Népszava, 1948. december (76. évfolyam, 277–302. sz.)

1948-12-05 / 281. szám

A három nyomdaipari szakszervezet utolsó, az ú\ ipari szervezet első közgyűlése T5bbévtizedcs különállás után a három nyomdaipari szakszervezet m szervezkedés új irányának megfelelően egyesül és egy szakszerve­zetben tömöríti a nyomdák dolgozóit. Az üzemek szakszervezeti napo­kon és gyűléseken már hitet tettek az ipari szervezkedés mellett és a szombaton lezajlott szakmai kongresszusok már a végét jebntik annak az útnak, amelyen április U-én a nyomdászszakszervezet országos kon­ferenciáján elindultak. Ma már a három szakszervezet küldöttjei együtt tanácskoznak, együtt beszélik meg a nyomdák dolgozóit érintő kérdése­ket, hogy holnap már határozatilag mondják ki az új, minden nyomdai dolgozót felölelő ipari szakszervezet megalakítását. A három grafikai szakszervezet zárókongresszusa szombaton ie\ zajlott le: S J Nyomdászkongresszus: „A szűk szakmai keretek között nem tudnánk megbirkózni feladatainkkal" A budapesti és vidéki nyom­dák küldöttjei, a Nyomdász Szakszervezet és Segélyző Egyesület vezetői és a szak­szervezet tisztviselői utolsó szakmai kongresszusra gyűl­tek össze, mel v kimondja a Nyomdász Szakszervezet csat­lakozását az újonnan alakuló Nyomda- és Papíripari Dol­gozók Szakszervezetéhez. Halász Alfréd, a Segélyző Egyesület főtitkára ismertette a kongresszus előkészítő mun­kálatait Felsorolta azokat a nemzeteket, melyek képviselői megjelentek a kongresszuson. Beszélt azon országokról is, amelyek nyomdászszakszerve­zetei üres kifogásokkal hárí­tották el a magyar nyomdász­ság meghívását­Galló Ernő* a Nyomdász Szakszervezet főtitkára a kö­vetkező felszólaló. Bevezetőjé" be n kemény kritikát gyakorolt a Nyomdász Szakszervezet volt opportunista vezetőinek mun­kája felett, majd ismertette: init hajtottak végre eddig az április U-i országos értekezlet határozataiból. Köszönetet mondott a nvomdák dolgozói­nak. hogy jó munkájukkal le­hetővé tették a Szakszervezet számára e jelentős eredmények elérését. A következőkben rá­tért az új nyomdász kollektív szerződés tárgyalására. Meg­említette, hogy a nyomdászok­nak százesztendős a kollektív szerződésük és merev, makacs magatartásuk következtében mégis beállott az a furcsa helyraet, hogy a felszabadulás után nem volt jóváhagvott kollektív szerződésük. Sokan azt hitték, hogy ez a szerzett jogok feladását jelenti és ma megállapíthatjuk, hogy a de­cember 6-án életbelépő új kol m lektív szerződés komoly előre­haladást jelent a régihez ké­pest. Az ipari szervezkedéssel kapcsolatban rámutatott arra a tényre, hogy a szük keretek közé szorított szakmai szak­szervezet ma már nem tudna megbirkózni a. reá váró felada­tokkal és ezért vált szüksé­gessé aa ipari szakszervezet megalakítása. Azonban ma már arra sínes szükség, hogy a szakszervezet és a Segélyző Egyesület két önálló szervezet legyen és ezért a kongresszus mondja ki e két szerv egyesi" tését is­A beszámoló fölött meg­indult vitában a felszólalók örömüknek adtak kifeiezést az ipari szakszervezet létre­hozása alkalmából Kritikát gyakoroltak a szakszervezet egyes reszortjainak múltbeli magatartása fölött. Ezután Willert Andor, a Betű szer­kesztője ismertette az ipari szervezkedésre való áttérés jelentőségét, rámutatott az elvégzendő feladatok nagysá­gára ég ehhez kért« a nyom­dák minden dolgozójának se­gítségét Könyvkötők: Boldogan lépünk az ipari szervezkedés útjára A könyvkötő és papírfeldol­gozó munkások szakszervezete szombat délelőtt tartotta rend­kívüli küldött közgyűlését, amelyen kimondotta csatla­kozását a nyomda- és papír­ipari szakszervezethez. Dédes Gyula szakszervezeti elnök megnyitójában elmondotta, hogy az üzemek szakmai gyűlésein kitörő örömmel fo­gadták e rokonszakmákkal való egyesülést. Honsz Jenő, a grafikusok szakszervezeté­nek üdvözletét tolmácsolta, majd Buchinger Manó ország­gyűlési képviselő, a könyv­kötők szervezetének egyik alapító tagja, méltatta az egyesülés jelentőségét. A népi demokráciában megváltozott az állam szerepe, — mondotta — megváltozott a termelésnek s a dolgozóknak egymáshoz való viszonya, léhát meg kelt hogy változzon a különböző összefüggő rokonszakmák egy­máshoz való v'szonya is­A küldöttközgyűlés ezután üdvözlő táviratot küldött az MDP-nek és a Szaktanácsnak, majd Blaskó Nándor titkár tartotta meg beszámolóját. Bevezetőben megemlékezett ötvenkétéves szakszervezetük küzdelmes múltjáról, majd rá­tért a felszabadulás utanj helyzet ismertetésére. Meg­állapította. hogy a három gra fikai szakma ronton az ostrom után egymásra talált és közös erővel állították helyre a nyomda- és papíripari üzeme két. Az egyesülés i>'ondo'ata már ekkor megérlelődött. Most a termelés mind nagyobb üzemi egységekbe koncentráló­dik — folytatta —, tehát az egy iparágban dolgozók szak­szervezeteinek is tömörülni kell. — Boldogan lépünk az ipari szervezkedés útjára — fejezte be beszédét Blaskó Nándor titkár —, mert csak egyesült erővel tudjuk megoldani a még előttünk álló nagy feladato­kat. A beszéd után Bader János a gyomai és Halász Jánosné a debreceni könyvkötők üdvöz­letét tolmácsolta az egyesülést előkészítő küldöttközgyűlés­nek. Végül a haározati javas­lat elfogadása után meg­választották a könyvkötő­szakszervezet ötven küldöttjét. akik a vasárnap kezdődő Nyomda- és Papírinari Szak­szervezet egyesítő, illetve alakuló kongresszusán a könyvkötőket képviselik­Grafikusok: Az egyesülés elősegíti az üzemi bizottságok jó munkáiét A Grafikai Munkások Szak­szervezetének rózsauccai szín­háztermében tartották .meg utolsó taggyűlésüket az ipari szervezkedésre való áttérés előtt a grafikai munkások. Radó Endre, a szakszervezet szervezési titkára beszámolójá­ban éles kritikát gyakorolt a szakszervezet eddigi munkájá­ról. Rámutatott arra a nagy­fokú érdektelenségre- amely a grafikusok részéről megnyil­vánult az oktatás és a mozga­lom kérdései iránt. — A 100 főnél több munka­vállalót foglalkoztató üzemek államosítása — mondotta — döntő fordulatot jelentett a Grafikus Szakszervezet életé­ben. Fokozott erővel indult meg a munkaverseny és ezzel kapcsolatban f el vetődött tel­jesítménybér bevezetésének kérdése. A normák kidolgozása is folyik. Az ipari szervezkedésre való áttérésről szólva, a következő­ket mondotta: — Az egyesülés elősegíti az üzemekben az üzemi bizottsá­Reszlet a most meanyílt nyomdaipari kiállításról f/ok jó munkáját és ezen ke­resztül a termelés fokozását­Ezért fogadtuk örömmel a XVII. kongresszus határoza­tát és különösen azt, hogv mi az elsck között lehetünk, kik áttérnek az ipari szervezke­désre — fejezte be beszámoló­ját Radó Sándor. A beszámoló után a taggyű­lés megválasztotta a Grafikus Szakszervezet küldöttjeit a vasárnapi nyomdaipari kon­gresszusra. Felavatták az új bányászotthont _ A zagyvapálfalvaí bányász- 1 úttörők fúvószenekara nyi­totta meg a Bányász Szak­szervezet, Vilma királynő úti új székházának felavatási ün­nepségét. A gyönyörű, tágas, napfényes kétemeletes szék­házban a hivatali helyisége­ken é s tanácstermen kívül a szakszervezeti iskola tanter­moi. a hallgatók fürdőszobás hálófülkéi, könyvtár, étterem, modern konyhe foglal helyet­Ji bányászqk vára Ari ünnepségen megjelentek a Kossuth"Akadémia bányász­hallgatói is, Révai Kálmán­nak, az Akadémia parancsno­kának vezetésével- továbbá a kongresszusra érkezett kül­földi bányászküldöttek. Kin­cses Ferenc központi titkár ií^vö^lő szavai után Maurus Károly. a sz°l szervezet elnök­ségének tagja beszélt. — Ez a gyönyörű szakszer" veizciti székház a bányászok büszkesége és vára — mon" dotta —> amelyet saját áldo­zatkészségükkel hoztak létre. A bányászok a húszas években is összeadták fillérjeiket szék­ház építésére, de aikkor az áruló Peyer Károly elsikkasz­totta a pénzt és eladta a volt székházat. ß bányászpartizánok emlékezete Ezután Apró Antal főtitkár a Szaktanács üdvözletét tol­mácsolta a bányászoknak. — A bányászok jó munkájá­hoz és harcos hagyományai­hoz méltó ez a székház — mon­dotta. — A bányászok nemcsak a termelésben, hanem a poli­tikai küzdelmekben is az elen jártak és ha volt magyar el­lenállási mozgalom, abban a bányászpartizánoknak volt a legnaavobb részük. — Mikor mi - folytatta — itt új szakszervezeti székházat avatunk és körülnézünk ebben NÉPSZAVA 1948 december » a negyedben, ahol már tizenkét szakszervezetnek van. vagy készül székháza, äkkor össze kell hasonlítani a mi helyze­WW WWVWI WWWWWIWmWHW WV t WtWHWWW tünket a francia bányászok helyzetével, akik nemcsak­hogy székház építésére nem gondolhatnak, hanem a legna­gyobb üldözésnek ós terrornak vannak kitéve hazájukban. A magyar bányászok méltóan kivették részüket a hős fran­cia bányászok támoaatásából és a mi eredményeink arra köteleznek bennünket hogy a jövőben se fe'edkezzünk meg a nemzetközi szolidaritás köte­lezettségéről- Mutassanak n bányászok továbbra is jó pél­dát minden vonatkozásban az egész magyar munkásosztály­nak — fejezte be beszédét Apró Antal. Ezután Borbiró Vir ail épí­tésügyi államtitkár és bognár József polgármester üdvözö^f^ a bányászokat. , TUNGSRAM *. ' ' IZZOLAMPAKRA.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék