Népszava, 1947. október (75. évfolyam, 223–249. sz.)

1947-10-19 / 239. szám

A budapesti majompör avagy mégis a gólya hozza a gyermeket Néhány esztendővel ezelőtt az egész világ harsogó kacagása közben szállt szembe Dayton amerikai kisváros a le­származáselmélettel és a hírhedtté vált ,,ffiajompör"-ben megszületett egy derűt­ki­t bírói ítélet, amely szerint erkölcs­telen dolog az emberi f­ij eredetét ku­tatni. Nehéz nem meglátni a hasonlóságot e mulatságos eset és a most Magyar­országon lejátszódó hasonló jellegű ese­mény között. Egy kiváló és neves kommunista tudós, dr Ligeti Magda elvtárs, könyvet írt azzal a célzattal, hogy megkönnyítse a szülők és nevelők számára a serdülő ifjúúság felvilágosítá­sát és az élet legszentebb misztériumá­ra éi megismertetését. A könyv meg is s­zent vagy másfél évvel ezelőtt, magá­nosokon kívül számos iskola vásárolta és jutalomkönyvként osztotta szét diák­jai között, a magyar sajtó több orgá­­­mmában elismerő bírálatok jelentek meg róla — és csak úgy mellékesen je­gyezzük meg a „Hírlap" című napilap .•••T imára, hogy a tájékoztatásügyi mi­n­isztér­ium 1946 április 11-én jóváhagyta a könyv kinyomtatását, amit a minisz­térium pecsétje és az illetékes tiszt­viselő aláírása bizonyít, az ügyészség pe­dig a hoteles példányok benyújtásu­ u­tán egy szóval sem emelt kifogást a terjesztés ellen. Múltai azonban a hónapok és több -r­'­ménytelen kísérlet után Schlachta Margit képviselőnő szokott vénkisasszo­n­­i­os bájával felállt az elmút nemzet-Sígí­lés utolsó ülésén és a­­ valóságtól irtózó embereik hisztérikus félelmével támadta a szóbanforgó könyvet. A ném­etgyűlés — nagyon stílusosa­n — utolsó­­ ülését azzal tette emlékezetessé, hogy megszavazta Schlachta javaslatát, a következmény az volt, hogy az ügy i­­egjárta a közoktatásügyi minisztériu­mot, majd átkerült az i­gazságügy­m­inisz­tériumba. A Ssr­yérszégre és. .. vizsgálóbíró szombaton elrendelte a könyv elkobzását. Ebben az egész nevetséges ügyben egyetlen vigasztaló momentumot talál­hatunk csupán: azt a feltétlen törvény­tiszteletet, amellyel a szociáldemokrata igazságügyminiszter tekintet nélk­ül a­rra, hogy szocialista könyvkiadó kiadványáról és kommunista szerző művéről van szó, példamutató pártatlan­sággal kezelte a kérdést és szabad folyást engedett az eseményeknek. Az álszemé­rem és képmutatás megint egy alkalom­mal győzött a józan ész fölött és a buda­pesti majomperért a világ közvéleménye is . jövendő előtt azoknak kell majd viselniök a felelősséget, akik politikai handabandázásból ilyen szavazati arányt hoztak ki a­­nemzet­i ülés legutolsó ülé­sén. A titkolódzás áporodott szelleme és a gólyamese ártalmas hazugsága éljen hát tovább a második magyar nemzet­gyűlés és Schlachta Margit szűzi fel­buzdulásának jóvoltából, takarjuk el a valóságot gyermekek és felnőttek előtt, mert ha egyszer mégis szétszakad a hazugság függönye, fölszabadulnak az em­berek és akkor örökre vége lesz Scrai­.htáék világának ..'. initui­m gyermek és baby k­ötött-áruk nagy v­álasztékban 80 GÓCSKA" védjegyű legfinomabb kézimunka, mackók, kabátkák és játszók:­­TJúKy­­rffAcsi iv.Somogyi Béla út 24.TiS0-130 DEMOKRÁCIA ÉS A­UTONÓMIA Ha demokráciáról beszélünk, soha nem tévesztjük szem elől, hogy nem pusztán politikai síkon kell értel­meznünk, hanem gazdasági tartal­mát is fel kell fognunk és értékel­nünk. Kü­lönösen áll ez reánk, marxistákra nézve, akik a törté­nelmi materializmus tanát valljuk magunkénak. Most azonban az autonómiák kérdésével kapcsolato­san­ hadd vizsgáljuk politikai értel­mét. Demokrácia a nép uralmát, auto­nómia a nép önkormányzatát je­lenti. A kettő között tehát szoros az összefüggés, illetve az egyik a másik nélkül el sem képzelhető. A népuralom­­ alatt azt értjük, hogy maga­, a nép, tehát az ország min­den felnőtt fia és leánya, érvé­nyesíti akaratát az ország dolgá­ban, vagyis a saját sorsának inté­zésében. Ez az általános, titkos vá­lasztás útján nyilatkozik még, ami­kor mindenki alkalmat kap, hogy arra szavazzon, aki iránt bizalom­mal viseltetik, akinek a politikai hitvallása egyezik az övével. Így tehát a nép megbízott képviselői gyűlnek össze az országgyűlésen, alakítják meg;­ a maguk­­soraiból a kormányt tehát maga a nép a meg­bízottai útján­ hozza a törvényeket és irányítja a végrehajtó hatalmat. A demokrácia igazi értelme Kérdés azonban, hogy a demo­krácia igazi szellemének megfelel-e, ha a­ nép csak négy-öt évenként nyilatkozik meg a választásnál. Nem szükséges-e módot ad­ni szá­mára, hogy akarata egyéb alkal­makkor is szabadon megnyilatkoz­hassék Vannak országok, ahhol minden fontosabb kérdést nép­szavazás­ útján oldanak meg, a né­pet kérdik m­eg, hogy meghatáro­zott kérdésekben így vagy úgy kí­ván-e határozni. Mindenütt azon­ban, ahol demokrácia az uralkodó politikai irány, a községeknek ön­kormányzatot biztosítanak. Úgy tartják, hogy annál teljesebb a demokrácia, minél több nagyobb és kisebb egység kap módot­ arra, hogy vezessen, bírálón és javasla­t­okat tegyen. Csak így nyílik való­ban mód, hogy a nép saját sorsá­nak irányításában ténylegesen részt vegyen. Ezért, adnak tehát közsé­geknek és városoknak önkormány­zatot. Maga a község polgára job­ban látja, érzi a helyi problémá­kat, mint akár­ az adminisztráció helyi vezetője, vagy az ország­gyűlési képviselő, aki a parlament elé áshatna a kívánatos kérdések­kel. De szükséges az autonómia azárt is, hogy a kisember érdek­lődését felkeltsék a köz problémái iránt, tudatossá tenyék benne, hogy viszonya a társadalomhoz, közös­séghez, falujához, községéhez, váro­s­ához, nemcsak abban áll, hogy kötelességei vannak, hanem jogai is, mert beleszólhat az ügyek inté­zésébe. Az­ önkormányzat azonban csak akkor élő valóság, ha nemcsak tanácskozó szerv, hanem, legalább k­is helyi ügyekben, a véreha­j­tó hatalomnak ellenére és irányítóin. önkormányzat akkor valóság, ha szükségleteit megszabhatja, azok fedezetiről gondoskodhat és be­vételei felett rendelkezhet.­­ A „tekintetes vármegye" Magyarországon az önkormány­zatoknak tulajdonképpen sokszá­zndos múltjuk van. A „tekintetes vármegye" tulajdonképpen demo­kratikus intézmény lett volna, ha azt nem egy osztály, a nemesség privilégiumának teremtik meg és tartják fenn. A megyék története mutatja, hogy a nemes urak ugyan­csak ügyeltek arra,­­hogy a köz­ponti kormányzat velük szemben ne hozzon olyan határozatokat és törvényeket, amelyek előjogaikban és gazdasági előnyeikben megkáro­síthatná őket. Ők küldték a köve­teket az országgyűlésbe is és így 1848-ig biztosítani tudták a maguk számára pé­ldául az adómentes­séget, önkormányzatuk a maguk, az „úri osztály" számára tel­es volt. Amint azonban a 48-as szabadság­eszmék nyomán az ósdi megye­házakra is kezdett beszivárogni az Európát már unú­ló demokratikus szellem, a központi kormányzat, amely csak a gazdagok és kivált­ságosok által választott képviselő­ház tagjainak sorából alakult meg, sorjában hozta a törvényeket, ame­lyek az önkormányzatokat elsor­vasztották és jogaiktól megfosztot­ták. Ez a demokráciael­lenesség virágkorát az első világháború utáni félfasiszta korszakban érte el. Különösen Budapesttel szemben nyilvánult meg. A trianoni béke­szerződés kötelezte a kormányt az általános választójog megadására és ezt a fasiszta kormányok bizo­nyos korrekciókkal, javítgatások­kal kénytelenek voltak fenn­tartani. Budapest önkormányza­tába, a törvényhatósági bizottságba így jutottak be szociáldemokrata tagok. Határozott fellépésükkel, fegyelmezett és szervezett maga­tartásukkal, számuknál lényegesebb súlyt képviseltek. A fasiszta urak megérezték, hogy veszedelem fenye­geti őket. Amíg 1871-től kezdve egyetlen fővárosi törvénye volt az országnak, 1918 után hármat hoz­tak egymásután, rendeletekről nem is beszélve.­ Ezekben sorjában el­vették a főváros önkormány­zatá­nak jogait. Ez a jogfosztó, az ön­kormányzatot minden cselekvő­képességétől megfosztó fővárosi törvény van ma is életben. Népakarat helyett minisztériumi akarat A fasiszta időkben, a fasizmus érvényesítéséért hozott törvény nem ad módot arra, hogy az ön­kormányzatban tömörült nép ön­magát kormányozza, szükségleteit megállapítsa, azok kielégítésére bevételedről n gomdo­­kodjon, meg­levő bevételeivel maga rendelkez­zék. Szabályrendeletet csak úgy hozhat, ha a felügyeleti hatóság, a belügyminisztérium jóváhagyja, költségvetését nem maga szabja m­eg, hanem azt a B­el­ügyminisz­térium kívánságai szerint kell meg­szabnia. A forint védelmében adó­dat sem vethet ki. Megkérdezése nélkül állapítják meg az általános időkből való részesedését. Ezt a kulcsot sem a névképviselet, a par­lament szabja meg, hanem szintén a­ minisztérium. Költségvetésének soha nincs szilárd alapja, mert kormányintézkedés bármikor le­­szállíthatja részesedését, aminthogy kormányintézkedéssel olyat, felada­tok­ elvégzésére kötelezheti, amely­nek költségeit magának kell fedez­nie. De nemcsak a fővárosra vonat­koznak mindezek, hanem vala­mennyi önkormányzatra, a közsé­gekre éppen úgy, mint a vidéki városokra és most már demo­kratikus berendezésű vármegyékre A népakarat helyett tehát a minisz­tériumi akarat érvényesül. A mi­niszter ugyan szintén a nép vá­lasztottjai közül kerül helyére, de tudjuk nagyon jól, hogy a minisz­ter akármilyen dolgos, tehetséges, körültekintő, törvénytisztelő és demokratikus szellemtől áthatott, nem maga intézkedik, hanem refe­rensei, hivatalnokai tájékoztatják, befolyásolják és­ veszik rá intézke­dései megtételére. A népakarat he­lyett tehát a végrehajtó hatalom az autonómia helyett a bürokrácia rendelkezik. Fiatal, de annál nagyobb fejlő­désre hivatott demokráciánk leg­sürgősebb feladatai közé tartozik, hogy az önkormányzatok jogait törvénybe iktassa és intézményesen körülhatárolja. Olyan választó­jogunk van, amely, igen helyesen, csak a demokrácia híveinek ad szavazati jogot, biztosítsuk tehát nekik az intézkedési jogot is. Nádor Jenő N­É­PSZAVA | 2947 eleje If 3 Meghívó A Szociáldemokrata Párt országos választmánya október 25-én és 26-án, szomba­­ton és vasárnap, Budapest, VII. Dohány utca 76. szám alatt ülést tart. NAPIREND: A bel- és külpoli­tikai helyzet. A pártválasztmány tanácskozásai október 25-én, szombaton délután 3 órakor kezdődnek. * 8- é­t EZT KÉRJE MINDENÜTT! Kapható laponként kihúzható csomagolásban is, gumírozott széltel

Next