Népszava, 1946. december (74. évfolyam, 273–296. sz.)

1946-12-15 / 285. szám

m IMS dec. B­if ]Ea 3P S 15 A­WM. a közalkalmazottak elektorválasztásán Sz­om­baton egész nap f­oly­­nak a ferzaikaiszaxottak szakszervezetének elektorválasztásai a különböző hiva­talokban. A szombat éjszakáig be­érkezett részeredmények alapján megállapítható, hogy a két m­u­n­­káspárt győzelmet aratott és így a közalkalmazottak elekto­rainak többsége a munkáspártok tagjaiból kerül ki. Szombaton lap­­zártáig Budapesten a szociáldemo­krata lista vezet A V­IL­LÁMHÍREK 3 Hollandia visszahívta madridi köpe­tét, ugyanekkor Franco miniszter­tanácsa­' 'hivatalosan kijelentette, hogy az ilyen­ lépéseket legtöbb nemzet örvidesen megbánja". • •'' 'Leim Blum szombaton egyórás tanács­kozást tartott Thorez­ zal és Duclos­sal a­ kormányalakításról, "majd a dél­után folyamán újabb megbeszélést tart­f­attak "a miniszterelnökkel. Molotov, Bevin és Conte de Mur­ville''szombaton elutazott New Yorkból. A török kormány újonnan kinevezett budapesti követe néhány napon belül elindul ,állomási­­lyére. Helyreállt a postacsomagg forgalom Nagy-Britannia és a Szovjet­ Unió kö­zött, Németországnak 65 millió lakosa van a legújabb statisztika szerint. A háború előttihez viszonyítva, öt millióval csök­kent a lélekszám. A nők aránya a fér­fikéhez 9,7. ..-As, UNO­ közgyűlése kétharmad több­séggel elfogadta a vétójogra vonatkozó ausztráliai indítványt. 1936 óta 1.400.000 fővel csökkent Fran­ciaország lakossága. '' Aaf 'TOTÓ székh­áza New Yorkban épül . Ka­rácsonyi felvételek propa­ganda-áron. Várkonyi Studio Deák­ tér 3. Tel.: 18-50-50 és 26-86-50. (X) Az utolsó sugár IRTA: FEHÉR TIBOR Azon­­ éjjelén­ egészen sűrűn ömlött a virágok illata. Május tizenkilencedike volt. Könnyű, ta­vaszi felhők fátyolozták a holdat. A cellában két faggyúgyertya füs­tölgött. A penészes falakon ijesztő árnyak lobogtak. A cella ajtajában mozdulatlanul álltak az őrök. Az apát kicsi, kopasz gyermek­fején fénylett a veríték. Kiugró, nagy orrán harmatozott az ideges rémület, óvatos gyíkszeme a feszü­leten tétovázott. Hajlott, vézna teste előrteha­jolt, két könyöke az asztalon pihent. A mélységes csöndben pattogva sercegtek oly­kor a gyertyák. Loarhatestű pillék pörkölődtek halálra. .— Az éjszaka rövid, reggel halni visznek — gondolta és megborzon­gott. Nem tudta honnan, egyszerre violieszím­ű fénysugárral telt meg a cella. Mintha hirtelen történt volna az egész, de mégis régi is­merősként ölelte át a könnyű fény­nyaláb. I­s ebben a csodálatos fényben ott állt a császár előtt, a régi, halott császár előtt, akinek fehér parókája ismerős arcot ár­nyékolt. A nagyúr beszélt és ő itta­ minden szavát, miközben szomjasan áhította a­ hírt és a di­csőséget. Csodálkozott­­: halott császáron és nem értette. A fény egyre öm­lött és egy vadul harsogó dalt hal­lott. — Párizs, Párizs, Párizs! — zú­gott a kiáltás, mint a tenger. A nyers, nyugati szél vörös zászlókat lobogtatott. Hosszú, tömött sorok­ban dübörgött a forradalom és a tisztán hallotta ,a­ szabadság má­morító hangjait­­,Vigyázó szemetek Párizsra ves­sétek" — zsongott valahonnan a fiatal Bacsányi úr verssora. — Párizs! Szabadság! Egyenlő­ség! Testvériség! Ezek az új szavak ,i­ost haran­gozni kezdtek és szebben szóltak, mint a franciskánusok harangjá­nak legünnepélyesebb csengése. Látta a társakat: a vicispánt, a kapitányt, a szép ifjút ás a vak grófot. Meleg, mámorító hullám zúdult keresztül egész testein. Hal­lotta saját, csengő hangját, aho­gyan a „káté" szöveg­ét olvassa: — Milyen módon kellene a ma­gyaroknak politikai­ helyzetüket megjavítani! — A magyar nemzet vegye ki a főhatalmat a király ke­zéből és hazáját szabad, független köztársaságnak nyilvánítsa. —­ Vivát respublica! — kiáltotta Hajnóczy úr, a szer­ém­i aliispán. És így­­ éljenezte a köztársaságot Laczkovics úr, a kapitány, a su­gárnövésű, szép Szentmar­jay és a himlőmarta arcú forradalmár, a félszemű Sigray gróf. A sugár eltűnt. Kopott íróaszta­lon sárgultak az akták. Az akták mögött ültek a bírák. Kegyetlen és poros az arcuk, avas a beszéd­jük. Minden öreg és korhadt, mint a rendi Magyarország. A bútorok, a papiros, a foltos kalamárisok és a percegő pennák. És tudja: az ördög incselkedik vele, ha beszél belőle, amikor a n­emlétező, hatal­mas szervezetről beszél. Szinte mo­solyog közben, mert tudja, hogy a bírák hátát lúdb­őrözi minden ki­ejtett szava. Fekete "sugárban öleli át" a pené­szes, nyirkos börtön és az ablak­talan feketeségben vádolják hiú lelkét a kimondott szavak. Párizs­ban koronás f­ejek hullottak a fűrészporos kosárba is ,valahol a Rajnainál seregek ,­dübörögtek. Az urak nyaka kellemetlenül viszket, kegyeimet most már alig lehet re­mélni. És mégis remél. Fehér sugarak imbolyognak a franciskánusok kolostorában. Repedten kong a ha­rang, miközben rárakják a papi öltözetet, de csak azért, hogy ősi rítusok szerint letéphessék róla. Hallja a vádló pap kriptaízű hangját, ahogyan a bírókhoz szól: — Tehát tiétek ez az ember, aki összeesküdött a hazája ellen. A fehér fény megvilágosodik és ő büszkén kiált közbe: — Nem úgy vagyon, nem a haza ellen, csak a király ellen. A kolostor komor falai vissz­hangozzák a megtört lépteket. — Azért ém vagyok a szászvári apát — és azt hiszi, hogy kimondta hangosan a­ gondolatot. Fegyvercsörgésre ébredt ijedten. Valahonnan a Duna felől lompo­san kúszott elő a hajnal. Fázott. Idegesen nyirkos lett mindkét te­nyere. Cs­ak ült mozdulatlanul és azon csodálkozott, hogy milyen ,gyorsan közeleg a reggel. Az álom­béli sugarak, elenyésztek, mint a hajnali, finom párák, amelyek ott reszkettek az ablakon. Várt. Ijedten rázkódott a sután össze. Valahol zörgött a reggeli szekér és az egyik toronyban meg­szólalt jajgatva a lélekharang. Azután belépett a tiszt és jelen­tette, hogy­­ itt a szekér, készüljön az utolsó útra. Amikor kivezették, megszédült a reggeli fényben. Valami jelet várt, valami titokzatos hangot, de csak őrülten­ kék égről ragyogott­ a reg­geli nap. A vak grófot katonák­ támogat­ták a szekérhez. A szép ifjú vadul harso.'Tva fütyülte a francia forra­dalmi­ indulót. A Marseillaise szi­laj dallama bxisan reszketett a sze­kér felett. Laczkovics kapitány úr káromkodva ugrott fel a szekérre, a bölcs vicispán úrnak sem kel­lett segítség., Valahogyan őt is felrakták. Átdr--" -sek a Bécsi kapun, le a mező A fákon és kerítéseken mint csúf verebek, szeplős sváb suhancok gúnyolód­tak. Egy szegény magyar jobbágy megkövülten bámult a szekér után. Az egyik ablakból fehérfőkötős asszonyfej sírós szeme kísérte a szekeret. Majdnem sírva fakadt ő is. — Az eszme! A szabadság! — morzsolgatta a sz­avakat, de a sza­vak üresek voltak, mint a sárga szalma. A mezőn köröskörül, a népek ezrei. Először Sigrayt­­Vezették a hóhérhoz. A kivénhedt hóhér há­romszor sújtott a gróf nyakára. A vér kiömlött. _ Elsötétedett minden előtte, érezte, hogy zuhan. Valaki felszedte és elébe állt, hogy ne lásson. És nem látott többé semmit.­­ De akkor, a halál árnyékában, a kiömlő, piros, magyar vérből, vakí­tóan tört elő a jövendő vörös su­gara. Tudta, érezte: ez lesz az utolsó sugár, amely múló élete felett ragyog és ez őrzi meg emlé­kezetét. — A vörös sugár! — motyogta tajtékos, megfehéredett ajka és boldogan mosolygott, mert a vörös sugárban, a káprázatosan bíboros ragyogásban meglátta a magyar nép eljövendő szabadságát. — Ezért halok meg! — súgta az örvendező lélek, noha a szegény gyötört testből­ kiszaladt a végső erő maradéka is. Még érezte a durva kezeket, amelyek üggyel­bajjal a véres székhez vonszolták. Bekötötték a szemét, de a kopasz, kis fejről lecsúszott a sima kendő. Egy pillanatra mosoly suhant át a megkínzott arcon, mert kegyelmet remélt. De a kendő ismét a sze­rvére került... 1795 május 20-á­n Martinovics Ignác József szászvári apátot le­fejezték a budai Vérmezőn. Újabb svéd segítséget jelent Böhm Vilmos elvtárs,­­stockholmi magyar követ közlése szerint a svéd Vöröskereszt és a Rädda Bar­­nen gyermekvédelmi akció vezetői legutóbb Közép-Európa több­ álla­mában tanulmányúton jártak. Magyarországi tapasztalataikról közölt jelentésük elszomorító ada­tokat közöl. Magyarországon a je­lentés szerint a dánok­ 18.000­ gyer­meket étkeztetnek, köztük 10.000-ret Budapesten a svéd Rudda Barnen­akeióval karöltve. Most elhatározták, hogy az étkezte­tett gyermekek számát meg­kétszerezik és ezenkívül gyógy­szersegélyt küldenek. Böhm Vilmos elvtárs érintke­zésbe­ lépett a gróf Bernadotte el­nöklete alatt működő svéd vörös­kereszt egyesület v­ezetőségével. Miután a Magyar Vöröskereszt Egyesület kórházépületei és pavil­­ion­jai Budapest ostroma idején súlyosan megrongálódtak, a svéd vöröskereszt vezetősége elhatá­rozta, hogy a legsürgősebb helyre­állítási munkálataidat elvégezteti. Böhm elvtárs, stockholmi követ Nagy Ferenc miniszterelnökhöz in­tézett táviratában sürgős­­ javasla­tot kért a magyar kormány­­részé­ről arra vonatkozóan, hogy a rombadőlt kórházépületek közül melyek helyreállítása a legfonto­­sabb. Mihelyt­ válasz érkezik Stock­holmba, kiutalják a tatarozás­hoz szükséges pénzt. Böhm Vilmos elvtárs közli, hogy a Rudda Barnen nagymennyiségű csecsemőkelengyét küldött a sze­gedi gyermekkórház. 500 lepedőt és 35 teljesen felszerelt gyermekágyat az állami gyermekmenhely részére. Az adományokat már útnak indí­tjtották Svédországból. A névterl közö­s budapesti gyermekeknek féléven át havonta 2000 kiló tejpert juttat­nak illetékes fővárosi hatóságok útján. Nagy áldozatkészséggel siet a nélkülözők támogatására az Európa //taipen-segélybizottság is, nagymennyiségű ruhaneműt és láb­belit ad a szűkölködőknek. Három hónappal meghosszabbították az UNRRA működését (New York. — „MTI.") Az amerikai rádió jelenti, hogy az UNRRA igaz­gató­tanácsának newyorki ülésén három hónappal meghosszabbítot­ták az Egyesült Nemzetek segély-és újjáépítési szervezetének műkö­dését. Jus UNRRA működése tehát Európában március 31-én, a Távol-Keleten pe­dig június 30-án fog megszűnni. Ez időn belül az MNRKA még 626 millió dollár értékű árut fog rendeltetési helyére eljuttatni. A­ lyukas háztetőket kijavíttatja a hatóság , de fizet a háztulajdonos Az őszi idény végén járunk, de még többezer sérült tetőzetű épület van, amelyeikben a lakások beáznak. Ennek szociális, gazdasági és közegészségügyi következményei beláthatatlanok. A pol­gármesteri III. ügyosztály ezért a tető­helyreállítás kötelezettségét kiterjesztő miniszteri rendelet minél előbbi végre­hajtása érdekében a kerületi mér­nökökkel közös értekezletet tartott. Az értekezleten az építés- és közmunka­ü­gyi miniszter képviseletében dr Gecső István miniszteri tanácsos jelent meg. Ma és minden e­ste 10 órakor! A Metropolitan nem lesz háború. Alfonso vidám revü­je 15 képben írta: Nádassy László Zenéjét szerezte: Buttola Ede Bellák Miklós Ilona-Lilyan & Larry Horváth Bin­kt Entl & Raskó Barna Auel ? Carloff Misega László Bartók Army Rastá­ly»­g.— Alfonso stux, a rettenetes.— .— Asszisztenskisasszony A. doktornő ,— —­.—. A bádogos — — Eszter, az ártatlaai — A­­tana — — Ács, a bika -M­C REGOEL16 Rákóczi Rita & Ri­voli i 8:1 wings­­tiros Co­­ll vidám cowboy (Alfonso, Kuti, Kaskó. Rivoli) üt SS A tárgyalások eredménye az­ volt, hogy közérdekből a tetőhely­reállítási rendeletet a legsürgősebben és leghaté­konyabban végre kell hajtani. Enne­­ érdekében a miniszteri megbízott kérte a főváros kerületi mérnökeit, hogy a tetőhelyreállító kötelezettségüket, nem teljesítő háztulajdonosok ellen teljes szigorral járjanak el, a legmagasabb bírságot alkalmazzák és ha szükséges, a tulajdonos költségére hatósági helyre­állítást is foganatosítsanak. Az indo­kolatlan fellebbezéseik megakadályozása érde­kében pedig intézkedik,­ hogy a fellebbezési ügyeket azonnal intéz­zék el. A Tűz a Palace­mosi épületében^ Steam­baton este nyolc óra tájban a Palace­m­ozi épületében, a­ II. emeleti filmkü­l­ö­ceönzőben kigyulladt egy filmtekercs. A füst leszivárgott a mozi helyiségébe ott nagy riadalmat keltett. Az előadást félbe kellett szakítandó A tűzoltók­­per­ceik alatt megjelentek a helyszínen­ és rövidesen­­eikerül­t- a- tüzet­ -lokalizálniok. Szerencsétlenség nem történt. A tűz el­oltása után a moziban folytatták az elő­adást.

Next