Népszava, 1949. december (77. évfolyam, 279-304. sz.)
1949-12-25 / 300. szám
1949 DECEMBER 25. VASÁRNAP 11 Jarovlár elvtárs elgondolkozott a szovjet munkamódszeren 1947 óta dr Jarovlcr Pál az eszterga, fad mellett. Hány gépalkatrész került ki azóta kezei közül? Ila meggondoljuk, hogy Jarovlcr elvtárs a felszabadulásig a kizsákmányolók vagyonának gyarapításáért görnyedt reggeltől estig, lemérhetjük azt a hatalmas utat, amit azóta megtett. Mert Jarovlcr Pál bír Hatra munkája és munkamódszere fölött. Ezen az úton érte el jó eredményeit." Jarovldr elvtdzs a sztálini műszak hatalmas iramában is, megállta a helyét. A gyár dolgozóinál, élcsoportjában foglalt helyet, 1020 százalékot legeesített. Pesterzsébeti lakásán büszkén mutatja feleségének Ifja Ehrenburg Vihar című könyvét. A gyárban kapta. Az első oldalon ez áll: »Forró szeretettel adták a könyvet emlékül a MÁVAG dolgozói Jarovichy Pál elvtársnak, a kiváló sztahanovistának, aki teljesítményével nagy lendületet adott a szocia- holmit, ami egy kezdő háztartáshoz szükséges. Jarovlár Ibolya, a sztahanovista leánya ugyanis egyszerre indul az önálló életbe az ötéves terv kezdetével. És éppen ezért biztos benne, hogy a »kezdő háztartásból hamarosan meleg, boldog otthon lesz, sztahanovista lett, élenjáró munkája lista építésnek.* — Szemüvegén keaz országnak. resztül kémleli az asszony orcát, vaj-Este nyolc óra tájban találkozunk jón mit szól hozzá, vele a MÁVAG kapujában, ötvenéves. — Ez bizony nagyon szép — mondja de jóval fiatalabbnak látszik. — Jarov, csendesen az asszony és arcán látni, lár elvtárs? Ilyenkor végez — mondja hogy örül férje sikerének. Büszke rá, a portás, akinek háta mögött a későn Itt élnek egyedül a kis házban két lövök pellengértáblája sötétllt, szemben vele pedig egy másik tábla függ, a gyár legjobb munkásainak nevével. Jarovldr Pál esztergályos neve közöttük van. Ilyenkor este, munka után munkamódszerét adja át tapasztalatlanabb társainak. Legújabb tanítványa Plank János, már magasan felülmúlta normáját. Jarovldr elvtárs célja: a magas árleányukkal. Az egyik fénymásoló a MÁVAG-ban, a másik a Jutagyárban dolgozik. A család érzi, hogy mit jelent számukra is a sztahanovista munka, a heti 500—600 forintos kereset. A főtáplálék már nem a krumplileves, mint abban az időben, amikor a kizsámnángoló fizette a bért. — Csirkepaprikás lesz az ünnepekre, sertéskaraj, diós- és mákostekercs. Sok tag s ami a legfontosabb — az elért mindent beszereztünk már a keresetmagas átlagot állandóan tartani, bőt, két pár cipőt vettünk a férjemnek, Bikov elvtárs, a szovjet sztahanovista meg Ingeket. Nekem egy szép szövetmódszere — amelyről pedig csak olva- ruha jutott, Mária kerékpárt kapott, s ott — nagy hatással volt munkájára- ezzel jár a gyárba. Ibolya menyasszony: A szovjet módszer gondolkodásra kész konyhabútort vásároltunk neki, hozzáet.'e bírálatra önmagával szemben, tűzhelyet, finom fehérneműt és más 2 SZM VESZTER A ZENEAKADÉMIÁN 8-, kilus 11-kor. Korády Katalin, Latabár Kálmán, Salamon és Társulata, Orosz Júlia, Palló Imre, Feleky—Rév Erzsi, Udvardy, Ascher, Herczog— Komlcs, Turcy—Keredi, Lantos Olivér, Kazal, Hurrikán, Rodolfo, Hajdú Péter, Kerendy, Szevesdi. Koal.: Kovách Aladár. Szilveszter a Corvin és Uránia mozgókban. 3 órás kacagó műsor. Olcsó jegyek a mozaktban. A család négy tagja — vagyis az egész család a Standard-gyárban dolgozik. Ezért nevezik Elter Ferencéket »Standardcsaládnak«. Mielőtt a szót átadnám nekik, ismerkedjünk meg velük. | Jiz apa | Er?*VTM, Villa' ----------—Imossagt Rt-ben kezdett dolgozni, mint szerelő. Az Ertássonból alakult később a Standard-gyár. Harmincötfilléres órabért fizettek munkájáért. Erre a fizetésre nősült is meg. A lakbér 26 pengő volt. A munkidő reggel 6-tól este 6-ig tartott, atárom évig annnyi kenyér nem volt a házban, mint a körmöm feketéje. — így emlékezik vissza erre az időre Elter Ferenc. lHíában katonának vitték.-. Most a Standard-gyár raktárnoka, népnevelő, sportfelelős, műhelybhalmi. Havi fizetése 800 forint. fiz anya * Standard gyár -----------— 18-as műhelyében dolgozik. Egyéni versenyző, műhelybizottsági titkár- 210 százalékos munkaeljesítményt és 360 forint heti munkabért ért el. Tízéves szórában kezdett dolgozni, cukrászdát, kifutó, ez, az, amaz vol. Azután 12 évig a Dorogi, Gumigyárban dolgozott, reggel 7-től esetig. Huszonöt pengő fizetéséből szüleit és négy testvérét tartotta el- Amikor férjhez ment Elter Ferenchez, beállt dolgozni a Standardba. A gyermekek kiskorukban mindig éhesek voltak. A szülők korán indultak a gyárba, az iskolát 8-kor nyitották, addig az óvodás kisfiú és az elemista kisleány az utcán csatangolt. , az Elter-házaspár Ich- nya, aStandardcsaládi kincse, büszkesége. Sztalanovita. Húszéves, szép fiatal lány. A Standard-gyár kábberakó műheljében dolgozik, 33 százalékos átlagos munkateljesíménnyel. Heti keresete 150 forintral mozog- Pártbizalmi Amikor az apját katonának vitték, 0 'éves korában, ment először dolgozni, mint segédmunkás a standardba. fiz Öcsi ! tizenhétéves. Három -------------1 hónap elő szabadult félt más műszerészsegéd. A Standard 11-es műhelyében dolgozik, ott, ahol a nagyadókat és más fák.----Munka teljesítménye: A család szemefénye: Lívia, a sztahanovista 141 százalék Heti munkabére 180 forint SZIT-tag. Egyetlen szenvedélye a sakk. Ez hát a »Standard-család«. Most még csak annyi hogy a gyár közvetlen közelében, a Galambóc u tolcában, szépen bútorozott, rádióval és függönnyel, szőnyeggel berendezett lakásban laknak■ Otthonuk minden darabját a hároméves terv sorába vásárolták. tők- A vacsora maradékát már elukarították. Öcsi nem elégedett meg a rántott hallal, a másnapi töltöttkáposztából is kóstolt egy kicsit. Csend van a szobábanaz asszonny köt, az ember újságot okas. Lívia Az új ember kovácsáé, falja, öcsi nagyokat sóhajtva a SZÍT-ügyeket tanulmányozza a Szikrából- Eltér Ferenc feltápászkodik a kényelmes, új fotelből, de ott marad a kályha mellett. Kihúzza magát, a torkát köszörüli és szónoki lendülettel kezd hozzá. A »Sandard-család« újítást vezetett be. Egész évben fontos használati tárgyakat vásárolt. Végrehajtottuk a magunk hároméves tervét. Berendezkedtünk, kiruházkodtunk, megélünnk. Ha hideg van, bundacipőben járunk, ha nincs hideg, divatos gumitalpúban feszítünk. Örültünk minden új tárgynak: rádiónak, ingnek, kabátnak, dunyhának. Mindez szükséges is, fontos is volt. Az emberhez méltó élet egyegy kelléke. Odamegy a szekrényhez, de még mindig várni kell a meglepetésre. újításunk az\ -JjSl«“ körülményesen, jelentősérs teljesen kinyitja a fiókot —, hogy most olyan ajándékot kaptok, ami egyáltalán nem fontos. Am nélkül egészen jól meg lehet élni. — Kiveszi a három csorna-írót, a kicsit, a kisebbet és aegkisebbet. — És éppen ez a nagy, a dönő újítás a mi életünkben- Hogy a dolgozóknak már nemcsak a nagy boldogságra, hanem az apró örömökre is telik. Kibontja az első csomagot. Sárga-barna csíkozású, puha gyapjúsál kerül ki belőle— Ez a mamáé! Azért vettem, mert nem tetszett a régi, a kék! — mondja kedves hetykén. — Úgy viseld, ahogy más hordják. — És gondosan bebugyolálja az asszam fejét a színes átvetőbe— Tessék Lívia, a tied■ írj vele okos dolgokat, amíg el nem veszted— ugratja a leányt. Átnyújtja a legkisebb csomagot, amelyben ugyanaz a csavaros ceruza van, amelyet nemrégiben kikívánt Lívia az egyik kirakatból. — Itt a tartalékhegy is — adja mellé az apró tokot. Öcsi a levegőt nyeli. Alig győzi kivárni, míg rákerül a sor— Azt a pocsék■ zöld nyakkendőt látni sem akarom többet — reccsent rá az apja — Ezt viseld a sötkék ruhádhoz.. — Kibontja a papírból a szürke selyemnyakkendőt, orron legyint vele a fiút: — No, tedd el.. Ezután Eltér Ferenc kapja meg a maga »meglepetését« a négyszemélyes mozibérletet. Örül is neki más felet ,mert a mozbajárás eddig mindig az ő zsebére történt. — Azt hiszem, senkinek sincs panasza — zárja le az ajándékozást. — Vagy hányik még valakinek valamije? — nevetnek feléje, csak öcsi dörmög valamit a műkorcsolyáról meg motorbicikliről. De észbekap, hogy ez már az ötéves tervbe tartozik és elhallgat. Lívia úgy készül a két munkaszüneti napra, hogy a munkáról beszól■ Valamit ír persze az új ceruzával* a füzetébe- Dátum, százalék, forint kerül egymás Mindenünk megvan mellé- Már vagy századszor mondatja el anyjával, hogy a hat hét előtt 145 százalékról milyen állomásokon keresztül jutott el a 240 százalékig. — Száznegyvenöt, százötven, százhatvanhárom . . . Azután mennyi volt? Ja, igen! Száznyolcvan, kétszáz és végül kétszáznegyven.. — Új oldalra írja: — Én 130-ról indultam A sztálini felajánlás után 150 és mindjárt 180 lett. Akkor jött az újítás: 250., 335... Nézi a számok"Ha összehasonlítja a százalékokat, azután azt mondja: " Milyen furcsa ! "*W* fohászkodik, hogy most valami nagyot csinál Sztálin elvtárs születésnapjára. És még hozzá sem kezdett, máris százszorosan visszakapja, amit adóz ... Visszakapja munkabérben, megbecsülésben, önbizalomban ... Jó sztahanovistának lenni! Csakúgy ragyog a büszkeség Eltár Ferenc szemében- De elérkezettnek látja az időt, hogy nevelje egy kicsit a leányát. Ez egyébként kedvenc ünnepi szórakozása. — Csak ne bízd el magad — kezd apai kötelessége teljesítéséhez! — Inkább tanutd a többit ... És jegyezd meg, hogy Amerikában a lelkedet kitehetnéd, mégsem vinnéd semmire. Lívia, aki sokat olvas, sértődötten, szemrehányóan mondja. — Apa! Hát én ezt nem tudom? Elhiheted, nemcsak azért töröm a fejemet és gondolok ki mindenféle új módszer , hogy még egy pár cipőt vegyünk. Tudod te jól, hogy miért akarok előbbre jutni-Persze, hogy tudja. De ezért Lívia csak mondja el- Jólesik halani a gyerek szájából és különben sem árt újra és újra leszögezni: | Azt akarom. | *9TM a Bárt —--------|---------| lássú, hogy Elter Lívia megértette és követi szavát. Tudom, hogy az én munkám megkönnyíti még az amerikai munkás helyzet is. Mennél öntudatosabban dolgozom, annál erősebbé válik a nemzetközi prolenariétus. A mama is ezért dolgozik. És én büszke vagyok a mama eredményeire. Még inkább, mint a magaméra Mert a mama nem járt iskolába, a mamáról lenyúzták a bőrt a főnök urak. És a mama mégis megértette, mit kell ennie és örömét leli a munkában. Eltérné ölébe ezt a kötést, úgy hallgatja, amikor a leány az ő öröméről beszél. Csendesen mondja: — Bizony, amikor annyi idős voltam, mint te... És megelevenednek a múlt szenvedéseit nélkülözései, a régi törénetek, míg Lívia el nem unja és véget nem vet a szomorkodásnak■ — Boldogtalanok voltunk, szenvedtünk! De most már boldogok vagyunk. Beszéljünk inkább erről... Szűcs Ilona K&S. V. I .- Wilworf Eterné, aki nemcsak a gyerekekre, hanem saját munkájára is büszke lehet Elter Ferenc, a családfő öcsi nagyon igyekszik, hogy utolérje nővérét NÉPSZAVA