Népszava, 1947. július (75. évfolyam, 146–172. sz.)
1947-07-15 / 158. szám
vasmm Szerk. és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 Megjelenik hétfő kivételével minden nap Telefon: 137-502, 137-563, 137-564 Augusztus végén, vagy szeptember első napjaiban választás. — Kiknek nem lesz aktív, illetve passzív választójoguk? A szombat esti lellei megegyezés értelmében a nemzetgyűlés elnöke a sajtó útján felhívást intézett a képviselőkhöz, hogy a kormány kívánságára július 11jára, azaz szerdára összehívja a nemzetgyűlést, déli 12 órám Az ülés formális lesz, amelyen napirendet állapítanak meg és A választójogi törvényjavaslat értelmében a nemzetgyűlés megbizatásának megszűnésével jogköre az egykamarás országgyűlésre felállt. A nemzetgyűlés feloszlatásától számított 60 napon belül meg kell tartani az országgyűlési választásokat. A képviselőket részben a pártok választókerületi lajstromain kell általános, titkos, közvetlen, egyenlő és községenkénti választójog alapján megválasztani, úgy, hogy 14.900 érvényes szavazat jelent egy mandátumot, részben az országos lajstrom alapján kerül be 69 képviselő. Ezen az országos listán szerepelnek majd az esetleges közéleti kiválóságok, mert ez a külön kategória az új választójog értelmében megszűnik. Minden egyes szavazókörre 600 szavazó esik az előző négyszázzal éremben és választójogot nyer minden SO. életévét betöltött magyar állampolgár. A hazatérő hadifoglyokat úgy tekintik, mintha nem szüntettek volna meg állandó Intvitweb-üket. A Magyarországra áttelepített szlovákiai magyaroknak is van választójoguk, ha igazolták őzet A törvényjavaslat részletesen tárfaija kik nem szavazhatnak, ezeközé tartoznak azok, akik a Magyar Közösségben tisztségért vagy választmányi tagságot viseltek, valamint azok, akik az 1815. VI. törvénycikk 9. pontjában felsorolt szervezetek választpányi tagjai, vagy pártjainak országgyűlési képviselői voltak. Nem szavaznak az áttelepülésre kötelezett svábok, a feloszlatott szervezetek vezetői, kivéve, ha e tisztségükről 1941 június 22-e előtt lemondtak és azóta demokratkus magatartást tanúsítottak. Ugyancsak elvesztik szavazati jogukat a demokráciaellenes magatartásukért elbocsátott tisztviselők, a kényszernyugdíjazottak vagy politikai okokból nyugdíjcsökkentestek, a magánvállalatokból politikai okok benyújtják a választójogi törvényjavaslatot. A törvényjavaslat, mely tulajdonképpen a 45-ös választójogi törvény novelláris módosítása, kedden kerül rendkívüli minisztertanács elé és a szerdai benyújtás után jövő hétfőn kezdi tárgyalni a nemzetgyűlés. A javaslat tárgyalására nem kérnek sürgősséget. miatt elbocsátottak, valamint azok, akik 1845 október 31-ig nem tértek vissza. Nem szavazhanak azok se, akik a számlálólap kitöltésénél valótlan adatot közöltek, vagy lényeges adatot elhallgattak. Nem szavazhatnak természetesen azok sem, akiket 1847 június 1-e előtt internáltak, kivéve, ha azóta kiderült, hogy az Internálás indokolatlan volt, valamint azok, akik 1947 június 1-én rendőri felügyelet alatt álltak. A régi törvényjavaslattal szemben azok, akiktől már jogerősen elvették földjüket, sorozgatnak, csak azok nem, akiknek rövije elkobzás alatt áll és kimarad a kivételezettek közül az is, akit feltétel nélkül igazoltak. Azok, akik politikai okokból vesztik el szavazati joguluit, 1951 augusztus 1-ig nem szavazhatnak, akik csupán a számlálólap miatt vesztették el a jogot, azok egy év múlva már szavazhatnak. A passzív választójog kérdését, is szabályozza az új javasllat Nem választhatók képviselőnek a Nyilaskeresztes Párt, Hungarista Mozgalom, a Magyar nemzeti szocialista párt, a Népakarat Párt, a Kaszáskeresztes Párt, és a Magyar Megújulás Párt tagjai, országgyűlési képviselői, képviselőjelöltjei, valamint a Magyar Élet Pártjának és a Nemzeti Egység Pártjának egykori képviselői vagy képviselőjelöltjei. Nem választható képviselőnek az sem, aki fasiszta irányú lapnak Vejti folyóiratnak főszerkesztője, felelős szerkesztője, főmunkatársa vagy kiadója volt. Olyan párt, amely az elmúlt nemzetgyűlési választáson még nem vett részt, a választást megelőző 15. napig a választókerület székhelyén működő választási bizottság elnökéhez ajánlásokat köteles benyújtani. ötvenszer annyi ajánlás szükséges, mint ahány képviselőt jelül az érdekelt párt. Az ajánlások legfelső határa 3009. Ajánlónak csak olyant lehet feltüntetni, akinek választójoga van. Az ajánlásokat hitelesíteni kell Ha a választási bizottság elnöke megállapítja,hogy az ajánlások a törvényes rendelkezéseknek nem felelnek meg, visszautasíthatja a jelölést, éppen úgy, mint a törvényes követelményüknek meg nem felelő lajstromot- Az is előfordulhat, hogy a lajstromot nem utasítják vissza, de egyes törvényes szempontból kifogásolható személyek neveit törlik. A határozat ellen az érintett párt vezetősége az Országos Nemzeti Bizottsághoz fellebbezhet. A választásokban részvevő pártok választási szövetséget is köthetnek, ha az elmúlt választáson elismert pártok lépnek választási szövetségre, ezeket a többi pártot megelőző sorszámok illetik, a» ezután következő pártok sorrendjéről« sorszámát sorsolással döntik el. Ha férfi párt új párttal indul közös listán, akkor az új pártnak számít és ennek megfelelően kezelendő. A szavazás megkönnyítését szolgálja az a rendelkezés, hogy nemcsak lakóhelyén, hanem ott is szavazhat a szavazásra jogosult, ahol éppen tartózkodik, ha ottartózkodását kellően tudja igazolni. Olyan személyek is szavazhatnak, akik a kormány engedélyével nagyobb csoportokban ideiglenesen külföldre távoztak. Hyen személyek névjegyzékének összeállítása és jogosultságának gyakorlása iránt az illetékes magyar külképviseleti hatóság a belügyminiszternek a külügyminiszterrel egyetértve kiadott rendelete alapján intézkedik. Ezeket a szavazatokat a nagybudapesti választókerületekben leadott szavazatokhoz kell hozzászámlálni. A töredékszavazatokat 14.000-rel elosztva pártonként a töredékek nagysága szerint kapja meg az illető választókerület, de ez csak azoknak a pártoknak jár, amelyek legalább egy képviselőt behoznak az országírű ülésbe. Az országos lajstrom alapján felosztásra kerülő képviselői megbízásokat csak olyan pártok kaphatyak amelyekre országosan legalább 80.000 érvényes szavazat esett és legalább egy mandátumot nyertek. Ha a választási követségre iépett politikai pártokelnyerték az országosan leadott érvényes szavazatoknak legalább 60%-át, az országos sajstrom alapján fölosztásra kerülő képviselői megbízatások 80%-a, ha pedigaz országosan leadott érvényes szavazatoknak legalább 75%-át nyerték el, úgy a országos lista valamennyi mandátuma őket illeti az országosan reájuk esett szavazatok arányában. Mit tartalmaz a választójogi törvényjavaslat? Nem erőszakkal, hanem tiszta eszközökkel A választójogi törvényjavaslat olyan ifjúságot akarunk, amely szombati megbeszélése után vasárnap a választások kérdéséről beszéltek a politikusok a nagygyűléseken. Dorogon, a Szociáldemokrata Párt zászlóavató ünnepségén Kéthly Anna elvtárs a választásokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a választásokra a hároméves terv megvalósításához szükséges politikai nyugalom megteremtése végett van szükség. Ezért állunk újra a nép elé. A Szociáldemokrata Párt 75 esztendős hagyományaihoz híven ragaszkodik a tiszta demokratikus eszközükhöz. A felszabadulás utáni első hónapokban is ellenállt annak a kísértésnek, hogy minden hatalmat egy kis csoport a kezében kaparintson meg, mert demokratikus úton akarta felépíteni az országot. Ha a hároméves tervet az előírásokhoz képest végre tudjuk hajtani, akkor ezzel minden dolgozó számára biztosítjuk a megérdemelt és joggal igényelt jólétet. Ezért kell nekünk nem erőszakkal, nem alkotmánysértéssel, hanem tiszta eszközökkel megszerezni a hatalmat és ezért kell megértetni a dolgozó emberekkel, hogy ezt a hatalmat nekünk kell az ő kezükből megkapnunk. Kéthly elvtárs nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után Bölcsföldi Andor elvtárs, a SZIM országos főtitkára hangsúlyozta, hogy mi Ugyancsak a választásokkal foglalkozott a Kommunista Párt berettyóújfalusi nagygyűlésén Rákosi Mátyás elvtárs, aki üdvözletét küldte a betegen fekvő Szakosíts Árpád elvtársnak. Li estéit még Orosházáin Gerő Ernő és Karcagon Rajk László elvtárs. A Kisgazdapárt úgynevezett kormányvédő" csoportja, amelynek B. Szabó István a vezére, ugyancsak gyűlést hirdetett vasárnapra Szigetvárott. A gyűlésre a nagy beharangozás ellenére az alkotmányvédő csoportnak, amelyről előbb azt híresztelték, hogy 140, asstán hogy 80, majd, hogy 40 tagja van, nem vezéreli, hanem eszmék után megy. A Szociáldemokrata Párt pécsi közigazgatási értekezletén Faragó György elvtárs hangsúlyozta, hogy átfogó és egész Európa gazdasági életére jelentőséggel bíró terv nem feszülhet a Szovjet Unió részvétele nélkül, majd kijelentette, hogy egy ország demokratikus arculatának kialakításához elsősorban az önkormányzati elv gyakorlati megvalósítása szükséges. Külön égető kérdés az önkormányzatnál működő közalkalmazottak mostoha javadalmazása A választásokkal kapcsolatban hangoztatta, hogy a Szociáldemokrata Párt nem hirdet olyan elveket, melyeket később ne tudna száz százalékig megvalósítani. Az „alkotmányvédők"