Népszava, 1948. december (76. évfolyam, 277–302. sz.)

1948-12-08 / 283. szám

Egy hétig szünetelt a »Hajrá Fradi!«­biztatás a pályán, illetve de­hogy is szünetelt! Vasárnap este a margitszigeti sport­uszodában került sor a vízi­póló Magyar Kupa egyik döntő jellegű mérkőzésére, az MTK—FTC-re. És arra adott jelt a kezdésre a játékv­vezető, a szépszámú közönség különböző csoportjaiban egy­szerre csak felhangzott a »Hajrá Fradi!« Egyszer az egyik sarokban, azután a má­sikban, majd a harmadik ré­szen, felváltva de szünet nél­kül harsogott a biztatás. A mérkőzés véges-végig lelkes ferencvárosi biztatás közepette folyt le s míg az egyik néző­csoport pihent, addig a másik eresztette neki a torkát. És ez jól van így. Sem a játékvezető, sem az ellenfél ellen egy szó, kifakadás sem hangzott el. Nem volt gyaláz­kodás, sem csürhézés, sem hü­lyézés, sem demokráciaellenes beordítás, csak az a bizonyos »Hajrá Fradi!«. De ez azután egypercnyi megállás nélkül. És az FTC győzött, is! Ma Csepelen a labdarúgó­csapat­ mérkőzik a tavalyi baj­nok ellen és reméljük, a Fe­rencváros sportszerető közön­sége sportszerű keretek között biztatja majd csapatát. Gondja lesz arra is, hogy amennyiben a sorai közé befurakodnának olyanok, akik a sportszerű kereteket átlépve gyalázkodni merészelnének — miguk adják át a hatóságoknak. NE­PS Szakszervezeti Sport A vendéglátóipari dolgozók Egyetértés Sport Egyesü­lete megalapította röp­labda- és jégsportszakosztályát. Az OTI SE közgyűlése kimondta a szakszervezeti alapszabályok elfogadását és ezzel belépett a magánalkalmazotti sportolók táborába. A csepeli SZIT »Komszomol« asztali­tennisz házibajnokságá­ban 29 férfi­ és két női csapat indul. A csepeli WM üzemi kézilabdabajnok­ságra 24 férfi és 9 női csapat nevezett. A­z első fordulót vasárnap rendezik. Ma Csepelen játszik a Ferencváros Az MLSZ új elnöksége megvál­toztatta a Ferencváros ellen hozott ítéletet, visszaadta játékjogát, de mivel a Ferencváros pályájának betiltásáról szóló döntésen változ­tatás nem történt, a mérkőzéseket az ellenfelek pályáin kell lejátsza­nia. A mai csonka fordulón tehát a Ferencváros már újra szerepel, ezúttal Csepelen. A következő hét NB I. mérkőzés kerül ma sorra: Csepel—Ferencváros (Csepel,­­1/22). A Csepel valószínűleg Kónya nélkül áll ki, ezzel már el is veszt­heti a mérkőzést, még akkor is, ha a Ferencváros az eltiltott Szabón felül a vád alatt álló Kérit is nél­külözni lesz kénytelen. Szentlőrinc—Soroksár (Népligeti Diákstadion, %2). A SZAC többet ígér, főleg akkor, ha nem erősza­kolja sérültjei játékát. Goldberger—MTK (Mező ucca, %2). Vasárnapi nagy játéka után az MTK magasan esélyes. Kistext—Kispest (Kistext-pálya, %2). A kellemetlen Fáy utcai pályán nem is olyan biztos a Kispest győ­zelme. Döntetlen könnyen elkép­zelhető. Salg. BTC—Vasas (Salgótarján, %2). Egyike a legnagyobb küzdel­meknek. A tartalékos Vasas köny­nyen leadhat egy, sőt akár két pon­tot is a magára talált bányász­csapatnak. Szombathelyi Vasutas (Haladás)— MATEOSZ (Szombathely, %2). A MATEOSZ átcsoportosítása nem sikerült. Sietve visszahelyezik jo­gaiba Szabó Elemért, egyetlen gól­képes csatárukat. Vele meg is nyer­hetik a mérkőzést. ETO—Újpest (Győr, %2). Jó küzdelmet ígér. A győriek szép hazai sikerei ellenére is a lilafehé­rek győzelmét várjuk. Az Atlétikai Szövetség nagy nemzetközi versenyprogramja Kemény Gábor, az Atlétikai Szö­vetség ügyvezetője atlétáink 1949. évi nemzetközi terveiről a követ­kező tájékoztatót adta a N­é­p­s­z­a­v­á­nak: — A Nemzetközi Atlétikai Szövet­ség — mint ismeretes — november végén tartotta műsoregyeztető ülé­sét Párizsban. Szövetségünk en­gem küldött ki erre az értekez­letre, a francia külügyi hatóságok azonban igen átlátszó módon addig halogatták vízumom kiadását, hogy amikor megkaptam, már vége volt az értekezletnek. Magyar szempontból igen Hátrá­nyos, hogy nem voltunk ott a megbeszélésen, mert így szinte tel­jesen nemzetközi műsor nélkül maradtunk. — úgy tudjuk, hogy­ már le­kötötték augusztus 28-ára a cseh­szlovák és olasz atlétákat. -- Ez igaz, de ezzel be is feje­ződik a lekötött talákozók soro­zata. Most azon fáradozunk, hogy régebbi kapcsolatok felhasználá­sával mégis szerezzünk néhány nemzetközi ellenfelet. Svájccal még Londonban megtárgyaltam, hogy 1949-ben találkozót rende­zünk. Ezt most levelezés útján igyekszünk véglegesíteni. Részben megállapodtunk már a fran­ciákkal is, akik hölgyversenyzőikkel együtt jönnének Pestre. Stockholmi sze­replésünk is valószínű. A csehszlovákok igen gazdag műsort állítottak össze. Igyek­szünk az ő vendégeiket hozzánk is elhozni. Ez már csak azért is nagyjelentőségű, mert a norvégeken felül az ango­lok és a Szovjetúnió atlétái is Prágában lesznek. Lehetsé­ges, hogy mind a három csa­patot sikerül Pestre hozni. Pozsonyban Pozsony—Bécs—Bu­dapest városközi verseny lesz, ahová a B-válogatottat küldjük el. Nőversenyzőink Bukarestbe men­nek, míg B-válogatottunkkal Len­gyelországba szeretnénk küldeni, ahová leánycsapatunk is elmenne. A fiúk Pozsonyban mérkőznek — a tervek szerint — a csehszlovák ifjúságiakkal. Howard Fast: A szabadság útja Fordította Keszthelyi Zoltán . — Tanulni és szabadnak lenni egyazon dödög. Én ne tudnám? A brit háború után rajtakapott a gazdám, hogy olvasni, írni tanítom társaimat. Tudni akarta, miért taní­tok. Megmondtam neki, miért? Miért ne tanítottam volna? Mi lett a jutalmam? Eladott. Messzire vitt a hajó, mint valami csomagot. Mindenütt kimondhatatlan éhség fogott el a tudomány iránt. Betűszomj. Olvasni akartam a bib­liát, egy-két szót akartam leírni, levelet szerettem volna küldeni egy szeretett léleknek, akitől elszakítottak. Eladtak, korbácsoltak, félelemben tartottak. Kigyógyíthattak-e ilyen módszerrel a betűvágy betegségéből? Hiszen én Voltaire-t olvastam, Painet, Jeffersont, igen, meg Shakespeare-t. Te még nem hallottad a nevét, nem hallottad gyönyörű sza­vait. De egyszer meghallod majd. Elhallgathatok én? Gideon némán bólintott. — Három feleségem volt, Gideon. Mindegyiket szeret­tem. S mindig eladtak, nem láthattam őket. Gyermekeim is voltak, azonban egyikről sem tudok semmit. Négyszer meg­szöktem, de mindannyiszor megtaláltak és visszavittek, megkorbácsoltak. Életben hagytak, mert érték voltam. Az ökör akkor is értékes, ha meghal, de a mi testünk csak addig ér valamit, amíg élet volt benne. Ritkán beszélek én ezekről a dolgokról. Mindezt el kellett mondanom, mert igen fontos, hogy ne feledkezzünk meg múltunkról­. Sose idédd el, mennyit szenvedett a mi népünk, ó, Gideon, te­benned gyengédség van, erő és tűz, úgy érzem. Népünk nagy vezetője lesz benned, de a semminél is kevesebbet érsz, ha felejtesz. Ugy­e, kíváncsi vagy, ki ez a világtalan leány és ez a három gyermek. Megmondom ... — Csak akkor mondd meg, ha akarod, — mondta Gideon. — Azért mondom, Gideon, mert akarom. Találtam a három gyermeket. A mi szegény déli hazánk tele van ár­vákkal, elhagyott gyermekekkel, fekete bocikkal, akik soha­sem ismerték apjukat, anyjukat, s elhagyatottan éltek, mi­kor már megszűnt a rabszolgapiac. A háború kitörésekor Alabamában voltam rabszolga. Felszabadulás után elindul­tam északra, aztán keletre, nem azért, hogy a jenkik or­szágába menjek, hiszen szerettem én dél hazámat, azon­ban megvárom, mélyen soha többé nem tudom szeretni. Sok fájdalmat okozott nekem. Arra gondoltam, találok ne­kem való helyet a Karolinákon, vagy Virginiában, ahol taníthatok. Útközben szedtem fel ezeket a gyermekeket. Hogyan? Rájuk bukkantam. Veled is megeshetik. A lányt is találtam. Ellen tizenhat éves. Apja atlantai szabad néger volt. Orvos. Már nem él. Nyugodjék békében. De ez már más történet. Sherman távozása után rémséges események történtek. De senkit sem vádolok. Lázadó katonák (mert vannak jó és gonosz katonák­ egyaránt) szeme láttára meg­ölték az apját, leköpdösték és kiszúrták a szemét. Pedig a jenikiket szolgálta. Azért mondom neked, Gideon, hogy ne tápláljuk a gyűlöletet, inkább erősítsük a kölcsönös megértést. .Charlestonba megy. Törvényt csinálsz, új álla­mot, új világot, új életet. S a végén rájössz, hogy az em­berek milyen ördögi cselekedeteket visznek véghez, mert a jóhoz nem értenek. A gyilkosság után megtámadták a leányt. Megvakult. Nem tudom, mi okozhatta vakságát Ehhez nem értek. Az izgalomtól vesztette-e el látását, vagy talán régi szembetegsége miatt? Mikor megtaláltam, halvány emberi értelem sem volt benne, azt sem tudta, mi a neve, s mint a vadállat, úgy élt az erdőben és rettegett, mint a vadak. Nem tudom megmagyarázni, miért nem félt tőlem, s miért jött hozzám bizalommal. Csatlakozott hoz­zánk. — Elhallgatott. Gideon kezét tördelve nézett a szene­sedő fadarabokra. — Gideon, — szólt halkan az öregember. — Igen. — Szolga lett belőled abban a szent pillanatban, ami­kor zsebedbe tetted megbízóleveledet. A mindennapi em­ber kiöntheti mérgét, ölhet, rabolhat bármely pillanatban, ám, aki szolgál, az nem tehet ilyesmit. A gazdája kíván­ságait kell lesnie. A te gazdád a nép, a te néped. Most pedig elmondom a többit. Hallgasd meg. — Hallgatom. — Felfedeztem ezt a birtokocskát. Az ég tudja, hol a bérlője... Lehet, hogy megölték a háborúban. Ezer, meg ezer ilyen föld hever gazdátlanul. Két éve élek itt. Bevetek egy kis területet. Ez elég nekünk. Néhány csirkénk is van. Eléldegélünk. Mióta itt lakom, senki sem bánt. Ellen elméje már csaknem rendbejött. Még ma sem lát. Fiatal lelkekbe öntöm a tudományt. Nem rossz szórakozás. Bejárok a faluba és munkát vállalok. Jól értek az ácsmesterséghez, megbízható cipész, fazekas, levélíró vagyok. Annyi pénzt keresek, hogy elegendő ruhaneműt és néhány könyvet vá­sárolhatok. Elhallgatott Gideon megszólalt' —? Mi lesz, ha meghatlná — Már gondoltaim erre, — fejette Affleridey. — Ettő félek, ez rontja el minden percemet — Vagy, ha megbetegszel? Ha hirtelen betoppan •* seriff és azt mondja, takarodj, s menj a pokolba. — Erre is gondoltam, Gideon. — Hát akkor, most te figyelj rám, — mondta Godeors izgatottságtól remegő hangon. — Te tudós ember vagy, azt is tudom, hogy öreg vagy. Hetvenhét éves. Szép élet­kor. De már barna és fonnyadt vagy, mint a tavalyi dió. Bármely pillanatban elvihet a halál, öregember sohasem tudhatja, mit tartogat számára a sors. Talán elélhetsz még tíz-tizenöt­ esztendeig. — Mire célzol, Gideon? — Most magamra gondoltam. íme, itt állok én, a fel­szabadított fekete, térdig koptatom a lábam, hogy eljussak Charleston városába és páváskodom, mert küldött vagyok, beülök majd a törvényházba, de nem tudok sem írni, sem olvasni, megfulladok a tudatlanságban. Csaknem négymillió fekete ember él a mi déli hazánkban. Mindegyik tudásra szomjazik. Szabadságunk az ég felé szárnyal, m­int édes, könnyű dal, ám, hogy értené meg ezt az a sok ember, aki­nek fejét a tudatlanság a földig húzza. Három kicsiny gyer­meket tanítasz. Szép dolog. A mi Carneffl-ültetvényünkön ép úgy éreznek népem gyermekei, mint bármelyik néger eb­ben az országban. Nem tudják azonban, mi az övék és mi a másé, azt sem tudják, hogy az ő tulajdonuk-e a mező, avagy a rozzant rabszolga­kuckó. Mikor értik meg, milyen szomorú az, hogy alig akad közöttük elfogadhatóan inni, olvasni tudó ember? Gideon nyelt egyet, aztán heves kézmozdulattal foly­tatta: — Menj el hozzánk, vidd oda kicsinyeidet. Mondd el nekik, hogy Gideon küldött. Beszélj Peter bátyával, biblás emberünkkel s ajánld fel neki segítségedet. Mondd, hogy tanítani akarod őket. Az én népem gondoskodik majd rólad és ellát mindenféle jóval. A Henley tagadóan rázta fejét. — Valamikor erre gondoltam, Gideon. De már igen vén vagyok, félek, rettegek, itt igen jól érzem magam. A Fel­szabadítottak Hivatala gondoskodik majd... — ítéletnapjáig is várhatod annak a hivatalnak segít­ségét — mondta Gideon. — Mitől félsz? Nem bánt senki­sem. Menj csak nyugodtan ezen az úton, akárki meg­mondja, hol a Carnell-ültetvény. Jobbnak véled-e, hogyha egy reggel kicsinyeid holtan találnak? Mikor senki sem bo­rotválja le szakálladat, senki sem adja reád halotti köntösö­det és senki sem csinál neked koporsót! Talán attól a sze­gény vak leánytól várod mindezt?. (Folytatjuk^ A prágai főiskolai világbajnokságra és a davosi Európa-bajnokságra készülnek gyorskorcsolyázóink Az évadnyitó gyorskorcso­lyázó verseny kitűnően sike­rült. A »nagyok« közül első­­sorban Pajor, másodsorban Elekfy máris remek formában vannak. A fiatalok olyan tö­megben jelentkeztek és lepték el a jeget, mint még soha. Gyorskorcsolyázó-sportunk ha­tározottan fejlődést ígér. Bre­cher László, a gyorskorcso­lyázó-ügyek intézője, így véle­kedik: — Ha a várt gyorskorcsolya­mennyiséget meg tudjuk sze­rezni és szétosztjuk a fiatalok között, ebben a sportágban ugrásszerű fejlődés következik be. Legjobbjaink előtt két nagyszabású versenyalkalom nyílik ebben az évadban: az első a prágai (illetve spindle­rovi) főiskolai világbajnok­­ság, a másik pedig majd feb­ruárban az Európa-bajnokság Davosban. Mindkét nagy ver­senyen indulunk és csapa­tunkat — mint azt a Népszava már megírta — Kari Waczulek készíti elő. Tipjeink A vasárnapi labda­rúgóforduló mérkőzésein felül néhány külföldi bajnoki mérkőzés is található a toto 61. szelvényén. Véleményünk: Ferencváros—MTK (Újpest) 1 1 MATEOSZ—Csepel x 2 Szeged—Újpest — —— — — 2 x Kistext—Goldberger — — — x 1 Soroksár—Kispest — — — 2 % Haladás—Vasas — —— 2 2 Szentlőrinc—Tatabánya — — 12 SalBTC—V. ETO I I SZF Vasutas—Kaposv. MTE x 2 Makó—Kecskeméti MTE — 1 1 ETC—FSE 1 1 Charlton—Arsenal Pótmérkőzések: Stoke C.—Derby C. 1 1 Mátészalka—Debr. Vasutas 2 5 Portsmouth—Mandl, ünited 1 1 Torino—Internationale — — I 1 Figyelembe kell venni, hogy a legtöbb csapat szerdán is játszik. Itt formaeltolódások éppúgy történ­hetnek, mint sérülések. A ferenc­városi pályaválasztó Újpestre visz­ ellenfelét, a SZAC pedig a nép­ligeti di­áks­tadionba. 2 % A Baleseti Kártalaní­tási Osztály december 10-én és 11-én feleket nem fogad. December 13-tól kezdve VII. Péterfy Sándor utca 14. szám alatt található a MABI-épületben. Főszerkesztő: Harustyák József Felelős szerk.: Horváth Zoltán­­Szerkesztő: Gács László Felelős kiadó: Fenyves Jenő A közlemény végén a (X) fel fizetett hirdetést jelen* Athenaeum Irod. és Nyomdai Bt. Budapest VTI, Miksa neea 4—« Felelős: GOESZKY TIVADAR astazar»«*

Next