Népszava, 1948. szeptember (76. évfolyam, 200–225. sz.)

1948-09-01 / 200. szám

A DÍJKIOSZTÁS ELÉ Lezártuk az első orszá­­os munka­versenyt, amely 1948 március köze­pétől augusztus 1-ig, négy és fél hónapig tartott. Ez a munkaver­seny az első országos méretű ver­­senymozgalom demokráciánk tör­ténetében és amikor mérleget ké­szítünk ennek a négy és félhónapos versenynek az eredméyeiből, le kell szegődnünk a tanulságait is. Az ország minden bányája, gyára és üzeme teljes munkásságával, fi­zikai és szellemi dolgozóival együtt r­észt vett a munkaversenyben. Soha gazdasági erőfeszítésben nem forrott még ennyire össze orszá­gunk dolgozó népe, mint ebben, a munkaversenyben. Bár voltak már a közelmúltban igen nagy erőfeszí­tések is — az újjáépítés, a stabili­záció­ — mindegyik a dolgozóknak csak egy rétegét, mégha a legha­talmasabb rétegét — és élenjáró munkásrétegét is — mozdította meg. Ezekbe az erőfeszítésekbe elsősorban a népi demokrácia él­csapata, a fizikai munkásság kap­csolódott bele. A most­ lezajlott munkaverseny azonban magával ragadta a magyar dolgozók min­den osztályát és rétegét, az ipari munkásság mellett az értelmisé­gieket és a parasztságot is. Ez az­ első jelentősége a lezajlott munka­versenynek- És ennek a jelentőség­nek sem gazdasági, sem társa­dalmi, sem pedig politikai súlyát lebecsülni nem lehet. A hároméves tend óriási lendüle­tet hozott gazdasági életünkbe. So­kan úgy képzelték el ezt a tervet, mint egy au­tomatik­us cselekmény­sorozat haditervét, mintha már az a tény, hogy gazdasági szakembe­rek és gazdaságpolitikusok kidol­gozták a tervet, már egyben arra is biztosíték lenne, hogy ez a terv a gyakorlatban megvalósul. Na­gyon h­amar kiderült, hogy a há­roméves tervet a papírról az életbe csupán az öntudatos dolgozók hatal­mas megmozdulása tudja átvinni és megvalósítani. Ez a hatalmas megmozdulás: a munka­verseny. A hároméves terv első évét az elmúlt augusztusban indítottuk útjára, igazi lendületet azonban csak az 1948-as év elején és különösen már­ciua közepén kapott, amikor a munkaverseny országos viszonylat­ban megkezdődött. Kiderült, hogy a munkaverseny nem egy-egy idő­szak munkamódszere, hanem ál­landó módszere és eszköze a terv­gazdaság megvalósításaneak, a ter­melékenység felemelésének és a szocializmus megteremtésének. Sztá­lin 11929-ban, az ötéves terv meg­va­lósításának első évfordulóján ezt mondotta. .. a fordulat abban fe­jeződött ki, hogy a munkásosztály milliós tömeget alkotó kezdeménye­zést, é­s hatalmas munkalendületet fejtettek ki a szocialista építés frontján. Ez az elmúlt év első és legnagyobb vívmánya. Mi is azt mondhatjuk, hogy népi demokrá­ciánk gazdasági építésében a leg­nagyobb fordulat, a munkaverseny megindulása volt. • Mit jelent, a munkaverseny a ter­melés terén? Jelenti azoknak a lát­hatatlan tartalékoknak a felhaszná­lását, amelyek a­ termelés egész frontján mutatkoznak. Ilyen tarta­lékok: a nyersanyagfelhasználás és a gép kapacitásának kihasználása a legr észszerűbb módon, kisebb na­gyobb újítások bevezetése és ál­talánosítása a termelés vonalán, lendületes verseny­munkás és mun­kás, munkacsoport, és prankacso­po­rt, üzem és üzem között Azt, hogy ezek a tartalékok milyen­ óriá­sak, csupán az üzemek dolgozói tudják, akik benne élve a termelés­ben, egyedül képesek megválogatni a sok termeléi lehetőség közül a leg­észszerűbbet, a legtöbb ered­ményt, biztosítót. A négy és fél­hónapos munkaverseny eredmé­nyeit az Országos Munkaverseny iroda vaskos kötetbe foglalta össze. Ebben a kimutatásban megmutat­kozik ennek a munka­versenynek valóban hatalmas jelentősége, nem­csak a szocializmus építése, hanem a népi demokrácia mai gazdasági megerősítése szempontjából is. Ve­gyük például a Weiss Manfréd gyár termelési er­dményeit. Már­ciustól július végéig, vagyis a munkaverseny időszakában a há­­roméves terv termelési előirány­zata 247,2 millió forint termelést írt elő a WM-nek. A gyár munkás­sága azonban a munkaversenyben 274,6 millió forint értéket termelt. Ez annyit jelent, hogy az elmúlt versenyidőszak alatt 27,1 millióval termeltek többet a WM munkásai, mint amit számukra a versenyterv előírt, vagyis több mint 11 száza­lékkal múlták felül a tervelőirány­zatot. Ez a hatalmas eredmény a munkaversenynek köszönhető. A számtalan példából ragadjunk ki még egyet. A Magyar Viscosa három legutóbbi hónapjának terv­előirányzata 14,3 millió, viszont tényleges termelése 16.5 millió volt, ami annyit jelent, hogy több mint 3 százalékkal, pénzben kifejezve kétmillió forinttal termeltek töb­bet a versenyben a gyár munkásai. A munkaverseny tehát valóban hatalmas lendületet ad a többter­melésnek és vele együtt az általá­nos életszínvonal felemelésének. A textiliparban hasonló a helyzet. A Munkaverseny Iroda jelentése szerint a terv a négy és fél hónapra nyolc fonodában 7,37 millió kilo­gramm parcutformllá való feldolgo­zását írta elő. Ehelyett 7,87 millió kilogramm fonalat állítottak elő­­ a f­onodák, ami 6 százalékos termelés­emelkedésnek felel meg. Ugyan­­akkor­­azonban megindult, a ver­seny az önköltség csökkentéséért, tehát azért, hogy a fonal kilóját ol­csóbban lehessen a fogyasztótöme­gek számára biztosítani. Egy kilo­gramm fonal, előállítása a verseny előtt 5­95 forintba került, június vé­gén 535 forintra, csökkent ez az ösz­szeg. Mit jelent, a kilónként 60 fillé­res olcsóbbodás? Azt jelenti, hogy a textil olcsóbbá válik, a dolgozók ru­házkodása jobbá lesz. Az, hogy az ittatosúti Hungária Vegyi- és Kohó­művek az elmúlt négy hónap alatt 298.736 forint megtakrítást értek el, annyit jelent, hogy olcsóbbá válnak gyártmányai, amelyek a vegyipari termelés során, nélkülözhetetlenek. Az pedig, hogy a Bőrtext-cipőgyár egy produktív munkaórára eső ter­melési értéke 28,80 forintról 38,15 forintra emelkedett, olcsóbbá teszi a dolgozók cipőjét. A munkaverse­nyek biztosítják tehát a magyar ipar termelékenységének növekedését, a fogyasztási cikkek árának csökkené­sét s mindezzel együtt a dolgozók életszínvonalának emelkedését. Március 15-én, első munkaverse­nyünk megindulásakor az ország m­unkássága még nem látta olyan tisztán a célokat és a verseny je­lentőségét, ahogy ma az eredmé­nyek ismeretében életszínvonalának emelkedésén keresztül látja. Egye­sek számára tíz egész fordulat, ame­lyet a munkaverseny jelent, csupán azt jelentette, hogy a norma túl­teljesítésével bére is emelkedett.Hamarosan kiderült azonban, hogy ez a szemlélet nem méltó a munka­­versenyhez. A verseny eredményei nem egy-két ember sajátja — mint ahogy a profit egyedül a kapitalis­tát gazdagította —, hanem ezek az eredmények az egész dolgozó népes­ség életszínvonalát, emelik. Azok a munkások, akik csupán bérük emel­kedését látták a munkaverseny eredm­ényének, úgy jártak, mint az az ember, aki a fától nem látja az erdőt. A saját életszínvonaluk emel­kedése is csak azért következhetett be, mert az általános életszínvonal emelkedik, mert nagyobb a terme­lés, mert erősödik a népi demo­krácia. A munkaversenyben rész­vevő munkásságnak tehát túl kell tekintenie saját szempontjain, töb­bet kell látnia bérének emelkedésé­nél, amikor résztvesz a montesi versenyben. lemernie kell munka­csoportjának, üzemének munka­tervét, ott kell lennie a műhely­értekezleteken, bele kell folynia azokba a megbeszélésekbe, amelyek­nek a célja a terv túlteljesítése. A négy és félhónapos munkaverseny hatalmas eredménye az, hogy a munkásság ma már többségben ilyen öntudatos dolgozókból áll. Az új öthónapos munkaverseny elise ennek a magasabb versenyszellem­nek a kifejlődésével emelkedhet a most lejárt versenyidőszak ered­ményei fölé. Ez a magasabb versenyszellem azonban természetesen nem zárja, ki, hanem éppen ellenkezőleg, elő­mozdítja a munkásság legjobbjai­­nak, a legtöbbet, és legjobbat ter­melő munkásoknak, és munkásoknak életszínvonalemelkedését. Ki más érdemelné meg elsősorban a maga­sabb bért, a jutalmaikat és verseny­díjakat, ha nem az, aki előljár a versenyben s vele a termelés foko­zásában. Az Országos Munkaver­seny Iroda éppen ezért a mostani mu­nk­a versenyidő s­zálk b­e­fejelé­s­ekkor a jutalmazásra, megállapíto­tt öt és félmillió forint versenydí­jat úgy osz­totta el, hogy abból­­1070 mun­kás kap egyéni jutalmat, és ezzel is ki­hangsúlyozza az egyéni példamuta­tás, az egyéni újítás jelentőségét a munkaversenybe­n. Ugyanakkor ifi közösségi szellem erősítésére 2870 olyan jutalmat osztanak ki, ame­lyet a legjobb munkacsoportok tag­jai kapnak meg, akik együttműkö­désükkel a legeredményesebbem se­gítették elő üzemük tem­elésén­ek emelését. Ez a díjazási mód rámutat arra a dialektikus egységre, ame­lyet az egyéni, és kollektív teljesít­­mény képvisel a munkaverseny­ terén. Tolnai György Schuman és Blum meggátolták az egységkormány megalakítását Párizsból jelenti az „MTI", hogy Schuman, a katolikus néppárt ve­zére végleg elfogadta a kormány­alakítási megbízást és a parlament elé áll, hogy fel­hatalmazást­ kérjen a kormány alakításához. A francia közvélemény impozáns erővel követeli a nemzeti egység kormányának megalakítását. Az államosított repülőgépgyárak 18.000 dolgozója, a Loire völgyének 24.000 bányásza, a vasgyári munkások és a dolgozók egyéb rétegei • tünteti, sztrájkokat rendeztek a nemzeti egység kormányának megalakítása mellett Mindez azonban nem indítja jobb belátásra Schumant és Léon Blu­mot. A katolikus néppárt és­­a jobb­oldali szociáldemokraták­­vezetői a nemzet egyetemes érdekeinél előbbre helyezik a kommunisták­kal szemben táplált gyűlöletüket. Ily módon nem sikerült megteremteni a nemzeti egység kormányát és így nem biztos, hogy Schuman, megkapja a­ képviselőháztól a kor­mányzáshoz szükséges 310 szava­zatot. _ A jobboldali szocialisták berkei­ben szenvedélyes viták zajlottak le. Voltak olyan vezetők, akik a kor­mányból való kivonulást követel­ték, mert attól félnek, hogy a meg­alakítandó kormány intézkedései még jobban megingatják az SFIO amúgy is egyre csökkenő népszerű­ségét. A szocialisták másik frak­ciója viszont azzal érvelt, hogyha a hatalmat egyszer kiadják a kézből, aligha nyerhetik még egyszer vissza. Schuman nehéz tárgyalásokat folytat a kulisszák mögött a ra­­dikális párttal. A radikálisok csak akk­or vállal­koznak Schuman támogatására, ha ígéretet tesz,­ hogy a most meg­szavazott törvény módosításával mégis megtartják októberben a községi választásokat. A radikáli­sok ezektől a választásoktól politi­kai helyzetük jók, megerősödését vár- Senki sem meri vállalni a pénzügyminiszterséget Változatlanul tartja magát poli­tikai körükben az a laz, hogy Schuman — a jobboldal támogatá­sának elnyerésére — Reynaudnak ajánlotta fel a­ külügyminiszteri tárcát. Sehu­man egyik nagy problémája a pénzügyminiszter személye is. A politikusok egymásután utasították vissza a dezssmált miniszterelnök ajánlatát és így Schuman most arra gondol hogy a pénzügyminisztérium egyik magasrangú tisztviselő­jére bízza a pénzügyi tárcát. A köztársasági elnöki palota be­járatánál bányászok és vasmunká­sok küldöttségei várakoznak, hogy bejutva az államfőhöz, tudomására hozzák a francia dolgozók akara­tát. Az egyre terjedő munkásmeg­mozdulások a szakszervezeti egység megvalósítása, jegyében folynak le a francia dolgozók ma már nemcsak nagyobb kenyeret, hanem demokratikus kormányt is köve­telnek. Amire csak szüksége lehet, mindent megvásárolhat a pénteken megnyíló Budapesti Őszi Vásáron Szeptember 3-13 . Városliget A magyar ipar és mezőgazdaság rendkívül gazdag kiállítása Még a gyáripari kiállítók is árusítanak kicsinyben Páratlan Páratlan ár­u­b­őség! olcsóság! Belépődíj: Ft. Dolgozók belépőjegye városi elővételben 3-Vásárigazolvánnyal 50% utazási kedvezmény! Ft. A GIRO tagjai részletfizetésre is vásárolhatnak! Az új francia kormánynál­ teljesítenie kell a COT követeléseit A franciaországi sztrájkmozgal­mak egyre jobban terjednek és már előre figyelmeztetik az új kor­mányt a munkások követeléseire. Több politikai­­ megfigyelő azt hiszi, hogy az új francia kormány­nak teljesítenie kell a CGT által követelt béremelést.

Next