Népszava, 1948. október (76. évfolyam, 226–252. sz.)
1948-10-22 / 244. szám
Megújult szakszervezetek új feladatok (h. z.) Négynapos küldöttközgyűlésünk véget ért. Közel négyszáz delegátus és több mint 50 külföldi vendég vett részt a kongresszus munkájában. Amikor megkíséreljük a kongresszus befejezésekor elkészíteni az első, nagy általánosságokban mozgó mérleget az elvégzett munkáról, elsősorban talán éppen erre kell rá" mutatni: a szervezett magyar munkás felelősségérzete, öntudata feladataival arányban nőtt s ma már felelősségének tudatában, éretten és higgadtan foglal állást az ország gazdaságiés politikai kérdéseiben. Külföldi vendégeinkre talán az tette a legmélyebb benyomást, hogy a küldöttek milyen tevékenyen vettek részt a vitákban, milyen figyelemmel kísérték a gyakran igen bonyolult termelési vagy szervezési kérdések kifejtését. Kétségtelen, hogy ebben az eredményben döntő szerepet játszott a kongresszus előkészítése, a felvetőtlen kérdések előzetes, alapos megvitatása a szervezetekben és az üzemekben. A dolgozók és küldötteik előre tudták, hogy a küldöttközgyűlés elé milyen kérdések kerülnek s így előre állást foglalhattak, minden javaslathoz, újításhoz, amiről a kongresszuson dönteni kellett. Mi az országos politikában és a szakszervezeti mozgalomban egyaránt így értelmezzük a demokráciát s ezen az úton még messzebb kívánunk haladni. Átvesszük azt az irányelvet, amely a tagrevízió keresztülvitele nyomán most fokozottabb mértékben érvényesül a Magyar Dolgozók Pártjában , aminek az a célja, hogy mindenkiben fokozza az egyéni felelősség érzését. Lezárult kongresszusunkon éppen a legnagyobb szervezet, a vasasok főtitkára mondotta, hogy a dolgozóknak egyre inkább tudomásul kl kell venniük, hogy az új jogokkal új kötelezettségek járnak együtt s e kötelezettségek teljesítésén, a feladatok jó vagy rossz elvégzésén múlik egyéni sorsunk és országunk jövőjének alakulása. Az új szakszervezeti vezetőség, a Szakszervezetek Országos Tanácsa a demokratikus centralizáció szellemében azon lesz, hogy a szocializmus építésének korszakában, az osztályellentétek nemzetközi kiéleződésének idején egyre szélesebb tömegekben tegye tudatossá ezt az egyéni kötelességet, egyéni felelősséget. Kétségtelen, hogy ennek megfelelően — amint ezt a kongresszuselőtt megtettük — a 17 küldöttközgyűlést eredményeit is megvitatjuk a dolgozók nagy nyilvánossága előtt, az üzemekben, és helyi szervezetekben. Feltárjuk, hogy a kongresszusi viták milyen döntéseket hoztak s hogy e döntések nyomán milyen irányban kell haladnunk. Megmondjuk, hogy a korggresszusi döntések milyen új feladatokat szabnak meg a dolgozók számára s megmutatjuk előttük azt is, hogy ez új feladatok jó megoldásához a szakszervezetek milyen új szervezeti rendszabályokat léptetnek életbe. A kongresszus politikai kérdésekben világosan nyilvánította a magyar dolgozók,elsősorban a munkásosztály állásfoglalását. Határozatai abban a tudatban születtek, hogy népi demokráciánkban a munkásosztály élcsapata, a Maggyar Dolgozók Pártja vezetőszerepét ma már elismeri az egész dolgozó nép s a szakszervezetek vállalják a Párt irányításának gyakorlati érvényesítését. Mint 2. Párt vezetése alatt, álló legnagyobb tömegszervezet s ezen túlmenően mondhatjuk, hogy a legharcedzettebb, legfegyelmezettebb tömegszervezet, átérezzük, hogy a vezetésben való részvétel komoly felelősséget hárít ránk. Nem csupán önmagunkért, hanem az egész nemzet ügyéért, a demokrácia fejlődéséért és a szocializmus építésénél, előhaladásáért vagy iánt felelősek. A küldöttek egyhangú lelkesedéssel tették magukévá azt a határozatot, amely előírja számunkra, hogy a megváltozott helyzetben minden figyelmünket és erőnket a termelés arcvonalára kell összpontosítanunk. Itt elsősorban arra a nagy tanításra kell figyelnünk, amelyet Sztálin adott a szakszervezeteknek a szovjet munkaversenyek tapasztalatai nyomán. Azt tanítja Sztálin, hogy a versenyek során hatalmas tapasztalati anyag halmozódik fel az üzemekben ,a munkahelyeken. Az alulról jövő építő kritika az az út, amelyen ezeket a fontos tapasztalatokat megóvjuk attól, hogy elkallódjanak és biztosítjuk legjobb értékesíttésüket a termelés megjavítására. Tehát építő kritika, az alulról jövő bírálat jelentősége megnövekedett s ezt a kritikát nemcsak felülről kell elfogadni, hanem alulról is kötelesség gyakorolni. Nem az szolgálja jól a szocializmus építését, aki magának tartja meg tapasztalatait, aki titokban tartja véleményét, hanem az, aki építő és javító szándékkal felhívja a figyelmet a hibákra, a javítás lehetőségeire. A kongresszus utasította az új vezetőséget, hogy indítson kemény és következetes sukcot a bürokrácia ellen. Bürokrácia fenyeget az állami és közületi apparátusban, de fenyeget a szakszervezeti mozgalomban is Ha károsnak és veszedelmesnek érezzük az állami bürokráciát, még sokkal súlyosabb problémát kell látnunk a szakszervezetiek elbürokratizálódásának veszedelmében. Sztálin egyik beszédében azt mondotta, hogy a régi időkből ittmaradtt bürokratáknál veszedelmesebb az, aki a párttagsági könyv mögé rejti a maga bürokratikus elfogultságait. A párttag, a szervezett dolgozó nem szakadhat el az élettől, az élet mindennapi kérdéseitől. Eleven és erélyes vezetés a termelésben, éberség minden veszedelemmel szemben józan türelmetlenség a hibákkal szemben — ez a kötelességünk. A szakszervezetek áttérése az "iparági szervezkedésre ezt a célt szolgálja, amint kötelességeink jobb teljesítését könnyítik meg azok az új szervezeti rendszabályok, amelyek az üzemi bizottságok, valamint a bizalmi testület új munkaterületét megszabják. A közvetlen cél: a termelés emelése és megjavítása, az önköltség csökkentése, tehát a termelékenység fokozása vezetők és dolgozók közös erőfeszítéséből valósítható meg s az új szervezeti rendszer ebnnek a közösségnek megvalósulását könnyíti meg, amikor a felső szerveket közelebb viszi a munkahelyhez. Meghatározta a kongreszszus a magyar munkásság helyét a nemzetközi munkásmozgalomban is. Ezt a szerepünket jellemzi a proletárinternacionalizmus szelleme és a munkásosztály tudatos harca a demokráciáért, a békéért, a haladásért. Szolidaöntudatunkból- Világos munkra- hogy a francia bányászok sztrájkja a mi szabadságunkat is védi, amint a mi szocialista építőmunkánk erősíti a többi nemzetek munkásosztályát a szabadságharcukban. Ezt a minden öntudatos munkás lelkében mélyen gyökeredző szolidaritást tovább erősítjük s teljesítjük azt, amit tőlünk a világ dolgozói joggal elvárnak. A békéért és a demokráciáért folytatott harcunk azzal a példátlan, szinte ellenállhatatlan erejű tüntetéssel nyert legutóbb kifejezést, amely e kongresszuson a felszabadító Szovjetúnió és Sztálin iránt megnyilvánult-Minden haladás a szocializmus építésében, minden fejlődés a termelés arcvonalán, minden emelkedés, amit tömegeink szellemi és elméleti színvonalában elérünk, egyegy újabb bizonyságtétel amellett, hogy hívek vagyunk osztályunkhoz, népünkhöz, hívek vagyunk ahhoz a békéhez és biztonsághoz, amelynek kivívásáért a legtöbb áldozatot a Szovjetúnió hozta, s amelynek győzelme egyben az egész világi és egész magyar dolgozó társadalom győzelme is lesz. Kongresszusunk erre az útra irányította a magyar szakszervezetekbe tömörült dolgozókat s mi jól akarjuk, jól is fogjuk a ránk bízott feliMMaanMM^^aMaMMBMn» Szabad országok és elnyomott népek kérrdősrennek érdekes beszámolói a Szaktanács sajtófogadásán A Szakszervezeti Tanács csütörtök délelőtt a parlament delegációs termében sajtófogadást rendezett a bel- és külföldi sajtó számára. A fogadáson részt vettek a magyar szakszervezeti mozgalom vezetői, valamint a kongresszus külföldi kiadottai. Apró Antal, a Szakszervezeti Tanács főtitkára megnyitójában hangoztatta, a szakszervezeti kongreszszus jelentőségét különösen aláhúzta az a tény, hogy hazánkban a szocializmus építése van napirenden, a szakszervezetek elsőrendű feladata tehát a munka termelékenységének növelése. A kongresszus központi kérdése a termelés kérdése volt és az a felfogás alakult ki, hogy a szakszervezeteknek minden erejükkel támogatni kell a tervgazdálkodást és segédkezet kell nyújtaniuk a kormánynak a termelési feladatok megoldására. Az újságírók által, feltett kérdésekre válaszolva, megállapította, hogy a szakszervezetek és a népi demokratikus állam viszonya megváltozott. A múltban a szakszervezetek ellenzékben voltak. A jelenlegi magyar állam a dolgozók állama, természetes tehát, hogy a munkásosztály és annak szervezetei támogatják az államot feladatai megvalósításában. Az államhatalom és a szakszervezetek együttműködése a legcsekélyebb mértékben sem érinti vagy csorbítja a szakszervezetek függetlenségét és önállóságát. A szakszervezetek részt vesznek a gazdasági tervek kidolgozásában, az iparügyi minisztériummal és az illetékes iparigazgatósággal közösen hajtják végre a kitűzött feladatokat. Kijelentette, hogy a szakszervezetek a demokratikus pártokkal öszszefogva, közreműködnek a Függetlenségi Front programjának magvalósításában. A szakszervezeti mozgalom elismeri a Magyar Dolgozók Pártjának, mint a munkásosztály élcsapatának vezető és politikai irányító szerepét és mindenben elősegíti a párt célkitűzéseinek eredményes megvalósítását. A szakszervezeti tagok által befizetett járulékokat a szakszervezetek használják fel, az MDP nem tart igényt a dolgozók filléreire. A tanoncképzéssel kapcsolatban elmondotta, hogy a magyar ipar termelőképességének növeléséhez a következő másfél esztendőben 80.000 új szakmunkásra van szükség. A szakmunkásképzést feltétlenül újjá kell szervezni, mert tarthatatlan az a helyzet, hogy a nehézipar számára a fejletlen kisipar nevelje a szakmunkásokat. Rövidesen megteremtik annak lehetőségét, hogy a nagyüzemek megfelelő létszámú tanoncot alkalmazzanak. Több, mint tízmillió forintot fordítanak korszerű tanműhelyek és tanoncotthonok építésére. Az újságírók ezután a külföldi küldötteknek tettek fel kérdéseket. Szolovjev, a szovjet küldöttség vezetője a hozzá intézett kérdésekre válaszolva, beszámolt a szovjet dolgozók reálbérének emelkedéséről. A háború befejezése után Sztálin elvtárs azt a feladatot állította a szovjet nép elé, hogy tovább kell fejleszteni az ország gazdaságát és föl kell emelni a dolgozó nép életszínvonalát. Ezeket a feladatokat eredményesen megvalósították a szovjet dolgozók. Európában elsőnek a Szovjetúnióban törölték el a jegyrendszert és leszállították az árakat. Az elmúlt évi pénzreform jelentős mértékben megerősítette a rubel vásárlóértékét. A szovjetdolgozók reálbére 1947 január 1-től 1958 január 1-ig 51%-kal emelkedett. Egészen más képet festett az angol dolgozók helyzetéről Jim Gardner, az angol kotsómunkások delegátusa. Angliában a reálbérek a Marshall-terv következtében csökkentek. A Marshall-terv ugyanis elsősorban a német ipar újjászervezését szolgálja és az angol tőkések a német ipar versenyétől félve,, úgy igyekezneik az angol ipari kivitel versenyképességét megőrizni, hogy csökkentik a munkabéreket. A bolgár küldöttség vezetője, Damjanov, a bolgár mezőgazdasági termelőszövetkeretek fejlődéséről beszélt. Jelenleg 714 termnelőszövetkezet működik. A bolgár kormány sokoldalú támogatást nyújt a termelőszövetkezetknek és ellátja azokat mezőgazdasági gépekkel. Grozosz, görög küldött kijelentette, hogy a fasiszta Görögországban a szakszervezeti mozgalmat minden eszközzel elnyomják. A szakszervezeti vezetők börtönben sínylődnek. A szabad Görögország területén a szakszervezetek szabadon fejthetik ki tevékenységüket és nagy segítséget nyújtanak a görög nép szabadságáért küzdő szaabdságharcnak. Santi olasz delegátus az elmúlt évi északolaszországi parasztsztrájkokat ismertette. 1947 szeptemberében 650.000 földmunkás 12 napig sztrájkolt. Nikola Ionescu elmondotta, hogy a román dolgozók munkaversenyének eredményeképpen állandóan csökkennek az árak. Liu-Ning-Yi, a kínai szervezett munkásság kiküldöttje a felszabadult kínai területek életéről számol be az újságíróknak. Amíg az imperialisták által pénzelt országrészben leírhatatlan a nyomor, addig a felszabadított területeken a dolgozók életszínvonala állandóan emelkedik. Ezután ismét Szolovjev szovjet küldött válaszolt a hozzá intézett kérdésekre és adatokat közölt a szovjet szakszervezetek kulturális, tevékenyégéről. A szakszervezeteknek több, mint 5000 kultúrházuk és klubjuk van. A munkásszínjátszók száma több, mint 1.SÖO.ÖOÓ. Végül Biokzilj holland, küldött válaszolt az újságírók kérdéseire. Rámutatott arra, hogy a holland kormány indonéziai politikáját az USA irányítja. A holland munkásság elítéli a kormány erőszakos politikáját. A Szakszervezeti Világszövetség a holland szakszervezetek kérésére emelte fel tiltakozó szavát az imperialisták indonéziai háborúja ellep. A sajtófogadás Apró Antal főtitkár zárószavaival ért véget. Szolovjev és Harustyák Staiko Damjanov, a bolgár szaktanács elnöke Pl&t im': \ ^ . y -J ?!-: ••" ' i- t i-mm-^m Santi olasz delegátus, olasz tolmács, fromagnoli plusi delegátus és Zentai Béla / NÉPSZAVA 0% 194. október 22 .