Népszava, 1947. április (75. évfolyam, 74–97. sz.)
1947-04-01 / 74. szám
is .. .. »t ^m «ra a 1047 ápr.l NJSFS 21 AVA kezdődik meg, az új birtokok telekkönyvezése. Pártunk 35. kongresszusán láttuk, hogy az országnak átfogó termelési tervre van szüksége. A Szociáldemokrata Párt elkészítette tervét. A földművelésügyi kormányzat pedig elfogadta pártunk földjavító programját. Takács elvtárs a továbbiakban az öntöző és vízierőgazdálkodás, valamint a mezőgazdasági ipar fejlesztésének rendkívüli fontosságáról beszélt. Ezzel az iparfejlesztéssel segíteni lehetne a mezőgazdasági munkanélküliségen. Termelési tervünk egy másik sarkalatos pontja a mezőgazdasági hitel. Módot kell nyújtanunk az újgazdáknak, hogy beszerezhessék mindazt, amire a gazdaság hít megindításához szükségük van. A harmincas években láttuk, hogy a bankok miképpen tették tönkre a paraszttömegeket hitelnyújtással, nem szabad többet megengednünk, hogy e bankok saját akaratukból cselekedjenek. Követeljük a bankok állami ellenőrzését, olyan hitelpolitikát, amellyel nem lehet a parasztot kihasználni. Az adózási rendszeren is változtatni kell, követeljük a progresszív adózás bevezetését. A mezőgazdasági szakoktatás kérdéséről szólva, hangoztatta Takács elvtárs, hogy a mártírhalált halt Somogyi Béla már 32 esztendővel ezelőtt, hosszú tanulmányban hívta fel a figyelmet a mezőgazdasági oktatás nagy horderejére. Amikor az akcióprogram végrehajtásáról beszélünk, szólnunk kell pártunk hároméves gazdasági tervéről is. Ebben a tervben a mezőgazdasági problémák is szerepelnek. A zűrzavar helyett rá kell térnünk a tervszerűség útjára. A pirotii helyett a szükséglet legyen rángadó a termelésben. Hároméves tervünk országépítésre 6,7 milliárdot iányoz elő és ebből kétmilliárdut a mezőgazdaságnak. öntözés, talajjavítás, állattenyésztés fejlesztése, a folyók és patakok szabályozása a legelső tennivaló, mert most minden talpalatnyi földre vigyáznunk kell. Demokráciánk ezen a téren nem lesz olyan tehetetlen, mint az elmúlt rendszerek voltak. A Duna-Tiszacsatorna építésének ip. elkezdésével Sándor Bódog (Félix) oki. gépi szmérmik, ny. Ip. főfelüstvelő, « kiváló mérnök, a nauyszerü amber, családunik büszkeség» március 1-é n elhunyt, betölthetetlen urt hagyva magsa után. Temetése április 2 in, az o Tolán kor lesz a farkasréti róm. kait. temetőben. Sámler Gizella, Czv. Hoffmann Károlyné dz. Sándor Marignt, Sándor Irén, Schmiden Lászlóné. a fasizmus áldozataiként ideiglenesen elhantolt 2500 mártírhalált halt bajtársunkat a kőszegi Nemzeti Bizottság, Kőszeg városának demokratikus vezetősége és a kevésszámú megmaradt hozzátartozók és bajtársai segítségével hazahoztuk és április 3-án, a Felszabadulás évfordulóját megelőző napon, csütörtökön d. u. 11 órakor temetjük a rákoskeresztúri sar. temető hősi parcellájában. Koporsóikat a fasiszta tébolyt megbélyegző demokratikus magyar társadalom részvéte kíséri utolsó útjukra. * Emléküket gyászoló szülők, hitveseik, gyermekek, testvérek, rokonok, barátok és bajtársak soha el nem múló kegyelettel őrzik. Munkaszolgálatosok Országos Antifasiszta Szövetsége és a Kőszegi Exhumációs Bizottság Bpest VI. Bajcsy-Zsilinszky út 5 hatalmas öntözési hálózat kiépítése kezdődik meg. Egy szövetkezeti központot! A szövetkezetek problémáiról szólott ezután Takács elvtárs, államtitkár. Jól működő szövetkezeti központra van szükség, nem pedig MSZK-féle szervre, amely tiszta búzát szed be a paraszttól és szemeteset oszt ki vetőmag céljára. Ezzel azonban hatalmas összegeket keres. (Evnél a megállapításnál a hallgatóság lelkesen helyeselt.) Nekünk, szociáldemokratáknak kell bemennünk a szövetkezetekbe, mert csak így érhetjük el, hogy azok valóban a falu dolgozóinak érdekeit képviseljék. Az újgazdák kétezer földművesszövetkezetet alapítottak, de csak 41t fejt ki gazdasági tevékenységet Az állam gondoskodik majd ezeknek a szövetkezeteknek a támogatásáról. Mezőgazdaságunk egyik legsúlyosabb kérdése ma a géphiány. A szövetkezetek 35.000 ekét igényeltek, de még ezret sem kaptak. A nagyipar drágán termel. Egy 35.000 forintos mezőgazdasági gépet külföldről 20.000 forintért hozhatnánk be. Hároméves tervünkben azonban 379 millió forintot irányzunk elő, mezőgazdasági gépek gyártására. Fejlődés azonban ezen a téren is csak akkor lesz, ha a szociáldemokrata parasztság bemegy a szövetkezetekbe. Pártunk csak azt kéri a parasztságtól, hogy vegye kezébe a szövetkezeti mozgalom irányítását és legyen ehhez önbizalma. Takács elvtárs ezután határozati javaslatot terjesztett be arról, hogy a kongresszus magáévá teszi a Szociáldemokrata Párt mezőgazdasági agrárprogramját, valamint hároméves gazdasági tervét és annak megvalósításában teljes erejével részt vesz. Mondja ki a kongresszus — javasolta Takács elvtárs —, hogy a földművesszövetkezetek a legalkalmasabbak a parasztság megvédésére mindenféle kizsákmányoltatástól. A konrreszszus nagy lelkesedéssel elfogadta a határozati javaslatot A tudatlanság a reakció legjobb fegyvertársa Takács elvtára szakszerű, nagy előadásai után az elnök bejelentette, hogy a szocialista egyetemi hallgatók kongresszusa, amely ugyanebben az időpontban ülésezett, üdvözletét küldte a parasztkongreszszusnak. Ezután megnyitotta a vitát. Elsőnek Németh Gyula, kabai küldött szólalt fel a földművelésügyi minisztérium lassú ügykezeléséről. Szük Balázs (Borsod megye) a reakciós köztisztviselők, tanítók és papok eltávolítását követelte. Bányai János (Szolnok) a parasztkongresszus jelentőségét méltatta. Kovács Lajos (Tapolca) az ipari és mezőgazdasági árak összhangbahozását kérte. Bosnyák János (Egerág) a telekkönyvezés befejezését sürgette. Cs. Szabó Károly (Ónod) hangoztatta a parasztság és ipari munkásság összefogásának szükségességét Hári Lajos (Tiszalök) a parasztság hathatós megsegítését kérte. Tarcsi Károly (Kismarja) kérte a parasztság számarányának megfelelő képviseletét a közigazgatásban. Ifj. Kónya Ferenc (Cegléd) kérte, hogy a kongreszszust minden évben rendezzék meg. Egyed Márton (Villány) a telepesek nehéz helyzetét ismertette. Siposs Ferenc (Gesztes) a fakultatív hitoktatás bevezetését sürgette. Rundik János (Túrkeve) a telekkönyvvezetés befejezéséről szólalt fel. Takács Imre (Vép) a fiatalok és öregek összefogását javasolta a párt munkájában. Szabó János (Tolnanémedi) ismertette a simontornyai járás parasztszocialistáinak határozati javaslatát Popcsa László (Terecske) harcot követelt azok ellen, akik a dolgozókat egymás ellen uszítják. Kiss Jánosné (Jászberény) a vidéki gyermekek elhelyezését kérte a népi kollégiumokban. Bán Erzsébet (Fehér megye) felszólalásban hangoztatta, hogy a tudatlanság a reakció legerősebb fegyvertársa. A nép nyelvén írott ismeretterjesztő könyvket kért a falvakba és sürgette a fakultatív hitoktatás helyes ismertetését. Az ipari munkás harcolt a parasztság megszervezéséért Ezután Szakosíts Árpád elvtárs, miniszterelnökhelyettes, a kongreszszus részvevőinek lelkes ünneplése közben az előadói emelvényre lépett. Sajnálatát fejezte ki, hogy nem lehetett jelen a kongresszuson az első perctől, azonban Prágában járt, ahol fontos ügyekben tárgyalt. Ez a jubileumi kongresszus — mondotta — alkalmat ad a mezőgazdasági termelés nagy problémáinak megtárgyalására, de ő hálás szívvel gondol vissza az első földmunkáskongresszusra is, valamint azokra a bátor férfiakra, akik a csendőrszuronyok sövényét törték át. Mi, szociáldemokraták, büszkék lehetünk, hogy pártunk vetette fel elsőnek az országban az ipari munkásság és földmunkásság szövetségének gondolatát. A szociáldemokrácia útja nem volt könnyű út ebben az országban. Hűség és tántoríthatatlan bátorság kellett ehhez az úthoz. És ennek a hűségnek és bátorságnak emlékére átnyújtotta Posztós Sándor elvtársnak, a régi nagy harcok őszhajú tanújának a pártvezetőség és a kongresszus ajándékát Egy parasztembert ábrázoló művészi bronzszobor az ajándék, amelyet az öreg szociáldemokrata parasztharcos meghatottan vett át. A szervezett ipari munkásság — folytatta Szakasits elvtárs beszédét — súlyos áldozatokat hozott a földmunkásság és parasztság szervezéséért Meg kell azonban mondanunk azt is, hogy a feudalizmus világában nem sokra mentünk ezzel a munkánkkal. A parasztság nagy tömegei mozdulatlanok maradtak. Éhség, csendőr szurony, tudatlanság, babona és megaláztatás nyűgözte le ezeket a tömegeket. Az úri kastély uralkodott a falvak fölött de ennyi üldöztetés, embertelenség közepette is néha-néha feltört a lázadás szelleme a falvakban. Ezzel az elnyomással magyarázhatjuk, hogy ma nincs egységes parasztságunk. A falu osztálytagozódása súlyosabb, mint általában a társadalomé. Még az arisztokrata sem nézte le úgy a szegényparasztot, mint a kulák. Paraszti öntudat nem volt, csak a zsírosparaszt gőgje, ami még most is érezhető a demokráciánkban. A feudalizmus szelleme nálunk maradt fenn legtovább és nálunk volt Nincs visszafelé út . Büszkén tekintgetünk most vissza a harmincas évek parasztmozgalmaira, amikor a falu legjobbjai hozzánk közeledtek és százával alakították meg az új pártszervezeteket És hiába rombolták szét csendőrszuronyok ezeket a szervezeteket a tűz ott parázslott a hamu alatt és akadtak bátor férfiak, majd földművesasszonyok, akik férjük helyére álltak. Most új világrend van ismeletőben, amelyből nincs visszafelé út többé. Sokan fitymálják ma a demokráciát, holott nem a demokrácia a hibás, hogy ebben az országban még mindig nincs minden rendben. Az ország volt vezetői a bűnösök, akik eladták hazánkat és a magyar történelem legnagyobb katasztrófáját idézték fel. — Manapság mindenki udvarol a parasztnak, mindenki ígér neki valamit és már úgy tűnik fel a dolog, mintha kiváltságot akarnának nyújtani ennek a rétegnek. Mi, szociáldemokraták nem ígérünk kiváltságot nem adunk előnyt de nem teszünk különbséget ipari munkás és paraszt között Mögöttünk 75 küzdelmes esztendő áll és ez a háromnegyed százados ipari munkásság és parasztság testvériségével jelent egyet Hiába, mondják, hogy mi csak az ipari munkásság pártja vagyunk, ez nem igaz. Mindenki, aki verítékkel keresi a kenyerét, hajlékot talált pártunkban és talál a jövőbeni is mindenkor. Nem szűntünk meg harcolni a parasztság jogaiért sem, amikor felkínálták nekünk az ipari munkássága részére a választójogot mi kijelentettük, hogy az ilyen választójogból nem kérünk. A parasztságot nem hagyjuk el és vittük tovább a harcot. — Ellenségei vagyunk az avult mezőgazdasági formáknak és az egyhelyben topogásnak öntudatra akarjuk nevelni a parasztot és gépesíteni akarjuk a falut, hogy megszűnjék a látástól vakulásist tartó robot, a sok munka és kevés kenyér és a még kevesebb kultúra rendszere a falvakban. Belterjessé akarjuk tenni mezőgazdaságunkat. Akkor nem lesz nyomor, még ha rossz lesz is a termés. elnder-, len-, bőr- és konzerviparunkat ki akarjuk fejleszteni. Nagy jövő vár gyümölcstermelésünkre. Hadat üzenünk a falusi házak zsupfedelének, a tenyérnyi ablakoknak, a tüdővész fészkeinek, a földes padlónak, a sárnak, a pornak, a nyomornak és a trágyadombnak. Egészséges házakat korszerű lakást és emberséges életlehetőségeket akarunk biztosítani a falvakban. Ez demokráciánk dolga lesz. a legmélyebb az ellentét a városi és falusi életforma között is. Ezt az ellentétet mesterségesen mélyítették: a városi szegénységet a fancsi szegénységgel állították szembe. A városi tömegek könnyebben egymásra találtak, a falusiak szétszóródása miatt azonban ,nemigen, volt alkalmuk egybegyűlni és megvitatni problémájukat. Nem a falu népében volt tehát a hiba, hanem fa áldatlan viszonyokban. A vitrosba vetődött falusiban azonban kivirágzott a szolidaritás érzése. Harcolunk a békéért és a dunavölgyi népek barátságáért — De nagy küzdelmek várnak még reánk, mert a régi rend emberei megpróbálnak visszaszivárogni pozícióikba. Az összeesküvőik ügye világosan mutatja ezt, valamint Sulyokék magatartása is. Ismerik a lakosság elégedetlenségét és annak okait megkísérelték, hogy visszahozzák a régi úri Magyarországot. Nekünk azonban nem szabad megelégednünk csak a politikai demokráciával, hanem meg kell valósítanunk a gazdasági demokráciát is, ezért tűz. Influenzánál a Ferenc József keserűvíz elősegíti a gyógyulást. Kérdezze meg orvosát! Íetük napirendre a nemzeti jövedelem fokozásának és elosztásának a kérdését Olyan közszellemet kell teremtenünk, amelyben mindenki előtt világos lesz a falu és város egymásrautaltsága. Az államosításokat tovább folytatjuk, de nem a személyes tulajdont akarjuk megszüntetni, csak az ipari termelőeszközök önkényes bitorlását. Harcolunk a béke Megszilárdításáért és a délkeleteurópai tervgazdaság kiépítéséért Egyeztessük össza tejgazdasági (A tudósító egy fotósa az oldalon.)