Népszava, 1947. május (75. évfolyam, 98–121. sz.)

1947-05-15 / 109. szám

r Ago Ferenc pacalos sírba vitte Petőf kiskunfélegyházi születésének a titkát Rendőrségen tett vallomások: a költő nem Kiskőrösön született (Kiskunfélegyháza. — A "Nép­szava kiküldött munkatársától.) A gimnázium igazgatója, Simai Fe­renc belémkarolt és bevitt a szobá­jába- Bombasérü­lt­­öreg bútorok, poros könyvek, az iskolák délutáni csöndje fogadott. Előkerült egy nagy sárga borí­ték, belőle azok a jegy­zőköny­vek, amelyeket most találtak meg és arról tanúskodnak, hogy Petőfi nem Kiskőrösön, hanem Kiskunfélegyházán szü­letett Amikor ezeket a feltűnően érdekes jegyzőkönyveket annak idején a kiskunfélegyházi rendőrkapitánysá­gon felvették, a város minden pol­gára izgatottan figyelt a kapitány­ság épületére, amelyben egymás­nak adták a kilincset azok az öreg parasztok, marhahajcsárok, iparo­sok, akik egykor Petőfi gyermek­kori pajtásai, vagy a költő apjá­nak, az öreg Petrovicsnak voltak meghitt barátai. Az elmúlt század utolsó évtizedében, csakúgy, mint most, Kiskunfélegyházán erősen foglalkoztatta a város lakóit ez a kérdés, hol született Petőfi, ők ké­szek volük a válasszal: — Kiskun­félegyházán. Amikor a költő születésig helyét eldöntő irodalmi bizottság úgy ha­tározott, hogy Petőfi Kiskőrösön született kitört a vihar, igazság­ta­lanságot szimatoltak és a kiskunfélegyházi templon­­ban a pap kihirdette, mindenki, aki Petőfi születésével kapcso­latban valamit tud, jelentkez­zen a rendőrkapitányságon. Kiderült hogy a polgármester fél­kézről intézte el az irodalmi bizott­ságot, amikor az Kiskunfélegyhá­zára érkezett kutató munkára. Bo­garas írókként kezelte őket és csak azután kaptak észbe, amikor kide­rült, milyen nagy dologban hatá­roztak. A rendőrségen Szerelemhegyi Károly rendőrkapitány vette jegy­zőkönyvbe a Petőfi születésére vo­natkozó vallomásokat és jelen volt a kihallgatásoknál Kolossváry Mi­hály plébános. Mindenki eskü alatt tett vallomást. • Út a keresztelőre A jegyzőkönyvek egy része rej­télyes módon eltűnt, nem találták. Azt gyanították, hogy valamelyik kiskőrösi Petőfi-rajongó lopta el. Nyomozást indítottak, majd tíz év­vel késő­bb a lopási eset után,­­1902-ben ismét ú­jra kezdték a kihallga­tásokat. A felvett jegyzőkönyveket most megtalálták és kilenc híján itt van a gimnáziumi igazgatói szo­bában. Féltve őrzött bizonyítékai ezek egy városnak, amely ma is azért verseng, hogy bebizonyítsa, ezek között a falak között született a legnagyobb magyar költő. A vallomások azt igyekeznek bi­zonyítani, hogy Petőfi születésekor a költő szüle­i Kiskunfélegyházán tartózkodtak, mert bár Petőfi apja, Petrovics István 1824-től 1830-ig állt bérleti­­ viszonyban a várossal, amikor a „Hattyú" -vendég­fogadót bérelte, ennél előbb, 1822 január el­sejétől a kiskocsi üzlete mellett társbérlőként szerepelt Wagner József és Göswein János társaságá­ban a „Hattyú"-ban ,amely most is áll az egykori Piac táron, a Petőfi téren. Az öreg Petrovics tehát előbb a „Hattyú" kocsmáját, ké­sőbb a mészárszékét bérelte a vá­rostók Szabó István félegyházi föld­műves, akinek az apja kupeckedés­sel foglalkozott, ő maga pedig a megvásárolt marhákat hajtotta a vásárokra — a rendőrségen a kö­vetkező vallomást tette: — Petrovics mészáros is vett tő­lünk többször marhákat vagy meg­bízott bennünket hogy vegyünk a számára. Jó ismeretségben voltunk vele s gyakran megfordultunk a mészárszékében. Egyszer Kiskőrö­sön voltam Petrovics mészárszéké­ben, ahová egy borjú­t vittem neki, jobban mondva székállójának a mészárszékbe. Azért volt Kiskőrö­sön székállója, mert ő, Petrovics István akkor már Félegyházán volt székárendás. Mivel előzően Kiskőrösön árendált s a bérleti ideje még nem járt le, Kiskőrösön úgynevezett szakállóhelyettest kel­lett tartania. Petrovics azért jött a kiskőrösi bérlet lejárta előtt Fél­egyházára, mert itt sokkal jobban ment az üzlete, mint Kiskőrösön. Amikor Félegyházán kihirdették a bérletet,­ nem akarta a kedvező al­kalmat elszalasztani s a nagyobb városi és jövedelmezőbb mészár­széket másnak engedni Ezért jött el Kiskőrösről előbb s költözötti családjával együtt Félegyházára. Az elmondottakat magától Petro­vicstól tudom, hiszen csaknem na­ponként megfordultam édesapám­mal együtt a mészárszékben." Na­gyon jól ismertem Petrovics mé­száros úgynevezett pacalosát — vallotta tovább . Szabó István —, ez a pacalos szintén átjárt Kiskőrösre s ő beszélte nekem, hogy egy télen nagy hidegben s hóban vitte Pet­rovics újdonszülött fiát keresztelés végett Kiskőrösre s útközben el­akadt a szánkója egy izsáki úti ta­nyán, a nagy hóban, s a tanyán lakók segítségével bontották ki a szánt a nagy hóból. A pacalost Agó Ferencnek hívták, nagyon emlék­szem rá, jó barátságban voltam vele, meg édesapám is, de Petro­vicsékkal is jóbarátságban vol­tunk, jártunk egymáshoz. Petőfi születésekor már jó serdült korá­ban voltam s nagyon jól emlék­szem az elmondottakra. Agó paca­lossal többször beszéltünk Petőfi­ről, említve, hogy ki hitte volna, hogy olyan nagy ember lesz a mé­száros gyerekből. Agó pacalos azt is mondotta, hogy Petőfi őt a forra­dalom idején fölkereste s említette neki, hogy ismeri-e őt, ő a fia Pet­rovics mészárosnak, akit ő vitt keresztelni Kiskőrösre. Kállai István ugyanígy mondta jegyzőkönyvbe a történteket. Móczár Lajos virilis, városi kép­viselő vallomása szerint az öreg Petrovics mérges, köpcös emberke, egyszer így korholta a fiát amikor rossz fát tett a tűzre: „Te fattyú, inkább vesztél volna a hóba, ami­kor Kiskőrösre vittek keresztelni." Móczár játszótársa volt Petőfinek. A most fölfedezett rendőrségi vallomásokkal rövidesen kirukkol Kiskunfélegyháza, mert nem enge­dik, hogy Kiskőrösé legyen Petőfi. Új irodalmi döntőbizottságot kér­n­ek, bemutatják a Petőfi házasság­levelét, amelybe a költő Kiskun­félegyházát diktálta­­ be születési helyéül, ezenkívül egyéb érdekes adatot szolgáltatnak. Sajnos, Ágó pacalos nem tett vallomást és sírba vitte Petőfi keresztelési útjának titkát. Ő lett volna a koronatanú, sokkal többet tudott volna mon­dani. Sürgős ez itt, mert Kiskunfélegyházán apáról fiúra szállt hogy Petőfi itt született és nem Kiskőrösön és ezt a kérdést a 48-as jubileumi ünnepség alka­lmából, a félegy­házán megrendezendő országos Petőfi-napon tisztázva szeretnék látni. Ne csak ők, hanem az iroda­lom is Kiskunfélegyházát jelölje ki Petőfi szülővárosául. Homérosért hét görög város ver­,­sengett, Petőfire Kiskőrösön és Kis­kunfélegyházán kívül még Szabad­szállás is igényt tart, mert a pápai "gimnázium irataiban Szabadszállás szerepel négy helyen is a költő születési helyeként Simai igazgató szép rendben visszahelyezi az érdekes jegyző­könyveket a nagy sárga borítékba. Tele van hittel, meggyőződéssel és rajongással Petőfiért aki szerinte is Félegyháza szülötte, hisz a költő ezt versben is megénekelte. Más ez a tanár ember, Simai igazgató, mint az a másik tanár, aki a tanító­képzőben tanít és a Petőfi-dalárda karnagya és május elsején úgy gyalázta meg­­ a költő emlékét, a költőt, aki a világszabadságért lel­kesedett és a magyar nép szabad­ságáért halt hősi halált, hogy a munkások májusi ünnepén egészen váratlanul nem volt hajlandó elvezényelni a dalár­dát amikor az az Internacioná­lét a munkások nemzetközi himnuszát akarta énekelni. Juhász József tanár úr Sulyok helyi kolomposa, aki előzően kisírt a két munkáspárt támogatásával a várostól kétezer forintot a Petőfi-dalárda fejleszté­ Az »Oripreu« PILIS Jos Burellvel csap össze pénteken este a Sportcsarnokban. Gybolya Montanez­cel, Radu­ Stefanovi­cssal, Toasz Man­son,? Joséval, Gaston Martinesckel ta­lálkozik. (X) Petőfi is így tudta Agó Ferenc, a pacalos fia a kö­vetkezőket mondta rendőrségi jegy­zőkönyvbe: — Kijelentem, hogy édesapám Agó Ferenc, Petőfi Sándor édes­apjának a mészársszékében úgyneve­zett pacalos volt és tőle többször hallottam a költő születéséről be­szélni. Ő annál inkább tudja, hogy itt született, mert ő vitte el Kis­kőrösre keresztelni szánkón s azt is tudja, hogy nagyon rossz idő, tél volt. Arra is emlékszem, hogy a forradalomban, 1849-ben Petőfi itt volt F­elegy­házán s édesapámat fel­kereste az én jelenlétemben s kér­­dezte apámtól, hogy ráismer-e? Édesapám nem ismerte meg s ő mondotta: „Én vagyok az öreg Pet­rovics mészárosnak a fia, akit maga vitt keresztelni télen Kis­kőrösre, de most már Petőfinek hívnak." Tehát Petőfi is így tudta. Az a bölcső, melyben Petőfi Sán­dort ringatták, később az édes­apámé lett s a mi családunk hasz­nálta el. Együtt gyerekeskedtem Petőfivel. Fazekas Gergely is érdekes vallo­mást tett. Elmondotta, hogy apjá­val a tanyájukon havat hánytak, amikor segítségkiáltásra lettek figyelmesek. Odarohantak a hang irányába, ott­ volt velük a tanyá­ról Kállai István is és kisegítették a hóból Petrovics mészáros paca­losát, Agót, aki elmondta, hogy az újszülött Petrovicsot viszi keresz­telni Kiskőrösre, mert Kiskunfél­egyházán nincs evangélikus pap. NEPSSAVA 1947 május 15 ? 4 sére és azt úgy fejlessztette, hogy rátromfolt a Horthy-rezsimre is, mert azok a múltban egyszer, ami­kor a Szovjet­ Unió* visszaadta a 48-as magyar szabadságzászlókat a Várban titkosrendőrök vigyázó el­hegyezése mellett eljátszotta rezes­bandával az Internacionálét. Andreánszky István Fegyveres banditák kifosztottan egy hossznal Három felfegyverzett bandita vak­merő gengsztertámadást követett el a budatétényi országúton levő Mek­­ing­vendéglőben. A suhancok éjfélutánig együtt mulattak a vendégekkel, majd hirtelen mindhárman revolvert rán­tottak ég sakkban tartva a megrémült embereket, kifosztották a kocsmát. Tá­vozásuk után kívülről bezárták az ajtó­kat, riasztásul többször a levegőbe lőttek, majd elmenekültek. Az R cso­port, amikor értesítették a rablásról, több autóval a helszínre robogott, de hiába fésülték át a környező utakat, a támadókat nem találták meg. Kere­sik a banditákat. ­ és FRANCHOT­TOME zenés vígjátéka Décsi Universal—Mopex-film MA PREMIER! © COTSO CS­­ILLÁM HÍREK* Bilbaoban 25.000 munkás sztrájkba lé­pett, hogy tiltakozzék a május­­­i sztrájk részvevői ellen alkalmazott megtorlások miatt. Az UNO döntése alapján a palesztinai vizsgálóbizottság 11 olyan állam kép­vislőjéből áll, amely államok n­em állandó tagjai a Biztonsági Tanácsnak. Nyugat-Németországnak százhúszezer tonna gabonára lenne szüksége az élel­mezési helyzet­­ megjavítására. Bidault francia külügyminiszter a nemzetgyűlés külügyi bizottságában szer­dán beszámolt a moszkvai értekezletről. Az amerikai export- és imp­ortbank 50 millió dolláros kölcsönt nyújtott Mexi­kónak. A csehszlovák nézet­gyűlés szerdán ratifikálta a lengyel-csehszlovák barát­sági segélynyújtási szerződést. A nácitlanító bíróság által elítélt Schachtot szerdán a ludwigaburgi munka­táborba szállították.­­ Az útlevélkiadások ú­j rendszere. A belügyminiszter elrendelte, hogy a nem kivándorlók útleveleit ezentúl mindenfajta szakvéleményezés nélkül adják ki. Ezzel az útleveleik kiállítá­sának ügye rendkívül leegyszerűsödött. A magyar államrendőrség budapesti főkapitányságának útlevélosztálya (VI. Eötvös utca 7) már meg is kapta az új utasítást.. A belügyminiszter rendel­kezése azonban nem érinti a Szövetsé­ges Ellenőrző Bizottság kiutazási en­gedélyeit. Ezekre a jövőben is válto­zatlanul szükség van. A tengerentúli utazások, valamint a tőrük­országi, por­tugáliai és spanyolországi utazásokat továbbra is a belügyminiszter fogja esetenként elbírálni.

Next