Népszava, 1948. december (76. évfolyam, 277–302. sz.)

1948-12-01 / 277. szám

A pedagógusok III. Küldöttközgyűlése elé írta: Lukács Sándor "A köznevelés műhelyeiben lázas előkészületek folyna­k. A taggyűlések, tantestületi érte­kezletek táviratainak, natura­aati­v javaslatainak, indítvá­­nyainak tömege érkezik napról napra a Pedagógus Szakszer­vezet Központjából. A jövő hét­i »szabad beszélgetéseinek« óráján a tanulóifjúság is a köznevelés demokratizálásának elvi és gyakorlati kérdéseit tárgyalja majd. Díszt öltenek a helyi csoportok székházai, az iskol­a t"ntorm£-i­ nemzetiszínű és vörös lobogók kerülnek az iskolák homlokzatára, a ma­gyar pedagógusok szakszerve­zetük III. Országos Küldött­közgyűlésére készülnek elő. Az 1946-os I. Küldöttközgyű­lés azt a célt tűzte maga elé, hogy megteremtse a szabaddá vált magyar nép demokratikus nevelőinek egységét és ez az egységes tábor lásson a demo­­kratikus köznevelés életrehívá­sához. A IL — 1947-es — köz­gyűlés az első eredmények számbavétele után már azokra az akadályokra mutatott, ame­lyek sziklafalként állták útját minden további fejlődésnek. A­ többségben levő felekezeti isko­lák súlyos problémája, a kleri­kális reakció sötét, népellene® iskolapolitikája már akkor megoldást követelt-Azóta egy esztendő telt el. A Fordul­at Éve más területek­hez hasonlóan alapvető válto­zásokat eredményezett a köz­nevelés nagyán elmaradt terü­letén is. Eldöntötte mindenek­előtt a »száz esz­tendős pert«: 1848 hagyományainak megfele­lően államosította az iskolákat. A nagy munkaversenybe be­kapcsolódtak pedagógusaink is, ennek eredményeképpen szép arányt mutattak a kitün­tetett Kossuth-díjas és élmun­kás dolgozók között. Nyolc­osztályosokká épültek az álta­lános iskolák, megnyitottál­ kapuikat a pedagógiai főisko­­lá­k és szépen fejlődnek a dol­gozók iskolái. Komoly lépések, történtek a nevelők anyagi, ideológiai és szakmai szín­vonalának emeléséért. Munkánk túlbecsülése nélkü­l állíthatjuk tehát, hogy a NIL közgyűlés elé figyelemreméltó eredményekkel megyünk. Mi az oka annak, hogy a közgyűlést megelőző több mint 200 — ass ország minden részében lefolyt — taggyűlésünk nem a jól vég­zett munka elégedettsége je­gyében, hanem viharos tilta­kozások, erélyes követelések jegyében zajlott le? Mi az oka annak, hogy e tömep-gyűlések százszorta viharosabbak­­ az államosítást követelő, néhány hónappal ezeelőtt lezajlott meg­nyilvánulásoknál. A válasz na­gyon egyszerű: A magyar ta­­nítók és tanárok hamar rá­­ébredtek arra, hogy a törvény­nyel az iskolák államosítása nem fejeződött be. Az ifjúság nevelői hamar rájöttek arra, hogy miközben a klérus látszó­lagos sértődöttségében úgy vi­selkedett, mintha még azokra a területekre sem tartana igényt, amelyeket a demokrá­cia neki hagyott volna, nem ürítette ki pozícióit, hanem ellenkezőleg: minden rendelke­zésére álló eszközzel igy­ekszik iskolai befolyását kiszélesí­teni. Minden áron meg akarja akadályozni a demokratikus iskola egészséges fejlődését, következetesen izgat, suttogva vagy hangosan lázít az iskola rendje, fegyelme, tanulási színvonala és a demokratikus pedagógusok ellen. A klerikális reakció felszá­molása mellett pedagógusaink túlnyomó többsége napról napra állást foglal a dolggozó parasztságnak a szövetkezetek kiépítéséért folytatott küzdel­méhez is. Megértette Pártunk­nak azt a tanítását, hogy nem lehet a szocializmust csak a városokban építeni, hanem a falut, a mezőgazdaságot is a szocializmus útjár­a kell vinni. Pedagógusaink megértették, hogy a reakció felszámolá­sáért, a kizsákmányolás meg­szüntetéséért és népünk föl­emeléséért folytatott küzdelem közös, egymástól el nem vá­lasztható területek, megértette azt is, hogy a küzdelem sike­res megvívása szoros összefüg­gésben van a magyar közmű­velés demokratizálásával, fej­lődésével, szoros összefüggés­ben van a nevelők anyagi és erkölcsi fölemelésével. Ha e cikk elején méltathat­tuk a Fordulat Évének a köz­nevelés területén elért nagy eredményeit, bizonyos, hogy bőven akad tennivalónk. Most kell igazában hozzálátnunk a kivívott reformok tartalmi megtöltéséhez. A demokratikus közoktatásügyi kormányzat­tal és a szervezett munkásság­gal karöltve — most az általá­nos iskola teljessé válása után — biztosítani akarjuk közép-és főiskoláink megfelelő szo­ciális összetételét. Az ipari munkásság és dolgozó pa­rasztság mennyiségi és minő­ségi szerepének megfelelően kapjon helyet az új magyar középiskolában és megújhodó egyetemeinken. Pedagógu­saink legjobbjainak fel kell ajánlaniuk tudásukat a népi demokrácia megkövetelte tan­anyag összeállításához. Az ed­digi gyakorlattól eltérően az iskola padjaiban fokozott te­ret kell biztosítani a termelés, a munkaverseny kérdéseinek az ismertetésére, tudatosítá­sára- A közép- és főiskolák tanulóiból tervszerű iskola­politika­ útján kell biztosíta­nunk a jövő szakembereit. Folytatnunk kell a köznevelés­további demokratizálását és az oktatás színvonalnak emelé­sét. Ennek érdekében fokozot­tabb súlyt kell helyeznünk a pedagógusok szak­mai és ideo­lógiai továbbképzésére. Vitathatatlan, hogy e nagy­fontosságú feladatok helyes elvégzéséhez az eddiginél szorosabbra kell fűznünk kap­csolatainkat m­.h'i Marxista­leninista Pártui­kkal. A Ma­gyar Dolg­oz­ók Pártjának kristálytiszta elmélete és terv­szerű, országesítő gyakorlati útmutatása biztos iránytűt jelent a szoc'.alista készi nevelés kiépítéséhez. A döntő p­­olitikai és pedagó­giai kérdések alapos tárgyalá­sán túlmenően a XII. Küldött­közgyűlés nem téveszti szem elől a tagság an­yagi érdek­védelmének k­érdései­t sem. Kül­d­­öttjeink nyilván nagy ö­röm­mel fogadják ho­­gy szakszer­vezetünk megerősödése követ­keztében — a küszöbön áll.) új naptári évtől kezdve — rátér­hetünk a szakszervezeti segé­lyezőek útjára. Az eddiginél jóval szélesebb keretek között foglalkozunk a tagság üdülte­tésével, bel- és külföldi ösztön­díjak juttatásával-Az ország minden részében nagy sikerrel lezajlott, tö­'bb mint kétszáz taggyűlésünk alapján biztosak vagyunk ab­ban, hogy a 10­. nagy országos pedagógusatalálkozó 4* ezen túl­menően 48.000-es tagságunk a klerikális reakció felszámo­lása után tervszerű munkához kezd a szocialista köznevelés kiépítéséért Kifejezi tei­ezetét és ragaszkodását népü­nk nagy vezető pártja, a Magyar Dol­gozók Pártja Iránt; hitet tesz a fizikai és szellemi dolgozók szoros szövetsége, a béke­szerető népek nagy demo­kratikus frontja, a Szakszerve­zeti Világsz­övetség egysége és mindenekelőtt a népünket fel­szabadító, a haladás élén járó hatalmas Szovjetunió mellett A Pedagógus Szakszervezet I­I. Országos Közgyűlése, a Szakszervezetek XVII. Kon­gresszusának, a szocializmus építőinek szellemében kezdi meg tanácskozásait. n tette, a nemoforácia erői naftjobszsik, mint az imperializmusé — mondotta Rákosi Mátyás a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség kongresszusának megnyitásán Ötvenegy ország ötszáz kül­döttjének részvételével kedden délután Szakssits Árpád köz­társasági elnök és a kormány tagjainak jelenlétében az or­szággyűlés földíszített kupola­csarnokában megkezdődött a­­ Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség második kon­gresszusa. A Himnusz elének­lése után Jóbora Magda, a Ma­gyar Nők Demokratikus Szö­vetsége nevében üdvözölte a kongresszusra érkezett demo­kratikus, békeszerető asszonyo­kat. — A magyar nőik számára nagy büszkeség, —mondotta — hogy a kongresszus nagyfon­­tosságú tanács''orrásai Buda­peste­n folynak. Büszkék és bol­dogok vagyunk, hogy hoszs­szú esztendők munkáival és harcaival, amelyeknek mi, öntudatos nők is részesei voltunk, méltókká váltunk erre az elismerésre. A régi Magyarország agyonnyomo­rított, elbátort­­anított as­­­szonyai helyett újfajta asszo­nyok népesítik most be a nyá­rakat, földeket és hivatalokat. Olyan asszonyok, akik a csa­ládi otthon feladatain kívül­vállalják a népi demokrácia építésének és a világi béke­ frontja megszilárdításának fel­­adataiból a rájuk eső részt. Dinnyés Lajos miniszter­elnök a magyar kormány nő­ Berki Mihályné a parasztasszo­­nyok üdvözletét tolmácsolja vében üdvözölte a kongresz­szust. A dolgozó nők igazi világ­parlamentje ez a kongresszus — mondotta —, amely a béke megőrzésének magasztos célját tűzi maga elé. Az egész világ közvéleménye feszült figye­­lemmel kíséri a kongresszus munkáját és különösen a dol­gozó nők várnak tőle világ­szerte pozitív eredményeket. Ezután percekig zúgó ünnep­lés mellett Rákosi Mátyás, az MDP főtitkára lépett az emel­vényre. — Pártunk, a Magyar Dol­gozók Pártja nevében — mon­dotta Rákosi Mátyás — meleg szeretettel üdvözlöm a Demo­kratikus Nők Világszövetségé­nek második kongresszusát és az egész mozgalmat, amely zászlajára a béke, a népek ba­rátsága, a nők egyenjogúsága és az új világháborús gyújto­gatók elleni harcot írta fel. Még jóformán be sem heged­tek a második világháború se­bei és a béke híveinek már új frontot kell alkotniok az im­perialista gyújtogatók ellen, akik titokban és nyíltan izgat­nak harmadik világháborúra­— Szerencsére — folytatta Rákosi Mátyás — a béke, a demokrácia, az emberi haddás erői nagyobbak, mint a reak­ciós imperializmus erői. És a béke erői folyton növekednek. — Mi, a Magyar Dolgozók Pártjának tagjai, magyar kommunisták, büszkén vall­juk, magunkat a békefront ka­tonáinak. Nagyon örülünk, hogy e nemzetközi kongresz­szus részvevői szerte a világ­ról Budapesten gyűlnek össze és lehetőséget kapnak, hogy saját szemükkel győződjenek meg róla: mit tud a háború romjain teremteni a felszaba­dult, dolgozó nép. — Ebben az újjáépítő m­un­­kában az Amerikai Egyesült Államok imperialistái mindent megtettek, hogy hátráltassa­nak bennünket. De vala­hányszor komoly nehézsé­geink támadtak, bizton számít­hattunk a Szovjetúnió nagy­lelkű támogatására és segítsé­gére. Egyenletes, egészséges fejlődésünknek ez az egyik titka.­­ Felkérem a tisztelt Kon­gresszust, hogy tagjai hasz­nálják fel a Magyarországon töltött időt a magyar demo­krácia problémáiba, küzdel­meibe, sikereibe és kudar­caiba való betekintésre. Néz­zék meg üzemeinket és fal­vainkat, piacainkat és áru­házainkat, politikai és társa­dalmi berendezésünket. Meg­győződnek majd róla, hogy valóban egészséges népi demo­krácia épül nálunk, hogy a nők egyenjogúsága nemcsak a papíron, de az életben is egyre inkább megvalósul. Győződjenek meg róla, hogy a béke az emberi haladás meg­őrzésének ezen a frontján, amelyet a magyar demokrácia véd, erős kézzel, mély gyöke­rekkel, jövőbe vetett hittel és biztosan áll ort a dolgozó ma­gyar nép, élén pártunkkal, a Magyar Dolgozók Pártjával. — fejezte be szavait Rákosi Mátyás. A beszéd után a delegátusok helyükről felállva, percekig zúgó tapssal ünnepelték Rá­kosi Mátyást. Rákosi Mátyás beszéde után Klárer Aranka, Munkaérdem­renddel kitüntetett textilmun­­kásnő, a magyar szervezett munkásnők nevében. Berki Mihályné a magyar paraszt­asszonyok nevében, Urbán Má­­ria nógrádmegyei parasztlány a MINSZ képviseletében kö­szöntötte a kongresszust, majd a jelenlevők viharos tapsa kö­zepette két kéknya­kkendős, fehéringes pöttömnyi úttörő lépett a szónoki emelvényre, hogy 300.000 magyar úttörő üdvözletét tolmácsolja.­­ A Nemzetközi Demokratikus­­ Nőszövetség nevében Eugenie Cotton válaszolt az üdvözlé­s­ekre­ Hálás köszönetét, fejezte ki Dinnyés Lajos miniszter­elnöknek és Rákosi Mátyás miniszterel­nökhelyettesnek, va­lamint az egész magyar nép­nek a ragyogó budapesti fo­gadtatásért, méltatta a fel­szabadult magyar dolgozók nagyszerű teljesítményeit, majd kijelentette, hogy a Nemzetközi Demokratikus­ Nő­szövetség megfelel majd a be­léje hegyezett bizalomnak. A Nőszövetség a világbéke egyik hatalmas erőtényezője és a budapesti nőkongresszus még jobban megacélozza majd ezt az erőt. Az ünnepi ülést Rajk Lászlóné zárta be, aki sok szerencsét kívánt a kongresszus munkájához. Este 8 órakor az Operaházban a kongresszus küldöttei dísz­előad­áson vettek részt. A kongresszus ünne­pélyes megnyitása Rákosi Mátyás beszél Ma délután 6 órakor Budapest asszonyai a Parlament előtt fáklyás felvonulással üdvözlik a nők világkongresszusát wwwwwwHMwmtmwiMii­ ÁLLAMI SPRSINTÉR ~3 NÉPSZAVA 1948 december 1

Next