Népszava, 1948. április (76. évfolyam, 75–100. sz.)

1948-04-13 / 85. szám

Ä kormányzat mindent megtesz' az ifjúság érdekében i A műegyetemi Technikus Kör (konferenciáját vasárnap folytatták. Saraányi Kálmán elnök beszámolt 0 Technikus Kör munkájáról, majd Fas Zoltán elvtárs, a Gazdasági Főtanács főtitkára mondott beszé­det. Örömmel állapította meg, hogy műegyetemi ifjúság körében is érvényesül az a szellem, amely mozgósítja az egész magyar népet az újjá/építésihez. Olyan mérnökökre van szüksé­günk. akik a műszaki feladato­kat szívvel és lélekkel oldják meg, mert esaik az esetben tudják igazán szolgálni a népi demokráciát, ha tűi a maglik szakmáján, összefog­nak ai7. egész magyar nemzettel a nagy feladatok megoldására. A kormányzat mindent meg­tesz a magyar ifjúság' érde­kében. Azt akarjuk — mondotta —, hogy olyan ifjúság nőjön fel, amely előreviszi a magyar nép ügyét. A nagy tetszéssel fogadott beszéd Titán Vámos Tibor, a Teahnikus Kör főtitkára tartott«, meg beszámoló­ját. A délutáni tanácskozásokon határozati javaslatot fogadott el az if.júság, melyben a konferencia a többi között követeli az ötödik diákparla­ment haladéktalan összehívását és a felsőoktatási reformok végre­hajtását. Ezután megválasztották a Teah­nikus Kör új vezetőségét. Elnök Szabó Ákos lett. Kijelölték az első magyar gyermekvasúi helyéi A hetek óta folyó előkészületek ered­ményeiképpen kijelölték az első magyar gyermekvasút helyét. A vasírtvonal ki­induló pontja a Fogaskereíkü végállomá­sától (körülbelül 200 méterre lesz. A vasúti építkezés megindulásánál vasár­nap délelőtt megjelent Gerő Ernő elv !árs, közlekedésügyi miniszter és Nonn György elvtárs, a MIOT főtitkára, vala­mint a közlekedésiigyi minisztériufn és a. MÁV több vezető tisztviselője. Ott voltak az Üttörők is. Gerő elvtárs nyi­latkozott a gyermekvasútról s elmon­dotta, hogy az 13 km hosszú lesz és nemcsak mint nevelőeszkii/, nagy­jelentőségű, hanem egyúttal kitűnő összeköttetést létesít Zugliget és a Fogaskerekű-végállomás kibsött. Az első magyar gyermekvasút vasutasai in gyermekek lesznek, akik szabályos vasúti kiképzést kapnak. Csoportonként I képezik ki és váltják a gyermekszeniély­zetet. Szép Heléna Offenbach színes, pezsgő, érz-áki muzsi­kája ma is kifejező, hatásos, mert neiu­esáík melódiája, hanem csúfondáros szellemisége is élő. A „Szép Heléna cimö operettnek mondanivalója is van, közöl valamit a mitológia isteneiről és az istenekkel edegyedő emberekről. Megmondja véleményét a pipogya MeneKausról, az unatkozó, háss •üságtörő Helénáról és a többiekről. Kritikai szemmel néai azt a snédítő hado®iz­must, ami általában az uralkodó osztá­lyok jellemzője volt. Mindéit pedig folyondárosau, buján, színesen át- és átöleli Offenbach muzsikája. A Fővárosi Operettszínház jószándékú és eredményes mimikát végzett. Offen­bach operettje üdtilés az ostoba, hülyítő libfeetók után. A pesti operettstílus azorfban jelentkezik az átdolgozó Zápon István alpárian, fel ül et es oil, stilus-" rOntóan aktualizáló szándékában. Másik megjegyzésítok pedig, hogy a nagyon hosszúra nyúló előadást jócskán meg kell rövidítefii. A szereplők Réthy Eszterrel, Sárdy Jánossctl, de talán mindenekelőtt Lata­bér Kálmójmál as élén, jó munkát vé­geztek. Külön dicséret illeti a gazdag, mesebelien színes kiállítást, a tánekart, az énekkart s a jól hangzó zenekar ve­zénylőjét, tíródy Tamást. A nagy­személyzetű előadást egybefoglaló, sike­rült rendesvés Tihanyi Vilmos érdeme. — Zászlóavatás. Nagykanizsán ünne­pélyes külsőségek köjxibt avatták fel c 9. hónvéd határvadász zászlóaljnak ado­mányozott csapatzászlót. Előkészítették a Grafikai Uniót a nyomdászok országos értekezletén A nyomdaipari munkásság kép­viselői vasárnap országos értekez­letre gyűltek összes a nyomdász­szakszervezet székházában. Az értekezletet Benjámin Géza elvtárs, a szakszervezet elnöke nyi­totta meg. Beszédében hang­súlyozta, hogy a munkásmozgalom új állomásához érkeztünk. A nyom­dászok a szocializmus magvetői voltak és most is méltó részt kíván­nak a szocializmus megvalósí­tásáért folyó munkából. Szakasits Árpád elvtárs beszéde — A magyar népi demokrácia — mondotta — külön súlyt helyez a nyomdászokra, hiszen azok a ma­gyar munkásmozgalom legrégibb harcosai. Nagy hagyományaik ala­kullak kt a nyomdászságnak, ezek most is nagy értéket jelentenek, amikor történelmi fordulathoz ér­keztünk. Ezek a hagyományok azon­ban nean lehetnek akadályai a fej­lődésnek és a haladásnak. A nyom­dászszervezkedés célja a munka­viszonyok megjavítása, de ezeken túl a munkásosztály felszabadítása. Amikor magunknak .építünk, másként kell cselekednünk és le kell bontanunk a szakmai sovi­nizmus falait. A% egységes munkásmozgalomba ne vigyünk magunkkal nagy érté­keink mellett a mozgalom avult hulladékait. Ezért kellett a tiszto­gatás. Az egységes munkáspárttal erősebb lesz a magyar munkás­osztály. Révai elvtárs az egyesülésről Révai József elvtárs, ország­gyűlési képviselő tolmácsolta ezután a Kommunista Párt üdvözletét. — Egyesek azt hiszik — mon­dotta —. hogy az egyesülés során a Kommunista Párt elnyeli a Szociáldemokrata Pártot. Az egye­sülés azonban nem beolvadás. Nem­csak a szociáldemokraták tanulnak tőlünk, hanem mi is tanulunk tőlük. A kizárások nein felesleges mészár­lásra valók a magyar munkás­mozgalom régi harcosai között. Ez olyan műtét, amelynél a kevesebb sokszor jobb. A munkásegység ellenségeit azonban nem szabad be­engedni az egységes munkáspártba. Nékünk sok zokszavunk van Kis­házi. vagy éppen a közöttünk ülő Halász elvtársunk ellen, de eszünk ágában sincs, hogy egy kalap alá vegyük őket Széliggel. Mi fogunk örülni a legjobban annak, ha be­látják tévedésüket és nyilvános ön­kritikát gyakorolnak. — Nem szocialista, álláspont az — mondotta Révai elvtárs —. ha valaki azt mondja, mindegy, hogy a gyár a tőkésé -vagy az államé. A fegyelmezetlenségnek a Horthy­rendszer alatt szerzett jogát meg kell szüntetni. Az életszínvonal emelését «rak .a többtermelés biztosíthatja. A szak­szervezeteknek ennek érdekében résen kell lenniök. Az államosítás nem munkanélküliséget ftoz, hanem munkáshiányt teremt, mégpedig pár hónapon belül. Ezután Harustyák József elvtárs, a Szakszervezeti Tanács elnöke szólt az értekezlethez. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek ú j feladatokat kell megöl da n-iok. Igt n'sok szakszer­vezetnél újításokat kell bevezetni, mert lia megváltozik egy ország nemzetgazdaságának jellege, akkor meg kell változnia a szakszerveze­tek szerepének is. A nyomdász­szakszervezet feladata a női munka­erő egyenjogúságának elismerése és a rokonági kisebb szervezetek összevonásával a nagy Grafikai i Unió megteremtése. Szász Ferencné elvtárs a dolgozó nők nevében kérte, hogy a nők is nyerhessék el a nyomdaiparban a magasabb képesítést. Dédes Gyula elvtárs a könyvkötőd, Bakacsi Lajos elvtárs a litográfusok nevében üd­vözölte az értekezletet. Galló Ernő elvtárs, a szakszerve­zet főtitkára beszámolójában ismer­tette a nyomdászszakszervezet belső szervezetében bekövetkezett válto­zásokat. Haugsúlyozta, hogy az el­múlt időkben a nyomdászszakszer­vezet bizonyos kérdésekben merev álláspontra helyezkedeü. Meg kell adni a lehetőséget arra, hogy. a segédmunkások és a nők is bekerülhessenek a bízalmítestü­- . letbe. Módosítani kell a szervezeti sza­bályzatot, mert a változott körül­ményeknek nem mindenben felel meg. A jövőben nők is lehetnek szakmunkások, kivéve a tömöntödé­ket, természetesen a tanoncidőre vonatkozó szabályok rájuk is ugyanúgy érvényesek, mint a fér­fiakra. Galló elvtárs hangsúlyozta a Grafikai Ceiió megvalósításának szükségét. Az önkéntes tagság kér­déséről szólva kijelentette, hogy NÉ P S Z AVA 1948 ápr. 13 7 most nines szervezetlen üzem, tehát minden dolgozó belép a szakszerve­zetbe. Az új tagoknak jelentős része csak ezért lépett be és ezek még nem jelentenek értéket a munkásmozgalom számára. Halász Alfréd elvtárs, a sogélyző­egyesület főtitkára, beszámolójában a grafikai únió kérdésével foglal­kozva kijelentette, hogy a nemzet­közi kongresszusok ismételten állást foglaltak az únió mellett. A Szakszervezeti Világszövetség meg­alakulása is napirendre tűzte ezt a kérdést. Senki sem gondol arra, hogy a segély zőegyesü I etet felszá­molja vagy működésében kor­látozza. Senki sem gondol arra, hogv a nyomdászokat életszínvonal tekin­tetében lesüllyessze, ellenkezőleg, a többi szakma dolgozóinak élet­színvonalát akarják felemelni. A beszámoló után a nyomdászság képviselői szólaltaik fel. A felszóla­lásokra Galló elvtárs válaszolt. Az országos értekezlet ezután a lemondott országos bizottság helyébe húsz tagból álló orszá­gos intézőbizottságot választott, amely a Grafikai Ünió megvalósí­tásáig intézi az ügyeket. A válasz­tás a jelölőbizottság .javaslata alap­ján egyhangúlag történt. Az érte­kezlet az Internacionálé hangjaival ért véget. Ip arcikkek^ — hulladékból Nagy eredmények a WM négy üzemében . A Fogaskerék-ben olvassuk: — A hulladék mehet a Martinba —• mondták valamikor az üzemek vezetői és eszükbe sem jutott, hogy a munkáknál fennmaradt „felesle­ges" hulladékdarabokat hasznos oélra is fel lehet használni. Körtvélyesi Sándor műszaki tiszt­viselő javaslata nyomán az anyag­pocsékolásnak ez a módja is meg­szűnt: ma már a WM-gyár négy üzeme — a nagytömeg-, kistömeg-. prés. kovács- és az edénygyár — szá. mos iparcikkei hulladékból ké­szít teljes eredménnyel. — Biró elvtárs, vezérigazgató ko­moly erővel támogatja eat a kér­dést — mondja Körtvélyesi elvtárs. — A hulladék felhasználásával februárban 15.ÍMM) forintot, már­eiuabsn pedig csak az edény­gyárban 11.65!» forintot takarí­tottunk r?eg a vállalatnak. — Mennyit takarítottak meg ösz­szesen? —- 39.315 forintot. Egy kiló hul­ladék — ami a Martinba jutott: — mindössze 23 fillér értéket jelentett, míg az új anyag ára 1.40 és 2.58 kö­zött mozog. A kettő közötti diffe­rencia jelenti a megtakarítás össze­géi. / — A hulladéklemezekből edény­füleket, zsírosbödön- és kerékpár­alkatrészeket. nyólkarikákat készí­tünk — mondja, Kutai József edény­gyári csoportvezető, amikor meg­szólítom. — Azelőtt szalagból gyártottuk ezeket az alkatrészeiket. A hulladék­nál »okkal jobbat! kell vigyázni, .sok a kézeérülés. vágás, horzsolás. A munka is lassúbb valamivel, mégis vállaljuk, mert tudjuk, bogy óriási megtakarítást jelent az anyaggazdálkodás a deficit eltünte­tése szempontjából. Kuszty Erzsébet munkáiban, meg­tört, idős munkásnő kétmozgású excenterprésen dolgozik. 0 az egyetlen az edénygyárban, aki hulladékból is legyárt aitj­nyit. mint szalagból. Kerékpárnyélkarikákat csinál — bámulatos kézügyességgel. — 147 százalékot teljesítek órán­ként — mondja önérzetesen. Kuszty Erzsébet minden elisme­rést megérdemel. de meg kell di­csérni a mellette dolgozó öreg mun­kást is — a szemüveges Kovács bácsit, aki szserezámok észszerűsíté­sével ad lendületet az eredményes munkának: — Átalakítottam a hú.zó- és Icesípö­iüskét — mondja szerényen. — Az elejére egy edzett sapkát készítet­tem. Azelőtt, ha a szerszám meg­kopott, használhatatlanná vált — most csak a sapka kopik el, amit könnyen ki lehet cserélni. A gondolkozás ós az akarat így teremt hulladékból is értékes ipar­cikkeket — a magyar demokrácia, a dolgozó nép számára. A Szakszervezeti Tanács riíílióközretítései A Szakszervezeti Tanács híreinek és tanácsadójának rádióközvetítési ideje megváltozott. A jövőben minden szerdán délatán 17.40-kor történik a közvetítés Budapest I. hullámhosszán. Felszólítanak minden helyi cso­portot és szakszervezeti vezetőt a közlemények rendszeres meghallga­tására. Felavatták a SZI T „Kossá István vezetőképz ő is koláját" A Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Ta­noncmozgalom „Koesa István vezető­képző iskoláját" ünnepélyes keretek kö­zött nyitották meg és avatták fel hét­főn délután. A Zr.gligoti úton levő iskolaépület házavató és megnyitó ünnepségét Láng György elvtárs nyi­totta meg. Ezután Kossá István elvtárs, a Szakszervezeti Tanács főtitkára mon­dott beszédet. Hangsúlyozta, a szak­szervezetekre nehéz feladat bárul a munkásifjúság megszervezése terén." Éppen eaéiit határozta el a Szakszerve­zeti Tanács, hogy fokorott gondot fordít az ifjúsági káderek nevelésére. A szakszervezetek vezetői az ifjúsági mozgalmat nemcsak anyagilag, hanem erkülcsileg politikailag is támogatják. Non György elvtárs, a Magyar Ifjú­ság Népi Szövetségének elnöke, majd Dénes István, elvtárs, a SZIT főtitkára mondott beszédet. a

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék