Népszava, 1947. február (75. évfolyam, 26–49. sz.)
1947-02-04 / 28. szám
ményt kelt« eseményein. Szinte Ittl értem maxim körül áriga és kedves bajtársainkat. Nem felejthetjük el őket, • mieink voltak és a mieink maradnak mindörökre. — Iüirdesnék a mártírok nevei a szocialista gondolat halhatatlanságát — mondotta Szakasits Árpád — miközben az emléktábláról lehullott a fejjel Utána dr Szalai Sándor elvtárs, a sajtóosztály vezetője, a vidéki szociáldemokrata lapok munkatársai nevében beszélt. A dalárda végül a „Fél szocialisták"-at énekelte el. Az ünnepség jelentőségével a rádióban Száva István elvtárs foglalkozott. Előadásából idézzük a következőket: — És ezek, akiknek a neve ott ál most a Conti necai szerkesztőség épületének falában elhelyezett gránittáblán, tudták nemcsak azt, hogy milyen kockázattal állnak szemben, hanem azt is, hogs cnak rajtuk át, és bármelyik pillanatban kivonhatják maggokat eme kockázat alól. Kivonhatják magukat és jutalmul sokkal kevesebb munkáért, sokkal jobb anyagi ellátást kapnak, társadalmi rangot, az uralkodó rétegeknek kijáró minden kedvezményt. Mégsem tették, a kockázatot választották, amely az ő számukra nem maradt kockázat, mint számunkra, akik szerencsésen megmaradtunk, hanem tragikus és megmásíthatatlan valóság. — És ahogy nézem a névsort, ahogy feltűnnek előttem az emberek, akik már csak így élnek: személyes ismerőseik emlékképekben, nézem, hogy milyen különbözőek voltak — huszonkilencen huszonkilencfélék. Nők és férfiak, fiatalok és öregik, pályájuk legelején állók és olyan is akadt köztük, aki egy-két esztendő óta már nyugdíjas volt, csendes, megfontolt emberek és esik módjára állandóan szete ficánkoló, mozgékony fiatalok, barátságosak és mogorvák, sziporkázó szellemükről széles körben híresek és olyanok, akiknek napokig szinte szavát sem lehetett hallani, hihetetlenül csiszolt, éles elmék és egyszerű, szerényigényű emberek, gyarlósággal teljesek és erkölcsi példakép. Egy dolog volt csak közös valamennyiükben, az meggyőződés, az a felismerés, hogy •ha érdemes olyan világban élni, amelyben nem vallhatják magukat mvelatistának és nem hirdethetik est • maguk eszközeivel a többi ezer számára la ée ha ez a magatartás kockázattal járt, akkor nemcsak elkölyütőebb, hanem bölcsebb is ezt a kockázatot vállalni, mintsem magatartásukon változtatni. Persze, ehhez az állásfoglaláshoz példátlan lelkierő is kils, olyan, amelyet csak a meggyőződés tud adni, hogy az ügy, amelyet szolgálunk, igaz és méltó a kockázatra, sőt ha kell, az áldozatra is. Ők huszonkilencen meghozták ezt az ágozatot és ki tudná ma még felsorolni, rajtuk kivült mennyien hozták még meg, ha nem egyedül a Népszava szűkebb kikrét, hanem az egész szociáldemokrata mozgalmat tekintjük és még nehezebb feladatra vállalkoznék az, aki számba akarná venni, hogy mennyien voltak rajtuk kívül, akik ugyanezt a kockázatot vállalták, csak szerencsésebbiknek bizonyultak. A szebb holnapért, az emberiség fejlődéséért, a boldogabb jövendőért vállaltak kockázatot és hoztak áldozatot és mert sokan voltak, akik erre az áldozatra készen állottak, ez az oka annak, hogy az a kegyeletes gyászünnepség, amely ma néhány órával ezelőtt a Józsefváros egyik szókuccájában, a Népszava szerkesztősége előtt lezajlott, tulajdonképpen mégsem a pesszimizmusnak, mégsem a lemondásnak, a sötét tegnapnak, hanem az optimizmusnak, a diadalmas haladásnak, a derűsebb és napfényesebb jövendőnek az Ünnepe. * Mártírjaink emléktáblájának leleplezése alkalmából egyik elvtársunk, aki névtelen akar maradni, azt javasolja, hoggy megölt elvtársak hozzátartozói javára gyűjtés induljon. Ez az elvtársunk a gyűjtéshez 1000 forinttal járult hozzá. Élelmezési világstatisztikát állítanak fel. Az Egyebütt Nemzetek élelmezési szervezete vasárnap Washingtonban bejelentette, hogy az egész világra kiterjedő élelmezési lajstromot készítenek. A tagállamokat felhívják, közöljék mezőgazdasági területeik nagyságát és terményeik mennyiségét. Egy lemaradt diktátor Saját Quislingjeinknek és egyéb náci árulóinknak pereiből bőven kijutott a részünk, s a nürnbergi per is betekintést engedett a nácizmus boszorkánykonyháiba. Mégis sok tanulsággal szolgál éppen számunkra , akiket az itteni ötödik hadoszlop valóban kiszolgáltatott a náci hordáknak — az a bűnper, melynek vádlottja egy bécsi származású állítólagos ügyvéd, aki hamis okiratokkal Svájcban honosítást nyert, ügyvédi gyakorlatot folytathatott, Joseph Franz Barwisch. A múlt év novemberében az amerikai tábori rendőrség két tisztje bebocsájtást kért Svájcba azzal, hogy Siuss Inquartnak egy Salzburg melletti kastélyban elrejtett raktárát megtalálták és azt a szövetséges hatalmak Svájc rendelkezésére kívánják bocsátani. A svájci hatóságok az iratok alapján elrendelték Barwisch azonnali letartóztatásét. Barwisch először Seyss-Ingwart, majd amikor az Hollandiába vonult, hogy ott ausztriai tapasztalatait „értékesítse", utódja, a hírhedt Kaltenbrunner számára kémkedett, a fegyveres védekezésre felkészült Svájc fontos mozgósítási és erődítményi titkait szállította s részletesen kidolgozott terveivel azon volt, hogy Németország Svájcot bekebelezze. A nürnbergi perben Seyss-Inquart beismerte, hogy valóban tervbe vették Svájcnak bekebelezését, Hollandia módjára. Ez a Barwisch hamis jelentésekkel unszolta a német vezetőket a beavatkozásra, azzal, hogy Svájc népének nagy része ezt kívánja. (Kísértetiesen hasonlít a magyar náci vezetők eljárásához.) Arra nézve, mi indította erre ezt az árulót, aki a háború előtt nagyhangú „demokrata" volt, támaszpontot adott a lélekbúvár szakértők jelentése, de volt a periratokban egy levél, amely elárulta, hogy az addig elfojtott érvényesülési düh is nagy szerepet játszott nála. Kihallgatása során fölötte intelligensemben benyomását keltette, azonban a vizsgáinak és felkészültségének firtatásakor valóságos mesterművét mutatta be az elködögítésnek. Ez az ember valaki akart lenni a tudományban — mint bálványképe, Hitler, a festőművészetben —, ez utóbbit tehetségtelensége, a per vádlottját pedig ki nem derített homályos okok gátolták meg érvényesülésében, s a szóbanforgó levél elárulta, hogy jutalmul Barwisch valamelyik német egyetem bölcseleti karán tanszéket kért magának.. Nos, mit mondottak az elmeszakértők? Egy grafológus a vádlott írásán át ítélte meg Barwisch jellemét. A kép, hazai viszonylatban, fölötte ismerős számunkra is. A nemzetközi nevű írásszakértő, természetesen, nem tudta, hogy kinek az írását vizsgálja meg. A vizsgált írás a jellemnek valami feszít lesben állására mutat, gátolt agresszió, támadásra való készség áll itt ugrásra készen, s egyéb híján súlyos gyűlölködésekben nyilatkozik meg. A kicsiny jellemnek az a típusa, amely az igazi erejénél többre vitt emberre mutat, belsőleg felfújt és elkapatott, belátása hiányos, gátlástalan dac füti cselszövényeiben, s önimádatában. Gátlástalanul és lelkiismeretlenül hazudozik. Nyugtalanul tevékenykedő, hatalmi mámorban szenved, ravasz róka, szóval — így fejezi ki magát az írásszakértő — „egy gátolt, lemaradt diktátor". Az elmeszakértő, a per adatainak ismeretében is, különbségeket kíván tenni a hazaárulók két típusa között. Az egyik a masszív-félrevezetettek típusa, s a másik az akív-szuggesztív hazaárulóké — a vádlott kifejezetten ez utóbbiakhoz számít. Bizonyos fokig terhelt, erősen neurotikus jellem, de nem elmebeteg. A svájci bíróság Barwischt 20 évi fegyházra ítélte. Személye ezzel átmegy a feledésbe. Ám, amit tett, az az európai kultúra végveszedelmének történetében, de Svájc történetében is aligha bújhat oly könynyen a feledés jótékony leplei alá. NÉPSZAVA 1947 febr. 4 9 nehézségek, amelyekre a gyárak örflWV-sen hivatkoznak. Ha a gyárak ezután is késnének a permetezőszerek és egyéb anyagok szállításával, akkor a magyar gazdatársadalom érdekében ezeket a gyárakat állami kezelésbe vesszük. Végezetül Takács Ferenc elvtárs, államtitkár, felhívta a közgyűlés tagjait arra, hogy a kaliforniai pajzstetstveszedelem elhárítása érdekében tegyenek meg mindent, ami tőlük telik, mert semmiféle segítség és kényszer nem ér fel azzal a munkával, amit a gazdatársadalom önként és maga kezdeményez. A kormány a maga részéről mindent megtesz, hogy a gyümölcstermelő gazdák kellő időben és megfizethető árban hozzájuthassanak a védekező szerekhez. (t. aj Veszélyben a magyar gyümölcs A pajzstetű pusztítása katasztrofális A földművelésügyi minisztériumba egymás után érkeznek be a jelentések a paizstetűveszély terjedéséről. A gyümölcstermelő gazdák mindent megtesznek ugyan, de a maguk erejéből azt elhárítani képtelenek. A pajzstetű elleni védekezés célját szolgálta Kecskemét városának az a rendkívüli közgyűlése is, melyet e hó 20-án tartottak Kecskeméten. A rendkívüli közgyűlést Szádeczky Kardos elvtárs, Kecskemét város főispánja hívta össze s ezen a földművelésügyi minisztérium részéről megjelent Takács Ferenc elvtárs, államtitkár, hogy előmozdítsa Kecskemét gyümölcstejtermelő gazdáinak törekvését a magyar gyümölcs megmentése érdekében. Szádeczky Kardos elvtárs megnyitó szavai után dr Csorba Zoltán kísérletügyi főadjunktus ismertette a város gyümölcstermelő gazdáinak helyzetét, majd bemutatott egy tervet, amelynek alapján a gyümölcsösök pusztulását meg lehetne akadályozni. Az előadó bevezetőjében rámutatott arra, hogy a kaliforniai pajzstetű elterjedésének egyik fő oka a háborús események, valamint az azt követő idők nehéz permetezőszer beszerzési viszonyaiban keresendő. A rendkívüli közgyűlés kéri a kormányt, hogy rendeletileg kötelezze a gazdákat a gyümölcsfák megtisztítására s eszközölje ki, hogy a permetezőszerek beszerzésére a gyümölcstermelők hathavi hitelt kapjanak. A gyümölcsösökben a gazdák munkáinak ellenőrzésére gondoskodjék a földművelésügyi minisztérium szakképzett emberekről. A rendkívüli közgyűlés indítványozza, hogy az a gazda, aki nem látja be a pajzstetű leküzdésére irányuló munkának fontosságát és a gyümölcsfákat nem gondozza kellő odaadással, erre a gazdára a kormány büntetés formájában sújtson le és közönyét nyilvánítsa kihágássá. Végül az előadó felkérte a város vezetőségeit is, hogy a kormánnyal, a jelenlévő Takács Ferenc elvtárson keresztül lépjen érintkezésbe, hogy a város részére motoros, valamint permetező gépek ás kén beszezését tegye lehetővé. A tervezethez Komforszky Lajos elvtárs és Révész László szólottak hozzá, mindketten hangoztatták, hogy a pajzstetű elhárításával a város egyedül nem tud megbirkózni és kérik a kormány támogatását. Takács Ferenc elvtárs válaszában ismertette azt a védekezési tervet, melyet a Magyar Növényegészségügyi Szolgálat a földművelésügyi minisztériummal karöltve kidolgozott. A tervezet alapján az ország fontosabb gyümölcstermő területeit hat zárt körzetre osztottuk. E hat körzet részére igyekszünk elsősorban a szükséges gépeket, valamint a permetező nyersanyagokat előteremteni, azért, mert ebbe a hat körzetbe az ország legjobb gyümölcstermő területei vannak felvéve. Ezeken a körzeteken belül a pajzstetvveszedelem elhárítására kidolgozott tervet végre is fogjuk hajtani. A perufetezőszer nyersanyaga a kén, beszerzése nagy nehézségekbe ütközik, mert Olaszországból szállítják s sokszor a vagonok nem állnak rendelkezésre. A gyárak a meglévő készletek feldolgozásával és szállításával is mindig késnek, örökösen nehézségekre hivatkoznak. Az a tervünk, hogy ott ellenőrzést gyakorolhassunk, azért, hogy megvizsgáljuk vájjon fennállnak-e . Kedden döntenek a kizárandó kisgazdaképviselőkről Amíg a Szociáldemokrata Párt 35. kongresszusa lezajlott és nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy utat mutatott a belpolitika kibon- takozása felé, addig a Kisgazdapártban tovább folytatták a párt megtisztítására irányuló akciót. Hétfőn délelőtt utoljára ült össze a tisztogatásra kiküldött ötös bizottság és még hétfőn este a Kisgazdapárt politikai bizottsága elé terjesztette a kizárásra irányuló javaslatát. A határozatot a kedden összeülő kisgazdapárti politikai bizottság hozza meg és ekkor döntenek végleg a kizárásokról. A párt parasztképviselői külön nyilatkozatban szögezik le véleményüket. Egy képviselő, Jármay Gyula, nem várta meg a döntést, önként lépett ki a Kisgazdapártból. A többi kizárandó képviselő neve még ismeretlen, mindenesetre reméljük, hogy köztük lesz az a Sághy S. János csongrádi szőlőbirtokos is, aki 1923-ban egyik gyanúsítottja volt a csongrádi zsidó nőegylet bálja ellen elkövetett merényletnek. Annak idején a gyanúsítottak mindent bevallottak, majd a tárgyaláson azzal védekeztek, hogy a csendőrök verték ki belőlük a beismerő vallomást A bíróság ezen az alapon fel is mentette őket, noha ilyen ítéletet a ellenforradalom idején soha se hoztak. Reméljük, hogy a demokrácia nem jutalmazt a képviselőséggel azt akit az ellenforradalom bírósága ezért a merényletért felmentett - Lisztellenőrzés egész Budapestem. Hétfőn nemcsak Budapesten, hanem a környéken is megkezdték a lisztellenőrzést. A lisztellenőrző bizottságok máris megállapították, hogy a házfelügyelők sok helyen még a nyomtatványokat sem vették fel a jegyfiókoktól és így nem történt meg a lisztkészletek összeírása. Kővágó József polgármester a kötelességüket nem teljesítő házfelügyelők és házmegbizottak ellen a legszigorúbb eljárást helyezte kilátásba. A DépMIét! BlniMttr a hiufirozty«* mer»*it£~aér&L Molotr Erik n*pá&éti a*. nfUzter D«hrecen-ben a Símki Adj! Sejtitotmoziruljm Jávám rwnd«aeiU hamg'versaarea kii erlem tette, hogy a békeazeraadé» aláír*«« •tán tiwpkeswíik a *ofc:»jiászKE«r hadifogoly hasaeuisedését. A hazatérő hadifainyok* mondotta — «bárják a mnjr» demoki*. aiétól, hogy megtadja ne&tik mindazt, pittre jogigial tartanak ipwtiyt. EioutA.ii a kórházmk és a hadifoglyaik uiegwesitésére hívta fel aa oiwrác k&zöngését. KettO* háláin IM* Sixfcflzárdc*. A rögtüoitélO brWwiic tfaeks&airdmihsAMra ítélte a németkár!postanabtódeat, RnlTWnt Mihály és Kovári József éves fislmetüberetvet. Vidéki önellátók V. ellátatlan Be'látatlan csecsemők II.' 4032SIU SACCHARIN kiváltható a dohányárusoknál