Népszava, 1947. október (75. évfolyam, 223–249. sz.)

1947-10-01 / 223. szám

Szellemi ÉLET, > { Császárok Budöp©$?en Sándor György Kratroramfivész kilencévi amerikai tar­tózkodás vitán először szerepelt ismét Budapesten a Szókesfővárosi Zenekar keddi hangversenyén, amely jótékony céllal a Lánclüd-alap javára folyt le. Amerikai tartózkodása alatt rendkívüli sikereket ért el Sándor György, ki odaát tnár az élvonalbeli zongoraművé­szek között vívott ki helyet magának. Komor Vilmos karmester vezényletével Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét adta elő Sándor György oly viharos sikerrel, hogy ezt a Rákóczi-indulónak Liszt Ferenctől származó feldolgozásá­val kellett megköszönnie. Képzőművészel Harmincnégy éves korában kórházi ágyon, elfogyott tüdővel halt meg 1941­ben egy kevesek által ismert nagy festő­tehetség, aki felőrlődve a hyonior és kitűzött és cserben nem hagyott céljai között, végzetes korszakának hivatott kifejezőjeként szállt az elmúlásba. Most az Eurt/pai iskola, dicséretreméltó gon­dossággal összegyűjtötte negyven alko­tását — festményeket és grafikai mun­kákat — s így áttekintésben megállapít­hatják Vajda Lajos értékét és helyét. Néhány rövid tanulmány már igyeke­íett eddig is széttörni körülötte a meg neinértés és közömbösség üvegfalát,, úgy érezzük, hogy élete és műve sze'.eskörű és mély értelmezést s méltatást igényel. Ha torsa Derkovitsra emlékez'.et is, ki­állása a lét problémáival szembon egé­szen más természetű, Derkovits nni­denképpen harcos volt, Vajda áiincdoző. Derkovits összetörhetett, de nera hajlott meg, Vajda a Végzet erejére a lélek kettéhajtósával reagált. Klasszikus szép­séggel. ahogy a korareneszánsz ájmodo­ió; keresték a dogmákból kibontakozó ezabad enrberi életet, festményein an­gyalnak álmodta magát és a szentek glóriáját övezve homloka fölé, hinni akart az emberi emberben. S poláris ellentétképpen, a trecento hangulatvilá­gából, ahova az üldözött ember mene­kült, rajzaiban átcsapott abba a vi­lágba, ahol a félelmek a gótika merész démonait teremtették meg ékességül n Dómokon, a szentek hajlékaiul. A célja egy maradt, az nera tört meg, hinni egy jobb világban, mégha az álomvilág ls, keresni az emberi lélek szélhullott értelmi-érzelmi egységét, ez volt a célja, de a Végzet erős ebb volt, a lélek szét­hullott, 8 poraiban lebegve szállott az ég és a pokol között. Megrendülten szfmléljük a szép és a rút e drámai birkózását az esztétika arénájában; hol az élet, hol a halál harsonáját szólal­tatja meg ez apokaliptikus kor számára annak hű és igaz gyermekeként. A ki­állítást a realitás és az esztétikai lét erőinek viszonyát feltáró mélyenszántó fejtegetéseivel nyitotta meg Kiss Pál professzor. (Üllői út 11.) s. Piccadilly Bi a film abba a sorozatba tartozik, amelynek legjellegzetesebb képviselője « „Watarloo Bridge" volt. Érzelmes, tzivhet szóló háborús történet. A téma érdekes, de a keret, amelyben a tálalás történik, erőltetett — » bár arra lenne hivatott, hogy a cselekmény erkölcsi alapját szolgáltassa, éppen ellenkezően, megingatja a cselekmény valóságszerű­ségét. Röviden erről van szó: a férj, aki feleségét halottnak hiszi, másodszor nősül s házasságából gyermek születik. Az első, holtnak vélt feleség visszatér e lemond a boldogsághoz, élethez való jogáról — a gyermek miatt, aki tör­vénytelenné válnék, ha ő vissza akarná állútani házasságát. A csattanó most következik: feleslegesen szenved és hal meg a minden áldozatot vállaló asszony, mert a gyermek így is, úgy is törvény­telen marad* A néző csalódottan kel fel helyéről: nem azért, mert a film nem ,, happy end-"el végződik, hanem, mert a törtemet nélkülözi a belső, célt és ér­telmet adó mozgatóerőt. Olyan ez, mintha a csúf kis kacsa a mese végén nem szép hattyúvá, hanem, mondjuk, még csúfabb állattá válnék » . A ren­dezés lelkiismeretes munka, bár a hajó­törési jeleneteknek erősen műterem­izük van. A színészek: Anna Seagle bájos és megható, Michael Wilding nöi szíveket megdobogtató „férfiszépség" s nem is játszik rosszul. Sok helyen meg­lehetősen vontatott a cselekmény, a fllm vége felé azonban az idegek pattanásig 1 tszülnek, (Scala, Forum.) Néhány hónap híján bárom éve annak, hogy minden demokrata vágya beteljesedett: Magyarország köztársaság lett. A köztársasági Magyarország fővárosában azon­ban gyakori a „császárlátogatás". Nem valami egzotikus ország aranysujtásos laikájoktól kísért szuverénje tölti szertartásosan be­osztott napjait a magyar főváros­ban. hanem a gazdasági és szellemi alvilág csillogó, de kérészéletű lovagjai viselik a lokálnők és el­tartottjak által nem ingyen adomá­nyozott „császári" címet. Császárok — mert 6ok pénzük van és ebből a sok pénzből bőven jut az udvartartásnak, a ceremónia­mestertől le az udvarhölgyekig mindenkinek. Tévedés ne essék, a császár nem egyszerűen tobzódókedvű s könnyű­kezű gazdag ember. Az ilyen ki­halófélben levő egyednek ,-Pali" a neve a budapesti „Broadway" kap­csolt részein. A császár, nem gaz­dag, hanem okos. Megtalálja a. pa­ragrafusok görbe szárai között a keskeny ösvényt és ebből nagy jövedelme van. Vagy megtalálja a hűnözés olyan raü'inált fajtáját, amelyet bizonyos személyek, bizo­nyos százaléknyi jutalékért elfelej­tenek üldözni. Vagy jó fellépéssel és hamis igazolványokkal, de va­lódi összeköttetésekkel büntetlenül szélhámoskodnak. Leginkább azon­ban a gazdasági élet területén ját­szanak hazárdjátékot, amelyen csak az ország dolgozó népe veszthet. így szerzi a császár a pénzt ée azért lesz császár, mert bőven jut­tat belőle környezetének. Ilyen császár volt a „klasszikus vagány" Sántha Dezső, majd dr Vészi, a „magyar kormány bukaresti gazda­sági megbízottja" vo'utasíber és ál­orvos. A legújabb broadwayi csá­szár pedig az az osztják fiatalember volt, aki aranyat vitt Bécsbe és nutót hozott Budapestre és a simán gördülő síberüzlet eredményét bő­séges italba és lársaságpénzbe fek­tette a budapesti Montmartre tájé­káin. De van ilyen császár nemcsak ennyi, hanem tízszer és százszor több is a magyar közgazdaság nem hivatalos virányain. Csak azoknak nevét és hősi kalandjait még nem ismeri a jámbor olvasó. Majd csak akkor ismeri meg, ha akad egy hőslelkű rendőrtiszt, aki életét áldozza elfogatásukra, vagy ha a császárok még szabadon uralkodó csoportja, valami vélatlen baleset folytán „lebukik". Minden élő állatfajtának megvan a maga legjobb életterülete. A ha­lak a vízben élnek és szaporodnak, a mókus a magas, lombos fák ágain éli életét. A „cscezár" a mocsárban él és virul. Abban a mocsárban, amely mélyen gyűrűzik a ré~i Ló­versenytér környékén és a rom­házak pincéiben, de magasan árad ós terjed a budapesti közélet felé. A .császár" csak akkor tud masas rangjáig fölvergődni, ha előbb , jó kapcsolatai' révén megszerzi az induláshoz szükséges támogatást, elnézést, elintézést. Iía ez már biz­tosítva van, akkor indul meg az üzlet és annak eredményét költve kapja meg a pezsgődugókból és rózsaszín harisnyakötőkből össze­eszkábált koronát. Persze, kár a moralista szem­forgatásért. A háború — szinte már unalmas ismételgetni — fel­forgatta az életeket, devalválta a tisztesség és a tisztességes munka értékét. Ahol ezelőtt ingovány volt a háború után és következtében mély mocsár fejlődött. Hát még ahol azelőtt is mocsár volt! Igen. igen. Ezt mi mind iól tud­juk — ezt a háborúmorál-teóriát. A sok ismételgetés nem koptatta el ennek a teóriának igazságait. Dá — a háborúnak idestova három év óta vége van. Ha zajlik is körülöt­tünk a világ — de itt Magyarorszá­gon békés munka folyik és bé*e épül. Felépítettük romokba dőlt gyárainkat, leraktuk az uccák gránáttépte kövezetét, felépítettük FŐVÁROSI ZENEKAR: ma 8 órakor Zeneakadémián vez.: VARADY LÁSZLÓ feözr.: Cserfalvi Eliz, Schneider Hédy, Banda Ede Mendelssohn hegedűverseny, Ba«b d-moll zongoraverseny Dvorak: gordonkaverseny. vízbeomlott hídjaink jelentős szá­zalékát. Mindenütt folyik a vissza­térés a béke felé. Csak éppen a mo­csár kiszárításáról feledkeztünk ment Ügylátszik könnyebb verí'tékes munkával helyreállítani a háború anyagi romjait, mint lecsapolni az erkölesi fertőt De azért — bármily nehéz is ez —, a mocsárcsapoláshoz :k hozzá kell már kezdeni. A csá­szárok, ha befutották pályájukat, börtönbe, sőt esetleg akasztófára kerülnek, _mert hiszen a jegenye­fé.k sem nőinek az égig és a császár­ság ve«zélyes mesterség. De hiába omlik össze a riporterek élénk ro­N £pSzAVA 1947oH. I 5 hanásától kísérve egy-egy császári trón a Nagymező uccában. amíg m mocsár terjeng, mindig lesznek tsászárok és mindig lesznek a csá­irtották az őserdőket. Le kell csapolni a mocsarat, akkor egyszerre kipusztulnak mind a császárok, ahogy kipusztultak Európából a bölények, amikor ki­irtották az őserdőket Kezdték meg az irtást, késede­lem nélkül, mert a mocsarak ful­lasztóvá gőzölik a főváros levegő­jét. Csapolják le a mocsarakat é« ne sajnálják, ha egy-két nagyobb hal, holmi „közéleti szereplő" is lefolyik a csatornákba. Hámori László Mit keresnek a Déli sarkon? A rádiót hallgatom — az amerikait — ós sok unalmas politikai hír között egyszerre óidekos ;bb újdonság üti meg fülemot: r.z Í3 nert Byrd tengernagy harmadszor is a Déli sarkra, az úgy­novezett Anta: ktiszra készül. Mogviallom, mindig az a gyanúm ilyen expedícióknál, hogy vagy valami sportsüonvedély kielégítéséről van szó, vagy gondosan leplezett hódítási szán­dékokról. Byrdnél kélsz reeen jogos ez a gyanú, inert szenvedélyes sport­omkor. 1923 május 9-én a Spitzbcrgak­ról leszállás nélkül repült az Északi sark fölé és onnan vissza. Egy év nuiva átrepülte cz Atlanti óceánt, Amerikából Franciaországba. A követ­kező évb ; vezette első expídísicját a Déli sarkra. Ez az útja azért is neve­zőt, s a tudományos kutatóutak törté­netében, mert a repülőgépet el"sz :ir használta a végtelen hó- ós jégmezők nehézségeinek legyőzéséhez. A Dili sark jégmezején valóságos kis várost épített és „Little Amer'.oa"-nak (Kis Ameriká­nak) nevezte eis innen többször is ki­rapi'dt, hogy a magasságból tanulmá­nyozza a Sarkvdék felszínén: k alaku­lását; közben elrepült a Déli sark fölött is. 1334-ben visszatért Kis-Aaie­rikába s újabb fölfedezéseket tett. A kövotk-ező télin szinte végzetesen vak­merő dolgot művelt: egyedül telelt át a jégmezőn és majdnem a nélkülözések áldozata latt. A kstezerméteres jégpáncél alatt A Déli sark körül Európánál jóval nagyobb 14 millió négyzetkilométeres frontinens van. Bizonyosan tudjuk róla, hegy ez vastag jégpáncéllal borítoitt szárazföld. Ugyan, mit kereshet ott Byrd} Elsősorban bizonyára ásványi kincsek után kutat. Mivel Dél-Ainerikának a íuirdkvidékhez legközelebb eső déli vi­dékein, Patagóniában és a Tüzt'öldön sok ásványi kincset aláltak, valószínű­nek vehető, hogy hasonló ásványokból áll a Déli sarkv.dék talaja is. Így pél­dául az oroszok már a forradalomutáni első években átkutatták az északsarki vidíCcen fekvő Kola félszigetüket és nagysze/ű ásványi anyagokat találtak földje mélyében; fel is virágzott ez a tundrás terület, ahol azelőtt csak far­kasok ís szarvasok tanyáztak. Byrd tengernagy mostani kntatóútja mégis meglepő. Ugyanis régen .tudjuk, hogy .lágyon vastag jégtakaró borítja a délwarlci kontinenst. Gondoljuk csak el, mhyen vastag jégréteggé fagyhatott össze ott a több százezer év alatt le­hullott hótömeg. Ez a jégréteg sok he­lyen 2000 méternél is vastagabb lehet, amit valószínűvé tesz az, hogy Grön­landon is találtak ilyen vastag jégréte­geket. Ez a jégréteg legfelső részében, pár méíer mélységig, még elég puha, de mélyebben teljesen szilárd. Ez talán mófc nem volna legyőzhetet en akadály, hissen a jégréteget átfúrni nem nehéz. De megállapították, ho.?y a roppant jégtakaró gleccer módjára mozog és az iljen mozgó jégrétegnél alig lehet alkalmazni a megszokott geológiai ku­tatási módszereket: a fúrást. De as, amerikai szaktudósosok — Byrd többet is visz magával — talán más módszere­ket eszeltek ki délsarki használatra. A világ „jégszekrénye" Byrd legutóbbi délsarki expedíciója alkalmával egyik amerikai szakfolyóirat azt közölte, hogy Byrd a legkönnyebbel hozzáférhető kincsnek a sarkvidék hida­gét találta, 6 azt kutatja, megvalósít­ható-e az az ötlete, hogy a sarkvidéket fölhasználja „a világ jégszekrény ének". Byrd ál 'ítólag úgy képzeli el, ho?y bS­tormésű évek idején például a kávé- és gabonafölöslegeket ne mozdonyfűtésre használják fül, ne is süllyesszék a ten­gerbe, mint tették a háború előtt, ha­nem raktározzák el a sarkvidéken, amelynek hidege éveken át eltart min­dent. Ha aztán rossz esztendő jön, nem kell félni attól, hogy a világ éhenhal. Fantasztikus ötlet.., mert hiszen a* igazság az, hogy kapitalista terme'é« mellett éhezni fog a világ egyik része és mozdonyt fűt majd kenyérgabonával a másik, akkor is, ha berendezik * Déli sarkon a „világ jégszekrényét". Dr Fülöp Zsigmond (p illámhí rer^ Újdelhiben borzalma* Szönvizszert esőzés pusztított. Egyiptomból a kolerajárvány tovább! terjedéséről érkezik hlr. Zarubin, a Szovjet-Ünió lemdoni ÍS­vete, visszaérkezett állomáshelyére. A nürnbergi bíróságon elejtették t vádat Thyssen ismert német nagyiparon ellen, aki Hitler mozgalmának legelső és legfőbb finanszírozója volt. A nemz e. közi fellebbviteli blrósdg helybenhagyta Hans Frilzsche, Göbbels rádióbemondójának kilencévi kényszer­munkára szóló ítéletét. — Cnkorosztás. Az októberi éü«lml­szerjegy cukortszelvónyére felnőtteknek 40 deka, gyermekeknek 60 deka, terhe« és szoptatós anyák részére pótjegyük ellenében további 20 deka cukrot ad­nak 720 forintos egységáron. — Papp Edit, Visegrád és dr Ká­das Zoltán állatorvos, Budapesten házasságot kötöttek. (Minden kü­lön értesítés helyett) (X) „Fiúk, lányok, kutyák" címmel ma­tatja be a Madách Színház legközelebbi újdonságát csütörtökön, október 2-án. Armont és Vandenberghe újszerű, mind­végig mulatságos és egyben mélyebb fartalmú vígjátékát, melyet Zilahy La­jos fordított. Görög Ilona, Lóránd íianna, Békés Rita. Ferrari Violetta, íorváth Ferenc, Dékány László, Ke­mény László, Jákó Pál, Gáti György, íozsos István, Iluttkay Ottó és Romhi­nyi Rudolf játsszák. Rendező: »Bálint György, díszlettervező Háy Károly László. Vasárnap délután fé' 4 órakor mérsékelt helyárakkal az ,,„ 0erek és emberek" kerül színre. (X) ESZTERGAPADOK 1000 mm-es csúestávolsággal könnyebb és nehezebb kivitelben gyári, űj. szerszámgépgy ári gyártmány rakiárré! l€«&E$lx«tg<öl«T SHAPINGEKKEL ÉS MARÓGÉPEKKEL is rendelkezésre állunk. Könnyű fizetési feltételek. Mdát&a» műszak! vállalat ó ncca 42. Tel; 32S-77&

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék