Népszava, 1948. november (76. évfolyam, 253–276. sz.)

1948-11-26 / 273. szám

A NÉPSZAVA 114 egyesületben aza K 10.000 bányász örU It I U Zgyerka János főtitkár a bányászok szakszervezeti sportjáról Lezajlottak a bányászkupa döntői, közeleg a XIV. bányász nagygyűlés... A bányamunkások szakszervezetében Siklósi Géza, a sporttitkárság vezetője vállalkozik kalauzolásunkra. — A december 4-én kezdődő XIV. bányász kongresszus előkészületeiről tárgyalunk ma éppen főtitkárunkkal. Keressük fel őt együtt. Zgyerka főtitkár kézfogása kemény és határozat, mint fl sportolóké. — Ma már legfeljebb érdeklődőnek számítok — mondja Zgyerka János. — De valóban minden sportig iránt érdeklődöm. Rendszeresen látogatom bányászaink labdarúgómérkőzéseit és besajlom, vérbeli szurkoló vagyok. Aktív sportolónak már nem számíthatom magamat, bár az igazat megvallva, a röplabda engem is megnyert. Nagyszerű kis sport! Kizár minden durvaságot, az állandó, de nem »végkimerülésig« való mozgás az idősebb korosztály sportolását is lehetővé teszi. Nagy elfoglaltságom ugyan megakadályozó abban, hogy rendszeresen űzzem, de bizony nem is egyszer magam is beállok a játékosok közé, amint itt az udvaron keresztülvezet az utam. Megkérdezzük Zgyerka elvtárstól: hol tart most a bányászsport? — Az első magyar bányászriportegyesület 1910-ben alakult ,meg Tatabányán — mondja. — Az akkori reakciós időkben nem volt fontos, hogy a bányász sportoljon. Nem azért, mintha nem tudták volna, hogy a sport keretében felüdült munkás nagyobb teljesítményre képes, hanem azért nem, mert féttek, hogy a tömegsportolásból politikai szervezkedés lesz! Bizony, az akkori bányászsport gyenge lábakon állott. — A felszabadulás előtti időben mindössze 36 bányászegyesület volt, azok is nagyrészt csak labdarúgással foglalkoztak. Ezekben az egyesületekben a bányászságnak alig egy százaléka sportolt. A Horthy-időkben a sportegyesületet bányászigazgatók és főtisztviselők irányították, a bányászsport csal szemfényvesztés volt. — A felszabadulás után — folytatja Zgyerka főtitkár — e bányászszakszervezet első feladata az volt, hogy biztosítsa a széntermelés folyamatosságát és ezután, 1945 közepén éledt újjá a bányászsport, de most már a szakszervezet támogatásával, miután a bányászsportegyesületek irányítását fokozatosan átvette és az MDP irányelveinek megfelelően, a Szaktanács útmutatásai alapján a tömegsport útjára vezette. Ma már 114 bányászsportegyesület működik. Mintegy 10.000 dolgozó sportol bennük és nemcsak a labdarúgást, hanem a sport valamennyi ágát űzik. Az egyesületek munkáját hat kerületi sporttitkár vezeti, akik egyrészt állandó, szoros összeköttetésben állnak velünk, másrészt az OSH helyi megbízottjaival is együttműködnek. A nők sport oktatására is nagy gondot fordítunk: egyesületeinkben ma már 56 női szakosztály működik. Egyesületünk vezetőségeit megtisztítottuk az oda nem való elemektől és büszkén mondhatjuk, hogy új sportvezetőink új sportszellemet képviselnek: a tiszta amatőrség szellemét. Ez természetes is, mert szakszervezetünk elítél minden olyan kísérletet, amely a profizmus felújítását célozná. A bányászsport szakszerű irányítására vándoredzőket is munkába állítottunk. Ezek sorra látogatják egyesületeinket és a sportolást helyes irányba terelik. Néhány érdekes számadatot ismertet Zgyerka elvtárs a bányászsport gyorsütemű fejlődéséről: 1. A bányászszakszervezet által fölszerelés és készpénz formájában kiutalt összegek: 1946 augusztustól 1947 augusztusig 100.000 Pt 1947 augusztustól 1947 áprilisig 200.000 „ 1948 áprilistól 1948 augusztus 15-ig — — 320.000 ), 2. Sportlétesítményeik: 114 labdarúgópálya, 12 tenniszpálya, 12 kosárlabdapálya, 37 röplabdapálya, 13 tekepálya, 14 atlétikai pálya, 8 uszoda, 7 sporttelep, 6 tornaterem, 17 kultúrház. — Mondanom sem kell — fejezi be nyilatkozatát Zgyerka főtitkár —, a bányászsportélet ily nagyarányú fejlődése csakis azáltal vált lehetségessé, hogy szakszervezetünk teljes erkölcsi súlyával és anyagi erejével sportolóink mögött áll. Rejtő László : Főszerkesztő: Harustyák József Felelős szerk.: Horváth Zoltán Szerkesztő: Qáes László Felelős kiadó: Fenyves Jenő A közlemény végén » (X) fel fizetett hirdetést terem Athenaeum Irod és Nyomda) Bt Budapest VII Miksa ucca 4—« FelelSs: GORSZKIy TIVADAR igazpat« 4 TRAVEN 27 Fehér Rózsa •— Pedig így van, — bólintott a kormányzó. — És most el akarom mondani önnek, mire gondolok. Don Hacinto nem írta alá a szerződést, mert először is nem akarta eladni a Fehér Rózsát, másodszor nem tudott írni. A nevét valami csavargó mexikói munkással íratták alá, aki vállalta a szerepet néhány dollárért. — De hiszen ez elképesztő gazság lett volna, — kiáltotta az ügyvéd felháborodva. — Gazságnak gazság, de az Egyesült Államokban egyáltalában nem elképesztő. A társaság elnöke mindenáron meg akarta szerezni a Fehér Rózsa-tanyát. Megbízta egyik alantasát, hogy vásárolja fel a területet. Ez az alantasa a legrövidebb és legerőszakosabb utat választotta. Talán ez az ember csalta az Egyesült Államokba Don Hacintót. De persze, mindez csak feltevés. Legalább tegnap még az volt. Ma azonban, az ön felvilágosítása után, biztos vagyok abban, hogy Don Hacintet meggyilkolták. Nagyon ügyesen úgy rendezték, hogy valami baleset érte autózásnál, vonaton vagy fürdés közben. Meg kell kísérelnünk a holttest előkerítését. Ha bebizonyítjuk, hogy a szerződést halála után írták alá, nyilvánvalóvá válik a csalás. — Félek, nehéz lesz, — vélte az ügyvéd. — A Fehér Rózsán tett látogatásaim alatt azonban megszerettem Don Hacintót. Nehézségeim voltak vele, de imponált nekem, hogy még azzal a nagy aranyhalmazzal sem tudtam eltántorítani ezt az embert, semmikép nem akarta földjét odaadni amerikai kézbe. — Helyes, — bólintott a kormányzó. — Lássuk tehát, mit tehetünk. Irjad a társaságnak, hogy nem kapta meg a telekkönyvi kivonatokat.Írja meg, hogy az itteni kormányzóságnál mindenféle meggondolások merültekfel. Írja meg nyíltan, miről van szó: időközben kiderült, hogy Don Hacinto nem is tudott írni. És végül írja meg, a kormányzóság szeretné tudná Don Hacinto jelenlegi tartózkodási helyét, hogy kihallgattassa az eladás körülményeiről. Perez ügyvéd egyenest Collins elnökhöz intézte levelét, nehogy valamelyik alárendelt tisztviselő kezébe kerülhessen. Az elnök, mihelyt a levelet san franciskói hivatali szobájában felbontotta, magához hívatta Mr. Abnert. — Mit mondtam magának, Abner? — reccsentett rá nagyon keményen. — Nem mondtam, hogy semmiféle disznóságot nem akarok? Nem vállalok felelősséget ostobaságaiért, vagy törvénytelenségekért, amelyekért nem vagyok hajlandó házamat tartani. Butaságért nincs kegyelem. Elejtem magát és nem bánom, ha mindjárt a villanyszékbe esik. Mr. Abner elsápadt: — Kiderült valami? — Igen, minden, — felelte M. Collins kíméletlenül. — Akkor nem marad más hátra, mint a revolver. — Ha ugyan marad ideje, Abner. Nem hiszem, hogy van még 24 órája, jó ember. Vigyázzon arra, hogy jófajta pisztolyt használjon, nehhogy csütörtököt mondjon. A mexikói konzul vette kezébe az ügyet. Mr. Collins úgy dolgozott, ahogy csak a zseniális emberek dolgoznak. Detektívet fogadott magának és megbízottakat, akik terve minden szakaszát ellenőrizték. Ismerte, mi történt a mexikói konzulátuson. Egy napon a konzulnál egy ember jelent meg, hogy bejelentse fia születését. A konzul abban a pillanatban lépett az irodába, amikor a tisztviselő felvette a jelentkező adatait. Születési helyét kérdezte éppen. — Tuxpan, Veracruz tartomány, — felelte. A konzul erre megszólította az illetőt: — Ismeri a Fehér Rózsa-tanyát ott a közelben, Tuxpan mellett? — Hogyne, szenyor! — És Hacinto Yanezt is ismeri? — Ismerem, ő a Fehér Rózsa gazdája. Éppen itt tartózkodik San Franciskóban. Együtt is ebédeltünk szenyor Palido vendéglőjében, — mondta a férfi. — Beszélgettek egymással? — Persze, hogy beszélgettünk. Don Hacinto azt mesélte, hogy valami Abner nevű amerikaival jött ide, Abner próbálta rávenni, hogy adja el tanyáját. De Hacinto hallani sem akart róla. — Hol lakott Don Hacinto, — kérdezte a konzul. — Önnél, vagy a szállodában? , ,, , , _ , — Említette, hogy Mr. Abner házában latok, valahol a Brenton Street tájékán. . , , — Mondta azt is, hogy sok pénzt kapott? — Ellenkezőleg, amikor utoljára láttam, azt mondta: lehetséges, hogy tőlem kér kölcsönt a visszautazásra. — És aztán nem látta többé Don Hacintot? — Nem, még búcsúzni sem jött el. Pedig régi barátok voltunk. — Rendben van. Azt is mindjárt megmondhatom, hogy még szükségem lehet önre. Hacinto nem utazott haza Mexikóba. Sehol nem lépte át a határt. És amikor ön utoljára találkozott vele, 11 héttel ezelőtt, azon a bizonyos szerdán, akkor még itt maradt öt napig és aláírta a Fehér Rózsa eladási szerződését. — Ezt nem hiszem. Nem akarta eladni. És azonkívül a saját nevét sem tudta leírni. — Helyes. De talán útközben, vagy Mr. Abner házában megtanult írni. — Nem hinném, szenyor. Ez olyan fontos dolog lett volna életében, hogy okvetlenül megemlítette volna. — Én is úgy vélem, — bólintott a konzul és szobájába ment. Délután hosszú jelentést küldött vissza Jalapába, ahonnan a kormányzó előzetesen értesítette gyanújáról, a Fehér Rózsa eladását és Hacinto Yanez sorsát illetően. (Folytatjuk.) SPORTVILÁG Szerdán este Zürichben villanyfény tű előtt került sor a svéd FF Malmö labdarúgócsapata és az angolok ellen készülődő svájci válogatott együttes mérkőzésére. A találkozón a nagyszerűen játszó svéd csapat győzött 2:0 (2:0) arányban. Leningrádban befejezték a több napja fogó szakszervezet súlyemelőbajnokság küzdelmeit. A versenyen a legjobb 150 szovjet súlyemelő vett részt. Eredmények: Légsúly: K°iJorev 265 kg összteljesítmény. Pehelysúly: Saksonov 298 kg. Könnyűsúly: M©khanik 327 kg. Középsúly: Olganov 317.5 kg. Váltósúly: Novák 460 kg. Nehézsúly: Bozurin 385 kg. Szerdán este az angliai Ajjlesfarában került sor az angol-olasz aszolitenniss Európa Kupa-mérkőzésre. Az angol csapat 5:0 arányú fölényes győzelmet aratt a tartalékos olasz együttes felett. Sydneyben folytnak Új dél-Wales tenniszbajnoki küzdelmei, melyek során a férfi egyes elődöntőjében Ledgroma legyőzte Qu'ÍRt-et.. A másik ágon Bromwich győzött Sidwell ellen. Vasárnap avatják fel a MÉMOSZ sporttelepét A Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetsége sportegyesületének Fáy uccai telepén befejeződtek az építési munkálatok. A sporttelepen máris két labdarúgó- pálya, úszómedence és emeletes klubházépület áll a sport abra vívó építőipari munkások rendelkezésére. Tavasszal elkészülnek a tennisz-, kosárlabda- és röplabdapályák is. A sporttelepet új kerítéssel vették körül. A jövőben olcsó, 2 forintos belépő mellett rendezhetjük majd meg bajnoki mérkőzéseinket — mondja Bene András szakszervezeti sporttitkár. Az újjáépített pályán komoly tömegsport indulhat meg. A pálya ünnepélyes felavatására vasárnap déli 1 órakor kerül sor Az ünnepi beszédet Apró Antal, a Szakszervezeti Tanács főtitkára, az egyesület díszelnöke mondja. Az avatóünnepség után, 1/22 órakor, játsszák le a MÉMOSZ Drasche— Szolnoki MTE NB II. osztályú bajnoki labdarúgómérkőzést. — A budapesti vasutas üzemi labdarúgóbajnokság eredményei. A) csoport: trákosi pu.—Keleti pu. 0, Északi sírműhely—MÁV igazgátócáfi 0:0, Nyugat.: _ pu—Ferencvárosi pu. S.S. Távirdi intézee cég—Keletiárva fenntartás 2:2, Józsefvárosi pu—IK-Ii pu. 3:1. B) csoport: MÁV Kórház—Kelenföld :1:0, Istvánterfoi—Északi fűtőház 3:1, MAVAUT—Bárkosrendező 2:0. Iskolába jár a Vasas A vasasszékház tanácstermében érdekes hallgatóság gyűlt össze: a Vasas NB I-es labdarúgócsapatának játékosai. Szerdán este már a második szemináriumi előadásra került sor. Míg a játékosok az edzésről megérkeznek a terembe, Sugár Lajossal a szeminárium előadójával beszélgetünk. — Régi hiányt pótolunk ennek a szemináriumnak a megrendezésével. — mondja Sugár Lajos. — A sportolókat ugyanis a múltban mesterségesen távoltartották a politikától. A Vasas Szakszervezet éppen ezért 16 szemináriumot állított fel a sportolói részére. — Az első órán a társadalmi formák fejlődéséről tartottam előadást s ma ebből az anyagból felelnek majd a futballisták. Közben összegyűlt az egész társaság, csupán három játékos hiányzik — ők is igazoltan. Pósa kapja az első kérdést és az előadó néhány segítő szava után megtalálja a pontos választ. Lőrinc bizonyul a legképzettebb hallgatónak. Illovszky némi segítséggel jól felel, Marik aszínban kissé habozik a válaszadással, majd így panaszkodik: — így nem lehet gondolkozni. Illovszky folyton súg. — De aztán igen helyesen válaszolt. Siklósi. Moór is jól felel, majd Szilágyi I. merül el a hűbéri társadalom bukásának részleteiben. Tóth Matyi az asztal végéről szabályos kis előadást tart a céhekről, bár gyakran lett slog a kezében tartott papírlapra, így minden jobbszemű »partjelzőt« láthatta volna, hogy lesről indult... X. Újjáépítési Állami Sorsjáték Főnyeremény: 60.000 Ft Nyeremények összértéke: 720.000 Ft. Nyeremények: 1x60.000.—, 1x 30.000—, 4x10.000.—, 6x5000.—, 10x2000.—, 50x1000.— stb. stb. Húzás: Budapesten 1948 december 7-én déli 12 órakor a lottójövedéki igazgatóságnál, Bpest V, Szalay u. 10—14, alagsor 7. SORSJEGY ÁRA: Egész 6 - Ft. Fél 3.- Ft Sorsjegyek kaphatók a lottójövedéki igazgatóságnál (Budapest, Szalay utca 10—14, félemelet 48), azonkívül minden dohányárusnál és osztálysorsjegy - főárusítónál, valamint egyes pénzintézeteknél . A pénz előzetes beküldése esetén a lottó jövedéki igazgatóság a sorsjegyeket portómentesen küldi meg.