Népszava, 1950. február (78. évfolyam, 27-50. sz.)

1950-02-01 / 27. szám

NÉPSZAVA HOZZÁSZÓLÁS Válasz *:rk©aett dr. Sarlós Márton eív társtól, a budapesti büntető­­törvényszék elnökétől lapunk » Vára-ro arm« című közleményére. E szerint: »Az­­a régi tárgyalás­­kit­űzési módszer, amely nem­csak a megidézett felek fejét, hanem emberi mivoltát is se­mmibevéve, négy-öt vagy még több tárgyalást ugyanarra az időpontra összeh­almozott — a bü­ntető­ törvényszéken megszűnt. Minden bíró a kitűzésedet az egyes ügyekre előreláthatóan szükséges időtartam gondos mér­legelésével úgy tartozik be­osztani, hogy a megidézettek « felesleges várakozásra lehetőleg ne kénys­zerüljetnek. A cikkíró teljes tájékozottságára vall az a megállapítása, hogy ezt előre pontosan nem lehet kiszámítani A büntetőtörvényszék és járás­bíróság tanácsai minden napra körülbelül 150—200 tárgyalást tűznek ki — ami hozzávetőleg ezer ember megidézésével jár. Előfordulhat tehát és olkerülih©­­tetlcnül elő is fordul, hogy a megidézettek egy része bizony©*, ideig várakozni kénytelen. De nem szabad előfordulni, hogy ez rendszeresen és hosszú órákig történjék. Ha akár a cikkíró, akár más, mégis észlelne a cikk­ben leírt méretű vagy akár kisebb tartamú, de mégis meg­­enged­he­tetlen tárgyalási kése­delmet, akkor legjobb szolgála­tot a köznek is, az igazságügynek is úgy tehet , ha az esetet hiva­tali helyiségemben nyomban: be­jelenti- így módomban lesz azon­nal megvizsgálni, mi s hha aka­r» a szükséges intézkedéseket meg­tenni. Mi a dolgozó nép bírósága vagyunk. Bíró és tiszt­viselő mindent elkövet a törvény­kezés körül adódó hibák kik­üszö bölcsére.« Vét bíróság működik éjjel-nappal Athénban, a monarchofasiszták székhelyén- Most fejeződött be az EAM ve­zetőinek pere, amelynek bírája Mussolini volt patroszi kor­mányzója volt és amely 16 napon át tartott. A bíróság Rodopulosz, Makrisz és Zahariá­­disz elvtársakat halálra,­­öt vád­lottat életfogytiglani­­ börtönre, tizet pedig 7—20 év időtartamú börtönbüntetésre ítélt. A per célja a nemze­i felszabadító mogalom megrágalma­­zása volt. A per során azonban bebizonyo­sodott a vádak tarthatatlan volta. A védelem a bíróság elé terjesztet­t a közeredeti szövet­séges erők parancsnokságának Rodopuloszhoz és Mihához — az elítéltekhez — intézett levelét, amelyben köszönetet mondanak az em­­etteknek­­a közös ellen­ség ellen vívott harcban végzett kü­lönösen kiváló szolgálataiért«. A mon­archofasiszták ennek elle­nére halálos ítéletet hoztak. A védő és vele együ­t az egész haladó közvélemény ezt a bíró­sági komédiát gyalázatosnak bé­lyegezte. Mindez persze nem akadályozza meg a görög nép ellenségeit az újabb gaztettek elkövetésében. De a görög nép mérhetetlen szenű­dése mégis érleli az agresszorok bukását — hiszen egyre­ nyilvánvalóbb, hogy az imperialisták ugyanazt szánják az egész világnak. De a haladó világ nem kér e sorsból — azért, küzd békéjéért és sza­badságáért! Szemfényvesztők működnek Japánban a japán­­pa­rasztok fokozódó, elégedet épségé­nek lefegyverzésére. Japánban ugyanis a földreformot­ hajt­jak végre- De hogyan? Japánban 11000 földbizottság van, amely­nek tagjai túlnyomórészt kulá­­kok és ü­gybirtokosok._ E bizott­­s­­okra bízták a »földreform« lebonyolítását, amelyet maga az imperii' ista MacArthur rerubilt él. A kormány a nagybirtoko­soktól szerzi be a »felesleg­es« földet. •A parasztságot és a dol­gozó lakosságot pedig szörnyű adóikkal sújtja. A befolyt pénzt a na­ggybr­tokosok kártalanítá­sára fordítják és a fődet hihe­tetlen magas áron­dják el a pa­rasztoknak. Ez a japán földre­form a dióhéjban- Fokozza a japán parasztok nyomorúságát az a tény is, hogy kormányuta­­ní észi a földbérlet összegét eddiginek a betenrésére emeltek- A tarwi’ago- olvasóban m­ind­­ezek után felmerül a kérdés: Vájjon a* w­ashingtoni emberku­­farok és tokió: ■' -ar "-ik komo­lyan hiszik- hogy a japán pa- Taszítok a végetekig tűrik majd arcátlanságukat? Kudarcot váltott a francia kormány hajszája Aragon ellen A francia hatóságok — mint isme­ret­ls — pert indítottak Marcel Cachin, Aragon és André Carrel, az I‘Huma­­ni­t­é, illetve a C c S­o­i­r szerkesz­tői ellen, mert a két lap az 1946 november 9-i véres tüntetések után megírta, hogy a rendőrség fegyverét használta a felvonulók ellen. A francia nemzetgyűlés annak idején megtagadta Marcel Cachin, az l‘H­um­an­ité fő­­szerkesztője mentelmi jogának fel­­függesztését, Aragon­ és Carrelt pe­dig a büntetőbíróság fem­en­tet­te a becsületsértés és a hamis hírterjesz­tés vádja alól. A kormány fellebbezett, de a fellétébviteli bíróság hétfőn dél­után ismét felmentette Aragont. Andre Carrelt azonban elmarasztalta és 5000 frank pénzbüntetésre ítélte. — »A KAGY SZTÁLIN HARCOS ÉLETE* kiállítás február 5-én nyílik meg Szegeden. A kiállítás gazdag anyaga már Szegedre érkezett, a szegedi üzemek dolgozói és a szeged­­környéki falvak dolgozó parasztsága körében igen nagy az érdeklődés a kiállítás iránt. — Csongrád megyében a dolgozó panacetság igen nagy érdeklődést tanú­sít a Szabad Föld Téli Esték iránt. A megyében rendezett Szabad Föld Téli Eszéken eddig mintegy 100.000 hallgató vett részt. — Tolna megyében a kultúr­­kormányzat a hároméves terv alatt 820.000 forintot fordított új iskolák építésére, a régiek újjáépítésére és korszerűsítésére. Közel 200 iskolát állítottak helyre, ezenkívül új szak­iskolákat létesítettek. Hetvenhét kémiai az 29 fizikat kislaboratóriumot rendeztek be a megye iskoláiban.­­ Az esztergomi újítási bizottság­ban Kovács János esztergomi kovács­mester számos mezőgazdasági jelegű újítást nyújtott be. Műhelyében pél­dául olyan szőlőspőö­ckegépet készí­tett, ami­ellyel a nem sorban levő szőlő­tőkéket is fel lehet tölteni- Február 1-től olcsóbbak a szállodai árak Múlt év márciusában a szállodai szobák árát 15—20 szá­zalékkal csökkentették. Ez év február 1-től újra olcsóbbak lesznek a szállodai szobák árai. Az elsőrendű szállodákban az egy­ágyas udvari szobák árát 25 for­itról 20 forintra, az utcai szobák árát pedig­­30 forintról 25 forintra szállítják le. 4 Február 1-én megkezdődnek a szakmai segéd­vizsgák Az iparoszámítóképzés idejének meg­rövidítése következtében a legtöbb szakmában segédvizsgát tartanak feb­ruár 1-e és 15-e között. A vizsgák megszervezésének és előkészítésének feladata a nemrég szervezett Munka­­erőtartalékok Hivatalára hárult, amely ezt a munkát a Szaktanáccsal, az ille­tékes, minisztériumokkal és az iparos­­tanulóiskolák igazgatóival együttesen végezte. A felszabadulók mintegy 65—70 százaléka vasipari tanuló. Ta­­­­nulóidejük jó kihasználását az tette lehetővé, hogy többségük korszerűen fejszerint tanműhelyekben, nagy­üzemekben dolgozott, tanulás közben nagyüzemi termelőmunkát végzett. Minden üzemben és iskolában három­tagú vizsgabizottság alakul, amelynek tagjai a szakszervezet, az üzem meg­­bízottja és az iparostanulóiskola igazga­tója. A bizottság szigorúan bírálja el a gyakorlati képzettséget, elméletből pe­dig olyan műszaki kérdésekre kell a tanulóknak felelősük, amelyek minden­napi munkájukhoz szükségesek­. ­ A VÖRÖS ZÁSZLÓ TERMELŐ­­SZÖVETKEZETI CSOPORT Dombóvár közelében kitűnő kultúrgárdát és táncegyüttest szervezett, amely állan­dóan látogatta a környékbeli közsé­geket. A csoport tagjai rohammunká­val építettek kultúrtermet. A tatabányai aknaszárnok dolgozói egymás után fejezik be határidő előtt ötéves tervük első hónapjának rész­lettervét. A XI-es a­kna 801-es csa­pata Kerekes Mihály vezet­őjével 200 százalékos teljesítést ért el, a XIV-es akna 222-es, 235-ös és 219-es csa­pata Varga Barnabás veztésével az utolsó napokban már elérte a 297,6 százalékot.­­ Esti Iskolákban tanulnak írni­­olvasni a litván földművesek. A Lit­ván Szocialista Tanácsköztársaság falusi esti iskoláiban több mint 20.000 földműves tanulja a betűvetést, a szovjet hatalom éveiben több mint százezer litván földműves tanuit meg írni­ olvasni. Emelkedik a néphajték forgalma A Szállodaipari XV kezelésében levő éttermek forgalma az utóbbi hónapokban jelentősen emelkedett A Britannia-étterem például múlt év októberének 300.000 forintos forgal­mával szemben decemberben már 500.000 forintos forgalmat bonyolí­tott le. Különösen sok dolgozó étke­zik a népbüffékben. Az Astoria.nép­­büffé júliusi napi 6000 forintos for­­galma decemberben már napi 10.000 forintra emelkedett. _ 1_4 MARXIZMUS ÉS A NEM­ZETISÉGI KÉRDÉS* ~ NORVÉGUL. A Norvég Kommunista Párt­ kiadó­vállalatának kiadásában most jelent meg norvég nyelven Sztálin A marxizmus és a nemzetiségi kér­dést című műve. A Népszava csak nemrég adott képet énekkari ** mozgalmunk jelenlegi hely­re érők Fejlődésünk örvendetesen gyors irama teszi lehetővé, hogy az ott elmondottakat máris új, lényeges kiegészítésekkel bővíthetjük. Többször említettük már, milyen lendülettel kezdődött és folytatódott a gyarapodás, amely fel­­szabadulásunk óta énekkarainknál — és fűzzük legott hozzá: zenekarainknál is — megmutatkozott. A Szovjetunió nagyszerű­ együttesei amelyek ének- és tánccsoportjaikkal már szabadságunk első időszakában ellátogattak hozzánk, majd a VIT-ver­­senyek szovjet mű­vész vendégei, az Oszipov-zenekar és a Légierők együttese felbecsülhetetlen serkentő hatást gyakoroltak és vadban ugrásszerűen lendí­tették előre a dolgozók kulturális megmozdulását. A Szakszervezeti Tanács Kultúrosztálya még 1948-ban megindított­a Kultúrával a munka­­versenyért!” akciója a pártszerű kultúrm­unka irány­elveit tudatosította mind az ének-, mind a zenekari csoportokban, ami nagy eredménnyel járt, mert ennek következtében egyre több üzemi ének- és zenekar találta meg szorosabb kapcsolatait üzeme dolgozóival. Erős tényezővé vált a Vasas Szak­­szervezet Kultúrosztályának kezdeményezése is, a szovjet tömegdalok következetes népszerűsítése, ami országosan befolyásolta énekkaraink műsorpoliti­­káját. Eredményesen éreztette hatását ezenkívül a dolgozók énekkarainak — két év előtt megtartott — Első Nemzetközi Versenye­te, amely a haladó szel­lemű énekkari kultúrm­unkáról általános európai viszonylatban adott megbízható és tanulságos keresztmetszetet. Hallhattuk ott a velünk baráti jélszomszédságban élő népek teljesítményei és összehasonlítások alapján szűrhettük ki e közvetlen benyomásokból számos további fontos teendőnket. B­izalmat gerjesztő volt már az a gyors­­ sípra­­állás is, amellyel régóta fennálló és harcos múltjukra, szerzett érdemekre visszatekintő munkás énekkaraink háborúverte hézagjaikat fel­töltötték. Néhány gazdátlan énekkar legjobb egységeit a szak­­szervezetek fogadták védnökségükbe. Országszerte megindult az új ének- és zenekarok alapítása, fellesztése, létszámuk és hatáskörük erőteljes növe­lése. Mire a Bartók Béla Szövetség — egy évvel ezelőtt — megalakult, már közel hatszáz énekkar és kétszáz zenekar felett tarthatott seregszemlét, 250 vidéki és 230 fővárosi karnagyot lajstromoz­hatott. Ez a sereg azonban még korántsem merí­ti ki az ország összes tartalékait. Egyelőre, a számon­­tartottak mintegy 80 százaléka vált a szövetség alapszabály szerint működő tagegyesületévé. Meg­felelő létszámmal és a biztosított létalappal működő újabb és régibb alakulatokon kívül akadtak azonban olyanok is, amelyek az önálló és eredményes tevé­­keny rész feltételeinek még nem feleltek m­eg. Helyes intézkedés volt tehát, amikor a Bartók Béla Szö­vetség az Oveo apróbb egységeket összevonta és központosított énekkarokká fejlesztette le. D­e a szovjet vendégegyüttesek vereplésén** leg­gyümölcsözőbb hatása nem is ebből a kétség­telenül igen örvendetes mennyiségben­ gyarapó- Énekkari mozgalmunk feladatai­ dólból tűnik ki, hanem abból, ahogy a minőség fontosságéra és döntő jelentőségére felh­ívta a figyelmet. Szovjet vendégeinket nagy számmal hall­gatták meg az olyan dolgozóik is, akik eddig közö­nyösen, vagy idegenül álltak, szemben az énekkari mozgalommal. Első ismerkedésüket szerencséssé avatta ki a körülmény, hogy mingyárt élenjáró, leg­­fejlettebb teljesítményeken tapasztalhatták a karének óriási jelentőségét. Ebből is kiviláglik, hogy a helyes kulturális akarás csak akkor érvényesülhet kellő hatással, ha azt magas színvonalú teljesítmények fejezik ki. A Szakszervezeti Tanács Kulúrosztálya az elmúlt hónapokban számos helyen vizsgálta meg az ének- és zenekarok munkáját Ez a kiértékelés világosan megmutatta, hogy a »Kultúrával a munka­­versenyért­” akció hatása alatt az ének- és zene­karok működése üdvös mértékben politizálódott, poétikai tartalmat kapott Énekkaraink egyre növekvő számban látták be a­­munkához való jobb viszonyuk jelen­tőségét: az üzem dala az üzem munkájánál, tehát elsősorban a termelés fokozásánál, a termelő kedv pezsdítésénél hasznosíthatja benne rejlő nagy erőit — a »Dallal az ötéves munka­­tervért* jelszóba sűrített vezérelv jegy­ében ! De ez a dal csak akkor válhat a munka sarkaló tényező­jévé, a vidámabb élet hirdetőjévé, ha a minőség művészi követelményeinek megfelelt A minőségi kérdés helyes megoldása a politikai vezető­ szem­pontok helyes szolgálatában: ez tehát a szükséges teendő, amely kettős fővonalon — a műsorpolitika és a kifogástalan előadás vonalán — valósítandó meg. Műsorválasztás tekenetében határozottan emelkedő igényesség tapasztalható. S a műsor­politikai igényességnek ez az emelkedése egyenes arányban áll az egyes üzemi énekkarokat eltöltő akarás elmélyülő komolyságával. Éppen e komoly­ságnak viszont művészeti mértéktartással, elő­­vigyá­zattal kell párosulnia, amely a jelenlegi telje­sítőképesség határainak tárgyilagos felmérésére kötelez. Ahogy tévútra kerül az olyan énekkar, amely becsvágytól fűtve, tudását meghaladó művek előadására vállalkozik, ugyanúgy vét a közösségi munka szelleme ellen az olyan élvonalbeli énekkar, amely nem teljesíti éppen az élvonalbeli szerepével járó kötelességeit és nem halad a kettős fővonalon — a fó műsorválasztás és a szép műsorkivitel vonalát — példát m­utatóan a többiek előtt K­órusaink szeretettel és lelkesedéssel karolták fel a szovjet népi és tömegdalokat, de ugyanakkor egyre sürgetőbben jelzik, hogy várják a hasonlóan értékes új magyar daltermést. Ezúton is arra kérik a magyar zeneszerzőket és szövegköltőket, alkos­sanak számukra hasonlóan sikeres műsorszámokat! Már azért is, mert a dolgozók ízlése a legutóbbi években határozottan elfordult az amerikai ízű, visszataszítóan szenvelgő hangú slágerdalok töm­kelegétől. Ezt az egészséges fejődést pedig az énekkari tagok fokozott politikai oktatása is sietette és érlelte. A politikai nevelés ősz óta rendszeresebbé és szervezettebbé vált. Sok ütemben már az egész énekkar vesz részt a párt- és szakszervezeti okta­tásban, valamint a tömegoktatás egyéb ágazataiban Döntő tényezőnek bizonyult mindenütt az üzemi énekkarok és a többi üzemi dolgozók egymáshoz való viszonya. Ahol ez a viszony jó és a kapcsolat szoros, ott az üzemi énekkar az üzem testének eleven része és állandó csereh­atásban függ össza vele: serkentést kap és ad. Az Állami Nyomda ének­karának rádiószereplésére például közös rádió­­hallgatást szerveztek az üzem dolgozói és büszkén, boldogan, figyeltek fel társaik dalára. Az összetartó család meghitt képe ez... Más üzemek dolgozói viszont tudomást sem szereznek saját tizend ének­karuk hangversenyéről, mert a kórus „művészi elkülönülésében­ ezt velük közölni elmulasztja. Ilyen helyeken még károsan érezteti befolyását a régi polgári rossz szellem, a beképzeltség csöke­­vénye. Ahol azonban az énekkar elszakad az üzemi dolgozók közösségétől, ott ne csodálkozzék, ha ez a közösség is elfordul tőle; az üzemi énekkaroknak tehát elsősorban arccal az üzemük felé kell működ­niük: éreztetniök kell vele, hogy érte léteznek. Akad »énekkar«, amelynek mindössze­­ 12 tagja van, noha eredetileg öt venen jelentkeztek fel­vételre. Kedvüket szegte a zenepróbák lanyha menete. Másutt meg alig akadt kottaolvasó. Ott negyven tag közül nyolcan járnak próbára és gépelt versszövegből találgatják az énekszólamot. Haladásról, persze, szó sincs és még méltatlan­­kodnak, ha társaikat ez a meddő huzavona n­em érdekli. S­zerencsére azonban sokk­al több az örvendetes, szép példa. A Szikra Nyomda 50 tagú ének­karából 49 -en járnak szemináriumra, közöttük talál­ható a karnagyuk is. Lelkes dalosok valamennyien, a próbáikról még a vidéken lakók sem maradoznak el, még akkor sem, ha aznap éj­szakások voltak. Sohasem panaszkodnak fáradtság, kimerültség miatt, hanem frissen, magától értetődően szerepelnek minden párt- és szakszervezeti napon. Üzemtársaik­­szeretik, becsülik is őket és várják, óhajtják szerep­lésüket ... Hasonlóan kedvező a helyzet a Budapesti Nyomda énekkaránál, ahol valamennyi tag szem­i­­narista. A politikai iskolázottság megérződik a kórus kötelességtudó, fegyelmezett magatartásán. Ugyan­csak biztató képet nyújt a Gyapjúszövet M­ alig fééves énekkara, amely e rövid működése alatt is a KAOSZ-énekkarok első sorába küzdötte fel magát. Az üzem dolgozói minden párt- és szakszervezeti napon maguk előtt látják kórusukat, tudnak további céljairól, törekvéseiről, örömmé­ tekintenek reá és hálából minden támogatást megszavaznak számára. Üzemi énekkar — arccal az üzemek felől... S ez a belterjes munka kifelé a közösség életteljes, vitetkozik meg. Jemnitz Sándor * MUSZKA IMRE a Debreceni Vagongyárban Muszka Imre elvtárs hétfőn a Debreceni Vagongyárat látogatta meg. Végigjárta a munkapadokat, útmuta­t­­sovat és tanácsokat adott a dolgozók­nak. Sarkadi József esztergapadjánál az ütközőtárcsa gyorsvágását mutatta b© Muszka elvtárs indie-késsel. Sar­­kadi József munkapadjánál már az első kísérlet során négy-ötszörösen gyor­sult a munka. Ezután Szegedi Márton mozdony-* dugettyú töml­őmunkadarabjának és Balázs Gyula ütközőt­árcsájának esz­­tergályozásánál mutatta be Muszka a gyorsvágást. Balázs azonnal megálla­pította, hogy az új munkamódszer át­vétele után ezentúl egy műszak alatt nem nyolc, hanem legalább húsz ütközőtárc­át készíthet.­­ A szovjet tudósok magas mate­matikai műveleteket végző gépeket készítenek. A Szovjet Tudományos Akadémia, finommechanikai intézete új gépeket szerkesztett, amelyek a leg­bonyolultabb matematikai műveletek elvégzésére is alkalmasak. Sikerült ki­vitelezni a Sztálin-díjas Lev Guten­­macher villamos Integráló-gépét. Nyiko­­láj Kobrinszkij egyeteme aiár vezeté­sével gépet készítettek a differenciál­­egyenletek megoldására. A pulkovoi csillagvizsgálóban különféle csillagá­szati számításokat végeznek számoló­gépeken.­­ Jelentős újítást vezettek be a Szegedi Kenyérgyárban. Eddig mind az elősütőt, mind a sütőkemencét fával vagy sr­énnel fűtötték. Novák Ernő, a Kenyérgyár egyik dolgozója, javasla­tot tett 37 elősütőkemencének gázzal való fűtésére. A Gázgyár szakemberei­nek kiegészítő javaslatára nemcsak az elősütőt, hanem magát a sütőkemen­cét is gázra áhították át. Az újítás jelentős üzemanyagmegtakarítást ered­ményei. 1950 FEBRUÁR I, SZERDA Már­cius 31-én nyílik meg a Tavaszi Vásár A Tavaszi Vásár március 31-ér­ nyílik meg a X. kerületi Pongrácz-úti tenyészállatvásár-telepen. A vásár bemutatja, hogyan emelkedett dolgozó parasztságunk életszínvonala és a szövetkezeti gazdálkodás milyen ha­­talmas előnyöket jelent a parasztság­nak az egyéni gazdálkodással szem­ben. Külön pavilion mutatja­­be a Magyarországon eddig meg nem ho­nosított növények (például gumi, gyapot) termesztését. A tudomány segítő szerepét a mezőgazdaságban szemlélteti egy másik pavilion, itt mutatják be az élenjáró szovjet tudó­sok — Micsurin, Liszenko, Glus­­csenkó — legújabb biológiai kísér­leteinek eredményeit. A Tavaszi Vásáron önálló mezőgazdasági újító kiállítást is rendeznek. — A MAGYAR ÍRÓK SZÖVET­SÉGE ankétot rendezett az olvasó­­mozgalom most induló második so­rozatáról. Bóka László, Deversch­ Gábor, Hegedűs Géza, Somlyói György és Zetk Zoltán tartott is­mertető előadást a sorozat köny­veiről. Hóakadályok A közlekedés- és posta­ügyi minisz­térium közúti osztálys közi­ horro ,­ elmúlt napon a szélcsendem, hideg, ha vsa.-Is nélküli időben az eltakar! Mai munkák folytak. Jelenleg a következő helyeken vannak hóakadályok: Sas számú áltásus közút Városlőd-1-Dever-er. 82-es számú út Veszprém—Zirc, 843-ss számú út Darác?—Barcs, 700-as számú út Veszprém—Csopak, 70-es számú­ út Veszprém—Almád 1. ,28-as számú út Zalacsép—Zalalövő, 731-es számú út Katafa—Herryhátsál, 54-es számú út Tataháza—Felsőszentiván, 721-es számú út Jakabszállás— Kiskunfélegyháza kö­zötti szakaszán. A hóeltótparítási munkák folynak, az utak szabaddátétele még ma megtör­ténik. — MŰVÉSZI SZOBROK DÍSZÍTIK A BJELORUSSZ KOLHOZFALVAKAT. A lvovi kisplasztikai gyár az utóbbi időben igen sok megrendelést kap a kolhozoktól és a falusi szovjetektől. A kolhozisták a falusi parkok, terek és klubok díszítésére vásárolnak szobrokat. Egy-két nap múlva mérséklődik a hideg Várható Időjárás. Mérsékelt délkeleti szél. Az ország északi felében kevés, nyugati és déli részében több felhő, a déli megyékben esetleg kisebb hava­zás. Többfelé köd. A hőmérsék­let nem változik lényegesen. Távolabbi kilátások: A hideg egy­két nap múlva mérséklődik.

Next