Népszava, 1949. november (77. évfolyam, 254-278. sz.)
1949-11-26 / 275. szám
Az értelmiség egyre aktívabban kapcsolódik a munkaversenybe A sztálini munkafelajánlás fokozta ez értelmiségiek munkaversenyének lendületét. Közelebb hozta egymáshoz a fizikai és értelmiségi dolgozókat. A kelenföldi Golbergergyár két technikus brigádjának tagjai műszaki szakoktatásban részesítik az iparostanulókat. A szaklapokban ismertetett újításokat bevezetik az üzemekben. A gyár hét művezetője vállalta, hogy december 21-ig üzembe helyez egy nagy Gessner-szövőgépet. A Magyar Pacnuiipar egyik vegyes brigádja a selejt okait és e szűk keresztmetszeteket kutatja. A brigád eddig öt újítást vezetett be 100.000 forint évi megtakarítással. Az óbudai Goldbergerben egy technnikusbrigád alakult a selyemfestés folyamatának észszerűsítésére és egy másik a szűk keresztmetszetek feltárására. A Magyar Textilfestőgyár vegyesbrigádja újításokkal évi 100 ezer forint megtakarítást vállalt. A selyemosztály műszaki értelmisége felajánlotta, hogy az osztály a mostani heti 49 ezer méter termelését 53.900-ra emeli. Csáti József, a MÁV esztergályosa ócskavasból új gépet készített. Hetvenkét percről öt percre csökkentette a vagontengelyágy megmunkálási idejét A MÁV szegedi, kormot lehelő sűtőházában szinte kínlódás volt a vagontengelyágyak esztergályozása. Lassan ment a munka, mert az esztergapad felépítése nem megfelelő. Csóti József elvtárs esztergályost gondolkodóba ejtette mindez. — Valamit tenni kell... Kommunista vagyok, le kell győznöm a nehézségeket —■ egyre csak ez járt fejében. Sokat gondolt a szovjet sztahanovistákra — a könyvekből egészen jól ismeri őket —, akaratukra, a hazaszeretetükre és csodáira sráméltó eredményeikre. Eszébe jutott a megbecsülés, a jutalom, amelyet a nép államától kapott. Elhatározta, hogy Sztálin elvtárs 20. születésnapjára a réginél sokkal jobb esztergapadot készít. E dogozta tervét és nekifogott a munkának. Megrozsdásodott ócska alkatrészeket szedett össze. Számolt és dolgozott. A műhelyben többen megmosolyogták, lekicsinyelték vállalkozását. — Nem lesz az új esztergagépből semmi. Az ócskavasból nem lesz gép — mondták. Csóti csak dolgozott tovább. Teltek a napok. Megszületett egy alkatrész, kettő, három, majd utána az új esztergapad. A szaktársak elismerő, dicsérő szavai közben beindították a gépet. Halkan, egyenletesen működni kezdett és négy késsel belehasított a vasba. A jórészt ócskavasból készített gép nagyszerűen bevált. Mi az előnye? Azelőtt egy-egy vagontengely ágyat egy óra 12 percig esztergályoztak. Most az új géppel öt perc alatt végzik el a munkát, jobban és könnyebben. Az új gép alkatrészei könnyen cserélhetők. Kezelését bárki is megtanulhatja. Csóti elvtárs szerényen beszél a győzelme után: — Úgy érzem, az esztergagép elkészítésével fejeztem ki hűségemet és szeretetemet legméltóbban Sztálin elvtárs és a Szovjetúnió iránt. Kötelességemet teljesítettem. A szovjet sztahanovistáktól vettem a példát. Most újabb újítások, a gép megalkotásán dolgozik. Fáradhatatlanul kommunista módon. (morvay) wir in[Tr#/ A SOPRONI MAGASÉPÍTKEZÉSI M söjtöri építkezési csoportjának Boros-ifjúbrigádja sztahanovista módszerek segítségével 108 százalékról 170 százalékra emelte teljesítményét. * A STANDARD 1. műhelyének Andrási-ifjúbrigád tagjai egyéni versenyben állnak egymással. A sztálini munkafelajánlások előtt 110 százalékot teljesítettek. Most egy újítással 200 százalékra emelték azt. *A KUNSÁGI SZÖVŐGYÁRBAN Jajlovics Mária ifjúmunkás 105-ről 116-ra, Paksi Ilona pedig 100-ról 110 százalékra emelte termelését a gépállások csökkentésével. * A DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR NV vasúti kerékpárüzemében Lugosi Ede esztergályos brigádja Bortkievics elvtárs gyorsvágási módszerével dolgozik. Az új módszerrel elérték, hogy egy esztergakéssel 10—12 darab vasúti kerékpárabroncs helyett 35 mozdonykerékpárabroncsot és 90 darab vagonkerékpárabroncsot munkálnak meg késtölés nélkül. * A LANG-GYÁRBAN rövidesen felépül az új üzemi konyha és étkezde. Ezenkívül kibővítik az üzemorvosi rendelőt.* Az Ózdi Vasgyárban elhatározták, hogy az újítási javaslatok elbírálásának meggyorsítására a vegyes brigádok a jövőben a helyszínen vizsgálják ki az újítóval együtt az észszerűsítési javaslatokat. Ebben az esztendőben 976 újítási javaslatot nyújtottak be. * A DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR újítói értekezletet tartottak az Újító Kongresszus kiértékelése céljából. Az újítófelelős ismertette, hogy ebben az évben a gyárban 500 javaslatot nyújtottak be. Az elfogadott javaslatok évi négymillió forint megtakarítást jelentenek. A műszaki vezetők elhatározták, hogy az üzemi szűk keresztmetszetek felszámolásának megkönnyítésére segítik a fizikai dolgozókat az újítások kidolgozásában.* A BÉKÉSCSABAI ISTVÁNMALOM főgépésze, Vékony Sándor fölajánlotta, hogy széntüzelésnél az egy mázsára eső kalóriaszükségletet 10 százalékkal csökkenti. Ennek elérésére megjavította a huzatot és az eddigi 33 százalékos tatai alapszénkeverést a felére csökkentette. * A BUDAPESTI KÖZPONTI HÚSÜZEM iparostanulói: Angel Lajos, Rozgonyi Károly, Sonnenwirth Rudolf, Kochrein András, Mayer Rezső, Bánszky Imre, Takács János, Mayer István, Földi Gyula és Nyíri István ifjúmunkások vállalták, hogy eddigi teljesítményüket 30 százalékkal emelik. Újabb eső Várható időjárás: Mérsékelt délnyugati, nyugati szél. Felhős, párás idő. Többfelé újabb eső. A hőmérséklet alig változik. A Solus Csiszolókoronggyár példája bizonyítja: A vállalatvezető és a dolgozók közös ügye a szocialista munkaverseny Kis üzem a Solus Csiszolókoronggyár. Nagyok viszont a feladatok, amelyeket meg kell oldania. A nehézipari vállalatok számára készít csiszolókorongokat és idomokat. Kismándor Sándor, az államosítás után az üzem élére kinevezett vállalatvezető, sok és nehéz problémával birkózott meg, hogy eltüntesse az átkos tőkés örökséget. A volt osztrák tulajdonos Jünger József Antal »úr«, bizony nem sokat törődött gyárával. Gondolkodás nélkül zsákmányolta ki munkásait — egyéb gondja nem volt. Hogy emelje a termelést, csökkentse a selejtet, hogy új beruházásokat létesítsen, vagy kielégítse a dolgozók minimális szociális és kulturális szükségleteit — eszébe sem jutott. Ha már elege volt a »sok piszkos proliból«, beült az autójába és elment a Semeringre. 1947-ben aztán végleg ott is maradt... Személyesen mutat példát Államosították a gyárat. Indult a hároméves terv. Kismándor elvtárs, fűtőházi berakóból lett vállalatvezető, nekiállt a munkának. Olyan segítőtársakra támaszkodott, mint Bach János párttitkár, Bajnóczy Béla abe-titkár és a szocializmust építő öntudatos dolgozók többsége. Fokozni a munka termelékenységét, megszilárdítani a fegyelmet, megteremteni a munkaverseny műszaki feltételeit — ez volt a célja. Nem rendeletekkel, utasításokkal irányított, hanem munkáját a tömegek aktivitására építette. Felhasználta a dolgozók javaslatait, ilyen javaslatok megtételére serkentette és segítette őket, így mondja ezt el Kismándor elvtárs: — Amikor gyárunkban bevezettük az első újítást — Szterezsán és Fekete elvtársak újítását —, ünnepélyes jutalomkiosztást tartottunk. Politikailag magyaráztam meg az újítások jelentőségét. Bebizonyítottam, hogy érdemes újítani. Magunknak építjük az országot — mondottam, a megbecsülés, — a Kossuth-díj, a 12.000 forintos jutalom, a többtermelés, az emelkedő életszínvonal mindezt bizonyítja. Aki csak egy kicsit is szereti hazáját, osztályát, sajátmagát, az állandóan észszerűsítésen, a munka gyorsításán és könnyítésén töri a fejéit. Az eredmény hamarosan mutatkozott is. Pribék József újítási megbízott szerint ma már minden negyedik dolgozó újító. Maga a vállalatvezető is. Személyes példával mutatja az utat munkástársainak. És nem is jelentéktelenújítások ezek. Kismándor elvtárs felismerte kötelességét: az újítók érdeklődési körét ráirányította a szűk keresztmetszetekre. Együtt a párttitkárral Lement ez üzembe — mindennap lemegy többször is — megmutatta a dolgozóknak: »Nézzétek itt ezt a műszárítót. Rossz. Nem tudjuk használni. Gátolja a termelést. A tőkésnek így is jó volt, de nekünk nem. Meg kell találnunk megjavítása módját.« Faragó Miklós oldotta meg a problémát. Elgondolását megbeszélte a vállalatvezetővel. Együtt dolgoztak rá. 30 százalékkal emelkedett a termelés. Megszűnt az egyik szűk keresztmetszet. »Ha gyárvezető vagy — avatkozz be minden ügybe, semmit figyelmen kívül ne hagyj« —„tanítja Sztálin elvtárs. Kismándor Sándor jól megjegyezte ezt magának. Hónapokon keresztül figyelte a kemence mellett az egyik dolgozót, Gyömbér Lászlót. Jó munkás. Értelmes ember. De politikailag eléggé elmaradott — gondolta magában. Lejárt hozzá az üzembe. Beszélgetett vele. Egyik napon ő, a másik napon a párttitkár. Gyömbér elvtárs ma aktív párttag, termelési felelős, a vegyes brigád tagja, újító. Újításával felszámolta az égetőkemencéknél mutatkozó szűk keresztmetszetet. És ahogyan egymásután szűntek meg a szűk keresztmetszetek, úgy emelkedett fokozatosan a termelés is. A gyárjúliusi termelése a januárival szemben 170 százalékkal, az októberi már 181 százalékkal volt magasabb. Megfigyelte őket és megállapította, hogy hanyagul dolgoznak. Mindkét esetben figyelmeztette és felelősségre vonnta a dolgozókat. Megmagyarázta: milyen káros népgazdaságunkra a selejt, a pazarlás. Ha a büntetés szükségessé vált, azt mindig politikai nevelői m munkával kötötte össze. Nincs is semmi nézeteltérés a vátelatvezető és a párttitikár között. Mind a ketten egy célért dolgoznak. Rákosi elvtárs vezetésével a Pártért, a munkásosztályért, a boldog, szocialista Magyarországért. Kismándor divtára segíti politikai munkájában Bach elvtársat, a párttitkár viszont támogatja a vállalatvezetőt a termelés kérdéseiben. Persze — vannak még hiányosságok. Találunk hibákat is. Megtalálja a hibák kiküszöbölésének útját A munkaverseny még mindig nem széleskörű tömegmozgalom. A gyárban 28 egyéni versenyző van. A brigádokon belüli egyéni versenyzés csak formális. Ellenőrzésnek, kiértékelésnek alig van nyoma. A verseny szinte titokban és nem a nyilvánosság előtt folyik. Ez elsősorban az üzemi bizottság munkájának hiányossága. A vállalatvezetőnek azonban az üzemi háromszög ülésein fel kellene ezt a kérdést vetnie. Ő a lehetőség szerint biztosította a verseny technikai feltételeit, most már az lenne a feladata, hogy felhívja az vb figyelmét a verseny hiányosságaira. Hiszen a dolgozók szívesen versenyeznek. Gorzsás Lajos gépmunkás mondja: — Ötszázalékos többtermelést vállaltam. Remélem sikerül. De ez nem minden. Sztálin elvtárs születésnapjára elvállaltam, hogy heti 77 dekával csökkentem a selejtet Agg Károly brigádja vállalta, hogy 4 százalékkal kevesebb selejhet gyárt. És sokan mások is a szejtcsökkentést tűzték ki célul. A dolgozók tudják, hogy az üzemben magas a selejt. Ez most a legnagyobb probléma. Tudja ezt a váltója,vezető is igyekszik is rajta segíteni, kísérletezéseket folytat. Persze előfordul, hogy egyes kísérletek balul ütnek ki, mint például a hűtési eljárás megváltoztatása. Ezt a dolgozók megkérdezette nélkül vezették be és az új eljárással nem csökkent a selejt, hanem emelkedett. Kismándor elvtárs, aki eddig is mindig megtalálta a hibák kiküszöbölésének módját, levonta a káros kísérlet következményeit. A kérdést, az üzemi háromszögön keresztül a dolgozók elé vitte. Most a dolgozók bevonásával igyekszik a problémát megoldani. Az újítóbrigád már ki is dolgozta javaslatát. Megvalósítása most folyik. Az eredményt izgatottan várja a gyár minden dolgozója. Népszerű , mert fegyelmet és jó munkát követel Kismándor elvtárs a dolgozók között népszerű. De ez nem olcsó, a hibákat elnéző , népszerűség. Hallgassuk csak meg mit mondanak róla. — Állandóan itt van közöttünk. Közülünk került ki, mellettünk is maradt — mondja Agg Károly brigádvezető. — Segít a munkánkban, a problémák megoldásában. Gyömbér László azért szereti vállalatvezetőjét, mert következetesen megvalósítja az egyéni felelősség elvét .Nálunk nem lehet könynyelműen, hanyagul dolgozni. Legyen az műszaki vezető vagy segédmunkás, a munkájáért felelősséget kell vállalnia.« — A múltkor éjjszaka jött be Kismándor elvtárs az üzembe — meséli Biró János fűtő. — Észrevette, hogy egyik fűtőtársam alszik a kemence mellett. Szigorúan felelősségre vonta. És jól tette. Aki rosszul, nemtörődöm módon dolgozik, saját magát, a munkásosztályt, az egész országot károsítja meg. .A jó vállalatvezető nem szakad el a tömegektől, elősegíti a munkaversenyt, biztosítja a munka zavartalan meneteit. Nem tűri a lógást, a fegyelmezetlenséget, a bércsalást, a gondatlanságot. Felelősséget vállal a gyár termeléséért és annak állandó emelkedéséért. És ha így dolgozik, akkor a Párt szavát követi, a Párt célkitűzéseit valósítja meg. A dolgozókkal beszéli meg a termelés kérdése ! Kismándor evtárs is erre törekszik. Ilyen vállalatvezető szeretnelenni. Már eddig is szép eredményeket ért el. Szorgalmazza a tervfelbontást Az üzemi háromszög minden reggel foglalkozik az aktuális kérdésekkel. A problémákat leviszi a dolgozók elé. A munkások minden kérdésről tudnak, a váltótét vezető a dolgozók minden problémájáról értesül. »Nincs gipszlap az öntödében« — jelentették az elmúlt hetekben a várt mlattvezetőnek. Lement az üzembe, megnézte, hogyan lehetséges ez. Hiszen ő eleget rendelt. Nem fogyhatott még el. Megállapította, hogy pazaroltak, felületesen használták fel a gipszlapokat. Vagy egy másik eset. Észrevette, hogy a nyersmegmunkálóban három dolgozónál feltűnően sok elesett. Kis üzem a Solus Csiszolókoronggyár. Nagyok viszont a feladatok, amelyeket meg kell oldania. Láttuk a gyár fejlődését, láttuk a feladatok megoldását, az eredményeket, a lendületes nyitómozgalmat, a szűk keresztmetszetek felszámolását, az egyéni felelősség elvének érvényesülését és az emelkedő termelést. De láttuk a ma még fennálló hiányosságokat is. Széleskörű tömegmozgalommá kell szélesíteni az egyéni versenyt. Fel kell bontani a tervet részletekre, munkapadokig, hogy a dolgozók előre megismerjék feladataikat. A tervfelbontás végrehajtása és a verseny nyilvánosságának biztosítása hatványozottan hozzájárul majd a termelékenység emelkedéséhez. Amikor Jünger József Antal, a tőkés, kénytelen volt elhagyni gyárát és megszökött barátaihoz, a nyugati imperialistákhoz, a gyár dolgozói fellélegzettek. Most még Jünger úr utolsó hagyatékát, a selejtet is ki kell dobni gyorsan a gyárból. Ha ez sikerül, akkor a dolgozók igazán fellélegezhetnek... Központi építőipari kísérleti műhely épül Építőiparunk korszerűsítésének és az újítások gyakorlati megvalósításának egyik komoly akadálya, hogy nincs olyan központi műhely, amely az újítások kikísérletezésével és a bevált újtások sorozatos gyártásával foglalkoznék. Most ez az akadály is elhárult az építőipari újítómozgalom útjából. A Tervhivatal félmillió forintot bocsátott az építésügyi minisztérium rendelkezésére kísérleti műhely építése céljából. Szovjet gépek az építőiparnak A Szovjetúnió építőipari tapasztalatainak átadásán kívül is komoly segítséggel járul a magyar építőipar fejlesztéséhez. Megérkezett a Szovjetunióból a harmadik nagyteljesítményű toronydaru. A földmunkák megkönnyítésére útnak indították már a szovjet gyárak újabb tíz, nagyteljesítményű exkavátort is. Csehszlovákiából a hét közepén érkezett meg tíz vagon transzporter-berendezés, amely a kavics, homok, építőanyag rakodását könnyíti meg.