Népszava, 1947. szeptember (75. évfolyam, 198–222. sz.)
1947-09-21 / 215. szám
Jncsi, a Dél-Dunántúl viharsarka Egy község, ahol százharmincöt ház áll üresen (Kiküldött munkatársunk jelentése.) A svábok kitelepítése és a telepítések kérdése hónapok óta egyik legfontosabb megoldásra váró ügye a kormányzatnak. Hamis irányba ott lendült a dolog, hogy elsősorban politikai kérdést igyekeztek kovácsolni belőle; pártunk azonban a marxista gazdaságszemlélet alapján úgy látta és úgy látja ma is a dolgot, hogy a kitelepítés és az áttelepítések ügye elsősorban gazdasági kérdés. Oly módon kell megoldani, hogy a sokat károsodott ország ne szenvedjen ismét csapást. Az az álláspontunk, hogy a kitelepítés és áttelepítés ügyét minden pártkoztéziótól mentesen, az ország érdekének megfelelően kell intézni. Nem tűrhetjük, hogy olyan értékek kallódjanak el, amelyek az ország szempontjából felbecsülhetetlenek. Nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy a termelésben, mind ipari, mind pedig mezőgazdasági vonatkozásban, zökkenők támadjanak. Helyeseljük a politikai bűnösök kitelepítését, de nem helyeseljük ártatlanok üldözését és az ország javainak elherdálását. A kérdés további felderítésére kiküldtük munkatársainkat a Dunántúl legexponáltabb pontjaira, hogy eredeti tudósításban számoljanak be a tapasztaltakról. togat szalonnát, lisztet karácsonyra". Ez a helyzet idén határozottan megjavult, de még így is legfeljebb fele lesz a bortermés, mint amilyen régebben volt. Ugyanígy a jószágnak is híján vannak. Az ilyen helyzet természetesen mindenféle kalandort is jó szerencsével biztat. Ide telepedett például a hírhedt és azóta telepiezett Szép Jenő alorvos, aki máshelyütt rendőrkapitányként szélhámoskodott, itt pedig orvosnak mondotta magát és felnőtt adagokkal gyógyítgatta a csecsemőket. Hogy ennek a tevékenységének nem lett halálos áldozata, az gyors leleplezésének köszönhető. Itt garázdálkodott, ugyancsak Nesuta Gyula elvetemült volksbundista, aki demokrataként működött, míg le nem leplezték. Azóta székhelyét valamelyik más viharsarokba tette át. * A beszélgetés kerekedik, teljesedik, végül következik a summázat. Kötött világ Mucsi község mély katlanban fekszik, hová számtalan völgy fut öszsze a szélrózsa minden irányából. A völgyeken keresztben hosszú jegenyesorok állnak, mintha egy felrobbantott híd pillérei volnának. Akácos mélyutak vezetnek be a községbe, mely tíz kilométerre fekszik a legközelebbi vasúttól, de a hepehupákon, horpaszokon való utazás magában álló, külön világgá teszi, hova összefut a Dunántúl minden problémája és a legélesebben nyilatkozik meg — valamennyi kór megtalálható, mint az orvosi atlaszokon, melyek a legjellegzetesebb betegségeket együttesen mutatják. E szelíd lankák között a török időkben kipusztult magyarságot Mercy gróf svábjai helyettesítették III. Károly uralkodásának vége felé. Svábok voltak és svábok maradtak, a meredek domboldalakra fejükön vitték fel a trágyát és értettek a bortermeléshez. Volt olyan jó esztendő, amikor 10.000 hektoliter termett a határban. Eredmény: eddig három csoport jött... Bizalmatlan, gyanakvó tekintettel fogadják itt az idegent. Ha érdeklődik, kitérnek a válaszadás elől. Nem szeretik a távolból érkezett embert, mert tapasztalatuk szerint, az ilyen együtt jár a bajjal. Mi azonban nem idegenekhez megyünk, hanem elvtársaink körébe, akik egyként adódnak őslakókból és telepesekből. Szociáldemokrata és szociáldemokrata között nincsen ellentét Mucsiban. A mi elvtársaink, világnézetüknek megfelelőn a folyamatos munkálkodás elvét tartják kötelezőnek. Megművelik a földet, permetezik a szőlőt, összedugják a fejüket, miként lehetne javítani a község és a környék helyzetén. A konstruktív forradalom állapotában élnek. Fehéren terített asztal mellett folyik a beszélgetés. Az asztalon a tisztes szegénység ajándéka: szőlővel dúsan megrakott, ragyogó tányér és tisztafényű piros bor. Természetesen az égető problémákra terelődik a beszéd. Elsősorban a telepeskérdésről. — Nem a telepesek ellen szólunk — mondja egyik idős elvtársunk, aki maga is telepes és ízes magyar beszédével a Tiszántúl atmoszféráját idézi. — Miről van itt szó tulajdonképpen ! — kérdjük, öten-hatan is válaszolnak, végül kialakul a helyzetkép. — Kitelepítették a svábokat — folytatódik a beszámoló —, de nem gondoskodtak mindig megfelelő telepesanyagról. Itt már a harmadik garnitúra váltja egymást. Jönnek, megtelepednek, learatnak és elmennek. Egyik a másik kezébe adja a kilincset, csakhogy már kilincs sincs. Azok, akik nem akarnak megtelepedni, nem kímélik ez ingaatlant, a földet. Fölfeszítik a padlást" és eltüzelik, ezt teszik a kerítéssel" és így cselekednek általában mindennel, ami évek munkája, eredménye. Természetesen ennek elsősorban a község, végsősorban azonban az ország látja a kárát. Százezres értékek pusztulnak el ez állandó jövés-menésben. Ennek tulajdonítható az az erkölcsi züllés, amely napirenden verekedéseket, összetűzéseket idéz elő. Az embereik állandóan egymást figyelik és telve vannak gyanakvással, bizalmatlansággal. Vádaskodások, marakodások egymást érik. Mindez nem szolgálja a helyzet tisztázását és a termelő munkához oly szükséges nyugalmat. Istiböt issz as aprója A községben 135 ház áll üresen. Az ablakkereteket fölszedték, csakúgy, mint a padlót. Három házban és udvaron a gazdátlan bútorokat gyűjtötték össze. Ebből vágják az aprófát. Mikor hitetlenül csóváljuk fejünket, egyik elvtársunk egy betört kapun át bevezet valamelyik szomszédos udvarba, ahol tulipános ládák, fiókos szekrények, barokk kredencek, faragott asztalok állnak, rohadnak garmadával. A telepesek nagy része a magyar paraszt hagyományos szívósságával látott neki, hogy ezt a számára ismeretlen, hepe-hupás vidéket meg tudja hódítani. Ebben a küzdelemben a hatóságok részéről kevés segítséget kapott: mezőgazdasági felszerelés nélkül, oktatás híján kellett nekilátnia a munkának. Ugyanekkor az a négy hold szőlő, ami családonként jutott neki, nem bizonyult elegendőnek a megélhetéshez. Másrészt mesterembereket is telepítettek ide — így például a faluban most is még 14 pók és 28 cipész van —, akik a bortermeléshz természetesen nem értenek. Tavaly akadt szőlő errefelé, melyet anynyira ellepett a gaz, hogy a kukoricástól sem lehetett megkülönböztetni. Az egyik azóta kitett hivatalnok például jobb hátsólábával kötötte a tehenet a jászolhoz és minden bizalmát a magas kormányba vetette, amely „majd osz- HTÉPSITEVA 1947 wept. 21 11 amely minden szocialistának és demokratának óhaja, vágya. A tapasztalat azt tanítja, hogy a telepesek komoly nemzetgazdasági miszsziót végeznek akkor, ha szakemberekből, hozzáértő földművesekből kerülnek ki. Meg kel gátolni azt, hogy felelőtlen, kalandvágyó emberek keveredjenek a szorgalmas, jobb életre érdemes és új életet kezdő emberek sorába. Nincs kétség, hogy a magyar földművesség rengeteg ilyen kitűnő kvalitású, szorgalmas földmunkást ad erre a célra is. Ügyelni kell az arányosságra: ne keveredjék túl sók — egyébként tiszteletreméltó — kézművesmesterember olyan csoportba, amelynek feladata megküzdeni az újrakezdés nehézségeivel, a fészekrakás első periódusának hősies feladtaival. A telepesközségek egyhangú óhaja: elfogulatlan szakbizottságokat kell kiküldeni, amelyek megállapítják — egyénenként is — a végzettmunka minőségét, a teljesítmény értékét. A kiosztott föld megtartását és esetleges növelését a munkateljesítményhez kell kötni. Teremtsünk tiszta helyzetet a telepesközségben, teremtsük meg a demokratikus építőmunka nyugalmát. (f. gy. — i. e.) Filléres színházjegy akció a dolgozóknak Szocialista Színházbarátok! A Szociáldemokrata Párt központi kultúrosztálya és a Népszava jegyiroda lehetővé teszi minden dolgozó számára a budapesti színházak rendszeres és olcsó látogatását. Színházjegyszelvényfüzeteket bocsát ki és így módot ad arra, hogy az üzemek tetszés szerint vásárolhassanak rendkívüli kedvezménnyel színházi és hangversenyjegyeket a dolgozók részére és így saját-, kultúrmunkájuk keretében építhessék ki a Szocialista Színházbarátok körét. Minélnagyobb a kör, annál szorosabb lesz a kapcsolat a dolgozó, a színház, a művészet között. A hároméves terv során a nagyobb darab kenyér mellett, filléres hozzájárulással kultúrát, szórakozást ad minden dolgozónak a Szocialista Színházbarátok szervezete, s tömegeinek erejével felvirágoztatja a színházat, művészetet a jövőnek, a szocializmusnak. A dolgozók maguk szabják meg azt a csekély heti hozzájárulást, mely tagsági jogukat biztosítja, maguk választják megt a színházat, mely érdekli őket, az előadást és helyet. Szocialista Színházbarátok jegyfüzetének szelvényei készpénzként használhatók fel az Állami Operaház, a Nemzeti Színház, a Vígszínház, a Nemzeti Kamaraszínház, a Pesti Színház, a Magyar Színház, a Belvárosi Színház, a Művész Színház minden olyan előadásán, melynek időpontját a Szocialista Színházbarátok közleménye a Népszava és Új Hírek vasárnapi számában megjelölt. A 100 forint névértékben felhasználandó szelvényfüzet ára 50 forint. Szocialista dolgozók. Üzemi Bizottságok, Bizalmiak és Kultúrmegbízottak. Elvtársaik és Elvtársnők, tegyetek meg mindent a Szocialista Színházbarátok új rendszerű kultúrakciójáért. Barátság! a Szociáldemokrata Párt Központi Kultúrosztálya. MOZIK MŰSORA ADY (tel.: 220-230): Végzetes kaland (4, 6, 8, szombaton és vasárnap: 2-kor is). BELVÁROSI. Jobbterem: Bocsánat, hogy élünk. Hétfőtől: Nagy hazugság ('/r1, '/i6, VIS; vasár- és ünnepnap: */i7 kor is). Bálterem: Hófdiike és trükkfilm C/»4-V«9-ig; vasár- és Ünnepnap: ViZ). CITY (tel.: 128-129): Pánik/6,8; szombat és vasárnap: V-A kor is). CORVIN (tel.: 339 993): Szép lány állást keres (4, 6, 8; vasár, és ünnepnap: 11-kor is). Elisa (tel.: 128 993): A vádlott kSzbogból (4, 6, 8; vasárnap 2-kor is). KAMARA (tel.: 423 901): Pánik (4, 6, 8; vasárnap: 2, 4, 6, 8). LLOYD (tel.: 123 043): Pánik (5, 7, 9; szórazat és vasárnap: 3, 3, 7, 9). ÓBUDA: Ignác. Hétfőtől. Az orvos hímne ('Iá, líl, Vil). PALACE (tel.: 222-423): Texasi sherlit és Stan és Pan rendet csinál (11, 1, 3, 5, 7, 9). PATRIA: Végre együtt ('/iá, Vtl, '/,9; vasárnap '/,3-kor is). PHÖNIX: Lady Hamilton (11, 1, 3, 5, 7, 9). UGOCSA: Gilda (V,4, Vi,8). ADRIA (Pestszentlőrinc): Yankee Dondle Hétfőtől: Haláléra (6, 8; vasár- és ünnepnap: 4, 6, 8). CORSO (Újpest): A vádlott közbeszól (6, 8; vasárnap: 4, 11, 8). JÓZSEF ATTILA (Rákospalota): Égési ívben farsang. Hétfőtől: A bűnös (6, 8; vasár és ünnepnap: 4, 6, 8). VILÁGOSSÁG (Pesterzsébet): Egy balerina szerelmei. Hétfőtől: Kerek Ferkó (6, 8; vasár- és ünnepnap: 2, 4, 6, 8). WEKERLE (Kispest): Az Idegen nő. Hétfőtől: Gázláng (6, 8; vasár- és ünnepnap: 4, 6, 8). A békeszerződés életbelépése alkalmából a posta szeptember 22-én 900 fillér értékjelzésű bélyeget bocsát ki. Békegalamb, búzakéve és egy nőalakja látható a fehér színű bélyegen. Sok pénzt nyerheti VEGYEN OSZTÁLYSORSJEGYET Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben SOO.OOOforint Sorsjegyárak: egész: 32.— Ft; féli 16.— Ft; negyed: 8 Ft; nyolcad 4.- Ft Első osztály húzása: 1947 okt 16 és 20-in