Népszava, 1947. augusztus (75. évfolyam, 173–197. sz.)
1947-08-01 / 173. szám
A SZOCIÁL DÍ - I JÜI -ÍJ , 1997 augusztus 1, 6 fillér •EMOKRATA PÁR T KÖZ PIGLIPIÍ LAPJA Szerk. és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 Megjelenik hettő kivételével minden nap Telefon: 137-562, 137-563, 137-564 A stabilizáció és a hároméves terv Ha a lakatos leteszi este a kalapácsot, vagy az építőmunkás a vakolókanalat, megelégedetten és büszkén tekinthet végig munkáján, amellyel az ú.. demokratikus Magyarországot szolgálta. Sokezer és tízezer munkástársunk — a fizikai és szellemi élet vonalán — azonban nemcsak saját napi munkáján büszkélkedhet, nemcsak a végigdolgozott munkaórák gyümölcsét tekintheti a jól végzett munka öntudatával, hanem ha végigtekint az ország fejlődő gazdasági életén, lüktető termelésén, ugyanilyen büszke öntudattal láthatja közösségünk soktízezer és százezer munkaórájának világraszóló eredményeit. Ma már nem is kell visszatekinteni a felszabadulás utáni romhalmazra, hogy összehasonlíthassuk, mit végeztünk az utóbbi években. Elég, ha csak a hét augusztus elsejének gazdasági helyzetét hasonlítjuk össze, hogy megállapítsuk: a reakció minden próbálkozása ellenére is milyen hatalmas fejlődés folyik állandóan és megállíthatatlanul Magyarországon. Nem véletlenül adódik összehasonlításul a két augusztus elsejei dátum. Augusztus elseje ma már szinte nemzeti ünnep, jelképe annak a hihetetlen és visszatarthatatlan energiának, amelyet a demokrácia szabadított föl Magyarország népéből, hogy saját maga felemelkedése érdekében új országot építsen és ebben az új országban magának új hazát. Pontosan egy év választ el bennünket az 1946 és augusztus elsejétől, de az elmúlt 12 hónap távlata sem elégséges ahhoz, hogy elfelejtesse velünk azt az ujjongó érzést, a felszabadulásnak azt a boldog lelkesedését, amely ennek az országnak minden dolgozóján, minden becsületes polgárán erőt vett akkor, amikor a stabilizáció első eredményei jelentkeztek. A dolgozó ember nem a gazdaságpolitika számoszlopaiból állapítja meg a javulás tendenciáját, hanem a mindennapi élet jelenségeiből. Minden kimutatásnál többet ért és meggyőzőbb volt az elmúlt augusztus elsején az, hogy a piacra siető háziasszony — vásárolhatott a forintja ellenében. Mindennél biztatóbb jövőt rajzolt valamennyiünk elé az, hogy a forint minden üzlet kirakatába csalogatta az árut és aki dolgozott, vásárolni is tudott. És ki ne érezte volna azt a fölemelő ellentétet, amely a helyzet és aközött az előbbi állapot között fennállt, hogy az infláció forgatagában minden érték, amely a dolgozó ember verítéke árán született meg, egyesek kezébe vándorolt a spekuláció, a valutázás, a csempészés becstelen módszerei révén. Nos, az elmúlt augusztus biztosította a munka értékét és a dolgozónak munkája ellenértékét, de csak a háború előtti színvonal 50 százalékában. A dolgozók vállaltaik ezt a fele színvonalat, mert tudták, hogy ez a stabilizáció biztosítéka. A lakatos kalapácsa, a kőműves vakoló kanala, a szellemi dolgozó tolla rendületlenül munkálkodott, óráról órára, napról napra, hónapról hónapra haladtunk a konszolidáció útján. A föld robotosa, a bánya mun-Teása, a gyárak, a közlekedési esz-kközök, az elosztás dolgozói egyéves munkája eredményeképpen ma újra ünnepélyes és történelmi fontosságú augusztus elseje köszönt a magyar köztársaság népére. És ennek az augusztus elsejének a jelentősége az, hogy az ezen a napon meginduló hároméves terv megteremti a biztosítékát annak, hogy az 50 százalékos életszínvonalat kétszeres magasságúra emeljék. Persze, a mainál kétszeres magasságú, háború előtti életszínvonal sem magas. De kiindulásul szolgál majd az újabb termelés-emelésnek az újabb életszínvonal növekedésének. Azonban a lakatos, aki munkája végeztével leteszi kalapácsát, a kőműves, aki megtisztogatja vakolókanalát, nagyon jól tudja, hogy nem adják ingyen a hároméves terv sikerét, ahogy nem volt ingyenes és munka nélkül való a stabilizáció sikere sem. Döntő kérdés, hogy kihez jut a termelt áruk tömege: a dolgozókhoz-e, vagy a munkáltatóhoz, a tőkéshez. És a munkások nagyon jól tudják, hogy ez a kérdés nem csupán gazdasági, hanem politikai is. Más a nemzeti jövedelem elosztásának módszere egy reakciós rendszerben, mint egy haladó demokratikus országban, más akkor, ha a tőkések érdekei döntenek és más, amikor a munkások szava, alakítja elsősorban a politikát. Mert hiába emeli fel a hároméves terv a nemzeti jövedelmet 14,7 milliárdról 25,7 milliárdra, ha a 11 milliárdos különbség továbbra is a gazdagokat gazdagítja. Hiába emelkedik az ország lakosai fogyasztására rendelkezésre álló 11 milliárd forint értékű szükségleti cikk 19 milliárdra a 3 év alatt, ha ez a hatalmas jószágmennyiség elsikkad a spekulánsoknak, az egyéni érdekek kalandorainak kezén. A hároméves terv végrehajtásának egyetlen biztosítéka van és ez a biztosíték úgy hangzik: a termelés irányítását, a termékek szétosztását a dolgozók maguk vezessék. Ezért döntő fontosságú az, hogy a Szociáldemokrata Párt megerősödve a testvérpárt segítségével, lendületet adjon a hároméves tervnek, az életszínvonal gyors emelkedésének, a demokrácia megizmosodásának és a szocializmus felé való haladásnak. A dolgozók előtt nagyon is nyilvánvaló, hogy nem közömbös jólétünk fokozása szempontjából az, hogy az iparügyi minisztérium élén szociáldemokrata, áll-e, hogy Bán Antal elvtárs keresztülhajtja-e pártunk államosítási programját, nem közömbös hogy a külkereskedelmet szociáldemokrata iránítja-e, hogy Rónai Sándor elvtárs milyen megálapodást hoz a baráti Szovjet Únióból s más közeli vagy távoli népektől. Nem közömbös, hogy az igazságügy élén Ries István elvtárs áll-e és hogy mennyi a párt beleszólása a többi tárca, a többi intézmény irányításába. És ezen az augusztus elsején különösen nagy a jelentősége ennek. Nem közömbös, hogy a hároméves terv irányítását végző Tervhivatal élén szociáldemokrata elnök, Vajda Imre elvtárs áll-e. Minél erősebb a párt, minél nagyobb a beleszólása az ország dolgaiba a testvérpárttal együtt annál képesebb a dolgozó magyar nép szolgálatában a termelést fokozni, az elosztást irányítani, az életszínvonalat emelni. Íme, ezek a tanulságok adódnak 1947 auszusztus 1-én, amikor a dolgozók elindítják a hároméves tervet és felkészülnek arra, hogy a választások során bizalmat szavazzanak pártjuknak, a Szociáldemokrata Pártnak. És mindenki tudja, akit illet, hogy a párt listája fölé rajzolt kereszttel nemcsak bizalmukról biztosítják a dolgozók pártját, hanem fegyvert is adnak a kezébe ahhoz, hogy még nagyobb erővel és lendülettel tevékenykedjék a dolgozók érdekében. A demokratikus Magyarország életében egyik legdöntőbb választás előtt állunk. Most dől el, hogy a hároméves terv a dolgozók vagy a tőkések érdekeit szolidálja-e. És a magyar dolgozóknak, a szellemi és fizikai munkásoknak ezt nem szabad elfelejteniök a hároméves terv és a választási küzdelem megindulásának időpontjában, augusztus elsején. A TERVHIVATAL, gazdasági életünk lelkiismerete lesz mondotta VAJDA IMRE elvtárs Ma kezdődik el a tervgazdálkodás Magyarország kialakulóban levő gazdasági demokráciájának 1946 augusztus 1-én üvül 1947 augusztus 1-e lesz legjelentősebb időpontja. Az Országos Tervhivatal vezetői Vajda Imre elvtárs, a hivatal elnöke, Béres Andor elvtárs főtitkár és Harmati Lajos alelnök csütörtökön délután sajtófogadás keretében tájékoztatták a magyar közvéleményt a hároméves tervről és az Országos Tervhivatal céljairól, feladatairól és működéséről. A sajtófogadáson a fővárosi napi- és szaklapok fő- és felelős szerkesztői, a közgazdasági rovatvezetők, valamint a külföldi sajtó képviselői is megjelentek. Vajda Imre elvtárs elöljáróban rámutatott arra, hogy a Tervhivatal kissé elkésve kezdte meg működését. A Tervhivatal feladata, hogy a részletterveket a szakminisztériumokkal együttműködve, a termelő tényezőkkel összhangba hozza. Nem úgy fogjuk fel feladatunkat, hogy terveinket az íróasztalnál dolgozzuk ki. Olyan élő szerve akarunk lenni a magyar gazdasági életnek, amely egy pillanatra sem veszíti el a kapcsolatot az élettel és a dolgozó társadalommal. Tájékoztatója további során Vajda Imre elvtárs ismertette a hivatal egy másik fontos feladatát, a terv végrehajtásának ellenőrzését. Nem olyan típusú ellenőrzésről van szó, mint a mérlegkészítés, ahol előbb az eredményt határozzák meg és abból vezetik le a részleteket Ezt az ellenőrzést, mint a magyar gazdasági élet lelkiismeretét, akarjuk kialakítani — mondotta . A Tervhivatalon keresztül az egész magyar közvélemény leolvashatja, mit alkotott és termelt a hároméves terv keretében a magyar alkotóerő. Az egyik legnehezebb feladata az lesz a hivatalnak, hogy az éves tervekről áttérjen a rövidhónapos, sőt napi tervszámokra és ellenőrzésre. Ezek a naponta elért eredményeket feltüntető számok remélhetőleg motorikus erőt jelentenek majd a magyar gazdasági élet számára A hároméves terv célja hogy elérjük és túlhaladjuk ez alatt a három esztendő alatt azt az életszínvonalat, amelyet a magyar dolgozók az utolsó békeévekben élveztek. Az elért eredmények alapján megindítjuk az igazi magyar újjáépítést, a magyar nép igazi honfoglalását. — A hároméves terv"«indulá'Sá-' nak előestéjén hálateltszívvel gondolok az ismeretlen magyar munkások, parasztok és értés . . .r. n.... miségi dolgozók millióira, akik az elmúlt két esztendőben elindulva a semmiből, lehetővé tették, hogy 1947 augusztus 1-én megkezdődhessen Magyarország tervgazdálkodása — fejezte be beszédét Vajda Imre elvtárs, a Tervhivatal elnöke Ezután Berei Andor elvtárs, főtitkár, a Tervhivatal munkájának részleteit ismertette. A hivatalnak, nyolc osztálya van: közgazdasági, mezőgazdasági, ipari, közlekedési, kereskedelmi, pénzügyi, építési és szociális-kulturális osztályok. Egyegy osztályban 3—4 előadó dolgozik és a hivatal szerény keretei között minden bürokráciától mentesen kíván működni. Ezért szüksége van külső közreműködésre, elsősorban szoros együttműködésre az állami hivatalokkal, továbbá társadalmi szervezetekkel és üzemekkel. A Hivatalnak egészen rövid fennállása során már sikerült elkészíteni az első részlettervet: az augusztus havi beruházások tervét. Az egész hároméves terv kiindulási pontja a beruházások megkezdése, mégpedig már most, augusztus 1-től kezdve. Ez az előfeltétele, hogy a termelés az előirányzott mértékben emelkedjék. Az egész beruházásra augusztus-