Népszava, 1948. november (76. évfolyam, 253–276. sz.)

1948-11-26 / 273. szám

Az iparági szervezkedés írta: Halász Alfréd ML szakszervezeti mozgal óm­Bak egrik legidőszerűbb kér* dése at iparági szervezkedés, vagyis a jelenlegi szafcmai szakszerveze eknek ipari szer­vezetekké való átalakítása. ^A feladat széleskörű érdek­lődést keltett a szervezett dol­gozók között s bár a szakszer­vezeti tömegek nagy része megértően és rokonszenvvel fogadja as új szervezési far­inát, vannak — és éppen a régi szervezett munkások soraiban — olyanok is, akik némi aggo­dalommal várják a készülő változást. Ha pedig így van. hiba lenne e tünet mellett kö­zömbösen elsiklanunk. Vizsgáljuk a kérdést első­sorban az aggályoskodóknak 4 szemszögéből. Kétségtelenül nagy szerepe van a vélemény­alkotásban a tradíciónak. <*őt az érzelmi szempontoknak is. amelyek sok esetben össze­vegyülnek. de amelyeket alá* becsülni mégsem s-zabad, hisze-n az elvhűsé°" a meggyőződés, a szocialista eszményekhez való ragaszkodás sem nélkülöz érzelmi motívumokat. Az egészséges, értékes tradíciókat ápolni ós becsülni kell. do gon­dosan el kell választani őket a felületes érzelmektől cs az új* tói való húzódozás kényelmes álláspontjától, mert egészen más a tradíció, mint az elavult megszokotthoz való ragaszko* dáö. Vannak örökértékü tradí­ciók. de általában nem minden h"ayomány örökéletű. Az idők folyamán változnak aa erkölcsi szabályok, törvények, társa­dalmi formák, csak éppen a szervezeti formák merevedné­nek meg? Nem. ez nem volna logikus. Mindig a fejlődés asemszögéből kell vizsgálnunk a változás szükségességét, értékét és nem szabad mereven ragaszkodnunk a meglevőhöz csak azért, mert azt már meg­szoktuk s az új előttünk isme­retlen. Az olajmécsest felváltotta a petróleumlámpa, majd a sáss­láng, végül a villanykörte, a faekétől eljutottunk a trak­torig. a postakocsitól a repülő­gépig. a futártól a rádióig cs rengeteg változás történt csau egy évszázad alatt is. Kinek jutna eszébe a faekét, a posta­kocsit ma visszasírni. Azt mondják az aggályosko­dók: »a szakmai szervezetek megvédik, figvelembe veszik a ezűkebb érdekeket is, a na­gyobb keretben pedig, amely­ben több szakma helyezkedik el, ezek a speciális szakmai ér­dekek nem találnak majd mél­tánylásra«. Azt is halljuk, hogy »többévtizedes, a szak­mai^ szervezetben megszerzett jogainkat elveszítjük«. Van­nak, akik attól félnek, hogy a kisebb szakmát elnyomják a nagyobb tömesrű szakmák s arra a következtetésre jutnak, ho'nr inkább egyedül m'ut kis szervezet, semmint elveszni egy nagy egységben«­Vegyük sorra az aggályokat! A szakmai szervezetekben is voltak ellentétek és komoly differenciák az egyes kategó­riák között; a termelési szem­pontból fontosabb ágazatok gyakran külön harcokat foly­tattak külön előnyökért, a gyengébb jelentőségű ágaza­tok dolgozóinak érdekeit mel­lőzve s ez munkabérben, rövi­debb munkaidőben, munkálta­tás! feltételekben nyilvánult roe» tgy volt ez a szakmákon belül, de az egyes szakmák között is. Az egyes ssaakmák adott helyzetük, sajátos érdekeik, a rendelkezésükre állt anyagi és tömegerők lehetőségeihez ké­pest. gyakran az egyetemen munkásérdekektől elszigetel­ten. a nagy egész részlegeként vívták meg gazdasági harcai­kat. Oly lazák voltak az egyes szakszervezetek közötti kap­csolatok, hogy a már bev?lt, eredményes szervezési és harci módosatokat sem igyekeztek mindenütt alkalmazni ós nem használtak egységes szakszer­vezeti taktikát a kapitalista fronttal szemben. Hiányzóit az egész munkásosztály felszaba dításának az osztályh rc szem szögéből való megvilágítása és kiértékelése is. Csupán he­lyi jellegű, szakmánkónt és időnként kirobbanó gerilla­harcok voltak, a legtöbb eset­ben múló értékű követelése kért. S ha voltak is eredmé nyei a harcodnak, az elkövet­kező dekoujunktúr 'k igen sok esetben elvitték ezeket a vív mányokat. Csak egyes szak­mákban volt rendszeres fejlő; dés kimutatható, munkáltatási feltételebben, a dolgozók élet színvonalában. Általában nem! Ezek tények s ha n&m láttuk ezeket a hiányosságokat annak idején, meg kell látnunk őket r,na ós meg kell állattanunk tárgyilagosan, hogy a szakmai szervezetek széttagoltsága szervezési és harci módszerük különbözősége lényegesen be­folyásolta az eredményeket Nem volna tehát indokolt, hogv pusztán érzelmi alapon ragaszkodjunk a meglevő for­mákhoz. Téves az a hit. hogy az ipari szervezetekben elvész, nem ér­vényesül az egyes szakmák ér­deke. És itt nem szabad meg feledkeznünk arról, hogy me­rőben mások »az egyes szak mák érdekek ma, mint voltak a múltban! Aminthogy merő­ben mások a szakszervezetek feladatai is az állammal szem­ben ée más a dolgozók vi­szonya a gyárral, üzemmel, műhellyel szemben, mint a fel­szabadulás előtt volt. Miután a kormányban, a parlament­ben, a közigazgatásban, a had­seregben, rendőrségen, a gazda­sági élet kulcspozícióiban a munkásság érdekeit exponen­sei döntő mértékben érvénye­síthetik, »az egyew szakmák­nak« ma, a népi demokráciá­ban már nem kell az állammal ás az államosított vállalatok­kal szemben kiharcolni követe­léseiket. Nincsenek tehát »szű­kebb szakmai érdekeks. csak egyetemes dolgozói érdekek vehtnak, amelyek magukban foglalják az ioari és mező­gazdasági munkáság és az ér­telmiség gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális érde­keit. Az ipari szervezetek senkit sem fosztanak meg többévtize­des szerzett jogai'ól. ellenke­zőleg. ezeket a szerzett jogokat biztosítani kívánják azok a té­nyezők — elsősorban a Szak­szervezetek Országos Tanácsa —, amelyek az új szervezeti formát előkészítik ós építik. És amellett, hogy a dolgozók szociális ellátása. szociálpoliti­ka-i juttatása az ország gazda­sági lehetőségeihez kévést ál­landóan fejlődik, arról is gon­doskodás történik, hogy a ré­gebben befizetések által szer­zett jogok az illetők számára biztosíttassanak. Tehát az ez­irányú aggályok is indokolat­lanok. A ipari szervezkedésre való áttérés lényegesen előreviszi a_ termelés kérdését, egysze­rűbbé, racionálisabbá teszi a gyárak, üzemek vezetését, mert egy szervezet intézi a vállalat összes dolgozóinak munkabér- és szociálpolitikai ügyeit, nem pedig 10—12, sőt 15 szakmai szervezet. Megszű­nik a rivalizálás az egyes szak­mák között bér- és egyéb kér­désekben. mert az egységes ipari szervezet valamennyi tagjáról végzett munkája ér­tékének arányában igazságo­san gondoskodnak. És miután 1 a szervezeti funkcionáriuso­kat demokratikus módon a dolgozók válnsztiák meg. meg­van a biztoíték arra is: a szervezetek vezetésében kizá­rólag a közösség> a tagok ér­deke lesz a döntő. Az ipari szervezet nagyobb egységet, tehát nagyobb erőt is jelent, többet, jobbat nyújt­hat, mint a kisebb szakmai szerveTöt. ATÓI viszont sron­doskodni kell. hogy a szám­szerű többség ne nyomja el a Megjelent a csehszlovákiai magyarok állampolgárságáról szóló tör/ény (Prága. — MTI.) A csehszlovák köztársaság törvényeinek és rendeleteinek tárában csütörtökön jelent meo 19iS november 17-; kelet" tel a 215• számú törvény• amely a magyar nemzetiségű szem-ér Ivek csehszlovák állampolgár­ságának visszaállításáról in­tézkedik. A" törvény lényege a következő: 1 § Azok a magyar nemzetiségű sze­mélyek, akik 1938 november 1-én csehszlovák állampolgárok voltak, a csehszlovák köztársaság területén laknak és nem polgárai idegen ál­lamnak, minden további eljárás nél­kül megkapják a csehszlovák állam­polgárságot, amennyiben a törvény életbelépésének napjától számított 90 napon belül hűséget fogadnak a csehszlovák köztársaságnak. A férjjel, il'etve az apával vagy anyával együtt megszerzi a cseh­szlovák állampolgárságot az cl nem vált feleség és minden kiskorú gyermek, akinek lakhelye a cseh­szlovák köztársaság terfhtén van és állampolgárságát az első bekez­dés érteimében nem szerezte meg. Az első és második bekezdésben íojrlilt intézkedések nem vonatkoz­nak azokra a személyekre, akik súlyosan vétettek a csehszlovák köztársaság vagy annak népi demo­kratikus rendje ellen. Az első és második bekezdésben foglalt intéz­kedések nem vonatkoznak azokra a személyekre sem, akiket a Cseh­szbvákia és Magyarország között 1946 február 27-én létrejött lakos­s'ágcsereegvezmény alapján áttele­pülésre jelöltek ki. 2-§ Armak megállapítására, hogy va­laki csehszlovák állampolgárságát e törvény alapján megszerezte, a járási nemzeti bizottságok illeté­kesek. A jelen törvény kihirdetése nap­ján lép életbe. A törvényt a belügy­miniszter hajtja végre. Az MTI prágai tudósítója a 245. számú törvény kihirdeté­só vei kapcsolatban megjegyzi, hogy a törvény 1. S'áttak első bekezdése értelmében azoknak a magyar nemzetiségi szemé­lyeknek. akik igényt lartanak a csehszlovák állampolgár­ságra, 1949 február 15-ig kell az előírt hűségfogadálmat le­tenniök. A hűségfogadalom letételére az illetékes járási nemzeti bizottságnál kell je­lentkezni. Tiltakozó tömeggyűlés Párizsban A CGT párizsi nagygyűló" són 30.000 főnyi tömeg jolent meg, hogy hitet tegyen a dol­gozók szolidaritása mellett. A CGT főtitkára, Bén 0it"Fra­chon, tiltakozott Moch rendőr­miniszternek a CGT ellen hangoz tatotit vádjai ellen és kijelentette: — Jules Moch jobban tenné, ha saját környezetében keresné a korrupciót és figyelmét azokra for­dítaná, akik amerikai dollárokért árulják a hazát. Yves Farge volt miniszter megállapította, hogy a sztráj­kok egyetlen oka a nyomor. Thorez, a Francia Kommu­nista Párt főtitkára pedig élesen tiltakozott a »harmadik' utas« kormány sztrájk- és munkásellenes törvényterveze­tei ellen, majd kijelentette: — A kormány el akar bennünket ha'lgattatni, mert fél az Igazságtól, mert fél a néptől és mert az ameri­kai kapitalisták parancsára a nyo­mor és a háború felé vezeti az ar­szágot A nagygyűlés határozatban tiltakozott a demokrácia- ós aikotmánye'lenes rabMolga­törvény ellen. A gyűlés rész­vevői elhatározták, hogy az eddiginél is hathatósabban támogatják a sztrájkoló bá­nyászokat. A parlamentben a bukástól egyelőre megmenekült a nagytőke érdekeit kiszolgá'0 Queuille-kormány. ment sike­rült kommunistaellenes jel­szavaival a gaulleistáktól a blumistákig terjedő többséget összckovácso'nia. . Jacgues Duclos éles táma; dá,-t intézett Moch ellen, aki egyetlen szót sem szólt a gaulleisták pénzforrásairól. — De Gaulle meg van elé­gedve Moch úrral és ez termé­szetes is, hiszen jó cimborák — mondotta Duclos, majd fel­vetette a kérdést: ki kapta meg azt a 169 millió frank összegű amerikai pénzt, ame­lyet Irving Brown, a sárga amerikai AFL szakszervezet munkásáruló vezetője osztott szét a francia szakadár szak­szervezeti vezetők megvesztc­netésére. Duclos a kormány kommuni taellenes hajszájáról szólva kijelentette: — Ha meg akarnak bennünket semmisíteni, az azért van, mert egységmozgalomra hívtuk fel a francia népet a. béke érdekében. A francia nép nem akar háborút, de az amerikai milliárdosok hábo­rút követelnek. Maguk azért gyű­lölik & Szovjetuniót — mondotta Duclos a kormánytámogató több­ség felé fordulva —, mert az a szocializmus hazája. Márpedig ve­gyék tudomásul, hogy a kommu­nlstaellenesség háborút, a kommu­nizmus pedig békét jelent. A kormány az amerikai uta­sításoknak megfelelően to­vábbi intézkedésekre készül o kommunistapárti vezetők és a párt sajtója ellen. A PH u m a­nité csütörtöki vezércikke a. lap ellen indított eljárással I kapcsolatban rámutat »rra, I hogy az eljárás oka az a mon r dat, amelyet a minden igazi francia állampolgár a szívébe zárt: y>A francia nép sohasem fog háborút viselni a Szovjet­únió ellen!* Ez a mondat nem tartalmaz lazítást és akik emiatt eljárást indítottak a lap ellen, azok önmagukat mint háborús uszítókat leple­zik le. —- A mi feladatunk, hogy teljes erőnkkel sikraszálljunk a- ellen a politika ellen, amely kalandba és katasztrófába igyekszik vezetni bennünket. A mi feladatunk, hogy harcol­junk Franciaországért, a bé­kéért és nemzeti függetlensé­günkért. Ennek a feladatnak eleget is teszünk — szegezi ío a Francia Kommunista Párt.,, központi lapjiA. Az amerikalak megtagadták a vízumot a francia nőszövetség kiküldöttjeitől Egymásután érkeznek Buda­pestre a december 1-én kez­dődő Női Világkongresszus részvevőt Csütörtökön dél« előtt repülőgépen érkeze r.t Budaörsre a koreai delegáció So-Yung vessetésével. A koreai delegációval együtt érkezett Toktamanbotova Kuliba kir­giz újságírónő, aki a szovjet delegációnak tagja. A budapesti nőkongres»­szusra utazó tíz francia kikül­döttől aa amerikai hatóságok megtagadták az átutazó vizu mot. Mint ismeretes, az ameri­kaiak korábban Eugene Cot­tontól. a Világszövetség elnö­kétől is megtagadták aa át­utazó vízumot. Toktamanbotova uiságiróná Szovjet-Kirgiziából — PUSKAGOLYÓ VOLT A KOKSZBAN. Szekeres Ilona kisrókusuccai lakos koksszal tüzelt a kályhában. A koksz­ban puskagolyó volt, ami fel* robban. 1 és súlyosan megsebe­sítette Szekeres Ilonát — A népjóléti minisztérium át­vette a Lukácsfiirdőt és itt kezdi meg működését az Országos Balne­ológia!" Intézet Ez a szerv vizsgálja az ország összes fürdőhelyeinek gyógyvizeit. kisebb ágazat jogos szakmai érdekeit _ sém szakkulturális, tíem szoeiális vagy szociálpoli­tikai vonalon. Kezdetben 'iszo­nyára lesznek zökkenők, az illetékek rendezése, a segélyek összehangolása, az adminisz­tráció átszervezése, mindmeg­annyi kényes ós bonyolult kér­dés. de hozzáértéssel, türelem­mel. egységes összefogással és lelkes ügyszeretettel át tudjuk híc'alni az összes nehézségeket Fontos, hogy a» érdekeltek ismerjék a célkitűzéseket, lás­sák meg a napi kérdéseket, de lássák a távlatot is! Sohase merüljünk el a részletekben, szemünk elől soka ne vesszen cl a nagy cél: a szocialista társ dalom! Üj világot építünk, a szocia­lizmus világit. A nagy műhöz méltóan megfelelő építőesTikö­zökről is kell gondoskodnunk, ri-en esz'-öz az ipari szervez­kedés. Mindéin öntudatos szer­vezett munkásnők meg kell érteni a feladat nagyságát, szükségességét és rendkívüli előnyeit. Legyünk hűek a szakszerve­zeti eszményekhez, építsük azo­kat tovább az ipari szervei­tekben. hogv azok Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja.veze­tésével valóban a szocializmus iskolái legyenek ! NÉPSZAVA 1948 november 26

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék