Népszava, 1948. december (76. évfolyam, 277–302. sz.)
1948-12-30 / 301. szám
Az MDP tagjainak felülvizsgálása az egész magyar nép érdekét szolgálja Kovács István elvtárs rádióelőadása Szerdai este a párttagság felülvizsgálatának legfontosabb kérdéseiről beszélt a rádióban Kovács István elvtárs, a MDP Központi Vezetőségének titkára. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálat nyomán hétről-hétre érezhetően növekednek az eredmények. — A felülvizsgálás legnagyobb eredménye, — mondotta, — hogy hatalmas minőségi átalakulás megy végbe pártunkban. A Politikai Bizottság határozatának végrehajtása hatalmas nevelőiskola a tagság számára. Párttárunkban is-erősödik a párt iránti megbecsülés és szeretet, a párthűség, az osztályéberség. A pártfegyelem, a kritika és önkritika egyre erősebb és jobb fegyverré válik a párttagság, a pártszervezetek kezében. A párt politikáját nemcsak párttagjaink, hanem a pártonkívüi dolgozó tömegek is egyre nagyobb számban értik meg és teszik magukévá. Megértik, mit jelent az ország, a dolgozó nép vezető élcsapatának, a szocializmust építő pártnak lenni. Jelentékenyen megnőtt tehát a párttagság értéke, pártunk tekintélye, vonzóereje és tömegbefolyása a felülvizsgálás óta. — Növekedett pártunkban az érdeklődés az elméleti munka iránt. A felülvizsgálás kezdete óta tagjaink százezrei fogtak tanuláshoz. Egymásután jelennek meg a legfontosabb marxi-leniai elméleti művek. emneyeket az érdeklődők hetek alatt felvásárolnak. Az egész párt és ezen belül a pártfunkcionáriusok és tagok politika elméleti színvonala jelentékenyen emelkedik. Ez a magyar nép szempontjából is nagyjelentőségű, mert az elmélti színvonalunk emelésével jobban, biztosabban tudjuk megoldani az előttünk álló nagy nemzeti feladatokat, a szocializmus építését, meg az, ha a kispolgári elemek jobban tudnak választni a politikai, elméleti kérdésekre, mint sok munkás. Ezt nem értette meg a kecskeméti, az egri és még néhány pártszervezetünk, ahol az eddigi felülvizsgálási javaslatok alapján a munkások aránya nem javulna, hanem csökkenne. Ezeknél a pártszervezeteknél és bizottságoknál hiányzott az egészséges proletárösztön és nem a Politikai Bizottság határozatának szellemében, hanem kispolgári befolyás alatt cselekedtek. Feltétlenül ki kell javítani az ilyen hibát és odahatni, hogy a felülvizsgálás végső fokon mindenütt a munkások és utána a dolgozó parasztok arányszámának megjavulásához vezessen a pártban. A pártszervezetek vezetőségeinek felül kell vizsgálniuk az ipari munkásokra vonatkozó eddigi javaslatokat. Ne vigyék addig taggyűlés elé ezeket, míg ki nem javították az elkövetett súlyos hibákat. Tízezrével kerülnek felszínre a lehetséges pártmunkások A felülvizsgálás felszínre hozza a pártba furakodott osztályidegen, népelenes, valamint a pártira nem való egyéb elemeket. Ezek eltávolítása erősíti a pártot. Ugyanakkor ezrével és tízezrével hozza felszínre az cd'i- fel nem ismert értékes, tehetséges, jó pártmunkásokat. Az eddigi felülvizsgálás egyik legnagyobb eredménye, hogy a roszszak, a pártba nem valók mennek és helyükbe értékes, tehetséges elvtársak jönnek. Kovács elvtárs ezután dicsérettel emlékezett meg a felülvizsgáló bizottsági tagokról, akik túlnyomó többségükben jó munkát végeztek és gyakran kora hajnalban, késő este, minden szabad idejüket feláldozva, odaadóan és lelkiismeretesen vizsgálták felül a tagságot, kitűnően teljesítették a párttal szembeni kötelességüket. A felülvizsgálóbizottsági tagok — folytatta Kovács elvtárs, — nevelik tagjaikat azáltal, hogy helyesen teszik fel a legszükségesebb kérdéseket. Nem az élettől elszakadt, a párttag színvonalának meg nem felelő elméleti kérdésekkel zaklatják az egyszerű párttagokat, hanem közvetlenül az élettel, munkájukkal összefüggő politikai kérdéseket tesznek fel. Kérdéseikkel tudatosítják a párttagban a párt szerepét és jelentőségét, pártunk politikáját, a tagok jogait és kétességét; elvtársiasan rámutatnak a felülvizsgáltak hibáira, tudatosítják velük a tanulás, az elméleti munka fontosságát. A felülvizsgálóbizottság tagjának lenni igen nagy megtiszteltetést jelent. A bizottsági tagok egész tevékenységükben a pártot képviselik, a párt megbízásából, a párt nevében teszik javaslataikat. A felülvizsgáltaik bennük a pártot látják, úgy kell tehát dolgozniuk, hogy növeljék a felülvizsgálat előtt pártunk tekintélyét, pártunk iránti megbecsülését. Egyénileg kell elbírálni minden tagot . Amikor azt mondjuk, hogy a munkásokat és dolgozó parasztokat enyhébben kell elbírálni, ez nem jelenti, hogy most a másik végletbe essünk. Ne zárjanak ki válogatás nélkül minden iparost, kereskedőt, közalkalmazottat és egyéb kispolgárt, csak azért, mert kispolgár és ne hagyják benn a pártba nem való tagot, csak azért, mert munkás, hanem továbbra is minden párttagot az összes körülmények figyelembevételével, egyénileg bíráljanak el. Kovács elvtárs ezután arról beszélt, hogy nem minden kizárt tag tudatos népelenes elem. Vannak kizártak között olyanok is, akik alapjában véve becsületes emberek, csak arra nem méltóek, hogy az élcsapat tagjai legyenek. Ezekkel szemben nem viseltetünk ellenséget Ha akarnak, dolgozhatnak valamelyik tömegszervezetben és ha becsületesen szolgálják a népi demokráciát, ha fejlődnek, módjukban áll, hogy újra kérjék a pártba való felvételüket. A kizártak már saját tapasztalatukból is meggyőződhettek arról: az ellenség hazug rémhíre volt ez, hogy a párttagságuk elvesztése állásvesztéssel jár. Ritka kivételektől eltekintve, az összes kizártak nyugodtam folytathatják munkájukat. Kovács elvtárs ezután mégegyszer hangsúlyozta, hogy a viszszamínősítés nem büntetés, hanem azt jelenti, hogy a párt segédkezet nyújt a visszaminősítetteknek a tanuláshoz és ahhoz, hogy jó, meggyőződéses, megbízható kommunisták legyenek. Számban csökken a párttagság erőben növekszik — A felülvizsgálóbizottság minden javaslatát — folytatta Kovács elvtárs — a taggyűlés elé terjesztik. A párttagság megvitatja a javaslatot és demokratikusan, szavazással dönt felettük. A taggyűlés hatalmas politikai nevelőiskola, a tagság számára. A kizárási, vagy visszaminősítési javaslatok feletti vita osztályöntudatra neveli a tagságot. De egy-egy taggyűlés igen gyakran harc kérdése, az osztályidegen elem megpróbálja maga mögé sorakoztatni szentimentális, hazug, harki érvekkel megtéveszteni a párttagságot és megváltoztatni a kizárási javaslatot. Felvonultatja néha osztályidegen társait is. örömmel állapíthatjuk meg tagságunk politikai fejlődését abból is, hogy felismeri az osztályellenséget, fellép ellene, megokolja a javaslatok helyességét, megveti pártunk érdekeit és megszavazza a helytálló javaslatokat. Ha itt-ott előfordult, hogy a felülvizsgálóbizotság tévedett, helytelenül tette meg javaslatát, akkor a tagság kijavíthatja ezt a hibát, nem fogadja el a javaslatot. A felülvizsgálás nemcsak pártügy. Az egész magyar nép érdekét szolgálja. A felülvizsgálás az egész nemzetnek hasznos, mert a kommunisták ezután még jobban teljesíteni fogják kötelességüket, még jobban szolgálják a dolgozó népet , még következetesebben harcolnak a szocialista társadalom felépítéséért. Számban csökken a párttagság, de erőben megnövekszik. Egyre következetesebben rátérünk a lenini-sztálini pártépítés "elveinek megvalósítására, úgy dolgozunk, hogy egyre inkább megközelítsük mintanepünket, a nagy Sztálin vezetése alatt harcoló pártot, a Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártját, — fejezte be rádióelőadását Kovács István elvtárs. A bizottságok jó vagy rossz munkájától függ az eredmény . Nem könnyű feladat a több mint egymillió párttagból azokat a tízezreket megtalálni, akiket valóban el kell távolítani sorainkból és úgy dolgozni, hogy ne kerüljenek a kizártak közé becsületes, a pártba való elvtársak. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a bizottság tagjai nem lesznek merevek és minden párttagot az összes körülmények alapos figyelembevételével, egyénileg bírálnak el. A bizottság jó, vagy rossz munkájától függ a felülvizsgálat eredménye. Ezért fontos az is, hogy a bizottság tagjait mindenütt jól válogassák össze, túlnyomó többségükben munkások és dolgozó parasztok legyenek. Olyanok, akik bebizonyították, hogy méltók erre a felelősségteljes funkcióra. Kovács elvtárs ezután arról beszélt, hogy a felülvizsgálás eredményei általában megfelelőek, de egyes helyeken hibák történnek. Van, ahol túl enyhén kezelik a felülvizsgálást és nem távolítják el azokat sem, akiknek nincs helyük a pontban. A másik véglet, hogy mereven, lélektelenül, néhol bürokratikusan javasolnak olyanokat is kizárásra, akiknek a pártban a helyük. Mindkét esetben a felettes pártszervek azonnal közbelépnek, kivizsgálják, kijavítják ezeket a hibákat és azokat a bizottsági vezetőket, tagokat, akik lelkiismerete. A felülvizsgálat egyik legfontosabb feladata pártunk szociális összetételének megjavítása. A felülvizsgálás során a legsúlyosabb elkövetett hiba eddig, hogy a felülvizsgálóbizottsági tagok nem értik meg a szociális összetétel megúvításának jelentőségét. Egyes bizottságok azt a megengedhetetlen, súlyos hibát követik el, hogy aránytalanul nagy számban javasolnak munkásokat és dolgozó parasztokat kizárásra, visszaminősítésre. Ugyanakkor megokolatlanul enyhén bírálják el a pártba nagyszámban nál, lélektelenül végzik munkájukat, leváltják a bekerült kispolgári elemeket. Nem értik ezek a bizottságok, hogy a párt gerince a munkásság volt és még inkább kell, hogy maradjon. Sok munkás nem tudja az elméletet megfelelően, de a harcban jobban megállja a helyét, mint sok kitűnően beszélni tudó kispolgár. A felülvizsgálás egyik fő feladata úgy megjavítani a párt szociális összetételét, hogy a párton belül az ipari munkások súlya és szerepe komolyan megnövekedjék a kispolgári elemek rovására-A bizottságokat ne tévessze Felavatták a textilmunkások új szakszervezeti székházát Szerdán este 7 órakor avatták fel a Textilmunkások Saabad szervezetének a Rippl Római utca 2. szám alatti új székházát. Az ünnepség előtt leleplezték nagyterem előtti folyosón Szölősi Endre szobrászművész domborművét amely egy orsót vivő nőt és egy zászlót vivő férfit ábrázol. A leleplezésnél Dé. Huber Istvánné az MDP és a Képzőművészeti Szakszervezet nevében üdvözölte a Textilmunkások Szakszervezetét új székházavatásuk alkalmából és hangsúlyozta: a textilesek példát mutatnak a többi szakszervezetnek abban, hogy a kultúrát, így a képzőművészeteket is közelebb vigyék a dolgozókhoz. Apró Antal a Szakszervezeti Tanács nevében üdvözölte a Textilmunkások Szakszervezetét az új otthon avatása alkalmából. — A textilmunkások — mondotta — a felszabadulás után az újjáépítésből derekasan kivették részüket. A szakszervezet olyan új tömegeket vont be a szakszervezeti mozgalomba, akik a felszabadulás előtt nem jutottak el a szervezkedésig. Nagy utat tettek meg a textilmunkások az önálló székházrg. A textilipar a hároméves tervben nagyjából teljesítenie feladatát, de most még ,nagyobb feladatok előtt állnak a textilmunkások. Továbbra is központi kérdés a termelés fokozása. A textilesek nyerv tapasztalatokkal rendelkeznek a szervezkedés, a szociális és a kulúrmunka terén. E tapasztalatok hasznosak lesznek az iparági szervezkedés során egyesülő szakmák részére is. Melegen üdvözölte Ratkó Annát abból az alkalomból, hogy elfogyhatj-e munkakörét a textilmunkások szakszervezetében. Ratkó Anna válazában visszapillantást vetett a textilmunkások szakszervezetének küzdelmeit múltjára. — Szakszervezetünknek — mondotta — a felszabadulás előtt a vasasszakszervezetben volt két kis szobája, néhány székkel, íróasztallal és többhónapos lakbértartozással. A népi demokrácia ereje és a textilmiunkások áldozatkészsége tette lehetővé ennek a székháznak felépítését. A textilipari munkások új székháza Arró Antal üdvözli Ratkó Annát az avatóünnepélyen Szilveszterre ? Halkocsonyáin A GF rendelkezése a szilveszteri munkarendről és túra-kifizetésről Illetékes hely közli a Gazdasági Főtanács határosait a szilvesteri munkarendről: 1. 1958. évi december 31 én mind az itpari, bányászati üzemekben mind a keresedelemben, a pénz- és hitelintrzeteknél, mind a közhivatalokban és egyéb foglalkozási adókban — a folyamatos üzemek kivételével — a munkát 14 órakor be lehet fejezni. 2. Az öszves ipari igazgatóságok, a MÁV munkavonatainak a hóköznapi menetrendtől eltérő közlekedésére tekintettel, az 1. pont rendelkezése alól kivételt engedélyezhetnek. 3. Több maszkban (váltott) ipari dolgozó üzemeknél a péntek délután vagy a péntekről szombatra virradó éjszakai mászak elmaradása csata az illető műszakban dolgozó munkavállalók rátére a heti keresetk egy napra eső — túlóranélküli — átlagának ötven százaléka folyósítható. 4. Az önnanos munkahéttel dolgozó üzemek az 1913 december 31-i munkanapot sem előbb, sem utóbb nem dolgozhatják le. 5. A folyamatos üzemek azon munkavállalói, akik 1918 december 31 én il 'lután illető" le? az 1919 janulár l're virradó éjszakán a műszakot fsdolozzák, a kolekív szerződésben előír juuttatásokon kívül más tudatában nem részesíthetők. v 2 1948 december 3