Népszava, 1949. április (77. évfolyam, 76-99. sz.)
1949-04-13 / 85. szám
Debreceni munkások vítésa Illyés Gyulval a billegő íróasztalról“ff A debreceni vagongyár kultúrtermében több százfőnyi lelkes munkástömeg gyűlt össze, hogy Illyés Gyula: »Petőfi« című könyvét — illetve, mint kiderült,még többet: az író szerepét, a költő és a felszabadult nép viszonyát — a szerzővel megvitassa. A Szakszervezeti Tanács és a közoktatásügyi minisztérium szabadművelődési osztályának támogatásával Illyés Gyula »Petőfi«-jének mintegy száz példányát osztották szét az üzemben és így ez irodalmi vitáig majdnem mindannyian elolvashatták. Az érdeklődést a gyár egyik régi munkása, s kilencujjá, Tóth József jellemezte a legtömörebben: »Évtizedek óta dolgozom itt, de soha iyesmi a vágékgyárban velünk nem történt«. Mert a lelkesedés nemcsak a kitűnő írónak, a legjobb Petőfi-életrajznak szólt, hanem magának a jelenségnek, melynek során az irodalom a dolgozó nép törvényszéke előtt ad Számot önmagáról. Simonffy Margit nagy megelevenítő erővel előadott Illyés-versei után E. Kovács Kálmán miniszteri osztályfőnök intézett Illyés Gyulához két „ bemelegítő” kérdést **- Mi Indította arra, hogy majdnem száz biográfia után Petőfi életrajzát megírta és miben látja Petőfi szerepét 48 márciusában? Válaszában Illyés Gyula utalt rá, hogy a szokványos életrajzok, »busuló-juhász* és csak »szerelmidalköltő* Petőfije után a világirodalom legnagyobb forradalmi költőjének életét akarta megmutatni, míg 1848 március 15-én az országos Vásárra feljött paraszti tömegeket is magával ragadó Petőfi volt egyedül képes az értelmiség és a diákság élén a Sváblakta Pest- Buda forradalmát diadalra vinni. Az ezutátt elindult vitában Csabai. Adolf bognár azt hangoztatta, a dolgozók róluk szóló könyveket várnak az íróktól, melyek a felszabadulás óta megindult nagy építőmunkát — valójában a felszabadulás óta megindult életet — ábrázolják. Kocsis Gyula, lakatos ugyancsak nagy elismeréssel nyilatkozva Illyés könyvéről, arról beszélt, hogy a munkásság a valóság ábrázolását várja íróinktól- Lenkei Attila Kossuth és Petőfi viszonyáról kért felvilágosítást. Illyés Gyula válaszában kijelentette, hogy Kossuth és Petőfi nem teljesen zavartalan viszonyának az a lényege, hogy Kossuth politikus volt, aki fokról fokra olvasta le a forradalmi igényt a szép ajkáról, míg Petőfi kezdettől fogva a forradalmat akarta; a nagy államférfi a nép akaratát teljesítette, míg Petőfi a nép akaratát előre mondta ki. Arra vonatkozóan, hogy miért nem sikerült még teljességgel a felszabadulás esztendeinek életét ábrázolni. Illyés Gyula utalt reá, hogy költészetben és elbeszélésekben egyre örvendetesebb és egyre fokozatosabb ábrázolását találjuk a valóságnak, míg a regényirodalomban távlatra van szükségünk. Tolsztoj 40 esztendős távlatból írta meg a »Háború és Béke«-t és a mi időnk munkásságának életét minden valószínűség szerint diáid azok ábrázolták a legtökéletesebben, akiknek szülei ebben a teremben élnek. Csabai Tibor füvessel polemizálva nyomban kimentette, hogy Petőfinek nem volt szüksége távlatra. Illyés Gyula maga írta, hogy »Ragyognak a tárgyak, nyald meg a ceruzát.« Ha mozog az Íróasztal lába, kissé balrább kell tolni ez íróasztalt, akkor nem billeg majd, minrt ahogy Illyés Gyula állította. Kardos Pál Illyés ismert állítására célozva, a billegő íróasztalra, kijelentette: íróasztal nélkül is jól megy az írás. Csokonai Vitéz Mihály nem messze Innét a »Rókaegér harc«-ot papirossal a térdén jegyezte fel. Petőfi csillagragyogásná is tudott írni, miért nem tanulja meg Illyés Gyula Petőfitől ezt és miért nem ír az ötágú vörös csillag fénye mellett? Petőfiről szólva Illyés Gyula olyan szépen kifejtette, mint állt a költő az ifjúság forradalmi élcsapatának élére, miközben a néppel való összeköttetést is állandóan tartotta. Van nekünk is egy élcsapatunk, mely a Petőfiéhez olyan nagyon hasonlít, lehetetlen, hogy Illyés Gyula ezt a hívást meg se hallja. Mikor Lenkei százada Galíciában 1848-ban értesült róla, hogy odahaza forradalom van, elindultak hazafelé és az éjszakában utánuklovagolt vitéz kapitányuk, Lenkei százados is. Ilyen bátor kapitányunk volt nekünk Illyés Gyula is, jöjjön is utánunk, jöjfdlni is mivelünk, fogadja meg azt, amit Petőfi mond neki — az a Petőfi, akit valamennyi magyar közöl éppen Illyés Gyula értett meg és ábrázolt a legmaradandóbban a maga költőies forradalmi nagyságában. Viszonválaszában Illyés Gyula — a munkásság felé irányuló várakozásától megrendülve —■ hitet tett amellett, hogy élete és írásai egyes mindörökre összeforrtak a dolgozó magyar nép ügyével. Elmondotta, hogy amikor a vagongyári munkások meghívását közölték vele, örömmel jött, pedig különben tartózkodik a nyilvános szerepléstől, most, amikor az ajtóba betóduló munkazubbonyos, vonalzó dolgozókat látta, bognár nagyapjára gondolt, azokra a szegényparaszt rokonaira, akiknek szemét mindig érzi magán és ceruzáján, ha írásba kezd, írói pályája kezdetétől volt ez így. Ahány sort leírt, azt mind a dolgozókért tette és nem is lehet az máskép, hogy ő ezentúl" is a né a dolgozókkal menjen. »A dolgozók fia vagyok és azok mellett harcolok mindhalálig.« fr. ey ) A Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezete értesíti központi vezetőségi tagjait, Valamint az újonnan megválasztott üzemi bizottsági titkárokat és az üzemi propaganda- és kultúrfelelősöket, hogy április 13-án, szerdán délután 4 órakor a volt Grafikus Szakszervezet székházában (VI., Rózsa Ferenc- ucca 60/a) kibővített központi vezetőségi ülést tart. NÉPSZAVA 1949 április 13 Aragon: Az omnibusz utasai A kor, melyre Aragon terjedelmében is jelentős művében visszapillant, — a szocializmus jövőbe ívelő hiújáról egy omnibuszra, mely kérlelhetetlenül baktat a szakadék felé — alaposan megírt, tüzetesen ábrázolt korszak: a harmad a köztársaságé. Szinte mondhatni, hogy még a kevésbé művelt olvasó is sokat tud e korról, mégpedig igen jó, igen alapos és haladó művekből. A Dreyfussierről a Jean Barols-ból vagy Anicole France Bergeret tanárból írt négy kötetéből, meg a Pingvinek szigete végéről, a francia szerelmi viszonyokról Maupassantból, proletárokról, kispolgárokról Zolából, a századeleji Párizs színeiről Ady verseiből, a lényegről a Thibault-ból. Pierre Mercadier, Aragon hőse. Is ezt a kort éli végig: az 1889-es Világkiállítástól - melynek szenzációja az Eiffeltoring volt — egészen A világháború kitöréséig. Mercadier vidéki tanár, aki, nemesi származású ősei recipéje szerint, váratlan örökségekből és spekulációkból igyekszika nívót tartani káporodott polgári környezetben. Gátlástalan Individualizmusa elszakítja az egyetlen kolektivumtól, melyhez valaha is tartozott, családjától külföldön barangol, majd egy párizsi örömházban köt ki, ahol névtelen, csak szemlélődő törzsvendégként ücsörög délutánonként. Végül az örömház tulajdonosnősének vidéki nyaralójában pusztul el, rothad meg elevenen hosszas szenvedés után — éppen az első világháború kitörése napján. Kétségtelen, hogy Aragon művében a polgári társadalom pusztulását kívánja jelképezni, nem egyszer nehezen érzékelhető szimbólumok sorozatával. Az értékes, nagyvonalú regénynek jelentős hiányossága, hogy hőse a polgár egyik bolondos és zagyva, ezenfelül igen elmosódott cseppet sem tipikus figuráját mutatja, ahogy mellékalakjai sem a Boulanger-ügy, a Panamabotrány vagy a Dreyfuss-per, a szocializmus, polgári radikalizmus és klerikalizmus nagy harcának kisebb-nagyobb figurái, hanem kalandorok, kémek, gyanús exisztenciák . igazi mellékszereplők, fölös epizódok a nagy társadalmi harcban. A pozitív alak, aki utat mutat, épp úgy hiányzik a könyvből, mint a háttér, a társadalom, mely legfeljebb egy-egy mellékmondatban, egy-egy nevezetes újsághír kapcsán jelenik meg. Az olvasónak Aragon könyve során bizonnyal nem egyszer jut majd eszébe az a másik könyv, a Thibault-k, mely ezekre a kérdésekre is választ adott és ábrázolása erejével szinte mindent beárnyékolt, a háttérbe szorított, amit azóta a harmadik köztársaság társadalmáról írtak vagy írni akartak. (F. Gy.) i főívek Lukács György a világ 20 értelmiségi kiválósága között (London, M AFP) Az UNESCO angol csoportjának ülésén Myron Grinden lapszerkesztő javasolta, néhány hétre össze kellene hívni a világ minden részéből mintegy 20 vezető értelmiségi személyt, hogy együtt tanulmányozzák a kultúra jövő kilátásait. Grinden jelöltjei között szerepel Thomas Mann, Jaime Torres-Bodet, Lukács György, Junon Benda, Joan Cassou, Aragon, Picasso, Paul Hindemith, Ernest Bloch, Francois Maurac, Georges Duhamel, Ilja Ehrenburg, Jean Paul Sartre, Lin-Yu-Tang és Martin Buber. —• Demokráciaellenes izgatásért a népbíróság négyhónapi börtönre ítélte Fehér Sándor budafoki lakóit. — A Siketnémák Állami Intézete közli, hogy újra vesznek fel siketnéma gyermekeket. Szegénysorsú szülők, gyermekeit ingyen veszik fel. Kérvényekhez születési anyakönyvi kivonat, himlőoltási igazolvány, vagyonkimutatási bizonylat és orvosi vélemény csatolandó. Bővebb felvilágosítást az igazgatóság nyújt (XIVM Mexikói út 60). Április 15-től kezdve telefonon lehet beszélni a Hawai szigetekkel és El Salvador középamerikai köztársasággal. A háromperces beszélgetés díja a Hawai szigetekkel 180 forrent, El Salvadorral 216 forint. Új hajáratok Az MFTR megindítja személyhajó járatait Budapest—Dömös között. Az első hajó április 16-án, szombaton délután/13-kor indul Budapestről. Vissza Dömösről vasárnap 4 órakor indul. Ez a járat naponta közlekedik. Április 17-től, vasárnaptól kezdve, munkaszünetes ünnepnapokon és vasárnap, Budapestről 8 órakor indul hajó Dömösre, vissza pedig 18.30-kor. Ezek a járatok technikai akadályok miatt egyelőre nem érintik Újpest, Megyer, Szentendre és Pócsmegyer aromásokat. Az MFTR Szeged—Csongrád között is üzembehelyezi járatait. Az első hajó április 16-án, szombaton 3.15-kor indul Csongrádról és ugyanezen a napon VIS-kor. Indul Szegedről Csongrádra. E járatok hétfőn, szerdán és szombaton közlekednek. Ma Garó Ernő beszél az ötéves tervről Április 13-án, szerdán délután fél 6 órakor lesz a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Akadémiájának az utolsó előadása a Kossuth-moziban (V. Váci út 14). Gerő Ernő pénzügyminiszter az MDP helyettes főtitkára tart előadást »A magyar népgazdaság ötéves terve« címmel. Az előadást ünnepélyes külsőségek között rendezik. Megjelennek az előadáson az MDP politikai bizottságának tagjai és a kormány több tagja is. Országszerte nagy érdeklődéssel várják Gerő Ernő előadását aki ez alkalommal ismerteti először a nyilvánosság előtt az ötéves tervet. A nagy fontosságú beszédeit a Kossuth rádió is közvetíti szerdán este 18 óra 30 perckor. A beszéd csoportos meghallgatását az egész országban megszervezték. Megszűnt a talajmenti fagyok veszélye. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint a hétfőre virradó éjjel volt csak kisebb talaj menti fagy. A hőmérséklet azonban az ország gyümölcstermesztő vidékein sehol sem süllyedt 1 fok alá. Kárjelentés egyetlen helyről sem érkezett. „ÉPÍTÉSI NAPOKON" vitatják meg az építkezések kérdéseit Kétnapos értekezleten beszélték meg az építésügyi főigazgatók és igazgatók az építésügyi minisztérium vezetőivel a harmadik tervév építkezéseinek problémáit és az építéspolitika irányvonalait. Darvas József építésügyi miniszter beszámolt arról, hogy az ötéves terv során is 50 milliárd forintot fordítanak építkezésekre. Ennek a programnak végrehajtására nagyon fontos, hogy a beruházási terveket jól hajtsák végre és időben készüljenek el az ipari, üzemi és egyéb építésügyi létesítmények. A gátló körülmények kiküszöbölésére a minisztérium és a külső szervek között szoros együttműködést teretülsenek meg. A jövő hónapban megkezdik az „építési napokat”. Az ország 25 vármegyéjében kelcsen vitatják meg a népi szervek a helyi építésügyi főigazgatósággal, illetve nemzeti vállalatokkal, szövetkezetekkel és kisiparosokkal az építés problémáit. Felhőátvonulások, felmelegedés Várható időjárás : Mérsékelt délnyugati, nyugati szél. Nyugat felől felhőátvonulások, több helyen, főleg az északi részeken kisebb eső. A felmelegedés folytatódik. A fizika csodavilága Cseke és Kockás érdekes munkája, mely a fizika birodalmába kalauzolja az olvasót. (»A fizika csodavilága«, Yante-kiadás) gazdag magyarázó rajzanyaggal ismerteti az emberiséggel együtt fejlődő fizika tudományának alapelemeit. A könyv a közvetlen megfigyelés elvét alkalmazza és szinte világos magyarázatot ad azokra az alapjelenségekre, amelyek ismerete nélkül nem lehet megérteni a modern fizika újabb felfedezéseit sem. A könyv értékes kísérő az iskolai tanuláshoz, de ugyanekkor érdekes olvasmány a laikus számára is, aki ismerkedni akar a fizika alaptételeivel, vagy már szerzett ismereteit akarja szilárd alapokra helyezni. Meghalt a természettudomány nagy népszerűsítője, dr Fülöp Zsigmond. 1882-ben született, már korán megismerkedett Darwin és Lamarck felfedezéseivel. Fülöp Zsigmond az egyetem elvégzése után a természettudomány népszerűsését, széles néptömegekkel, a munkásosztállyal való megismertetését, megszerettetését tűzte ki maga elé feladatul. Úttörő volt ezzel a törekvésével, az első világháború előt Magyarországon. »Darwin« című folyóiratában szembeszállt az ember származásáról terjesztett áltudományos mesékkel. Fülöp Zsigmond a proletárdiktatúrában a Természettudományi Társulat 14 tagú direktóriumának volt tagja. Az egyetemi képzettségű, polgári iskolai tanár, a Tanács, köztársasági kikiáltásakor hozzálátott céljai megvalósításához, de nem sokáig dolgozhatott. A fehér terror még a polgári iskola katedrájától is megfosztotta. Ekkor már csak folyóirata szerkesztésével foglalkozott és a Népszavában írt cikkeivel teljesítette népszerűsítő, tanító hivatását. Ebből élt. Később tudományos műnkák fordítását kezdte meg. Az ő tolmácsolásában ismerkedtek meg a magyar olvasók számos haladó természettudós műveivel. Se szert, se száma kisebb-nagyobb fordításainak, önálló munkáinak. A felszabadulás után már betegsége akadályozta nagyobb munka elvégzésében, de így is aktív harcosa volt népi demokráciánknak. Hatvanhétéves korában halt meg. Halálával megfogyatkozott a magyar tudományos élet úttörőinek száma. Temetése csütörtökön délután 3 órakor tesz a farkasréti temetőben. Fel akart ugrani a robogó villamosra a Széll Kálmán téren Ha- Gzló István 70 éves férfi. A pótkocsi kerekei alá került, étetveszélyes állapotban szállították a kórházba. Kétszáz bolgár munkás ván magyarországi tanulmányútra A Budapestre érkezett bolgár élmunkások első csoportja kedden reggel megkezdte tanulmányait. A bolgár élmunkások elsősorban a magyar ip°r technikai eredményeit, az észszerűsítő- és újító munka módszereit tanulmányozzák. Nagy-Budapesten a WM-ben, a MÁVAG-ban, a Ganz Vagonban és más nehézipari üzemekben. Kettő, közülük Tatabányára és Lábatlanba megy, hogy a magyar bányászat és cementgyártás munkamódszereit tanulmányozza. A kedd reggeli ünnepélyes munkábaindulásnál dr Huszár Gyula, az iparoktatási főosztály vezetője köszöntötte a bolgár munkásokat. Az első bolgár élmunkáscsoport után, április 20-a körül, újabb 200-as csoport jön Magyarországg. — MESKÓ ZOLTÁNT, a nyilaskeresztes párt megalapítóját a népbíróság életfogytiglani fegyházra ítélte. Fellebbezés során került az ügy a NOT elé, amely helybenhagyta az első bíróság ítéletét, amely ezek szerint jogerős. Kivégezték kedden reggel a Gyűjtőfogház udvarán Tóth Jáne és Kovács János volt keretlegényt, akik a háború idején a rmunkaszolgálatorök egész sorát rabolták, majd meggyilkolták őket.