Népszava, 1949. szeptember (77. évfolyam, 202-227. sz.)
1949-09-02 / 203. szám
A Szovjetunió megvédi Jugoszlávia népeinek érdekeit a Tito-banda galád árulásával szemben Világszerte hatalmas visszhangot keltett a Tito-kormányhoz intézett legújabb szovjet jegyzék A Tito-klikknek Szlovén-Karintia kérdésében folytatott kétkulacsos, áruló politikáját leleplező újabb szovjet jegyzék világszerte hatadmat visszhangot keltett. A PRÁGAI LAPOK nagy címekkel közük a szovjet jegyzék szövegét. A Rude Prdvo rámutat arra, hogy az újabb szovjet jegyzék kudarcra ítéli a TVO-klikknek a Szlovén-Karintiával kapcsolatos jugoszláv igények kérdésében indított rágalomhadjáratát és népcsalási kísérleteit. A Proce megállapítja, hogy a szovjet jegyzék alapján teljesen meghiúsulnak a jugoszláv kormány kísérletei, hogy eltitkolja árulását. MINDEN LENGYEL LAP feltűnő címekkel közölte a szovjet kormány újabb jegyzékét. A 771- ban a Ludu címe azt emeli ki, hogy a Szovjetunió megvédi Jugoszlávia népeinek érdekeit a Tito-klikk árulásától. A »Zycie Warszawy« címe azt hangsúlyozza, hogy nyugati gazdáinak utasítását követve, a Tito-kormány elárulta a karintiai szlovének és a jugoszláv nép érdekeit. AZ ALBÁN LAPOK megálljaipítják, hogy a szovjet kormánynak a jugoszláv kormányhoz intézett legutóbbi jegyzéke újabb csapás a belgrádi burzsodnacionalista áruló klikkre, mely a jugoszláv népet romlásba döntve igyekszik kiszolgálni imperialista gazdáit. A jegyzék — írják a lapok — újra leleplezi a jugoszláv nép és az egész világ előtt a jugoszláv kormány árulását és kétszínű játékát, megbélyegzi azt a szánalmas szerepet, melyet az imperializmus belgrádi lakojai játszanak, amikor szüntelenül rágalmazzák és gyalázzák a Szovjetúniót Az albán sajtó rámutat, a rágalmak és hazugságok ellenére világosan bebizonyosodott, hogy a fasiszta jugoszláv kormány már régóta a reakció és az imperializmus szolgálatába szegődött, vállalta a provokatőr szerepét a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. A LONDONI SAJTÓ tág teret szentel a szovjet jegyzéknek és hosszú részleteket idézert előle. Különösen Sztálinnak Renner osztrák kancellárhoz írt levelét idézik. A »Manchester Guardian« diplomáciai levelezője megállapítja, hogy a szovjet válaszjegyzék teljes mértékben kimutatja a jugoszláv jegyzék gyengéjét. A DÁN LAPOK részletesen közölték a szovjet válaszjegyzék szövegét és különösen a jegyzéknek azt a részét hangsúlyozzák, amely szerint a szovjet kormánynak nem célja, hogy meggyőzze a jugoszláv kormányt, mert olyan kormányt, amelynek nincs meggyőződése és nyugati gazdái utasítására cselekszik, nem lehet meggyőzni; a jegyzék célja, hogy leleplezze a jugoszláv kormányt és elősegítse, hogy a jugoszláv nép megtudja az igazat. A HOLLAND RÁDIÓ részletesen ismertette a szovjet válaszjegyzéket. Kiemelte Sztálin levelét és hangsúlyozta, hogy ez nem jelentette az osztrák határok megváltoztathatatlanságának biztosítását. A szerdai holland lapok nagy figyelmet szentelnek a szovjet vátesz jegyzésének. Elsősorban azokat a helyeket emelik ki, amelyek megállapítják, hogy a jugoszláv kormány fasiszta rendszert vezetett be, a koholmányok és hazugságok útjára lépett és a nyugati imperialisták utasításait követi. A STOCKHOLMI SAJTÓ vezető helyen közli a szovjet kormány válaszjegyzékét. A Ny Dag közleményének ezt a címet adja: »A Tito-klikk már mint az imperialisták nyílt ügynöksége szerepel. MINDEN OLASZ LAP közölte a szovjet kormány válaszjegyzékét. Az Unita nagy címbetűs elsőoldalas közleménye hangsúlyozza, hogy a szovjet kormány leleplezte a jugoszláv diplomácia hamis és kétkutacsos politikáját és leleplezéseit okmányokkal támasztja alá. Közleményének ezt a címet adja: »A-1 Szovjetunió mindig védelmébe vette a népek önrendelkezési jogát és síkraszállt az ellen, hogy Szicíliát elszakítsák Olaszországtól.« A NEWYORKI LAPOK vezető helyen, nagybetűs címekkel közölték a szovjet válaszjegyzék szövegét. George Vucsinics, az amerikai hadsereg volt, századosa, egy szerb szabadsághős unokája, aki a háború alatt a jugoszláv partizánokkal együtt küzdött, egy Pittsburgban megjelenő hetilapban leleplezi Ticónak, a Wall Street készséges kiszolgálójának szerepét és hangsúlyozza, hogy a Tito-klikknek az a kísérlete, hogy Jugoszlávia népeit elszakítsa a többi szláv néptől, kudarcot fog vallani. A Tito-klikk — írja — zsdkuccába vitte Jugoszláviát. Az ország gazdasági helyzete szakadatlanul roszszabbodik. Vucsinics hangsúlyozza, hogy a Tito-klikknek terrorista módszerei ellenére sem sikerülhet megvalósítania áruló tervét és kiszakítani Jugoszlávia népit a szláv népek közösségéből. AZ AUSZTRÁLIAI LAPOK közül a Sydneyben megjelenő »Tribune« a szovjet válaszjegyzékről szóló cikkében megállapítja, hogy a szovjet kormány válaszjegyzéke teljesen leleplezi a Tito-klikket, mint a demokrácia és szocializmus táborának árulóját. Kiemeli a cikk, hogy a Tito-klikk a külföldi tőke és reakció táborába dezertált, eladta Jugoszlávia nemzeti függetlenségét és az ország gazdasági életét a külföldi tőke ellenőrzése alá helyezi, az országot az imperialisták katonai támaszpontjává teszi a Szovjetúnió és a népi demokráciák elleni támadáshoz. Ugyanennek a lapnak szerdai számában Sharkey, az Ausztráliai Kommunista Párt főtitkára is foglalkozik a Tito-klikk áruló szerepével. A jugoszláv vezetők taktikáját tanulmányozva — írja — megállapíthatjuk, hogy Tito és klikkje áruló. Jugoszlávia népét nem a szocializmusba, hanem a kapitalizmusba vezeti. Tito rendszere faszista rendszerré vált és a terrornak minden eszközét felhasználja a forradalmi munkásosztály ellen, amely a kapitalizmus visszaállítására törekvő Tito-klikk megbuktatásáért küzd. A Kommunista Pártok Tájékoztató Irodája és az egész világ kommunista pártjai megállapították a Jugoszláv Kommunista Pártról, hogy idegen elemek uralma alá került. Kijelentették, hogy a jugoszláv kommunistáknak el kell kergetniök hitszegő vezetőiket és pártjukat újra a marxizmus-leninizmus alapjára kell helyezniük. A kommunista pártok azt tartják, hogy a jugoszláv munkások és az igazi jugoszláv kommunisták feladata Tito és klikkjének megbuktatása. A moszkvai Békeértekezlet a szovjet emberek hatalmas demonstrációja volt a béke megvédése és a népek együttműködése mellett A Szovjetúnió Állandó Békebizottságának tagja, Alexandr Nyesznejanov akadémikus, a Szovjet Tájékoztató Iroda munkatársával folytatott beszélgetésében leszögezte, hogy a háromnapos moszkvai Békeértekezlet a szovjet emberek hatalmas demonstrációja volt a béke megvédése és a világ népei közötti békés együttműködés ügye mellett. A moszkvai Békeértekezlet — csakúgy, mint a különféle országokban megrendezett békeértekezletek és kongresszusok — azt mutatta, hogy az új háborúra uszító imperialista ragadozóknak nem sikerült és soha nem is sikerül elaltatni a népek éberségét. A földteke népei napról napra nagyobb odaadással készek támogatni a haladás és demokrácia békéért küzdő erőit, amelyeknek élén a Szovjetúnió áll. Ez a gondolat nyilvánult meg Moszkvában a béke hívei külföldi küldötteinek minden felszólalásából. Különösen jelentős volt az afrikai népek küldöttének, a néger d'Arboussier-nek nyilatkozata: »Még a nap sem vakíthatja el a népeket annyira, hogy n© látnák meg azt a nagy igazságot, hogy csak a demokrácia és a haladás erői — élükön a nagy Lenin és Szitáim országával — harcolnak minden eszközzel az új háború ellen és tudnak győzni ebben a nehéz, de magasztos harcban«. A világot átfogó békemozgalom áldozatkész támogatása mellett tettek hitet Pietro Nenni, az olasz nép, Cs. Dragocsev, a bolgár nép, Lin-Csam-Yun a kínai nép, Hawlett Johnson és Prof. D. Beral, az angol nép küldöttei. Elmondották, hogy a békéért harcoló népek milyen bizakodással tekintenek a béke nagy harcosára, a Szovjetúnióra, amelyet korunknak olyan kimagasló alakja vezet, mint az egész haladó szellemű emberiség nagy barátja és tanítója, Sztálin. A moszkvai Békeértekezlet minden részvevője megállapította, hogy a világ népeinek óriási méretű békemozgalma csak azért lehetséges, mert ennek a mozgalomnak az élén a Szovjetúnió halad, ahol kétszázmillió szovjet polgár szenvedélyes harcosa a békének. A béke híveinek moszkvai értekezletéről — fejezte be nyilatkozatát Nyeszmeljanov —, az egész világra elhallatszott a Békeértekezlet felhívása: »Legyünk éberek, egységeseik és megvédjük a béke ügyét!« A CGT felhívása: „Szavazzatok a békére!“ A CGT szakmaközi bizottsága szerdán este felhívta Franciaország dolgozóit, vegyenek részt abban a béke mellett történő tömegszavazásban, amelyre a Béke Világkongresszusának francia bizottsága szólította fel a francia népet. A CGT szakmaközi bizottsága megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az üzemekben nagy erővel folyik a békevédelmi bizottságok megalakítása és a szeptemberi nagyarányú békeszavazás megszervezése. A bizottság felszólítja a szakszervezetek minden tagját, tegyen testvéri egységszellemről tanúságot a béke megvédése érdekében folytatott hadjárat alkatnánk. Jelentősen csökkentik a Marshall-juttatásokat A Gazdasági Együttműködés Európai Szervezetének megbízásából báró Snoy és Marjolin szakértők kidolgozták az 1949—50-ben folyósítandó Marshall-juttatások szétosztásának tervét. Minthogy az összeg most alacsonyabb, mint a múlt évben, a legtöbb ország részesedését jelentősen csökkentették. IWMVHVMmWWMMHVMMW Fisess elő • szakszervezetek központi lapjára a Népszaván* Amerikai parancsuralom Japánban fél egy éve, hogy a japán fasiszták feltétel nélkül letették a fegyvert. Miután a Szovjet Hadsereg nyugaton saját barlangjában semmisítette meg a hitlerista fenevadat, keleten az imperialista Japán még hónapokig ellent tudott állni az angol-amerikai hadseregnek. Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Kína képviselői 1945 július 26-án Japánt is feltétel nélküli megadásra szólították fel. A vezető japán körök azonban elutasították ezt a követelést, abban reménykedve, hogy az imperialisták a Szovjetúnió megkerülésével és kárára egyezményt kötnek Japánnal. Ma már tökéletesen világos, hogy a japán kormánynak tudomása volt az angol-amerikai imperialisták áruló politikájáról, akik annak ellenére, hogy szövetségben voltak a Szovjetunióval, a színfalak mögött tárgyalásokat folytattak a hitlerista kormánnyal, hogy bizonyos engedmények árán megőrizzék Németországot, mint a Szovjetúnió ellenireakciós erőt. Mikor Japán visszautasította a feltételnélküli megadást, a Szovjetúnió is bejelentette Japánnal szemben a hadicslapotot. A Szovjet Hadsereg Mandzsúriában és Koreában mindent elsöprő csapást mért a japán hadsereg zömére. Japán képtelen volt a további ellenállásira és el kellett fogadnia a feltétel nélküli fegyverletételt. A Szovjet Hadseregnek a japán imperialisták felett alattolt győzelme az egész világon biztosította a demokrácia erőinek diadalát a fasizmus felett. Sztálin generalisszimusz 1945 ** szeptember 2-án a szovjet néphez intézett beszédében ezt mondotta: »Felszámoltuk a viágagresszió fészkét Keleten, amelynek eredményeképpen Japán, Németország főszövetségese szintén kénytelen volt aláírni a feltétel délkizti megadást. Ez annyit jelent, hogy a második világháború véget ért. Most már elmondhatjuk, hogy a feltételeket, amelyek szükségesek az egész világ békéjéhez, már megteremtettük.« Négy év telt el azóta, hogy a japánok aláírták a feltételnélküli megadásról szóló okmányt. Ezalatt az idő alatt Észak-Korea népe határozottan a demokratikus fejlődés útjára lépett- Kínában napról napra döntő győzelmeket arat a nemzeti felszabadulásért és az egész világ békéjéért ért demokráciájáért harcoló , kínai demokratikus tábor. Japánban megerősödtek és megnövekedtek a Kommunista Párt vezette demokratikus erők Az Egyesült Államok hatalmi jogaival élve — a potsdami határozatban foglalt megállapodásokat felrúgva — Japánban minden eszközzel elnyomja a demokratikus erőket és a japán miltarizmus újjáélesztésének irányát követ. Japán gazdasági élete az amerikai bankárok kezében összpontosul, akik teljhatalmú urai az országnak. A Washingtonból diktált »gazdasági újjáépítési terv« a valóságban a nemzeti függetlenség feszzámolásának tervévé vált. Az amerikai monopóliumok nyíltan beszélnek »Japán gazdasági szerepének újjáélesztéséről«, mint olyan üzemről, amely gyarmati függőségben dolgozza fel az amerikai nyersanyagot. »... az amerikai gazdák és a Joshidaklikk — írja a japán sajtó — tűrik, hogy évek óta rongyokban járjanak a japán férfiak és nők, akik saját kezükkel gyártják a szebbnél szebb textilanyagokat«. A japán nép tömegei egyre növekvő felháborodással lépnek fel a Joshida-kormány áruló politikája ellen. MacArthur, a japán nép szervezett ellenálláának letörésére nyílt rendőri parancsuralmat vezetett be. Megtorló hadjáratot indított a munkásosztály ellen, elfojtotta a japán vasutasok sztrájkmozgalmát és letartóztatta a sztrájk vezetőit. A Joshidai kormány élve Arthur utasítására hozzálátott a Vasutas Szövetség Központi Bizottságának felszámolásához. Ezenkívül rendőri egységek szállták meg Jago és Kotobuki szénbányákat és letartóztatták a szénbányász szakszervezet tizenhét vezetőjét De üldözik Japánban azokat a haladó szellemű értelmiségeiket is, akik az »amerikai demokrácia« rémuralmát bírálják. Az amerikai megszálló erők főparancsnoksága a különféle nacionalista egyesülések fasiszta rendbontóit használja fel a demokratikus szervezetek elfojtására. (Kakában például a sztrájkoló nyomda-b*szók ellen a rendőri egységekkel együtt a »Kikuhata Dosikai« titkos fasiszta szervezet husángokkal felfegyverzett tagjai is felvonultak. A rendőrterror ellenére Japánban erősödik a sztrájkmozgalom- Tokióban augusztus 6-án tízezer főnyi tömeg követve a reakciós Joshidakormány lemondását Osakában, Kiotóban, Kukusibam, Gsurugában és Kobéban júliusban 84 000 dolgozó sztrájkolt. A sztrájkolók követelték az életfeltételek megjavítását és a Joshida-kormány lemondását, amely saját népe ellen az amerikai imperialistákkal szövetkezett. Japán demokratikus táborának erői szüntelenül növekednek- A japán nép egyre egységesebben lép fel a reakciósok és amerikai gazdáik dikién, a békéért és demokráciáért vívott harcban. NÉPSZAVA , 1949 szeptember 2 . IWWWtmWllfIMIWWWMWIWWWMWWMlWWWIHMWIWMlHI kapuotruzsákCciKatusfai' Skandia, ^Plehlhdór^r^párrás'