Népszava, 1949. április (77. évfolyam, 76-99. sz.)
1949-04-08 / 81. szám
Nagysikerű Népszava-parlament a MÉMOSZ-ban Az építkezés sorsát az építőmunkás dönti el A magyar építőipari munkások élmunkás- és újítóköre, karöltve a Népszavával, csütörtök délután Népszava-parlamentet rendezett a MÉMOSZ Vilma királynő úti székházénak nagytermében. A nagytermet zsúfolásig megtöltötték az építőipar élharcosai, az élmunkások és újítók. A Népszava parlamentjét Somogyi Miklós, a MÉMOSZ ügyvezető elnöke nyitotta meg, majd Komor Imre, a Népszava szerkesztője hangsúlyozta a tapasztaKtomor elvtárs felszólalása után Szijjártó Lajos, az építés- és közmunka-ügyi minisztérium csoportvezetője ismertette az építőipar 1949. évi feladatait. — Szép és nagy feladatot állít a Párt az építőmunkások elé — kezdte beszámolóját Szijjártó Lajos. — Szépen, gyorsan és jól kell építenünk és ezzel meg kell mutatnunk a szocialista építőipar fölényét. A hároméves terv utolsó évében rendkívüli nagy feladat hárul az államosított építőiparra. Be kell fejezni a háborús pusztítások által lerombolt gyárak és épületek helyreállítását és elő kell készíteni a szocializmus építését megindító ötéves terv legnagyobb arányú építkezéseinek alapjait. Ezután párhuzamot vonva 1948 és 1949 építkezéseinek méretei között, Szijjártó Lajos hangsúlyozta, hogy 1949-ben a hátralévő kilenc hónap alatt az építőiparnak egy milliárd értékű munkát kell adnia, szemtén 1948 450 millió forint értékű munkájával. Ez azt jelenti, hogy havonta 100—125 millió forint értékű munkát kell elvégezni, ami az elmúlt évvel szemben 2—21/2-szeres emelkedést mutat. Ez az összeg — folytatta — az ötéves terv első évében 250 millióra emelkedik. — Hogy az ez évben ránk váró feladatokat teljesíteni tudjuk, százezer építőmunkásra lenne szükség. Ennyi építőmunkásunk azonban nincs és más eszközöket kell választanunk, hogy végrehajthassuk a feladatokat. E feladatok megoldására új építőtechnikára, modern gépi felszerelésre és új munkaviszonyra van szükség. Fel kell ébreszteni az építőmunkások tízezreiben az újítók szellemét, a szocialista öntudatot és a kisipari építés módjáról át kell térni a szervezett és gépesített szocialista építő nagyiparra. Gépesítés, előregyártás — Feladataink adva vannak — mondotta. — Ezek: az összes nehézmunkák gépesítése, az építőipar munkájának folyamatossá tétele, az épületszerkezet gyári előállítása, vagyis az előregyártás, a szabványosítás, a munkahelyek megszervezése, a gyorsított építkezési rendszer megvalósítása, valamint az élmunkások és újítók szerepének és feladatainak fokozása. A gépesítés célja, hogy az építőiparból ipart csináljon. Ezen túl a gépek megjelenése kultúrát visz az iparba, a segédmunkást szakmunkássá lépteti elő. Emellett új műszaki személyzetet kíván, mert a gépek megjelenése után olyan mérnökökre és építésvezetőkre van szükség, akik alapos ismerői a gépeknek. — Ami az építőipar munkájának latcsere céljait szolgáló Népszava-parlamentek jelentőségét. — Amikor most Pártunk az ország elé terjesztette az építőipar ötéves programját, fontos műhelye lesz a szocialista építőmunkának ez az iparág, — mondotta Komor elvtárs — és ezért amai Népszava-parlamentnek nagy jelentősége van az egész ország észszerűsítő és újító mozgalmában. folytonossá tételét illeti — folytatta az előadó —, az ipar csak akkor nevezhető iparnak, ha állandóan tudja foglalkoztatni a munkásokat. Ez annyit jelent, hogy összedolgozott, gyakorlott műszaki gárda áll az ipar rendelkezésére. Ezzel egycsapásra megszűnik az is, hogy télen munka nélkül maradnak az építőipari munkások. A jövőben az építőiparban 280— 300 napot kell majd dolgozni évente és nem 175-öt. Ezen a téren nagy feladatok várnak az újítókra és észszerűsítőkre, mert meg kell szerkeszteni a helyes zárószerkezeteket, hogy fel tudjunk készülni a téli munkára. 1949—50 telén az építőmunkások 75—80 százalékát kell foglalkoztatni. A folyamatos építkezés csökkenti az önköltséget is, különösen a gépesített építőiparban, mert lehetővé teszi a gépek legnagyobbfokú kihasználását. Az előregyártásnak és a szabványosításnak a legnagyobb jelentősége éppen az építőiparban mutatkozik meg. Ez is hozzájárul az iparágnak az időjárástól való függetlenítéséhez. Megkönnyíti a gyártás műszaki ellenőrzését. Lecsökkenti a hulladék mennyiségét és biztosítja a jobb anyagfelhasználást. Meggyorsítja az építkezés ütemét. Olcsóbbá teszi mind az alkatrészek gyártási, mind az egész épület építkezési költségeit. Ugyanekkor a szabványosítás előfeltétele az előregyártásnak, mert enélkül nem lehet megszervezni a gazdaságos gyári előállítást. Komplex brigádok szervezése — Különíiss jelentősége van a munkahelyek helyes megszervezésében a brigádmozgalomnak. Ezen a téren a legfontosabb teendő az úgynevezett komplex-brigádok megszervezése, amelyeknek további feladata a munka megszervezése, mégpedig olyan irányban, hogy az egyik csoport munkája ne tartsa vissza a másik munkáját. Ilyen módon az építkezések tervszerűsítése a munkahelyen a brigádok megszervezésével történik. A gyorsított építkezési rendszerben a különböző munkákat úgy kell megszervezni, hogy egyidőben, egy épületen több munkát lehessenvégezni. Ez eltérést jelent az eddigi munkamódszertől, amikor egymásután végezték a különböző munkákat és 30—35 százalékos időmegtakarítást eredményez. Ez az időmegtakarítás természetesen csökkenti az építkezés költségeit is és csökkenti a rezsiköltséget, ami építőiparunkban pillanatnyilag 20—22 százalék. Mindez csak akkor válik valóra, ha a munkahelyeken öntudatos munkások dolgoznak. Az építkezés sorsát az építőmunkás dönti el. Nagy feladat vár az élmunkásokra és újítókra, akiknek szervező munkával és jó példa mutatásával ezreket kell beállítani a szocializmus építésének szolgálatába. Az újítók és ólmunkások munkáját segítenie kell a műszaki személyzetnek, amelynek fontos feladata, hogy műszakilag alátámassza és bebizonyítsa az újítások helyességét. Sohasem szabad az újítótól várni az újítás műszaki bebizonyítását, mert bár sokévi tapasztalatokból születnek Az újítások, a gondolatot, az ötletet az újító nem minden esetben tudja műszakilag alátámasztani, — fejezte be nagy tetszéssel és tapssalfogadott beszámolóját Szijjártó Lajos.— Itt nagymennyiségű betongömbvasra volt szükségünk naponta — mondotta Molnár elvtárs —, hogy biztosítani tudjuk a szerelők zavartalan munkáját. Az újítás bevezetéséig három padon kézierővel végezték a gömbvasak hajlításit, ami azt jelentette, hogy a legkisebb munkaszervezési hiba is veszélyeztette a 84 szerelő munkáját. — Gépet állítottam be — mondotta —, aminek helyes karbantartásával és gondozásával naponta, 70—80 mázsa vas megmunkálását biztosítottuk. Felszólalása végén felkérte a jelenlevő élmunkásokat és újítókat. Hogy adják tovább újításaikat és tapasztalataikat a többi munkatársaiknak is. Farkas Béla, a Zsolnay-gyár élmunkása felszólalása után Bajnóczy József, a nagybátony-újlaki téglagyár élmunkása hangsúlyozta, hogy a munka minden területén, mint főszempontot kell figyelembe venni a termelés fokozásában az észszerűsítést. A továbbiakban beszámolt arról a munka racionalizálásról, amit a cserépgyártásnál hajtott végre és amivel nemcsak könnyebbé tette a munkát, hanem 120—130 munkaóramegtakarítást ért el, holott 12 ember helyett 8—9 végzi ugyanazt a munkát. Munkaerő megtakarítás, többtermelés Bronszky Rezső faipari gépmunkás két újításáról számol be. Az egyik egy új ingafűrész, amely 35 százalékos munkaidőmegtakarítást és 60 százalékos munkaerőmegtakarítást eredményezett. A másik újítása nemcsak termelési vonalon jelentős, de eredményt hoz a balesetek elleni harcban is. Bencskó elvtárs a helyes munkamegszervezésről szólva, hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a legegyszerűbb munkáknál is hozzáértő embert alkalmaznak. Ezután ismertette újítását, a betonkeverő gép munkájának folyamatossá tételét. Rendkívül jelentős a szállító szalagok alkalmazására vonatkozó javaslatra is, mert ezzel igen nehéz munkamenetet, a betonlapátolást küszöböli ki. Tallán István, a Gyárépítő Nemzeti Vállalat lakatosa, aki mint sütőipari munkás kezdte, az átképző tanfolyam elvégzése után nemcsak megtanulta a szakmát, de hasznosítani is tudja, amit tanult. Újítása 200—300 százalékos munka, teljestményemelkedést eredményez, amit gép alkalmazásával ért el az ablakszárnyak takaróléceinek vésésénél. Hasonlókép gépesítette az ajtólapok fúrását is és a munkát, amit kézzel 27 percig végeztek, hét perc alatt végzi el. Végül Horváth Gézáné, a pécsi Zsolnay-gyár élmunkásnője lépett az emelvényre és beszámolt arról a nagy szociális és építőmunkáról, amit az államosítás óta a pécsi Zsolnay-gyár dolgozói végeztek. Háromszázötven brigád az építőiparban Tamás Dezső, a MÉMOSZ termelési osztályának vezetője beszámolójában hangsúlyozta, hogy a diósgyőri dolgozók munkaversenyfelhívásakor az építőipar munkásai szakszervezetük harcos hagyoményaira támaszkodva csatlakoztak. Harminchárom magas- és mélyépítési vállalat 18.469, az anyaggyártóipar 18.646 dolgozóval indult harcba az új munkaverseny kezdetén. Vagyis az építőipar 37.115 fizikai és szellemi dolgozója csatlakozott a munkaversenyhez. A brigádmozgalomról, az életmillkás- és újítómozgalomról szólva kiemelte, hogy a magas- és mélyépítőiparban eddig 251, az anyaggyártóiparban pedig 99, összesen tehát 350 brigád alakult. Alig egy hónapja, hogy az új szocialista munkaverseny megindult — antif dotta — és ez alatt az idő alatt 16 élmunkás- és újítókor kezdte el aktív munkáját. Ezután felhívta a figyelmet arra, hogy a verseny fejlesztését igen komoly mértékben hátráltatja a politikai képzettség hiánya. A verseny ott megy jól, eredmények ott vannak elsősorban — mondotta, — ahol komoly gondot fordítanak a szaktársak politikai képzésére is. A munkaverseny az építőiparban nagy lendülettel indult meg és nagy eredményeinket biztosítsuk, ehhez szükségünk van az élmunkások és újítók irányítására és példaadására. Ebben a munkában támogatást nyújt a Népszava is, amely cikkekkel, riportjaival, munkásnevelésével, tapasztalatcsere-beszámolóival, segítő parlamentjeivel előmozdítja eredményeinek fokozását — fejezte be Tamás elvtárs. A felszólalásokra és hozzászólásokra Komor Imre válaszolt. — Minden mozdulatunkat, amit munka közben végzünk, abból a szempontból vizsgáljuk meg, — mondotta — hogyan lehetne azt egyszerűbbé tenni, és a kis dolgokat is állítsuk középpontjába mindennapi munkánknak, mert csak így tudjuk biztosítani, hogy meg is valósítsuk azokat a feladatokat, amiket Pártunk tűzött az egész magyar dolgozó nép és ezen belül az építőipari munkások elé. Ennek a tapasztalatcsere-értekezletnek, amit a Népszavaparlament keretén belül rendeztünk, eredményei lesznek az elvtársak munkájában is. A Népszava továbbra is támogatni fogja az építőipar élmunkásainak és újítóinak munkáját azzal, hogy ismerteti hasábjain azokat az újításokat, amiket az elvtársak megvalósítanak a termelés olcsóbbá és eredményesebbé tétele érdekében. Komor elvtárs válasza után Somogyi Miklós az új munkamódszerek jelentőségéről beszélve, felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy az apró és első pillanatban jelentékteleneknek látszó észszerűsítéseknek is nagy fontosságuk van, mert lehetővé teszik egy-egy szakmunkás, vagy gép munkaerejének százszázalékos kihasználását, így kihatással vannak a termelés fokozására és fontos tényezőivé válnak a szocializmusért vívott harcnak. Somogyi elvtárs felszólalásával véget ért a MÉMOSZ rendkívül eredményes Népszava-parlamentje. Szépen, gyorsan és jól kell építenünk Nők a Népszava-parlament részvevői között Élmunkások a hallgsukóság soraiban. 8 NÉPSZAVA 1949 április 8 Élmunkások és újítók beszélnek észszerűsítéseikről A beszámoló után Szijjártó Lajos ismertette az építőipar néhány jelentős észszerűsítését, majd maguk a jelenlevő élmunkások és újítók léptek az emelvényre, hogy beszámoljanak újításaikról. Elsőnek Sztezserán László Kossuth-díjas üzemlakatos lépett az emelvényre, hogy beszámoljon arról a nagy horderejű újításáról, amit a Solus Csiszolókoronggyárban hajtani végre és amelynek eredménye évi 317.000 forintos megtakarítás. Az újítás lényege egy ezerszám, aminek segítségével az eltörött vagy megrepedt csiszolókorongokból, vagyis a selejtből kisebb korongokat lehet készíteni. Utána Molnár Ferenc élmunkás lépett az emelvényre és ismertette azt az újítást, amit a Ganz-gyár vascelletiszerelőcsarnokának építkezéseinél alkalmazott. Érdekeidet védi a Népszava ! Olvasd! Terjeszd!