Népszava, 1949. július (77. évfolyam, 150-176. sz.)

1949-07-01 / 150. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! o# 77. LifeO július 1. péntek NÉPSZAVA | A MAGYAR S­Z­­A K $ Z 1. rvel \ ^ ■ m m 77 Visinszkij nyilatkozata a párizsi értekezletről K Ö Z P O N TI LAPJA 1 Szerkesztőség : Budapest vl­, Miksa ucca 8 Ara 50 fillér leleten: 224-817, 224-818, 224-819 Apró Antal beszéde a Szakszervezet Világszövetség II. kongresszusán A békéért, a nemzetközi munkás** mozgalom egységéért, a szocialista Magyarország felépítéséért harcolunk (A Népszava Milánóba kiküldött munka­­társának telefon jelentése.) A kongresszus csütörtöki ülésének meg­­nyitása után az elnöklő Lombardo Toledano bejelentette, hogy az üdvözlő táviratok özöne érkezett a kongresszushoz. A táviratok között a magyar dolgozók számos üdvözlete is befu­tott. A magyar szakszervezeti küldöttség csü­törtökön osztotta ki­ a Szaktanács ajándékát a külföldi delegátusoknak: egy kis vörös zász­lót, amelyen a Szakszervezeti Világszövetség szimbólumát jelképező két félgömb van, rajta ezzel a felírással. A magyar szervezeti mun­­kásság ajándéka a Szakszervezeti Világszö­vetségnek. A magyar szakszervezeti küldött­ség ugyancsak kiosztotta a kongresszusi tagok között a Világszövetség kongresszusa alkal­mából kiadott bélyegsorozatot. A Szakszerve­zeti Világzövetség kongresszusi előcsarnoká­ban elhelyezték a világkongresszus magyar­­nyelvű plakátjait, amelyeket a magyar dele­gáció magával hozott Milánóba. Szolovjev szovjet küldött beszéde A Szakszervezeti Világ­szö­vetség II. kongresszusának csütörtöki ü­­lésén felszólalt Szolovjev, a szovjet szakszer­vezetek egyik kiküldöttje­, akit hatalmas ütemet- tapsviharral üdvözöltek a kongresszus résztvevői. A Szakszervezeti Világszövetség tevékeny har­cot folytat a munkások jo­gaiért, a szakszervezeti jo­gokért, harcol a fasiszta terror ellen — mondotta. — A Szov­jetunió kormánya és a népi demokráciák kormányai, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tén belül minden támogatást megadtak a Szakszervezeti Vi­lágszövetségnek és ennek kö­vetkeztében bizonyos előre­haladást érhetett el a Világ­­szövetség az ENSZ társadalmi és szociális tanácsában is.­­ Az imperialisták, a mun­kásosztály egységének meg­­bontói arra törekszenek, hogy egyengessék az utat a hábo­rús uszítók számára. A m­unkané­küliség, a­z éhínség, a nyomor egyre nő a kapi­talista országokban, de nő a terror is. A haladás és a reakció, a demokrácia és az imperializ­mus, a béke és a háború erői­nek küzdelme a Szakszerve­zeti Világszövetségben is mag­mutatkozott. A brit szakszer­vezeti főtanács, az amerikai CIO szakadár vezetői meg­kísérelték a Világszövetség felrobbantását. Deakin, Carey, Cuypers és a hozzájuk hason­lók az imperialisták tényleges segítőtársai-Szolovjev ezután részlete­sen vázolta az egységbontók aknamunkáját, szabotázsukat a Világszövetségen belül, majd megállapítota: a munkásáru­lóknak a Szakszervezeti Világ­­szövetség felrobbantására irá­nyuló terve csúfos kudarcot vall- A Szakszervezeti Világ­­szövetség szilárdabban áll, mint valaha és már eddig is hatékony munkát végzett a világ dolgozói érdekében. A Szakszervezeti Világszövetség­ét és élni fog — jelentette ki amiért hangon Szolovjev a kongresszuson részvevő kikül­döttek lelkes tapsa közben. Szolovjev a továbbiakban a Szovjetunió delegációja nevé­ben javasolta a főtitkári jelen­tés elfogadásét. A szov­jetdele­­gáció szükségesnek tartja — mondotta — a nemzetközi szakszervezeti egység fenn­tartását és kétségtelen, hogy a második kongresszus meg­­bélyegzi majd a brit szak­­szervezeti szövetség, valamint a CIO és a többi szakadárok, árulók és egységbontók tevé­kenységét, amelyet az ameri­kai imperializmus szolgálatá­ban fejtenek ki-Szolovjev javasolta, hogy a kongresszus intézzen felhívást a brit, az amerikai, a holland, a norvégiai, a dániai, belgiumi és más országok munkásságá­hoz, felszólítva őket, hogy ala­kítsanak bizottságokat a Szak­­szervezeti Világszövetséggel való együttműködési érdekében a dolgozók érdekeinek védel­mében. — Le kell szögeznünk, — mondotta Szolovjev — hogy a Szakszervezeti Világszövetség attaii nyitva áll minden or­szág szakszervezete számára, azok számára is, amelyeknek áruló vezetői elhagyták a Szakszervezeti Világszövetsé­­get. Tiltakoznunk kell az ellen, — folytatta Szolovjev — hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének gazdasági és szociális tanácsa, amely nem oldotta meg a dolgozók gazdasági és politikai jogainak védelmével kapcsolatos kérdéseket, ezt az ügyfél áttette a nemzetközi munkaügyi hivatalhoz. Teljes­­jogú képviseletet kell követelni a Világszövetségnek az Egye­sü­­t Nemzetek Szervezetében. Beszéde végén Szol­ovjk­ov a szovjet szakszervezeteknek azt az elhatározását tolmácsolta, hogy továbbra is eleget tesz­­nek a Világszövetséggel szem­ben­i email a kötelezettségeik­nek, erősítik, támogatják a Szakszervezeti Világszövetsé­get Beszédét a Világszövetség éltetésével fejezte be. Szolovjev beszédét óriási tapsvihar fogadta. A kon­gresszus részvevői helyükről fel'!’ -1 „ ..­.’éviét szakszervezetek kiküldöttjét. Ezután Lotus S­a­illant be­jelentette: a 6.700.000 szerve­zett dolgozót képviselő japán szakszervezeti bizottság táv­iratban közölte, hogy Mac­­Arthur tábornok továbbra is megakadályozza a japán szer­vezett dolgozók szakszervezeti szövetségét abban, hogy kép­viselőit elküldje­­ a világ dol­gozóinak második kongresszu­sára. A kongresszus Saillant ja­vaslatára egyhangúlag úgy döntött, hogy tiltakozó táv­iratot intéz az ENSZ főtitkár­­ához. A francia CGT nevében Monmousseau hangsúlyozta, hogy a dolgozó tömegek akció­­egységére van szükség a nyo­mor és a háború sötét erői ellen. A CGT mindent megtesz a munkások akcióegységének ki­építésére, harcol a kizsákmá­nyolás ellen, küzd a tartós bé­kéért a háborús uszítók ellen, tapsvihar közepette. — Ezek az urak, Deakin, Carey és társai közönséges kihívók­, fizetett rendőrkémek. A ne­m­­etközi szakszervezeti mozga­lom ennek ellenére állandóan­ erősödik —­ mondta beszéde végén Toledano, majd han­goztatta, hogy a Szakszerve­zeti Világszövetség előtt a többi között a következő fel­adatok állnak: 1. Meg kell erősíteni a nem-*­zetközi szakszervezeti egysé­get. 2. Amerika, Kanada* Ang­lia munkásaival, a széles tö­megekkel szoros kapcsolatot kell létesíten­­. Ezeknek az országoknak a munkássága az első lehető alkalommal teljes szívvel csatlakoznék ismét a Szakszervezeti Vi­lágszövetséghez. 3. A Világszövetségnek meg­ kell kettőznie erőfeszí­téseit a gyarmati és félgyar­mati országokban, segítenie és támogatnia kell a függet­lenségükért és demokratikus szabadságjogaikért vívott küzdelmükben a gyarmati országok dolgozóit. — A Szakszervezeti Világ­­szövetség — jelentette ki be­fejezésül Toledano — amely megtisztult az árulóktól, meg­erősödött és megszilárdult, most kettőzött erővel folytat­hatja munkáját. Meg kell szervezni a Világszövetségnek a béke harcos védelmét elő­segítő akciókat, le kell lep­lezni a háborús uszítókat. Bi­zonyos vagyok benne, hogy a Szakszervezeti Vilá­gszö­vetség­be tömörült 70 millió dolgozó sikerrel valósítja meg ezeket a célkitűzéseket. Lombardo Toledano: Meg kell erősíteni a nemzetközi szakszervezeti egységet Lombardo Toledano a latin­amerikai dolgozók nevében beszélt. Megállapította, hogy az amerikai imperializmus a második világháború után Hitler nyomdokaiba lépett. Világuralmi törekvései egyre nyíltabban kerültek felszínre, a genki-imperializmus hitleri módszerekkel féktelen szovjet­­ellenes uszításba kezdett. Toledano ezután részletesen ismertette az angol-amerikai munkásárulók mesterkedéseit és rámutatott arra, hogy a szakadárok a monopoltőkések egyenes utasítására az ameri­kai világuralmi törekvések eszközévé akarták züll­szteni a Szakszervezeti V­ilágszövetsé­­get. A szakszervezeti szakadárok úgynevezett »független« szer­vezetének megalakulási kísér­­letével kapcsolatban Toledano felvetette a kérdést, ugyan miféle függetlenség ez, mi­féle függetlenségről van itt szó? Kitől függetlenek ezek az urak? — A munkásosztálytól, a világ dolgozóitól függetlenek, akikhez semmi közük — adta meg a választ felcsattanó­­­ia Apró Antal beszéde A délutáni ülésen Apró Antal, a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára lett az első felszólaló. — A magyar munkásosztály és a magyar szervezett dolgozók ne­vében nagy örömmel adjuk át a II. Szakszervezeti Világkongresz­­szusnak, a vendéglátóknak, az olasz munkásosztálynak és az olasz szak­­szervezeteknek forró elvtársi üd­vözletünket — kezdte beszédét Apró Antal. — Boldogok vagyunk, hogy a szakszervezeti kongresszuson rész­vevő európai, ázsiai, afrikai, ame­rikai és ausztráliai kiküldötteken keresztül tolmácsolhatjuk a világ összes dolgozójának, szabadságszerető népeinek a magyar nép test­véri üdvözletét, békeakaratát és azt a szilárd elhatározását, amellyel hazánkban a szocia­lizmust építjük. A magyar küldöttség nagy figye­lemmel hallgatta Saillant elvtárs jelentését, amelyben foglalkozott a világ szakszervezeti mozgalmának döntő kérdéseivel a tőkés országo­kéval ésúgy, mint a kapitalista kizsákmányolás alól felszabadult országokéval. Rámutatott azokra a közös célkitűzésekre, amelyek egységes erővé kovácsolják össza a­­Szakszervezeti Világszövetségen belül az elnyomott gyarmati népe­ket, a kapitalista országok dolgo­zóit, a szocialista és a szocializ­must építő dolgozókat a világom Szabadságunkat, független­ségünket és eredményeinket a Szovjetuniónak köszönhetjük . A mi országunk szabadságát, függetlenségét, az újjáépítésben elért eredményeit felszabadítóink­­nak, a nagy Szovjetuniónak köszön­heti. A felszabadítás előtt munkás­­osz­tályuink, dolgozó népünk a leg­féktelenebb elnyomatást, kizsákmá­nyolást szenvedte el. Alacsony bé­rek, elmaradt szociális állapotok, a szabadságjogok teljes meg­(Folytatása a 2. oldalon.) Szakszervezeti Világszövetség, a világbéke szilárd támasza!

Next