Népszava, 1946. december (74. évfolyam, 273–296. sz.)

1946-12-29 / 295. szám

„...ha bi­ly« Btoöi, fallapatat fea Jabbról n­ tesük, liberális." („Birtap") Hitler, Mussolini, Ssálasi — hogy a többi őrültét már fel se soroljuk — földi Jcarristjét­ befüjeste. Sok szédült ember mégis Vezért­etteres, Führ­er'Utódokról álm­odozik. Tudjuk, vannak menthetetlenek. Itt is, ott is, idehaza is. Ti, kótyagos-bódultak, nézzétek kát, hogyan festenék közelebbről új reménycsilligaitok! A n&t) varássa ,. Egy kelten« keidém­, saiat & írS««6©X­(sifisóliot: «Egy fefcer Tott, hol nem vett, Volt egyss»r egy eartbár..." Egy apró bajor falufiakában, Marteoti­sek hívjárt, ha Mahátszok !Sáráeoscibán — a térképeken hiába keressük — jám­bor és alig bogara« jegyző élt. Köm »•alt SS-legacy, s«n­érsött gás­'«am­ikor 63 naín gyűjtött fel oresi fal­vakat, mert gyanús a tíldeje, neen vált itte Militärdienst-ra, de a némi jé német, tierók náui volt az istenadta, Hitter-kép •függött szófiája falán ée esratül hitte, hogy Moszkva éa London eltitöt­ té céljais már csak &» Utolsó „rediftorsávok" tieikségeeek» Jött s bak­ás, Ijöröb hatatott, majd í­gy érezte, hogy ő nagyobb dólgtskra istóvatott. Mí&rtí Mert ttémetozatárnak •«rőííkezű venetőre van szüksége, okos «Mabefin», e!ki összefogja « ö&Betekát és majd megmutatja! Iliért aktén kenyér, miért a rovogok, szegénybe? Mert nem Lorits fli a » hatalomba«. Lorrtta — sifeek ceve Hitlw neVét «4 jel Hagyom? Alfred Lorits — keverjük üs&se a be* tűket — Adolf Itter!«... , Egyetlen listü híja és agy hajszál W­ia! Ecnyo­mástg vort, ht«T falfjgyrfjepek rk. A bajorok sertésze­sség a kótyago­rtok közé tax teáik. A kőszeg I­m­itz pár-Sxrt alapított, a „Naxim­illo Aufbacpar­­ei"-t, az újjáépítés párját, amely előtt S­arnse ott Ali, hogy „nemsatr«., Program-MJ KribizíUni ée óesátfft­ni mindent, ami fan, igéről fűt. tát, bősége« Kimáái. Hogy­ ho«y e«s, e napekbal azt je­lwntett­ék Bajorországfeól, hogy az Aj Ssowacayfesa a fiók-Hitler is helyet ka­­xott. Farcsa tárcát: Ministerium für Vson.-lore Aufgabe® (A különleges» fel­adatok miniszt­ér­itma). Megerősítés A»ots neen jött. Nem tudni, igaz-e » hír, ^ftlságosam fantasztikusan hangzik, pe-41 is? tudjuk, a nyugatnélmnetország! meg­szállási zónákban sok minden felett ere­nyet hánytak már. Alfred Lcrltz — AdoW »ter. Egy betű, egy hajszál híj«. I­or­izmalk arofiban aetó egy hajszál híján nem fog sikerülni, Íibsrebb Világ­ban, amely véglegesen és megmásítha­­­tatlanítl balra tarts feltört munkáspár­tok NémetorszAg-bsn, sgod­sllétfc» twbTv­ötSgy Berlinben aaaa tStA­­H!«tar­c­si« még csak IMmr kbbsi Monokli és lovaglóostor Az olaszok Jókedélyű­ emberek és sze­retik a tréfát Minden új fog rajtuk, mindazt ntéghó­lgatnak, ámulnak és lelkesednek. Így lett tvialer a" rAFurrki-ember" Oiannhis. Nápolyban, éshol rengeteg iegatolt pol­gár született már, látta mg 51 évvel ez­előtt a napvilágot Giugliemi Dianitini. Idén­­ volt nagy esemény, nem lesz nyom­oa a történelemkönyvben. Igen, f­el­ismerni, ügyet színész lett, társula­tával Milánótól Szicíliáig beutazta Itá­liát, játszott, darabokat írt, bohózato­kat, komoly it igyekezett lenni, de ami a legfontosabb, hallotta a tapsot! Ez a taps, a siker motoszkált*­on,m­­int forró délitáliai fejében a felszaba­dulás után. Taps és siker — ez volt a monoklis, lovaglópároás színész álma, díjra ott hajlongani a pódiumon, emel­vényen, sok-sok ember előtt! Felfedezte magában, hogy a politikus. (Azért a monoklit és lovaglópályát meg­­őrlete.) Bogy ő mindent jobban tud, hogy ma minden rosszul megy. (Bábord­ók következményei, ilyen czekélysége­ken egy Giannini könnyed gesztussal keresztülsiklik.) Bárdiunk Jromo $Balunquer­ néven m­orgalmat m­ért. A ttév WünC, igtozdn­osszínész és bohózatiró ogyábam stü­bethatvil vay­ aj ,piaár'ti­enh'oer', etmii hi Zehsi Azután büvitenii Vomb­e donna qualung'Mi, as „akárhi*nó", mert a fess Giünnixi barátja a Kéknek te. Programjat Szánjunk rá pár port Sa­ kilt, prbtetdmbb mindén mttnkääV&rU nál, ka izeit, szabadébb a liberálisoknál, vspxt ,,ftj`lykö,W,\kusmb" « keressté*!/' demokratáknál. Az áiknyi^an csak egy pártra van szü­ksé^am­elyik kormányos (mintha Giafmilli est már Mllo­ta vol­na v*tohólt) én legfeljebb ei'j másikra, &s legyen ez ellenzék.. Az egész állam­fippa­rdint egyetlen m­innistérium túléseé. Minden állami javadalmat, intézményt, vot adatot égiteni kezekbe (persze, jó ke­zekbe, könny tőkés kezekbe) kell adni, alábuljon ki mindenütt vi­totid verseny. De elintézi Giannini a nagyvilágot is. Egyesült Európai Államok, p»rses Giu­gliemo Giannini áldásos vezetésével, ig­an, mert a a Giarmnitti —­ így mondta a qualun›ji­­tta 1 ̋ H›,­­» „Buonsemo", Ame­lyet bizonyára viccből nevetett el Jó­zanész"-ne it,­ — legutóbbi firenzei törté­nelmi beszédében bejelentette: „A gaa-1 A /% WYi fi ^iJrtFSAAVA»«**» 11. 1^ y § fi fj \_p g 1 • » UenquUts»»3 '--y íítítei'S he/tótS ét a tiléírnak." Ki an­ UMnnM tsvSgSttt Négy lábórunk lépett be «« elimtll k*tén, mér­t'és*bben e-mtlakózók­ kószA az iszlít til­ráeia. fér.» bSvan én a házhoz, hogyne., ahol teljesen taabad gruMUntdZat, áfa*A frmnk felosztását ígérik... A tőke nem válogatós! Aholi egy Mussolini v#4-r jé volt, jó rrry ma­nőklis pojáett­i. Párthívei? így í? a „Lätier Nachrichten": Gian­ft­t?i felMvta ca­véssés jó ésfózsisatokal, lépjenek be a pártjába, mert az akdrki­ember-mosifaibm a legdemokratikusabb a világon és általános amnesztiát hirdet. Jöjjenek tedát a vélt fékeleingések, jöj­jön mindettől, csak — ezt mindenesetre hozzátette Giannini — szokjanak le a felemelt b­arrel való fasiszta köszönésra." Mert közen­, ha balről néz­sük, fa-Kiaztst­­fea jobbról nézülök, siberalie... Kósa György Forogtam az Kórán sötétedik, l­él ötkor szinte már éjszaka borul a városra. Nem is baj, mert eltakarja a félig le­bontott, félig felépített romhá­za­kat Ahogy megyünk végig a Rá­kóczi úton, csillottó kirakatok, a sí­nes neonreklámok között, szzemben a Keleti pályaudvar villanyfény­ben úszó homlokzatával, valóban elfelejtjük a közelmúltat. Jólesen szemléljük az­­ uccas sürgést-for­gást, a "villanyrendőr" gyors vál­tásait, t­illátyósok, au­tók, autó­buszok száguldását. Világváros, dobban nagyot a szívünk es a sii­g?árt felvetődik a kérdés: Mi vart Budapest­­nes-'.­.n forgalmával? Per­ceken belül érkezik M Annlberg­expressz, mert nézzü­k, kik érkeznek rajta. " A legújabb szórakozás A­­ pályaudvaron nagy a tolon­gás. Egymást tapossák a várako­zók. Kire várnak? Hamarosan megtudjuk: senkiré. A legújabb pesti társasjáték: külföldieket nézni a Keletin. Zárás fits­il, fixuiíi­életi, randevú helyetti Keleti pályaudvar — Aar­berg-expressz. Az expressz, ahogy ööikijel szo­kás, óraműpontossággal érkezik. Már nyílnak is az ajtók és lassan, kényelmesen szállnak le a­í utasok. Csupa külföldi, sok férfi, kevés nő, semmi gyerek. Bábeli hangzavar: hordár, hordát! — a világ minden nyelveit. Meissieur, Monsieur! — fut végig a vonat mellett egy el­té­vedt francia leány, keresi és nem találja h útitársát. Sürgés-forgás, nyüzsgés, kiabása.­.. Az „Informa­tion" nem némi­ülhetett kezekkel a nagy forgalmat, előzékenyül, gyor­san és pontosan­ adja meg a kért felvilágosításokat. A vonatnézők­n­ek bőven akad látnivalójuk. Csillogó szemm­el kí­sérik egy sétáló fiatal emberpár nyugodt mozgását. Az asszony egyszerű eleganciája messziről kiáltja: „Made in England". Nagy kösötts­ége van a méltóságteljes egyiptomi utasnak, aki úgy viseli fején a fezt, mint az Ezeregyéjszaka tündérvilágának mese&o­tkjai. Őt is elnyeli­ az „Information" feliratú ajtó. Négy idősebb férfi vitatko­zik ismeretlen nyelven. Hanírsúly és tusiejtés elárulja, a vonat érke­zési idejéről van szó. Négy az egy ellen eldönti, ilyen pontos vonat­érkezést raca- neist ért meg a világ. A pályaudvar lüktető élete hír­telen megszűnik, az utasok szét­széledtek. Eloltanak néhány vil­lanyt­ér, az­ elsötétülő pályaudvar bombasérü­lt tetőváza komor sértő­'3 öt'.Reggel búz él a sínek felett. Az éledő Dunapart — Bristol — mondja egyik ven­dégünk a soff­őrnek és köd előttem, köd utánam, a taxiVal egyidőben érkezünk a dunaparti szálloda elé. Amíg egyiptomiak átöltözik, vé­gigsétálunk a korzón. Valamikor Budapest büszkeségei voltak a pa­zar szállodasor, ápolt sétányok, a Molak és a panoráma, amely el­kápráztatta a külföldieket. Ma ki­égett romépületek néznek farkas­szemet a Duna két oldalán. A hi­dak tört ívei fájdalmas emlékeket idé­lnek. Gróczosan feketéllenek­­az egykor csillogó Szállodák romjai. Kihalt, elhagyatott a környék s ha a kettes villamos csörömpölése nem ütörné meel a csendet, csat hinnék, elvarázsolt városban va­gyunk. A dunaparti szállodasorból csak egy épület használható. Néhány belövés ezt is érte, de hamarosan kijavították. Pótolták az elrabolt felszerelést, otthonossá barátsá­gossá varázsolták a szobákat. Az étterem vakító f­ahér, a konyha európaizerte híres. A szálloda fel­készült a külföldiek fogadására , as idegenforgalomra. Idegen köruralomról, mint illeté­kes szállodai tényezőtől megtud­tuk, egyelőre szó sincs. Diploma­ták, kormánymegbízottak, hivata­los küldöttek szállnak aleg a csipkefüggönyös szobákban, sülnek aszt­alhoz, a hatalmas étterem­ban. Itt lakik LS ansol közellátásügyi minisztérium két­ tagja, ők baromfi­exportot szerveznek. A Shell an­gol és am­erikai küldöttjei is itt tárgyalnak nagyarányú olajvásár­lásról. Török államférfiak folytat­nak tanácskozásokat. A szovjet hadseereg néhány most, érkezett tagja és egy-két külföldi magyar, akik Segély­ákóiok Szervezésén tá­radósínak, laknak m­ég a száll­odá­ban. Ezek a vendégek azonban nem csinálnak idegenforgalmat. Dolgoz­nak, tárgyalnak, gyterkelnek, leve­leznek és telefonálnak Ebben a hónapban 28.000 forint telefon­számlát fizetett a szálloda. Még nincs, de lesz Magyarország egyik nevezetes­sége .. — mondta earvik külföldi vendég — az a lüktető életerő, amely lehetővé teszi ezt­ a gyors regenerálódást. Sokan készülnek Budapestre, de még ni­ itt kiutalási engedély. Nincs engedély, panaszol­ják a Wagons Lits Vörösmarty téri központjában is. A falon Svájc, Sa.,­ Salvador színes plakát­jai dobogtatják meg az utazni­vágyók szivét. Egy alpesi turistá­nak öltözött éltes asszon­ycáré ba­kanetban és szöges bottal vált is ,egy hálókocsilégyet — Békés­ Csabáig. A Wagefls Lits-étterem uzsormázói, közúti és belvárosi pestiek — menetrendet bánnak, prospektusokba temetkeznek, miköz­ben feketéjüket kevergetik, távoli utalást játszanak. A Wagons Lits­t tizenkétezer ta­got számláló európai szervezetei kongresszusra készülnek Háromszáz­ötven kongresszusi résztvevő ér­kezik majd Budapestre. Elhelyezé­sük egyelőre komoly gond, de — mint a harckocsijegyek őre és kezelője nagy lelkesedéssel mondja W»IWHIIIIM—««WmHIHIMtl­ll«WIMIIIIIIIM — «se ípároaaaaáa feíw« (Kahai ko­moly idegenforgsípust jsfftnt majd Budapestnek. Felkerestünk még iden­s szállo­­dát, utasási irodát, valamnennyi szervezetet, amely külföldiek foga­dását, ellátását, kényelmét, szóra­kozását biztosítja. Idegenforgalom nincs — hallottak a* ^egybehangzó feleletet A békeszerződés aláírása után azonban bizton i­smérjük, megindul tijra aa élat. Addisz pedig Budapest kós­zál, frgófrgul, csinoso­dik, gyarapodik és tárt karokkal várja az idegenforgalmat hoz­ó kül­földi vendégeket. Szűcs Ilona A jó egészség kincseskönyve Dr Weninger Antal "c. magyar lép számára" kia kötetben foglalja össze orvosi tanácsait. Bevezeti olvasóját a modern orvostudomány egészségtani is­mereteibe, elsősorban a megéltzés szol­gálatában. Alig­ha vitatható, hogy a legfejlettebb egészségügyi államappará­tus sem szolgálhatja célját kielégítően, ha szemben találja magát a széles nép­rétegeik elhanyagolt egészségügyi isrte­reteivel. Az okos propaganda, a helyes nevelé» «részben majdnem defito jelen­tőségű. E rész­ben Weninger mu­nkájá­ba«,IDOI» és értékes nevelő írásmű, alap­tyét­sás előadási egys-­erüségű, világos­sága, sőt vonzó­­melegsége j­allemec. Szembeszáll­á­se« nagyon lényeges , a népünk körében még mindig elterjedt előítéletekkal és babonákkal, s amelye­k n«m szorítkoznak csak a falusi lak«,­ságra. Megm­utatje » köz«geszséfzügyi és egészségügyi ártalmak összefüggé­seit s számos­ hialános­ tanácsot ad a betegségek elkerülésére és m­egvlíze­ttebb gyógykezel­és dolgaiban. Kár, hogy olyat is állít a szerep, bárha másra hivatkozással, hiígy a lourdasi „csoda" még a rákot is meggyógyít­hatja — az ilyen állítás csak zavart okozhat , tudomány címén nem is ter­jeszthető. (Palladis-kiadás.) e& *. Társadalmi szerződés Rof&sseau-nak em­a aiiztikája sohasem vált időszerűtlenné, mert A Visni jog fejlőítése­k kapitalismoeoB­ilissül kívá­natossá tette «3 összet La fiocitá a 14 oly alkalmat­osképet, ami­elyet » aa.gr genfi vázolt eláák. A roussesui gondolat v­ainyáltó ft polgári üzemléi(H­aapj&iba, amb­­.r ÍJéiCartei­es és* prl­hátui&t, starrendi elsőbbség­ét de-k­larálja a meg-ísitierée f» a gondolkodás területée. A raelonaliz-v. mussal egy­ütt jár gondolati tervek rendszerének kidolgozóira, Erek, tert­é­szetesen, hív másai tánSádalain­, illetve az uralk (Kló oratáisok minden­kori sífikségleteir.«k. Ha a racionaliss­mus egy ideig nem állott ellentétben s hatalomra jutott polgárság uralmát biztosító erős központi államhatalom­mal, a megerősödött polgárság számára az már túlhaladott volt és » polgrem maga akfirta kezébe vonal­os állam kormányát. Ennek a gondolatnak a leégszótaitatására senki oont volt »latal­masabb, mint Rousseau, aki elhosta magával a francia abszolutista világba a genfi polgár autonóm szerem­ét, a ha­tformon férvő polgár dukorcsénysatának a gondolatát. Szemben a történelmi feudális erők arahnával, 5 * terméssel­jogot hirdett, aiant ascery mitides of laber egyMSségét mint­­««reszü letett jogot állapítja meg. A tratsitalizratis gyerJirsks, OottsuseM, aki fis emberiségét elemeire, egyénekre felbontva, fogja fel, csak sss.bad verse­nyén alapulónak látj.-? a kölcsönös erő­hatásokból iiesnelkedő törvényszer­üsé­gaket, amelyek társadalmat alkotnak azc egyénink versenyéből; — ebből követke­zik, hog­y a ttrm&sx«l)o(L 4s « trabad­ság körfisenhatásaképpen az állam az egyének összességének szabad társis­űr­ imi szerződésén épülhet fel. Rousseau ezt a társadalmi szerződés­ t­­kénttl­ei­ű mintát ad a polgári állam demo­kratikus borfedezéséhez , ahogy az az ideálképből valósággá sok emel­kedett, éppen­, mert a polgári társada­lom minden eddigi társadalomnál gyor­sabban változtatta al­apjait és­­ felépítm­ényét.­­ A snü esés­es tör­ténelmi alapvetése­­ maga is segíti megőrizoS értékének gyarallandóságát s mag­ a a távlat, amely általa a történetem egyik leg­nagyobb corsfordulats, r. francia forra­dalom felé megnyílik, becsessé teszi számunkra ezt a művet. Fordította és bevezetéssel ellátta Radványi Zsigmond. (Philnix-kiaddsJ sss. _— Nádasa­ Jóssef elvtárs felneve­zése. A hivatalos lap szombati száma közli, hogy a tájékoztatás­ügyi miniszter előterjesztésére a köztársasági elnöV Nádasa József elvtársat miniszteri tanáccossá ne­' vezte ki «®stály£fe®M c ámmel

Next