nemrégen még erős volt s ennek a fertőzésnek a gócai tagadhatatlanul még ma is észlelhetők. Lehet-e helye a tökéletes demokrácia alkalmazásának? Vitatkozhatunk erről a demokrácia barátaival? A weimari Németország példája élénken előttünk áll, ahol a demokrácia ellenségei a demokrácia adta lehetőségekkel döfték le a demokratikus államrendet. Mi nem vagyunk ábrándozó széplelkek. Éppen ezért a demokráciát Ma nekem, holnap neked, holnapután mindenkinek lesz csekkszámlája a Postatakarékpénztárnál. (X) JZ.X NÉPSZAVA 1946 nov.7^ 3 csak a hithű és a múlt harcaiban kipróbált demokraták számára kívánják biztosítani. Az elmúlt 25 esztendő vihara megacélozott bennünket. Történelmi tapasztalataink céltudatos, kemény elszántsággal párosultak. Nem vezetnek félre bennünket a szirénhangok, de az állítólagos erő fitogtatása sem ijeszt meg bennünket. Nem engedünk rést ütni a szakszervezeteken. A szakszervezetekhez a múlt küzdelmeiben kipróbált harcosoknak van közük, azoknak a szervezett dolgozóknak, akik nem 1945—46-ban ébredtek fel és váltak hirtelen demokratákká. Mi, szocialisták a demokratikus Magyarország bástyáit a szakszervezetek erősítésével fogjuk megszilárdítani „a szakszervezetek erősítése a magyar demokrácia erősítése". A Kisgazdapártban helyet foglaló régi demokraták csak alátámaszthatják és segíthetik törekvéseinket, amivel jó szolgálatot tesznek a magyar demokráciának és az egyetemes magyar jövendőnek. KOLLONTAJ a Nobel-békedíj jelöltje A „Basier Nachrichten" stockholmi tudósítójának értesülése szerint a norvég Storting röviden meghozza döntését a Nobel-békedíj odaítélésére vonatkozólag. A legesélyesebb jelöltek gróf Bernadotte és Kollontaj asszony. — Rádióelőadás: Dr Tímár Magda elvtárs a Gyermekbarátok rádióműsora keretében 8-án 18.25-kor „Olvassunk együtt verseket" címmel tart előadást . A budapesti török követség I. osztályú tanácsosa, Zeke Karabuda, Budapestre érkezett A követség megérkezéséig ő vezeti a követséget csak valódi laikumt! FRED ASTAIRE utolérhetetlen! RITA HAYWORTH •Irsivölő! ADOLPHE MENJOM névderítés MA PREMIER CITY CORVIN Columbia-film