Népszava, 1947. március (75. évfolyam, 50–73. sz.)
1947-03-23 / 68. szám
!! Itt levágandó jEzenne! megrendelek drb 7» sorsjegyet ä drb Vi sorsjegyei ä drb V. sorsjegyet á drb 7i sorsjegjet 4'-Ft 8--Ft ír- Ft 32-—Ft Az érte járó összeget a sorsjegy vétele után befizetem. Rév és pontos ciml nyomtatvány T. Görge Frigyes Bank Hí. m. osztálysorsjátél láelárusítójának Budapest Kossuth Lajos S U. 4 IBaseEisel az Operaházban 1947 március 27-én, csütörtökön este 6 órakor MUSSORGSKI: Hovanscsena 1947 március 31-én, hétfőn este 6 órakor BIZET: Carman Kedvezményes jegyek kaphatók a NÉPSZAVA jegyirodában, VII. Erzsébet körút 17, telefon: 223-447 Jugoszlávia új budapesti követe bemutatkozó látogatást tett a magyar külügyminiszternél A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: Ivailo Mrazovics, Jugoszlávia új budapesti követe szombaton S. Szmodlaka követségi tanácsos és Lazar Brankov őrnagy, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság mellett működő jugoszláv delegáció vezetőjének kíséretében bemutatkozó látogatást tett Gyöngyösi János külügyminiszternél, mely alkalommal átadta neki megbízólevelének másolatát A külügyminiszter a jugoszláv követet és kíséretét a külügyminisztérium vezető tisztviselőinek társaságában foradta, akiket bemutatott az új követnek. * Idestova hat esztendeje lesz, hogy az utolsó budapesti jugoszláv követ elhagyta állomáshelyét Akkor Horthyék hitszegő országát hagyta el , most az új Jugoszlávia követe a demokratikus Magyarországba érkezei ! A sokéves szenvedésből és elnyomatásból megtisztultan kikerült magyar nép szeretettel és barátsággal fogadja a hós délszláv népek új követét s megérkezésében országaink viszonyának új, jobb és szebb korszakát köszönti. Azt reméljük, hogy Tito új, demokratikus köztársaságával a fiatal magyar köztársaság zavartalan, szívélyes és baráti együttműködésben dolgozik majd a Dunavölgye békéje, felépítése és jóléte érdekében. A sok baráti gesztus, mondhatnánk baráti tett amiben eddig délszláv szomszédunktól részesültünk, csak megerősíti és megszilárdítja ezt az akaratunkat Budapesti törvényhatósági küldöttség Londonban Londonból jelenti a „MTI". A British Council meghívására budapesti törvényhatósági küldöttség érkezett Londonba, hogy tanulmányozza a brit vízszolgálatási, lakásépítési és egyéb problémákat. A magyar küldöttség elsősorban a brit típusú összerakható házak tanulmányozására érkezett Nagy-Britanniába. A ROBBANTÁSI BIZOTTSÁG közti, hogy március 24-én, hétfőn délben 12 órától körülbelül f A 1l óráig a II. Mechwart téren robbantásra kerülnek az olyan lőszerek, amelyek veszélyességük következtében el nem szállíthatók. Ezért az említett idők a 300 méteres körzetben a lakások ablakai nyitva, ki üzletek és üzemek redőnyei lehúzva tartandók. A térre néző lakások lakói a jelzett időben lehetőleg az épületek hátsó, védett részein tartóa kro ríjanak. A robbantási hely körzetében déli 12 órától a befejezésig mind a személy-, mind a járműforgalmat leállítják. " — Házasság: özvegy Róth Józsefné Fédor Dorottya és Kaufmann Jenő március 25-én délelőtt 11 órakor a VL kerületi elöljáróságon házasságot kötnek. (Minden külön értesítés helyett) METEOR CSILLÁR Jól világit Podmaniczky utca 27. József körút 44 BELVÁROSBAN főútvonalon üzlethelyiségek kiadók Működő áruház két felsőeanevets hosszabb időre, esetleg alkalmakra. Ugyanott egy négy helyiségből álló uccal, egy két helyiségből álló udvari irodának megfelelő helyiség. „Metro" jeligéje Tenzer hirdetőbe, Sporvita tér 8 V „A FORRADALMÁR PETŐFI" kopott sárga Wnyr viseli a homlokán a vörösbetűs eímet. A forradalmár Petőfi — és a cím alatt ez olvasható: „Petőfi Sándor válogatott forradalmi költeményei. — összeállította és elüljáró írással ellátta Ady Endrét. Budapesten, 1910-ben jelent meg a vaskos, kétszázoldalas, nagyon kevéssé ismert könyv. Könyvárusi forgalomban terméészetesen régen nincs már, régi könyvek bogarászain kívül nem is sokan hallottak róla. Most azonban, amikor március tizenötödikével a szabadságharc centenáris évébe léptünk, megA kötet „Elöljáró Írása- Így hangzik: Hagyjátok él ezt a piros-fehér-zöld szint, Idéjárt az ideje. Más sam Illeti most a magyaar Mannetet: Páros és fejcetel (Petöfl) Magyarország a XIX-ik század közepének váratlan csodagyermeke, akit tapssal fogadott Európa, sőt a komoly, bár kamasz Amerika is, de kissé tréfás tapssal. Petőfi Sándor pedig a XIX-ik század közepének váratlan csodagyermeke Magyarországon, mely Petőfit — valljuk be — meg se szolgálta, még akkor meg se értette, először. Azonban a két csodagyermeket egymás karjába hajtotta az idők akkori merész, hősies férfiassága: Petőfi és Magyarország egyek voltak akkor, egy csoda gyermekei. Akkor, mikor egy bizonytalan eredetű nemzet fogta magát s nagy bizakodó magyarsággal be akarta iktatni a szegény, balsorsu magyarságot a jobbfajta népek anyakönyvébe. Akkor, mikor az Ázsia szó kevés volt légyen és volt, hogy láttassa a a csarnok Habsburgok s még zsarnokabb magyar nemesség uralmának vad, embertelen, szörnyűséges voltát. És Magyarország a rosszul sikerült francia forradalom hirére föltámadt s a föltámadt Magyarország ódákra ingerelte az ifjú Ibsent, Heinét és a többit És Magyarország úgy állott akkor a világ előtt, mint az állami és emberi jogok legfiatalabb, legfényesebb, legmerészebb bajvívója. Csodagyermek produkciója volt ez, miként Petőfi Andor is csodagyermeke volt egy csodagyermek-nemzetnek, mely még ma is sínyli ezt a maga zseniális fiatalkorát Célunk e könyvben Petőfi Sándor forradalmi, valóban forradalmi verseit összefoglalni s megmutatni e versek által a mai Magyarországnak (mely való Petőfijéből is egy mai Petőfit szeretne csinálni.) a forradalmi, volt, szép _ Magyarországot és az ő Petőfijét Húszharminc év óta még tréfás tapsokat is hiába áhítunk már a világtól, a kultúrás nemzetektől s Magyarország ma utolsóbb talán, mint akár Montenegró. Petőfije megvan, megmaradt mert a Petőfik nem múlnak el egy korszak históriájával s egy ország keserű dekadenciájával. Ám aki e könyvet összeállította, úgy veszi észre, hogy a visszafejlődött, kora öreg s még ma is buta mágnások, papok, csak kicsit elváltozott táblabírák s rosszindulatú jövevények és éhes csalók kezén levő Magyarország Petőfit is kikezdi. Nem csak kikezdi, de megokolt és szükséges, hogy megemlékezzünk róla. A hatalmas erejű, lángoló költő írásainak legtüzesebb példáit válogatta össze benne szifflemémek örököse, korunk nagy forradalmár poétája, Ady Endre. Remekmű számba menő bevezetője izgalmas és lelkesítő olvasmány, érdekessége, hogy a nagy gonddal összeállított Földessy-féle Ady gyűjtemény harmadik kötetéből, amelyben Ady irodalmi vonatkozású írásai találhatók, hiányzik. Pedig jó és hasznos, ha tudjuk ,, el nem feledjük, mint vélekedett Ady Endre Petőfiről, a forrasa már Petőfiről, hamisítja s a mindenrendű forradalmak poétáját hajlandó ledegradálni valami rim-forradalmárfélévé, aki egy-két zsoldos tanár-fej szerint a szerelem dalnoka volt főképpen. És ezt még csak nem is a nyugati esztéta-farizeusok szép, csinos készültségével, tudásával, de speciálisan magyar kortes-igékkel cselekszik. A feudalizmus másított, sőt súlyosított igájába süllyedt mai Magyarországnak teher volna az igazi Petőfi. Az igazi Petőfi: ez mindazt jelenti, amit a XIX-ik század közepén egy fiatal, szláv származású, tehát forradalmár és nagyon nyugtalan idegrendszerű magyar ember jelenthet. Jóelőre kijelentjük, hogy Petőfi Sándor nem volt, de nem lehetett ám ugyan mai hitű és elkészültségű szocialista, de korának minden szabadságérzése az ő érzése is volt Hiszen akkor, különösen a mi magyar állapotaink között, a magyar nemzeti eszme forradalmi világfaktor készült lenni. Ha ma élne, biztosan Hervé volna az ő Lamartine-,a s Beranger-ja s különben is méltán lehet ő prófétája mindazoknak, akik bilincseket viselnek. És itt uralkodói, gazdasági, hagyodányi s mindenféle bilincset értünk, sőt — akár tetszik, akár nem — nemzetiségit is. Hiszen Petőfi írta: „Hagyjátok el ezt a piros-fehér-zöld sont lejárt az ideje, más szia illeti most a magyar nemzetet: piros ás fekete". Ez a Petőfi mondta, amikor az ifjak központi választmányát szétzúzta a hivatalos megalkuvás: a forradalomnak vége van... de nincs vége, ez csak az első fölvonás volt... a viszontlátásra". Az a Petőfi mondta ezt, aki „úgy érezte előre a forradalmat mint a kutya a földrengést" , aki azt vallotta, hogy a népnek csak akkor és ott van hazája, ha és ahol joga van. Ugyanaz a Petőfi mondta ezt aki szerint, „égbe a népet, pokolba az arisztokráciát" s aki nemcsak Magyarországnak, de egész korszakának szociális lelkiismerete volt Nemessége, tudniillik nemesi származása, kétséges, habár ő néha emlegeti, de ha a nagy francia forradalom paragrafusait hatványozni lehet, hatványozta. S mindig szembenállt a tekintélyekkel, mel ők ma Magyarországon tekintély-voltatukat Petőfivel akarják igazolni. Kossuth, Klapka, Mészáros, Vörösmarty és a minores, sokan sokan panaszkodhatnának, ha életre ébrednének a gaz Petőfi ellen. Úgy válogattam össze Petőfi Sándor forradalmi verseit, hogy meglessék e fölséges ember aktualitása s rokonsága azokkal, akik ma Magyarországon (bárhogy fáj az ijesztő szó) forradalmat csinálunk. Az Apostolt kénytelen voltam és szíveten voltam kénytelen belevenni a kiválasztott Petőfi versek közé Az ő szuggerált érthetően szuggerált forradalmi, de mégis ma már gyermekesen nacionalista verseit mellőztem. Nem azért mert a hazátlan bitangság kenyerem volna, de mert ami anno-Petőfi szabadságharc volt, ma nyomorult szájhősök kenyérszerző mesterkedése. Mi szívesen, sőt szívből hazafiak vagyunk, de a mai Magyarországban nem engedélyeztetik a hazafiasság, csupán csak a nagy földesuraknak s a kis kasznároknak. Kell tehát megállapítanunk, kell tudnunk, hogy ki volt az a Petőfi Sándor, akit életében gyalázatosan, ostobán, gőgösen nem láttak meg mai kisajátítóinak nagyapái és nagymamái, kell, hogy valaki Marx kihagyása nélkül és minden szocialistáskodás hijjával megmutassa újból a szabadságváró százezreknek: ime az ember a ti csodálatos prófétátok volt Mert az volt Petőfi: koránfejlett nemzettársadalmi ambícióinknak lestelítettebb valakije s akármilyen naivan, bibliásan és babonásan hangzik: próféta. Nem skatulyázzuk őt nem fogjuk ráfogni, hogy a történelmi materializmus már vérében volt s idegeiben dolgozott tudatosan. De igenis látjuk , bárki láthatja és lássa, hogy Petőfi több volt, mint amennyit a világ várhatott a Duna-Tisza tájékáról. Ha gazemberek és ostobákbele nem kergetik a háborúba, ahol elveszett, bizonyosa» Párrizsba k»-erül, konspirál II. Napoleon ellen, gyönyörű dolgokat ír s talán a dominune alatt éri a halál. Victor Hugo-bó! Franciaország pairje lehetett Petőfi már a nyakravaló ügye miatt is csak Bemnek, az idegennek, a kis lengyel, romantikus katonának jóvoltából kapott kétes, halálra hivó őrnagyi rangot. Jó, jó, hogy akadtak Eötvös Józsefek is, akik őt meglátták de általában a kicsúfolt „népköltő" rangját nyerte el Magyarországban, ebben az operettországban, ebben a komikusan arisztokrata országban, ahol 1847 óta is alig változott valami. Sorban leközöljük e könyvben, idősorban s rendben, azokat a Petőfiverseket, melyek a forradalmi Petőfit mutatják meg szerintünk , Petőfi mai aktualitása szerint, a szociális forradalom Petőfijét. Hirdetjük s valljuk, hogy Petőfi nem azoké, akik belőle .1849 óta élnek, de a mienk, mindazoké, akik Magyarországon a változás, a megújulás, a forradalom áhitozói és harcosai vagyunk (Páris, 1010 március hónap első napján) Ady Endre * Így szólt Ady Petőfiről a sárga könyv első 1.dalain. A kötetben pedig hatalmas hangorkánként zengve, a győzelmes áradat erejével harsogva zúg Petőfi, a forradalmár Petőfi szava. Harminchét in tolt el a gyöjtemény megjelenése óta. Amit Ady keserűten, önmarcangoló kínnal reklamált az akkori Magyarországon, annak elérkezett végre az ideje: Petőfi a miénk, mindannyiunk — és mindenki ebben az országban, minden szabadságszerető és dolgozó magyar ember Petőfi gyermmekéivé válhatik végre, mert elmúlt a gyötrelmes század. Piros és fekete