Népszava, 1948. június (76. évfolyam, 123–147. sz.)
1948-06-01 / 123. szám
76. évfolyam, 123. szám. ^ IZSJUMi & Budapest^^^mj^ kedd mim A SZO CI A L D E M OK R / ^ T A PÁR T KÖZ P 0 N T 1 l A P \ • ' ".•i t.Szerk. és kiadóhivatal, VIII. Conti ucca 4 Megjelenik hétfő kivételével minden nap Telefon : 137-562, 137-563, 137-564 J A Könyvnapok kezdődnek ma a magyar fővárosban és három napon át könyvsátrak tarkítják a budapesti utcákat. A könyvnapok megrendezésében — amint erről minden járókelő meggyőződhet — kétségtelenül a munkáspárti kiadók, a Népszava és a Szikra vezetnek. A két munkáskiadón kívül 25 sátorral szerepel a Magyar Dolgozók Pártja is, hogy elősegítse a korszerű könyveknek a dolgozók hatalmas olvasótáborához történő eljutását. A magyar demokrácia idei könyvnapjai még fokozottabban bizonyítják, mint az eddigi demokratikus könyvnapok, hogy a múlttal szemben lényegesen megváltozott a helyzet. Mind a könyvek, mint pedig az olvasók frontján. Más könyvek kerülnek végre másfajta közönséghez. Az új könyvek — ha akadnak is a könyvnapi kiadványok sorában még egyes felesleges vagy kispolgári alkotások — általában szociális feladatot teljesítenek, akár ismeretterjesztő, akár szépirodalmi formában íródtak. Nem kendőzik, hanem megmutatják a valóságot. •Nem luxuscikket alkotnak, hanem iránytóik akarnak lenni. A demokrácia tudósai és írói nem egy kis, kiváltságos réteghez szólnak, hanem a stóp . nevelésének és a nép felvágosításának ügyét kívánják szolgálni. Hiszszük, hogy aránylag olcsó áron megszerezhető műveik valóban eljutnak oda, ahová alkotóik szánják őket: a dolgozók hatalmas tömegeihez. Mert ez az igazi értelme a magyar demokrácia könyvnapjainak, amelyek — a Horthy-korszak könyvnapjaival ellentétben — nem látszat-kultúrára, nem üres ünneplésekre, hanem a népi demokrácia szellemi erejének növelésére törekednek A mozik egy része, az ország mozgóképszínházainak körülbelül ötven százaléka az állam tulajdonába került. Ezt jelentette be a Filmszakszervezet vasárnapi taggyűlésén az Országos Filmhivatal elnöke, egyidejűen azzal a bejelentésével, hogy a pártok filmvállalatai az állam javára lemondanak moziengedélyükről. Tudvalevő, hogy a legnagyobb teljesítőképességgel rendelkezik s a befogadóképesség szempontjából is legfontosabb budapesti és vidéki mozgóképszínházak állottak a pártok kezelésében s így a legjelentékenyebb mozik egytől-egyig abba az ötven százalékba számítanak, amely most az állam tulajdonába megy át. Ezt a gazdasági és kulturális vonatkozásban egyaránt jelentős mozzanatot két szempontból értékeljük. Az egyik: annak a folyamatnak egyik újabb állomás ez, amelyet a pártvállalatok nemrég bejelentett likvidálására indítottak meg; néhány ilyen elhatározás még és a likvidáció teljes befejezést nyer. Elismerés illeti érte a pártokat. A likvidáció programszerűen, gyorsan halad. A másik szempont: kulturális. Voltaképpen a köznevelés teljes állami feladattá fejlesztéséhez tartozik ez a kérdés is, éppen úgy, mint az egyházi iskolák államosításának most már gyors megoldásra kerülő ügye. A pártoknál is felelősségteljes, jó kezekben voltak a mozik, az állami kezelés azonban a lehetőségek meggyarapodását jelenti, vagyis jelenti annak a kulturális érdeknek gazdagabb és hatásosabb szolgálatát, amely olyannyira fontos a moziknál is. Nemcsak reméljük, hanem biztosan tudjuk, hogy az „állami mozi" a kultúra, a köznevelés, a lelket nemesítő és műveltté tevő szórakozás szempontjából egyaránt nagy előrebizlás. A brit közvélemény élesen szembefordult Bevin politikájával A szovjet-amerikai viszony kérdése továbbra is élénken foglalkoztatja a világsajtót. Az Izvesztija a szovjet-amerikai jegyzékváltás, valamint Sztálin és Wallace levélváltásának nyugati visszhangjával kapcsolatban megállapítja: a legkülönbözőbb irányzatúi lapokban is olyan megjegyzések olvashatók, amelyekből kitűnik a népek békevágya. Egyes amerikai körök nem számítottak a népek békére irányuló törekvésének ilyen hirtelen megnyilatkozására és áldozatul estek saját demokráciaellenes propagandájuknak és a saját maguk szította háborús hangulatnak. A szovjetamerikai jegyzékváltás világvisszahangja , bizonyítja a világ demokratikus erőinek fölényét a reakció erőivel szemben és igazolja, hogy a békére irányuló vágy erősebb a háborús uszításnál Az amerikai közvélemény, is, éppen úgy, mint más országok közvéleménye, békét akar. A Prtrvdában Viktorov az amerikai külügyminisztérium egyik tanácsadójának az oregoni egyetemen nemrégiben tett szovjetellenes kijelentését cáfolta meg és leszögezte: az Egyesült Államok ássák alá a nemzetközi együttműködés alapjait azáltal, hogy politikájukkal az egész világot ellenséges tömbökre akarják kettéosztani. Sztálinnak Wallace nyílt levelére adott válasza után lepleződött az USA politikájának támadó jellege. Az amerikai külpolitika vezetői teljesen belegabalyodtak a magukszőtte hálóba. Politikájuk botrányos kudarccal járt. Az angol és amerikai imperialisták kudarcát bizonyítja az a londoni közvéleménykutatás is, amelyből kiderült, hogy az angol közönség 68 százaléka helyteleníti a brit kormány politikáját a Szovjet Unió irányában. Az angol közvélemény rohamos szembefordulását az Attlee Bevin- féle politikával mi sem illusztrálja jobban, mint az, hoy a múlt esztendőben ugyanebben a kérdésben csak 26 százalék ítélte el Bevin politikáját. A csehszlovák nép 90 százaléka a Nemzeti Front mellett A népi tömegek mindenütt egyre világosabban ismerik fel, hogy a béke és haladás antiimperialista táborában a helyük, az imperialista, antidemokratikus erőkkel szemben. Ezt bizonyítja a vasárnapi csehszlovákiai választás eredménye, amely elsöprő baloldali győzelmet hozott. 7,201^36 érvényes szavazat közül 5,431.963 szavazat, azaz 89.28% esett a Nemzeti Arcvonal egységes jelölő listájára. Az üres szavazócédulák száma mindössze 772.293, azaz 10.72% volt. Sok városban és községben a szavazók száz százaléka szavazott a Nemzeti Arcvonalra. A külföldi újságírók, akik a szavazatok összeszámlálásánál is jelen voltak, egybehangzóan állapították meg, hogy a választók minden nyomás vagy kényszer nélkül, szabadon és titkosan adták le szavazatukat. A jugoszláv lapok kiemelik, hogy a választások napja az egész csehszlovák nép valóságos nembeli ünnepe volt. Fegyverszünet helyett csatazaj Palesztinában Palesztinában a Biztonsági Tanácsnak "angol sutalmazásra elfogadott fegyverszüneti felhívása, hoz, a hadviselő felek kössenek négyhetes fegyvernyugvást, egyelőre nem járt eredménnyel. A harcok tovább folynak. Jeruzsálem óvárosából az arabok Jeruzsálem újvárosát lövik és hírek szerint gázbombás támadásra készülnek. A jeruzsálem-tel avivi úton, Latrunnál páncélos csata tombol, az arab haderők pedig fölfejlődnek Izrael fővárosa, Tel Aviv ellen. Az Iraki hadsereg már Tel Aviv első védelmi vonalát, a fővárostól hat km-re fekvő Petah Tikvát támadja. Az angolok továbbra is páncélosokat, repülőgépeket és egyéb fegyvereket szállítanakaz araboknak. Az Arab Ligában 225 brit tiszt és műszaki szolgál. A vezető angol hetilapok élesen támadják Bevint. A jobboldali „Time and Tide" becstelennek nevezi Bevin politikáját, a „New Statesman and Nation" viszont Amerikát sem kíméli és azt írja, hogy az USA ingadozó magatartása majdnem annyira végzetes volt, mint az angol politika. A Daily Worker-ban Gallacher kommunista képviselő rámutat, hogy Bevin Palesztina-politikája imperialista politika, s amunkáspárt, jobban tenné, ha elejtené Bevint. A világsajtó is hevesen támadja az angolszászokat. A párizsi „Action" megbélyegzi Truman és Bevin magatartását s azt írja: ,,A Palesztinában kiontott vér Bevin lelkén szárad. Az USA elnöke nem úgy viselkedett, mint egy államférfi, hanem mint egy lókereskedő. Truman álszenteskedése és kétszínűsége mindennél nyilvánvalóbb A Szovjet Unió és az egész világ demokratikus közvéleménye komolyan elítéli a fiatal zsidó állam kihívatlan megtámadását. A Biztonsági Tanács döntésével kapcsolatban a TASS-iroda lakesuccessi tudósítója megállapítja, hogy a Tanács által elfogadott brit javaslat álszent, mesterkedés. Gromiko leleplezte az angolszászok Palesztina-politikájának imperialista hátterét. Az arab reakciósok táborában egyébként válság jelei mutatkoznak a lakosság imperialista ellenes tumgulaja mindjobban megmutatkozik. Az arab vezetők legújabban Törökországtól várnak fegyvereket, azokból a készletekből, amelyeket a török kormány az USA-tól kapott. Sztrájkmozgalom az amerikai atomagyárakban Az Egyesült Államokban a kongresszus újabb antidemokratikus törvényjavaslatra készül, ezúttal a szakszervezeti vésőetők és más batoktali elemek „nem kívánatos idegenként" történő kiutasításának lehetővé tételére. A közvélemény azonban egyre erélyesebben fordul szembe a jogtipró javaslatokkal. A szenátus idgügyi bizottságának elnöke, elismerte, hogy 1500 táviratot és sokezer másfajta tiltakozó üzenetet kapott, a Minndt-féle kommunistaellenes javaslat ellen. Förster, a kommunista párt elnöke kijelentette, hogy az USA jelenlegi politikája, imperialista háborúba taszítja az országot és a Mondt-törvényt arra szánták, hogy elnyomják a Szovjet Unió békekezdeményezései nyomán fakadó reményeket. Az amerikai kommunista párt egyébként örömmel üdvözölte Wallace pártjának megalakulását, mert az hatásosan támogatja a béke és demokrácia erőinek küzdelmét és elősegíti olyan népi koalíció létrejöttét, amelyben a munkásosztály nagyobb szerepet visz. Az amerikai hadiipart súlyos tsapás fenyegeti, mert az oakridgei atomgyár mintkásái is sztrájkra készülődnek. Németországban a 30.000 főnél nagyobb lélekszámú városokban tartott községi választások a kommunisták nagy megerősödését hozták. A kommunista párt Nürnbergben második, Augsburgban harmadik helyre került. Görögországban az ideiglenes demokraták s a görög kormány belügyminisztériumának hivatalos közleménye leleplezte, hogy George Polkot, a rejtélyes körülmények között meggyilkolt amerikai újságírót , a monarcho-fasiszta athéni rendőrség tette el láb alól. Az athéni kormány hadügyminisztere beismerte, hogy a fasiszta csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek a Peloponéosz félszigeten.