Népszava, 1948. december (76. évfolyam, 277–302. sz.)

1948-12-30 / 301. szám

Az MDP tagjainak felülvizsgálása az egész magyar nép érdekét szolgálja Kovács István elvtárs rádióelőadása Szerdai este a párttagság felül­vizsgálatának legfontosabb kérdései­ről beszélt a rádióban Kovács István elvtárs, a MDP Központi Vezetősé­gének titkára. Bevezetőben hang­súlyozta, hogy a felülvizsgálat nyo­mán hétről-hétre érezhetően növe­kednek az eredmények. — A felülvizsgálás legnagyobb eredménye, — mondotta, — hogy hatalmas minőségi átalakulás megy végbe pártunkban. A Politikai Bizottság határoza­tának végrehajtása hatalmas nevelőiskola a tagság számára. Párttá­­runkban is-­­­­erősödik a párt iránti megbecsülés és sze­retet, a párthűség, az osztályéber­ség. A pártfegyelem, a kritika és önkritika egyre erősebb és jobb fegyverré válik a párttagság, a párt­szervezetek kezében. A párt politi­káját nemcsak párttagjaink, hanem a pártonkívü­i dolgozó tömegek is egyre nagyobb számban értik meg és teszik magukévá. Megértik, mit jelent az ország, a dolgozó nép ve­zető élcsapatának, a szocializmust építő pártnak lenni. Jelentékenyen megnőtt tehát a párttagság értéke, pártunk te­kintélye, vonzóereje és tömeg­befolyása a felülvizsgálás óta. — Növekedett pártunkban az ér­deklődés az elméleti munka iránt. A felülvizsgálás kezdete óta tag­jaink százezrei fogtak tanuláshoz. Egymásután jelennek meg a leg­fontosabb marxi-leniai elméleti mű­vek. emne­yeket az érdeklődők hetek alatt felvásárolnak. Az egész párt és ezen belül a pártfunkcionáriusok és tagok politika elmé­leti színvonala je­lentékenyen emelkedik. Ez a magyar nép szempontjából is nagyjelentőségű, mert az elmélti színvonalunk emelésével jobban, biz­tosabban tudjuk megoldani az előt­tünk álló nagy nemzeti feladatokat, a szocializmus építését, meg az, ha a kispolgári elemek jobban tudnak választni a politikai, elméleti kérdésekre, mint sok munkás.­­ Ezt nem értette meg a kecske­méti, az egri és még néhány párt­szervezetünk, ahol az eddigi fel­ül­vizsgálási javaslatok alapján a mun­kások aránya nem javulna, hanem csökkenne. Ezeknél a pártszerveze­teknél és bizottságoknál hiányzott az egészséges proletárösztön és nem a Politikai Bizottság határoza­tának szellemében, hanem kispolgári befolyás alatt cselekedtek. Feltétle­nül ki kell javítani az ilyen hibát és odahatni, hogy a felülvizsgálás végső fokon mindenütt a munkások és utána a dolgozó parasztok arány­számának megjavulásához vezes­sen a pártban. A pártszervezetek vezetőségei­nek felül kell vizsgálniuk az ipari munkásokra vonatkozó eddigi javaslatokat. Ne vigyék addi­g taggyűlés elé eze­ket, míg ki nem javították az el­követett súlyos hibákat. Tízezrével kerülnek felszínre a lehetséges pártmunkások­ ­ A felülvizsgálás felszínre hozza a pártba furakodott osztályidegen, népelenes, valamint a pártira nem való egyéb elemeket. Ezek eltávolí­tása erősíti a pártot. Ugyanakkor ezrével és tízezré­vel hozza felszínre az cd'i-­ fel nem ismert értékes, tehetséges, jó pártmunkásokat. Az eddigi felülvizsgálás egyik leg­nagyobb­ eredménye, hogy a rosz­szak, a pártba nem valók mennek és helyükbe értékes, tehetséges elvtársak jönnek. Kovács elvtárs ezután dicsérettel emlékezett meg a felül­vizsgáló bi­zottsági tagokról, akik túlnyomó többségükben jó munkát végeztek és gya­kran kora hajnalban, késő este, minden szabad idejüket felál­dozva, odaadóan és lelkiismeretesen vizsgálták felül a tagságot, kitű­nően teljesítették a párttal szem­beni kötelességüket.­­ A felülvizsgálóbizottsági ta­gok — folytatta Kovács elvtárs, — nevelik tagjaikat azáltal, hogy he­lyesen teszik fel a legszükségesebb kérdéseket. Nem az élettől elsza­kadt, a párttag színvonalának meg nem felelő elméleti kérdésekkel zak­latják az egyszerű párttagokat, ha­nem közvetlenül az élettel, munká­jukkal összefüggő politikai kérdése­ket tesznek fel. Kérdéseikkel tudatosítják a párt­tagban a párt szerepét és jelen­tőségét, pártunk politikáját, a tagok jogait és kéte­sségét; elvtársiasan rámutatnak a felülvizs­gáltak hibáira, tudatosítják velük a tanulás, az elméleti munka fontos­ságát. A felülvizsgálóbizottság tagjának lenni igen nagy megtiszteltetést je­lent. A bizottsági tagok egész tevé­kenységükben a pártot képviselik, a párt megbízásából, a párt nevé­ben teszik javaslataikat. A felül­vizsgáltaik bennük a pártot látják, úgy kell tehát dolgozniuk, hogy növeljék a felülvizsgálat előtt pár­tunk tekintélyét, pártunk iránti megbecsülését. Egyénileg kell elbírálni minden tagot . Amikor azt mondjuk, hogy a munkásokat és dolgozó parasztokat enyhébben kell elbírálni, ez nem je­lenti, hogy most a másik végletbe essünk. Ne zárjanak ki válogatás nélkül minden iparost, kereskedőt, közalkalmazottat és egyéb kispol­gárt, csak azért, mert kispolgár és ne hagyják benn a pártba nem való tagot, csak azért, mert munkás, ha­nem továbbra is minden párttagot az összes kö­rülmények figyelembevételével, egyénileg bíráljanak el. Kovács elvtárs ezután arról be­szélt, hogy nem­ minden kizárt tag tudatos népelenes elem. Vannak kizártak között olyanok is, akik alapjában véve becsületes emberek, csak arra nem méltóek, hogy az élcsapat tagjai legyenek. Ezekkel szemben nem viseltetünk ellenséget Ha akarnak, dolgozhatnak vala­melyik tömegszervezetben és ha becsületesen szolgálják a népi demokráciát, ha fejlődnek, mód­jukban áll, hogy újra kérjék a pártba való felvételüket. A­ kizártak már saját tapasztalatuk­ból is meggyőződhettek arról: az ellenség hazug rémhíre volt ez, hogy a párttagságuk elvesztése állásvesztéssel jár. Ritka kivételek­től eltekintve, az összes kiz­ártak nyugodtam folytathatják munkáju­kat. Kovács elvtárs ezután még­egyszer hangsúlyozta, hogy a visz­szamínősítés nem büntetés, hanem azt jelenti, hogy a párt segédkezet nyújt a visszaminősítetteknek a tanuláshoz és ahhoz, hogy jó, meg­győződéses, megbízható kommu­nisták legyenek. Számban csökken a párttagság erőben növekszik — A felülvizsgálóbizottság min­den javaslatát — folytatta Kovács elvtárs — a taggyűlés elé terjesz­tik. A párttagság megvitatja a javaslatot és demokratikusan, sza­vazással dönt felettük. A taggyűlés hatalmas politikai nevelőiskola, a tagság számára. A kizárási, vagy visszaminő­sítési javaslatok feletti vita osztályöntudatra neveli a tag­ságot. De egy-egy taggyűlés igen gyak­ran harc kérdése, az osztályidegen elem megpróbálja maga mögé sorakoztatni szentimentális, hazug, hark­i érvekkel megtéveszteni a párttagságot és megváltoztatni a kizárási javaslatot. Felvonultatja néha osztályidegen társait is. örömmel állapíthatjuk meg tagsá­gunk politikai fejlődését abból is, hogy felismeri az osztályellenséget, fellép ellene, megokolja a javas­latok helyességét, megveti pár­tunk érdekeit és megszavazza a helytálló javaslatokat. Ha itt-ott előfordult, hogy a felül­vizsgál­óbizotság tévedett, helytele­nül tette meg javaslatát, akkor a tagság kijavíthatja ezt a hibát, nem fogadja el a javaslatot.­­ A felülvizsgálás nemcsak párt­­ügy. Az egész magyar nép érde­két szolgálja. A felülvizsgálás az egész nemzetnek hasznos, mert a kommunisták ezután még jobban teljesíteni fogják kötelességüket, még jobban szolgálják a dolgozó népet , még következetesebben harcolnak a szocialista társadalom felépítéséért. Számban csökken a párttagság, de erőben megnövek­szik. Egyre következetesebben rá­térünk a lenini-sztálini pár­tépítés "elveinek megvalósítására, úgy dol­gozunk, hogy egyre inkább meg­közelítsük mintan­epünket, a nagy Sztálin vezetése alatt harcoló pártot, a Szovjetúnió Kommunista (bolse­vik) Pártját, — fejezte be rádióel­ő­adását Kovács István elvtárs. A bizottságok jó vagy rossz munkájától függ az eredmény . Nem könnyű feladat a több mint egymillió párttagból azokat a tízezreket megtalálni, akiket való­ban el kell távolítani sorainkból és úgy dolgozni, hogy ne kerüljenek a kizártak közé becsületes, a pártba való elvtársak. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a bizottság tagjai nem lesznek merevek és minden párt­tagot az összes körülmények ala­pos figyelembevételével, egyénileg bírálnak el. A bizottság jó, vagy rossz munkájától függ a felülvizs­gálat eredménye. Ezért fontos az is, hogy a bizottság tagjait mindenütt jól válogassák össze, túlnyomó többségükben munkások és dol­gozó parasztok legyenek. Olyanok, akik bebizonyították, hogy méltók erre a felelősségteljes funkcióra. Kovács elvtárs ezután arról be­szélt, hogy a felülvizsgálás ered­ményei általában megfelelőek, de egyes helyeken hibák történnek. Van, ahol túl enyhén kezelik a felül­vizsgálást és nem távolítják el azokat sem, akiknek nincs helyük a pontban. A másik véglet, hogy mereven, lélektelenül, néhol bürokra­tikusan javasolnak olyanokat is ki­zárásra, akiknek a pártban a he­lyük. Mindkét esetben a felettes pártszervek azonnal közbelépnek, kivizsgálják, kijavítják ezeket a hibákat és azokat a bizottsági veze­tőket, tagokat, akik lelkiismerete­. A felülvizsgálat egyik leg­fontosabb feladata pártunk szo­ciális összetételének megjaví­tása. A felülvizsgálás során a legsúlyo­sabb elkövetett hiba eddig, hogy a felülvizsgálóbizottsági tagok nem értik meg a szociális összetétel megúvításának jelentőségét. Egyes bizottságok azt a megengedhetet­len, súlyos hibát követik el, hogy aránytalanul nagy számban javasol­nak munkásokat és dolgozó parasz­tokat kizárásra, visszaminősítésre. Ugyanakkor megokolatlanul enyhén bírálják el a pártba nagyszámban nál, lélektelenül végzik munkáju­kat, leváltják a bekerült kispolgári elemeket. Nem értik ezek a bizottságok, hogy a párt gerince a munkásság volt és még inkább kell, hogy maradjon. Sok munkás nem tudja az elméle­tet megfelelően, de a harcban job­ban megállja a helyét, mint sok kitűnően beszélni tudó kispolgár. A felülvizsgálás egyik fő feladata úgy megjavítani a párt szociális összetételét, hogy a párton belül az ipari munkások súlya és szerepe komolyan megnövekedjék a kispol­gári elemek rovására-A bizottságokat ne tévessze Felavatták a textilmunkások új szakszervezeti székházát Szerdán este 7 órakor avat­ták fel a Textilmunkások Saa­bad szervezetének a Rippl­ Ró­m­ai utca 2. szám alatti új székházát. Az ünnepség előtt leleplezték nagyterem előtti folyosón Szölősi Endre szob­rászművész domborművét amely egy orsót vivő nőt és egy zászlót vivő férfit ábrá­zol. A leleplezésnél Dé. Hu­ber Istvánné az MDP és a Képzőművészeti Szakszerve­zet nevében üdvözölte a Tex­tilmunkások Szakszervezetét új székházavatásuk alkalmá­ból és hangsúlyozta: a texti­lesek példát mutatnak a többi szakszervezetnek abban, hogy a kultúrát, így a képzőművé­szeteket is közelebb vigyék a dolgozókhoz. Apró Antal a Szakszervezeti Tanács nevében üdvözölte a Textilmunkások Szakszerve­zetét az új otthon avatása al­kalmából. — A textilmunkások — mon­dotta — a felszabadulás után az újjáépítésből derekasan ki­vették részüket. A szakszerve­zet olyan új tömegeket vont be a szakszervezeti mozga­lomba, akik a felszabadulás előtt nem jutottak el a szervez­kedésig.­­ Nagy utat tettek meg a textilmunkások az önálló szék­házrg. A textilipar a három­éves tervben nagyjából teljesí­tenie feladat­át, de most még ,nagyobb feladatok előtt állnak a textilmunkások. Továbbra is központi kérdés a termelés fokozása. A textilesek nyerv tapa­sztalatokkal rendelkeznek a szervezkedés, a szociális­­ és a kulúrmun­ka terén. E tapasztalatok hasznosak lesz­nek az ipará­gi szervezkedés so­rán egyesülő szakmák ré­szére is. Melegen üdvözölte Ratkó Annát abból az alkalomból, hogy elfogyhatj-e munka­körét a textilmunkások szak­szervezetében. Ratkó Anna vál­azában visszapillantást vetett a tex­tilmunkások szakszervezeté­nek küzdelmeit múltjára. — Szakszervezetünknek — mondotta — a felszabadulás előtt a vasasszakszervezetben volt két kis szobája, néhány székkel, íróasztallal és több­hónapos lakbér­tartozással. A népi demokrácia ereje és a textilmiun­kások á­ldozatkész­sége tette lehetővé ennek a székháznak felépítését. A textilipari munkások új székháza Arró Antal üdvözli Ratkó Annát az avatóünnepélyen Szilveszterre ?­ Halkocsonyáin A GF rendelkezése a szilveszteri munkarendről és tú­­ra-kifizetésről Illetékes hely közli a Gazda­sági Főtanács határosa­it a szilve­steri munkarendről: 1. 1958. évi december 31 én mind az itpari, bányászati üze­mekben mind a kere­sedelem­­ben, a pénz- és hitelintr­zetek­nél, mind a közhivatalokban és egyéb foglalkozási adókb­an — a folyamatos üzemek kivéte­lével — a munkát 14 órakor be lehet fejezni. 2. Az öszves ipari igazgatósá­gok, a MÁV munka­vonatai­nak a hó­köznapi menetrend­től eltérő közlekedésére tekin­tettel, az 1. pont rendelkezése alól kivételt engedélyezhetnek. 3. Több masz­kban (vál­tott)­­ ipari do­lgozó üze­meknél a péntek délután vagy a péntekről szombatra virradó éjszakai mászak el­maradása csata az illető mű­­sza­kban dolgozó munkavál­lalók rátére a heti kerese­tk egy napra eső — túlóranélküli — átlagának ötven százaléka folyósítható. 4. Az önnanos munkahéttel dolgozó üzemek az 1913 decem­ber 31-i munkanapot sem előbb, sem utóbb nem dolgozhat­ják le. 5. A folyamatos üzemek azon munkavállalói, akik 1918 december 31 én il 'lután illető" le? az 1919 janulár l're virradó éjszakán a műszakot fsdol­oz­zák, a kolek­ív szerződésben előír juuttat­ásokon kívü­l más tud­atá­ban nem részesíthetők. v 2 1948 december 3

Next