Népszava, 1950. május (78. évfolyam, 101-124. sz.)
1950-05-03 / 101. szám
Világ proletárjai egyesüljetek!* NÉPSZAVA Hatalmas lendülettel folyik a magyar nép békeszavazása: 6/906.130 békealáírás, 24.853 békebizottság A béke erőinek diadalmas seregszemléje volt világszerte az idei május elseje 78. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1950 MÁJUS 3. SZERDA A MAGYAR NÉP MILLIÓINAK LENYŰGÖZŐ EREJŰ BÉKETÜNTETÉSE A HATODIK SZABAD MÁJUS ELSEJÉN A fényes, napsugaras május elseje méltó volt a magyar dolgozók örömteli, lelkes érzéséhez. Az üde, friss szellő vígan lobogtatta a vörös és nemzetiszínű zászlókat és a nap áradó sugarakkal fürdette Lenin, Sztálin és Rákosi Mátyás elvtársak arcképét. A Hősök tere ünnepi ragyogásban és díszben várta a dolgozók százezreinek májusi felvonulását. Mi tette ezt a felvonulást a szokottnál is nagyszerűbbé, emlékezetesebbé? A százezres tömegek fegyelmezett, hatalmas, négy pászmában ömlő végeláthatatlan oszlopai; a felvonulók mélységes tudatossága, hogy a béke, a boldogulás, a jövő érdekében rendezték ilyen tömörré, elszánttá soraikat. Csak úgy viharzik a szeretet nagy felszabadítónk, a Szovjetunió és a békeharlángeszű vezére, a magyar nép igaz barátja, Sztálin elvtárs felé. Átforrósodnak a hangok, amikor a dolgozó tömegek megpillantják népünk bölcs tanítóját, Rákosi elvtársat. Szilaj keménység ötvözi át a jelszavakat, amikor a sokszázezres tömeg megfogadja, hogy megvédi a békét, megvédi alkotásait, önmaga és gyermekei jövőjét. Ez a tudatosság foglalja erőteljes, kemény ütembe a százezrek lépteit. Ez a tudatosság rajzol áradó derűt és mosolyt az arcokra. Ezzel a tudatossággal emelik a magasba kisgyermeküket az anyák. Ezzel a tudatossággal mutatnak eredményeikre a nagyüzemek dolgozói. Azok a milliók tüntetnek itt a nagy Szovjetunió, a béketábor, a szocializmus építése mellett, akik — csakúgy, mint minden becsületes ember szerte a világon — odaírták nevüket, becsületes nevüket a békefelhívás alá. Pont nyolc órakor aranyos fény csillan a harsonákon. Megindul a üzenet, amelyet a IX., a VI., a XIV. és a III. kerület vezet. 14 menetek élén ez üzemek legjobbjai, az élüzemek haladnak. Büszke, öntudatos szemek vetítik tekintetüket Rákos elvtárs felé. Nálunk a munka becsület és dicsőség dolga lesz — ezt ütemezik lépteik, ezt villantja tekintetük, ezt lóbálja karuk, úgy érzik, hogy nekik most kettős büszkeséggel és kétfős szeretettel van joguk népünk bölcs tanítójára tekinteni. Sorra jönnek a dolgozók. Festőnek, fűmnek lehetetlen vállalkozás lenne e csodálatos, virágcsokorként kibomló színeket visszaadni. Pirosfekötős aszszonyok, fehéringes úttörők, kékkendős leányok. Mindez csak kiragadott részlet a nagy egészből. A szem elfáradna, ha nem lelkesítené a sok szépség, az ötletnek, a leleménynek ez a nagy felvonulása. A Lenin-, Sztálin- és Pákosi-képek mellett ott láttuk a világ kommunista vezetőinek képeit, azokét a harcosokét, akik szabad országaik népét a szocializmus felé vezetik és azokét, akik a barrikádokon állnak helyt a kapitalista terroruralom alatt. Szovjet és magyar dalok zengnek a békéről. »Senkivel sem cserélünk — Rákosi a vezérünk« — ütemezi boldogan az ifjak egy menetelő csoportja. »Éljen a Szovjet Hadsereg, amely a békét védi meg!* — hallatszik a Pamuttextil dolgozóinak ajkáról. *A béketábor legyőzhetetlen, a béke útja biztos út* — száll a Női ruhaipari NV munkásnőinek ajkáról. *Sztálin a béke* — mondja a kispestiek felírása. »Megvédjük a békét!* — fogadják a kőbányai munkások. S mindezt bekoszorúzza, mint méltó refrén: »Éljen Sztálin! Éljen Rákosi!* Mindenki a békéről énekel, a békéről beszél. Ezt hirdeti a munkaérdemrendesekcsillogó kitüntetése, az élmunkások feldíszített melle. Ezt hirdetik az élenhaladó sztahanovisták, akik barátian felintegetnek a tribünökre és akikhez barátian visszaintegetnek miniszterek, tábornokok, politikusok. Nagy lelkesedés, szeretet és taps fogadja a Rákosi-művek dolgozóit, az osztályharc ez élvonalban küzdő csapatait. Jönnek a diadalt kivívott csőgyártók, az élüzem büszke rangjával, jönnek a keménykötésű martinászok, az izzó vas, a fém avatott megmunkálói. A csepeli népköltészet újabb verset szőtt: »Vörös Csepel itt vagyunk — a békéért harcolunk". A felvonulás útvonalát különös gonddal, nagy szeretettel, ötletes, kifejező dekorációk egész sorával még a főváros többi részénél is szebben, ünnepibb módon díszítették fel. Az utak két oldalán zászlóktól övezve pártunk és a testvér kommunista pártok, a baráti népi demokráciák vezetőinek arcképeit helyezték el. A felvonulási útvonalak fölött nagyméretű vörös- és nemzetiszínű selyemzászlók úsztak a levegőben, amely már a reggeli órákban átforrólódott a tavaszi fényt árasztó májusi nap melegétől. A Sztálin-úttal szemben, a Hősökterén felállított dísztribün fölött Lenin. Torkukból viharosan örvénylik az éljen, amikor megpillantják Rákosi elvtársat, akinek nevét viselheti üzemük és akinek arca most újra meg újra átfényesedett a mosolytól, látván pompás, szépséges menetüket. Sorra jönnek a nagyüzemek dolgozói: Rákosi elvtárs legjobb proletárcsapatai. Sorra jön a Ganz Villany, a Ganz Hajó, a MAVAG, a Ganz Vagon, a Kistext, a Ruggyanta — ki győzné felsorolni e nagyszerű menetet! De hétszeres gyorsasággal dobog a szrv, amikor az ifjúság vonul fel. Az úttörők és a MINSZ. Fiatalok tízezren Vidám és fegyelmezed ifjúság! Az úttörő vasutasok színes szalagokkal díszített hatalmas májusfát hoznak. A vörös nyakkendővel kitüntetett úttörők a jó tanulás dicsőségét hirdetik. A kisleányok és kisfiúk virágrengetéssel, piros kendőlobogtatással, színes játékokkal üdvözlik nagy tanítójukat és pártfogójukat, Rákosi elvtársat. A MINSZ nagyszabású menete az egységes ifjúsági szervezet megteremtésének előhírnöke. A SZÍT óriási vöröscsillagos jelvénye a munkásifjúság vezető szerepét fejezi ki és az ifjúság egységét jelképezi mögötte Sztálin és Rákosi elvtársak arcképét vörös- és nemzetiszínű zászlóerdő szegélyezi. A két oldaltribün tetején a Magyar Népköztársaság címereszászlóját és a világ proletariátusa vörös zászlaját lengeti a szél.. Az ünnepi feliratok a tribünön: »Éljen május 1, a világ munkásságának seregszemléje, a proletárnemzetköziség harcos ünnepe!«, »Előre a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével ötéves terünk megvalósításáért, a békefront magyarországi szakaszának megszilárdításáért, a szocializmus építéséért!«. Ünnepi jelszavak vannak a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok oszlopain is: »Éljen Sztálin, a világ dolgozóinak bölcs tanítója, a békeharc lángeszű vezére, a magyar nép igaz barátja!«, »Éljen népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs!« A Hősök terét körülvevő hatalmas, tömött sorokban várakozó nézősereg lelkes tapssal, kitörő lelkesedéssel üdvözölte a néhány perccel nyolc óra előtt megérkező Rákosi Mátyás elvtársat, dolgozó népünk szeretett vezérét. A középső díszemelvényen foglal helyet Pártunk Politikai Bizottsága és a Központi Vezetőség több tagja, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, Dobi István, a minisztertanács elnöke, Népköztársaságunk több más vezetője. Ott volt Kiszeljov elvtárs, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. A tribünökön helyezkedtek el és nézték végig a felvonulást a baráti népi demokráciák diplomáciai képviselői, a gyárak, üzemek legjobb munkásai, sztahanovistái és Kossuthdíjasaink. Pontosan nyolc óra van, amikor a felvonuló százezrek menetének élei egy ifjúmunkás, egy paraszt — és egy diákleány. Valamennyien azt fejezik ki, hogy hasonlóvá akarnak lenni nagy példaképükhöz, a Komszomolhoz. Nagy taps és szeretet köszönti az MNDSZ felvonuló asszonyait is. A békeharc tevékeny részesei ők, az anyák, akik erejük megfeszítésével küzdenek az aljas imperialisták háborús terveillen. A békefelhívás aláíróinak száma a hétmillióhoz közeledik... Ennek élő aláfestését adta a május elsejei nagyszerű felvonulás. Szüntelenül áradt a menetelőkből a forró szeretet a Szovjetúnió, a nagy Sztálin, Pártunk és Rákosi elvtárs iránt és ugyanúgy szüntelenül áradt a sistergő gyűlölet, a gúny, a megvetés a háborús uszítókkal és cselédjeikkel, az angolszász imperialistákkal és a Tito-klikkel szemben. A magyar dogozók május elsejei felvonulása, több mint 000.000 ember nagy tüntetése a Hősök terén bebizonyította, hogy hazánk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján és hogy Pártunk vezetésével az egész dolgozó nép egységesen sorakozik fel a béke védelmében, elérik a Hősök terét. Megkezdődik a felvonulás, a magyar dolgozó nép harcos seregszemléje. Középen a Sztálinodon huszas sorokban a IX. kerület menete jön az élen, a jobboldali részen, nyolcas sorokban a VII. kerület nyitja meg a sort, a Dózsa György út felől a XIV. kerület a menetnyitó, a Sztálini út baloldalán pedig a III. kerület vezeti a menetet. Ebben a pillanatban olyan a Hősöktere felé hömpölygő hatalmas emberáradat, mint két irányból ömlő óriási vörös folyam. A májusi szél fiatalos erővel kap bele a tíz és tízezer lengő lobogóba, kiteszi a vörös transzparenseket, lobogtatja a májusi virágfüzéreket, színes szalagokat, tarka kendőket. A felvonuló csoportok első soraiban a legjobbak, az élüzemek haladnak. A XIV. kerület menetét az Ásványossipari NV, a VII. kerületét a TEJÉRT, a III. kerületét az Óbudai Fehérítő, a IX. kerületét pedig a Hungária-gyár dolgozóinak menete nyitja meg. Az élüzemek oszlopainak első soraiban a szakmák legjobb üzemeinek vándorzászlóját magasra tartva, sztahanovisták és kiváló munkások vonulnak. A zászlók mögött az üzemek legjobb dolgozói haladnak, tábláikon a termelés egyre növekvő számai hirdetik, hogy »jobb munkával dolgozunk az ötéves terv sikeréért.« Zászlóit meghajtva vonni el a díszemelvény előtt a Budapesti Kénsavgyár menete. A rengeteg zászló között itt is, ott is, feltémiik egy-egy munkaérdemrendes sztahanovista arcképe. Feliratok hirdetik: »Pénaképeink a sztahanovisták! — Kiváló munkásaink példáját követve, előre a jobb és olcsóbb termelésiért!« //Megvédjük a békát!" A felvonulás másik oldalán tortán lelkesen éljenezve, haladnék az Athenaeum Nyomda dolgozói, alléik a magyafiatalok példaképe, Mareszjev repülőezredes hőstetteiről szóló könyv, az »Egy igaz ember« nagyított példány 1. viszik. A közlekedés- és pestaügyi nrcisztérium dolgozóinak hevezű Hosrri oszlopa után az Agrolux dolgozói vonulnak fel a dísztribün emiatt. Egrföldet betöltve zúg a hatalmas töme; ütemes kiáltása: »Megvédjük a KV. i ! Megvédjük a békét!« A meneiben :ntahnas fölgömiböt visznek, ame'y.'i messzelátszóan, izzó vörösre festetik; a legyőzhetetlen Szovjetuniót, arrézvalósult szocializmus országát és a szocializmust építő népi demokráciákat, a földkerekségnek azokat a hatalmas rátéteit, ahol nyolcszázmillió ember don:zik a dicső Szovjetunió vezetésével; annak példája nyomán, a szódlón: « megvalósítássán, a tóiké megva»..«. A földigömlő alatt felirat: »Világ proletárjai egyesüljetek!« Ham'más erővel, tömött sorokban vonul Budapest népe a Hősök tere felé. Uj és új csoportok tűnnek fel, új és új színfolt gyönyörködteti a szemet. A táblák és feliratok sokasága — kifejezi a felvonulók rendíthetőt minden áldozatra kész békeakarat. A Gschwindt-gyár egyik hatalma, táblája békeívet ábrázol. Az aláírások helyén vörös betűkkel ragyog:Rákosi Mátyás népe mindig kész a béke megvédésére!« A Népszava dolgozóinak menete után az Arami Üzemgazdasági és Kereskedelmi Főiskola hallgatók majd őket követve a budapesti bogárkolónia dolgozói következtek. Méret közben a színes népviseletbe öltözött bolgár lányok és fiúk tetszetős, gyorsritmusú bolgár népi táncot jártak. A Ganz Villamossági gyár nyitota meg a II. kerület menetét. Szebbnél szebb, ötletesebbnél ötletesebb dekorációkkal díszített népes menetben vonul fel a gyár sokezer dolgozója. Közben Élüzemek és sztahanovisták a felvonuló százezrek élén Rakosi elvtárs a dísztribünön- Jobbról-balra: Kiszeliov elvtárs szovjet nagykövet, Vas Zoltán, Rákosi Mátyás elvtársak, Dobói István, a minisztertanács elnöke, Kádár János, Szabó Piroska, Kovács István és Horváth Márton elvtársak A Hö*''tere a hatodik, szabad május 1-én. , Végeláthatatlan sorok a Sztálin- úton