Népszava, 1947. október (75. évfolyam, 223–249. sz.)

1947-10-19 / 239. szám

A háború következménye — nem.Csuk naiuuji, nanem egész Europa-' ban, hogy, kevés a termelés, a mezőgazdaság van csakúgy, mint az iparban. Ív evés a szén és kevés az •• ágéi,/'hiány van . nyersanyagokuail textilben, bőrben és a termés nem i'eíuja a szünségteteilt. Esl az általános -és sorvasztó hiányt szenvedik most, a háború befejezését követő harmadik tél küszöbén Európa megtépett népei. Nyomorúságunknak, sovány leveeübritttík és hideg szobánknak ilyen mély és messzireágazó okai vannak. Nagyon szép a közgazdászoktól és a világpolitikusoktól, hogy mindezt így • megmagyarázták nekünk — sírt hasznos is. Mert most már tudjuk, hogy a gazdasági bajókon segíteni csak azzal lehet, ha többet termelünk.. Sajnos, azt is tudjuk, hogy bármennyire is meg: • van a jószándék a Vezetőkben és a dolgozókban, évek kitartó , és áldozatos munkája szükséges ahhoz, hogy a termelés, itt, Európában, vagy akárcsak Magyarországon, lényegesen nagyobb legyen. És aitt ez bekövetkezik , addig is élnünk kell. Legalább is mi így érezzük. Kevés a termelt javak mennyisége és ez nagy baj. A statisztikusok kiszámították, hogy a ruházat, a tüzelőanyagi, az élelmiszer egy magyar, állampolgárra eső hányada— szaknyelven,:'a fejkvóta meny,nyivel kisebb, mint a háború előtti volt. Kénytelenek vagyunk belenyugodni abba, hogy kevesebb kenyér és kevesebb ing, meg cipő jut néked, hebém és rteki. Pé ernyugsztunk mert mást nem tehetünk, legfeljebb Indulatainknak szabad folyást engedve, szidhatjukazokat, akik aháborút csinálták és akik odaát a terrv erentúl a világpolitikát csinálják most. . Belenyugodnánk, hogy kevesebb jut asztalunkra és testünkre, ha ilegfllább azta keveset ,megkapnánk «•#*miintenki' '- egyformán kapná ' m'feg. A sminkás és a %is* tisztviselő bizonyára semmivel sem bűnösebb a háború kitörésében, mint a bankigazgató, vagy a csempész sőt... És "mégis a bankigazgatónak, a csimpésznek több, sőt sok jut a kevésből, mint azoknak, akik tényleg dolgoznak azért, hogy a kevésből mielőbb több legyen. Úgy érezzük, hogy könnyebben viselnék el a gazdaságinyomorúság min,den súlyát, ha tudnánk, hogy más sem eszik jobbat, mint mi...másnak éppen olyan kopott a kabátujja, mint a mienk — nemcsak másnak,hanem mindenkinek. Ha azt a keveset, amit az aszály meghagyott és amit az elavult gépeken a fáradt munkások gyártani, tudnák, egyformán és igazságosan osztják el — talán valami kicsinnyel több jutna a dolgozóknak és nem lenne olyan joggal elkeseredett a hangulat, mint amilyen most. Igazságosság — ez az, amiről a vallásos kedélyek mély belenyugvással, a cinikusok keserű szájízzel azt szokták mondani, hogy csak a túlvilágon van. Mi, szocialisták, azonban azt hisszük, hogy ezen ,a világon is meg lehet teremeni az igazságosság uralmát, nemcsak hisszük, hanem azt is tudjuk, hogy ak kötött gazdálkodás a módja az igazságosabb elosztásnak. Európa nagy országaiban, a Szovjet Unióban. Angliában, de még azoknál a népeknél is, akik a háború alatt a semlegesség áldásait és profitját élvezték, szigorú jegyvagy pontrendszer van a közfogyasztási cikkekre. Európa országaiban -a gazdag ember sem ehet többet, mint a' vagyontalan, csak Magyarországon.'' élhet' iamán jól,akinek sok' pénze van. Európában kizár alig 'csak nálunk szabad a gazdálkodás- és szabad a luxus. .A kötött gazdálkodást nem most találtuk ki, amikor már itt van a nyakunkon az Í'régen tél. Mi, szociáldemokraták követettük a szabad gazdálkodás és rajzskodáso megszüntetését mindenütt, ahol csak követelhettük, így a többi között, a Népszaváb'an eávtk 'ai'frkr* a mask után irivk a közlt radálkodás megvalósítását követelve. Termésééi-e?.. .frp'gy •.' a •mnnw0etáls, akik p? libAtalizírtras^r^álindi^ nemben állottak, a-lyMStt gazdálkodást jáltwMnk,hogy qs'ak nyelvbotlás leh^ett, amikor az egyik legfőbb gazdasági embere az országnak, marxista létére idén nyáron a szabadkereskedelem hívének vallotta magát. Persze a kötött gazdálkodás nem terem at egyesek számára bőséget és gazdagságot, de teremt igazságos elosztást, takarékosságot. Az is közismert ellenvetés, hogy a jegy vagy pontrendszer bevezetése eltünteti az árut, nem állja meg t. helyét, mert a szabad forgalom esetén is eltűnik az áru — lásd flanel, krumpli, és egyebek — másrészt pedig Angliában a pont rendszer ellenére is kapható minden, csak éppen pont ellenében. A kötött gazdálkodás, precízebben a jegyrendszer bevezetése az egyetlen komoly gyógymód. Lehet persze énekül is megpróbálkozni csodaszerekkel, vagy a pattanásokat eltüntető kozmetikával. Lehet és nem is árt például megbüntetni a belvárosi jampecek szavóit, mert drágán szabják a két soros szmókingot, de ettől még nem lesz olcsóbb a flanelling. Be lehet ,és nem is árt bezárni néhány luxusétterem tulajdonosát, de talán senki sem gondolja, hogy ettől olcsóbb lesz feketén a fehér liszt. A Szabad Népben B. O. elvtárs dörgedelmesen azzal vádol bennünket, hogy : „a dőzsölőket* védjük Nem, kedves , elvtársam, nekünk igazán nem fáj, ha a Café de Paris összes divathölgyét és fezérjét a tulajdonossal együtt lecsukják. De az igenis fáj, hogy ilyen látszatintézkedések kedvéért harmincöt vagy nyeltívak, de akár csak három szervezett munkás kereset nélkül marad. A Café de Paris vendégei kizírják, hogy ezután a francia konyakot (vájjon ki adott engedélyt behozatalára) saját rózsadombi villáinkban igyák, de a proletár felesége nehezen bírja, hogy a piacon nem kapható krumpli. Mi nagyon helyeseljük, ha becsukják a luxusétterem tulajdonosát, ha egy forintért árulja a zsemlyét, de a Teleki téren egyhúszért nyíltan és jegy nélkül árulják annak a bizonyos zsemlyének testvéreit. Márpedig a luxusétterem vendége bizonyára könnyebben fizeti meg az egy forintot mint a Teleki tér vevői az egyhúszat. Lehet, Persze, hogy lehet kozmetikázni és nem is árt Lehet persze, hogy lehet csodaszereket kipróbálni, — bár• ezek nem hoznak 'gyógyulást • Lehet mindezt • csi•tfákfi, de orvoslás, leomohr orvoslás nagdhstiffí. bajainkra kettő van: többet' termelni és a jegyrendszert általánossá szigorú'á ten"'. A több termékée iránt már megtették a lehető és szükséges intézkedéseket az illetékesek, de a kötöttgazdálkodás felé még nem. Várjon miért nem? -T- Hazudtam... Hazudtam... nem nem... nem. .i — hadarta. A cipészmester rángatódzó feje megtorpant, azután leesett állala párnafára hullt és ez szivárgott le szája szegletéből: — De. Meghalok. A fentjáró ebből arra következtetett, hogy nem akkora a baj, amekkorának gondolta és ez a megállapítás fölszabadította benne a kíméletlen vájkálási kedvet. — Nézze, én is tudom, hogy megrohalok, súgta rekedten. — Azt is tudom, hogy mikor. Két hónappnl van még. Kettő! Legfeljebb három! — Gondolatai legalján most is elkígyózott a régóta fojtogatott remény, hogy még az ő életében feltalálják ..a tüdővész tökéletes, ifját, de az önámításönbee mérle. igéjével a csábító gondolat fejére hágott éstovább beszélt: — Nem! Csak kat hónapomvam Mindössze kettő.. Mégsem esem kétségbe. Én nem is fogok. Soha. Én tisztát húzatok! Tisztát, még akkor is. Én nem akarom, hogy engem olyanutálkozva csókoljanak meg a látogatóim, mint tegnap magát, Tomena. Én illatos leszek, mint egy vőlegény. Akar olyan lenni maga is? Látja, ott a kölnivíz. Akarja? Akarja! Én az utolsó pillanatomig élni fogok, mert az élet nem a halálé. Az élet az életé. És én élni fogok! Egészen! Kizárólag az élők életét fogom élni azokb pillanataimban is. Meg fogok mosakodni. Mert tudomásul vettem a halált ésnapirendre tértem felette mint a születésem felett. Megváltoztathatatlan dolgok ezek, kolléga,. Nem is értem, fo ga hogy tud'^a. ezt elviselni? izen olyan a szaTM itt maga körrül, mint egy felbontott sírnál! Pfu^! Érzi?! Hojom is a mosdói vizet. Kicserélem ezt az elhasznált lenedőt. párnahuzatot Meg kell engednie. Akarnia kell! Hiszen, ha nem teszi, mégis meghal. • Érti? Mindenkenpen meghal. A halálszempontjából mindegy, cselekszik-e vagy sem! Meghal és punktum! Mint én! Mint a többiek a szem-Szed kórteremben. Mint túl a kórházon az egész égerek. Mint m'ndenki. Én, te, ő, mi, th ők. Kárágálni! Nos! Akarta a tisztát, Toména! Akart a hát! Fzuggerálóan a cipészmester.. sze imébe nézett. Tomena szembogara meg' «»mi-'rezdült. Trintéte üveges merevséggel szegeződött a menye,erre Lélegzete sem hallatszott. A fentjáró mégis tovább unszolta: ••' — Nos! Bonogós, fehér ágyhuzat! Krinit Friss' mosdóvíz! Üdeség! Tisztaság! Élet! Nos! Élet.' kiinni, míg van ' néhány csöpp belőle a maga poharának alján. Akarjál • Tom'nn süketen hallgatott. -f- Alszik?'— kérdezte a fentjáró Nem ' kapottválaszt. A fentjáró villanásnyit gondolkozott, azután gyufát vett elő, fellobbantotta egy szálat és a lángot remegő kézzel Tomena orra felé vitte. — Még nem... Még élek... —, akasztották meg mozdulatát _ Tomena sóhajokból formált szavai. A fentjáró lecsapott rá: — Ugye. .akar'a? Mondja hát, ' ogy. i"'en! — Már talpra is ugrott, hogy kicserélje' az ágyneműket. Ebben a pillanatban kinyílt az autó , és az osztály ápolónőjének kíséretében belépett, az ügyeletes orvos. — Hogy érzi magát, Tomena Tiam? — kérdezte, miközben az ápolónőnek intett, hogy gyújtsa ét meg.a villanyt A haldokló felhördült. Az orvos hozzálépett és kedveskedve folytattat .— Mit tenne holnap ebédre? A rr%?Zrref«^er feje megmocant és pH" hallhatóan bugyborékolt szájából: — Nem... 'Többet nem..., ő mondotta... A farkas... eltörte a ketrecét... ő eltörte... megvadította... rémszabanította"... a farkrst ... Megmondta, hogy... megmondta, hogy én..", éti még... a farkast, — és két kövér könny 0 durrant a pillájára. ••'."... A-s orvos elfelérejlett a dühtől és a fent járó felé egyenesedve csikorogta : ' •' — Mondott valamit neki?! He?! A fentjáró szemhéja összerándult, a vallomás" ki akart bújni a száján de tudta hogy ha most nem vesz erőszakot a lelkiismeretén, ha bevallja reggel kidobják a kórházból és az élete, a két hátralevő hónán, egyetlen egy hóranná zsugorodik. Tehát keményenfelelt: • — Agonizál szegény.. " Az orvos arca megenyhült, de gyanakvó maradt. Tomenához fordult, szólni akart valamit neki, de már nem mondta ki. Csak felvonta szemöldökét és a fotetoszkómiát a volt cipészmester kikaratosodó bordáihoz tette. Pár másodpercig hallgatózott azután a nővérhez fordult: — Intézkedjen, hogy levigyék. Mindketten kifele indultak. Az orvos a küszöbről visszafordult és köszönt a fent.Járóztak: — Jó éjszakát — és az ápolónő után ment. Csend v ott. A fentjáró a szennyei árvhoz lépett, megfogta Tomena még meleg de gémberedő kezét és az ablakon át a csillagos égre rulonított. Ujai kutatva tapreratództak a cipészmester, mozdulatlan ujjfp'n. Majd e',fordult szeme a ceil-1 azokról és tekintetével a mozdulat ap "nlakon mozgó ujjakat CPO-kálta. Fagyó« csönd volt a mell» Vasában és fájdalom. Naivon fájt •Így állt cokáig, tehetetlenül azután az mi-nuriával a k'hamvadt szempárról letörölte a két könnycseppet. NÉPSZAVA 1947 okt. 19 . Néhány nappal ezelőtt egy elismert tekintélye a közellátás nehéz problémáinak elmondotta, hogy a jegyrendszer bevezetésének egyik, nem is lényegtelen akadálya, hogy vidéken, főként a falvakban nincs megfelelő közigazgatási apparátus, amely a jegyrendszerrel járó adminisztrációt lebonyolíthatná. Érdemes ezen a megállapításon gondolkodni. Amíg egyik oldalon az államháztartás kezelői keservesen panaszkodnak, hogy túl nagy a személyi kiadások terhe, magyarán: tilt sok a közalkalmazott, a másik oldalon nincs elég adminisztrátor. Illetve van, csak itt is az a helyzet, mint az élelmiszernél: rossz az eloszlás. Cipeli a magyar élet az évszázados közigazgatási rendszer terheit, puszta tradieréből fenntartjaa ma már hatáskör nélkül tengődő vármegyei szervezetet és fizeti a vármegyei és járási alkalmazottak egész sorát. A közhivatalok ügyintézése agyonkomplikált és tönkrebürokratizált. Ugyanakkor a falvakban a jegyzőket ellepi a leiratok, utasítások és rendeletek tömege és azokból folyó feladatok áradata És a jegyrendszer adminisztrációjához nincs embere a köznek. A jegyrendszer bevezetéséhez tehát előbb közigazgatásunk modernizálása és a hivatalos eljárások észszerű egyszerűsítése kellene. Még jegyrendszer nélkül is áldásos lenne mindez. A közigazgatás egyszerűsítésének, azután a jegyrendszer bevezetésének azonban előfeltétele a politikai béke, a kormányzópártok valóságos és őszinte együttműködése. Két és fél éven keresztül ebből bizony keveset kaptunk. Miért nincs most most sem békés és alkotó együttműködés a politikai pártok között? Mi bizony örömmel és szívesen látnánk ezt a teremtő együttműködést és mindent megteszünk azért, hogy áldatlan civódások helyett megkezdődjék egy olyan időszak, amelyben nem propagandisztikus látszatintézkedések, hanem komolyan mélyreható cselekedetek történnek a , magyar munkásosztály életszínvonalának emelése érdekében. Hámori László Francia kereskedelmi küldöttség Budapesten. Pénteken francia küldöttség utazott Budapestre, hogy tárgyalást kezdjen új fizetési megállapodás és a két ország közötti árucsereforgalom kiterjesztésére irányuló új kereskedelmmi egyezmény megkötéséről. Az 1946 október 4-én megkötött francia-magyar kereskedelmi egyezmény tudvalevően október 31-én lejár. A budapesti tárgyalásokon szóba kerülnek majd függő pénzügyi kérdések is. következményeit ma is sínylik a gyermekek! Erősíteni kell őket, hogy egészséges, ellenálló legyen a szervezetük. Az Ovomaktine értékes tápanyagai hússá és vérré válnak, megnyugtatják az idegeket, erősítik az izmokat. REGGELIRE —UZSONNÁRA Friss ere-jetber készség!