Népszava, 1950. június (78. évfolyam, 125-149. sz.)
1950-06-24 / 144. szám
JÚNIUS 24. SZOMBAT A DARABBÉREZÉS Az Elzett -gyár termelékenysége márciustól áprilisig — egy hónap alatt — 154 százalékal nőtt. A gyári teljesítményátlag 177 százalékról 179-re, az egyéni versenyzőik száma 723-ról 822-re emelkedett. A Standard-gyár 11. a 37 ,részin a 11 elvében a műhely átlag 188,6-ról 201,1 százalékra fokozódott. Gecsei János elvtárs pótkést tartalékolt és amikor fazonkése elkopik, nem veszít már három órát a termelésből a köszörüléssel, hanem egyszerűen kicseréli a kést. Teljesítménye egy hét alatt 148-ról 191 százalékra nőtt. A Győri Vagongyárban Söbrös Jenő ifjú, munkás lakatos a munka jalen megszervezésével megszüntette 10—20 perces időveszteségeit és 40 százalékkal emelte teljesítményét- Szabó János eszergályos átvette az örem sztahanovistáinak munkamódszerét és 172 százalékról 215-re növelte átlagteljesítményét. Fülöp Zoltánná nemrég még kisegítómunkás volt a Standardban. Szakmunkássá képezte,te magát és minőségi munkájáért az eddigi 140 forint helyett 230 forintnál is többet mutat bércédulája. A műegyetem építkezésénél egy négyzember sala’ckclonozást az eddigi 29—30 perc helyett új munkamódszerrel 20—23 perc alatt végeznek el. És tegyük hozzá: Csikai Ferenc betanított segédmunkás, bár ugyanazt a munkát végezte, mint a szakmunkások, a 18. bérhétig csak 82 forint körül keresett. A 19 bérhéten fizetése 149 forintra emelkedett. Mindez csak kis helyi példái azoknak a nagy eredményeknek, amelyek országszerte születnek a darabbér bevezetése nyomán. »Olyan ez a darabbér, hogy szinte ösztönzi az embert: ma csináljál néhány darabba, többet, mint tegnap« — írta Vándor József elvtárs, az Eszettgyár csiszolója, a darabbérezés bevezeése után- Valóban az előbb felsorolt eredmények elérésére a darabbér adta a lendítőerőt. A darabbér, amely a szocialista munkaverseny kiszélesítésére, újítások, új munkamódszerek bevezetésére, a szakmai tudás állandó tökéletesítésére ösztönzi a dolgozókat. Miért válik a darabbér ilyen hatalmas lendítőerővé? Miért fogadják az üzemek dolgozói örömmel, megelégedettei ezt a bérezési rendszert? Azért, mert a darabbér igazságos, szotcajista bérezés. Alkotmányunk 9. § a kimondja: »A Magyar Népköztársaság megvasítani törekszik a szociaüzenep elvét. Mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint*. Ennek az elvnek megvalósítását szolgálja a darabbérrendszer. Ezért fogadják örömmel a dolgozók ezrei. Ezért lett a termelékenység fokozásáért folyó harcunk erős fegyver© , Csikai Ferenc betanított segédmunkás is ezért kap már szakmunkásbért, ha szakmunkát végez. Ezért emelkedett az Elzetttgyár dolgozóinak teljesítményátlaga egyik hétről a másik a nyolc százalékra. És így sorolhatnánk a dolgozók tízezreit, akiket a Párt a darabbérezés bevezetése révén is tanít munkájuk, egyéni érdekük és a közösség érdekei összefüggésének felismerésére. Kiss Etel, a Kistext szövőnője, nemcsak azt látja pontosan, hogy a 25. hét első két napján 71 forint 91 filért keresett. Azt is tudja: ahhoz, hogy »külön kasszáját« — megtakarított heti összegét — heti 40 forintról 50-re emelje, gépenkénti vetésátlagát .74.000-ről 76.000-re kell fokoznia. — »A darabbér tette egész világossá előttem egyéni tervem, mindennapi munkám kapcsolatát ötéves tervünkkel, a szocializmus építésével, a béke megvédésével« — mondja. Szavai a darabbérre dolgozó százezrek gondolatának adnak kifejezést. De a darabbérezés ez] fel? megkívánja, hogy a műszaki vezetőn is megjavítsák munkamódszereiket, tartsanak lépést a dolgozók verseny lendületével,teremtsék meg a további fejlődés műszaki előfeltételeit. Erre már van is jó néhány példa. A Győri Vagongyárban Fakó Tibor, a daruosztály művezetője észrevette, hogy a lassú munkaelőkészítés a termelés akadálya lett. A munkafolyamatok átszervezésével, a munkadarabok előkészítésével szüntette meg a hibát. Ez a változtatás újabb eredmények lehetőségét jelentette. Tovább fejlődik az üzem, a dolgozók lendülete megjavítja a műszaki vezetést is. A jobb irányítás azután a dolgozók munkahelyén a termelés növekedésében, a teljesítmények emelkedésében jelentkezik. Ennek a folyamatnak is a darabbér adott újabb lendületet. A darabbérezés előnyeit bizonyítja, hogy az erepség is felismerte a benne rejlő mozgósító erőt. Ezért próbálja minden eszközzel akadályozni a darabbér bevezetését. Az Elzett-vasárugyárban a reakció a besorolásoknál akarta megbontani a dolgozók egységét. Szívesen él azzal a módszerree, hogy a műszaki vezetés hibáját a darabbér alapvető hibájának igyekszik beállítani. Ahol lehet, szántszándékkal teremtve ilyen »hibákat”. ■ Az Újpesti Gyapjúszövőben »véletlenül« éppen a darabbér bevezetésekor romlott le a nyersanyag minősége. A szakadások nagy száma miatt a dolgozók a szokásosnál jóvalkevesebbet tudtak termelni és keresni. Néhány ütemben a jobboldali szociádemokrata művezetők egyeseket a jogosnál magasabb, illetve alacsonyabb kategóriába soroltak be. Az öntudatos dolgozók a Párt vezetésével a legtöbb helyen leleplezték ezt a kártevő kísérletet te...-, , ,, A pártszervezetek és a szakszervezetek egyik-,’-legfőbb feladata most, hogy a Központi Vezetőség határozatának megfelelően elősegítsék a darabbérezés minél szélesebb körű bevezeté, sőt. E téren igen sok a teendő. Amíg a Felten-gyárban a munkásoknak már több, mint 60 százaléka dolgozik darabbérben, néhány nagyüzemünkben a dolgozóknak még csak mintegy 25—28 százaléka. A darabbér egyre szélesebbkörű bevezetése komoly lépést jelent előre a szocialista bérezés minden téren történő megvalósítása felé. Feladatunk az, hogy mozt a lépést minden egyes üzemünkben következetesen megtegyük, hiszen ezzel a dolgozók százezrei kívánságának teszünk eleget. Ismét öt adagot csapolt le egy nap alatt az ózdi Martin több kemencéje Az ózdi acélmű fejlődő versenymozgalmát mutatja, hogy szinte napról-napra egymást túlszárnyaló teljesítményeket érnek el a dolgozók. Legutóbb a nyolcas, kilences és tizenegyes számú kemencénél öt adagot csapoltak egy nap alatt. A munkában különösen kitűntek Ostoroczki Béla 162, Miller Antal 165, Erdősi Imre 160, Suszter Sándor 153 százalékos teljesítménnyel. Az eredmények eléréséhez hozzájárult az adegkészítő mestereik jó munkája. „Mi, építőipari munkások nagy örömmel fogadjuk"... A vasárnapi újságokban olvastam, hogy a minisztertanács 900 millió forinttal felemelte az 1950. év beruházási összegét. Ezt az összeget a mi további jólétünkre fordítják. A 14 ezer új lakás, új utak, iskolák, sportpályák nagy mértékben hozzájárulnak a mi életszínvonalunk emelkedéséhez. Olvastam és tudom magam is, hogy mi tette ezt lehetővé. A termelés az iparban és a mezőgazdaságban gyors ütemben növekedett és ez a magyar dolgozó nép jó munkájának az eredménye. Annak köszönhetjük, hogy Pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs irányítása és útmutatása mellett építjük a szocialista Magyarországot. A Párt vezette a szocialista munkaversenyt, a Párt nevelte a sztahanovistákat, akik közé én is tartozom. Mi, építőmunkások nagy örömmel fogadtuk a minisztertanács határozatát a beruházási összeg felemeléséről, hiszen ez a határozat legközelebbről talán bennünket érint. A 14.000 új lakás megépítése a mi munkánkra vár. , Az építőmunkások sorsa a felszabadulás előtt nagyon rossz volt. Atlanta,minfaanélküli még réme fenyegetett. Ma, a szocializmus építésében nem vagyunk kitéve a munkanélküliségnek, adandóan azt tapasztaljuk, hogy kevés a szakmunkásunk és most az új munka újabb munkásokat követel. Ezeket a megváltozott körülményeket a munkánkban igyekszünk kifejezésre juttatni. Bebizonyítottuk ezt mi, diósgyőriek is a sztálini műszakban, április 4-i felajánlásainkkal, május 1-i és kongresszusi vártásainkkal. Ezért most úgy érezzük, mi is hozzájárultunk ahhoz, hogy az egész magyar dolgozó nép jóléte emelkedjék, hogy új lakások, iskolák, szociális és kulturális intézmények épüljenek. Tudjuk, hogy az építőiparban még számos feladat áll előttünk, de ha a Párt útmutatását követjük, akkor a reánk váró feladatokat végre tudjuk hajtani az ötéves terv sikeres befejezéséig. Előre sztahanovisták, több termeléssel a további eredményekért, dolgozó népünk jólétéért. Kállai Lászl sztahanovista kőműves, Magyar Gyárépítő NV, Diósgyőr. 7 NÉPSZAVA A kritika és önkritika jegyében folynak az üzemi bizottsági választások a Rákosi Slitekben A Rákosi Művek üzemeinek falán mindenfelé hatalmas feliratok láthatók: »Előtárnak, szaktér sah! Az új üzemi bizottságokba a dolgozók legjobbjait, a termelés élenjáró harcosait válasszátok.A Csepel dolgozói komolyan veszik ezt a feladatukat, átérzik az ezzel járó felelősséget és hoszúnetek lelkes munkájával készülnek fel az üzemi bizottsági választásokra. Az üzemi bizottsági választásokat az tette szükségessé, hogy az eddigi egyetlenegy üzemi bírót, tág a szervezeti felépítés, tehát a túlzott központosítás miatt nem tudta maradéktalanul végrehajtani feladatait. Olyan hatalmas gyárrészeknek, mint például a Gépgyár, a Csőgyár, ab., nem volt önálló üzemi bizottsága és a sokezres létszámmal dolgozó üzemek szakszervezeti munkáját csupán egy »mammut” műhelybizottság irányította- Az új üzemi bizottságok megválasztásával decentralizálják a munkát, megjavítják a szakszervezeti vezetők kapcsolatait a dolgozókkal, közelebb viszik a vezetést a tömegekhez. Eddig hat üzemben választották meg az új üzemi bizottságokat. A választásokon mindenhol érvényesült a tagság bátor kritikája és önkritikája, megbírálták a volt vezetőik munkáját és saját munkájukat, de nem hallgatták el az eredményeket sem, amelyek továbbfejlesztését az új vb legfontosabb feladatának tűzték ki. A Szerkezet- és Emelőgépgyár taggyűlésén a szakszervezeti tagság teljes létszámban megjelent, a Szerszámgyárban még jóval több mint 70 százalék vett részt- A szerszámgyári taggyűlésen a dolgozók a következő öt pontban határozták meg az új üzemi bizottság legsürgősebb feladatait: megjavítani a viszonyt a pártbizottsághoz és a vártalpszervekhez; jó műhelybizottságokat szervezni és újjáalakítani a bizalmiiházatot; biztosítani a dolgozókkezdeményezéseinek érvényesülését; fejleszteni a szocialista munkaversenyt; erélyes kézzel rendet teremteni a meglazult munkafelyelem terén. Ez a Programm a dolgozók egyöntetű kívánságát fejezi kites -hogy ez a terv meg is valósuljön, a legjobbakat küldték az üzemi bizottságba. Beválasztották Berger Imrét, aki mint műhelybizottsági tag, eddig is kitűnően megállta a helyét. Czeglédi Lászlót, többszörös újító, sztahanovista esztergályost, Ziitka Emilt, sztahanovista ifjúmunkást. Helyet kaptak az új üzemi bizottságban a nők is. Egyhangúlag választották meg Fehérvári Erzsébetet. Ugyanilyen bizalmat szavaztak Mogyorósi Antal kiváló munkás újító, műszaki értelmiségi dolgozónak is. A Szerszámgyár választási taggyűlésén azonban nemcsak dicsértek. Keményen megbírálták azokat, akik eddig nem állták meg a helyüket. Pintér elvtárs, a gyár egyik dolgozója, mindannyiuk felháborodását és jogos követelését fejezte ki, amikor követelte, hogy Boborit, a volt műhelybizottság szociálpolitikai felelősét, aki a dolgozók üdülésre szánt forintjait bűnösen eltékozolta, azonnal zárják ki a Pártból és távolítsák el a gyárbólis. Berger elvtárs, a volt műhelybizottság titkára felett gyakorolt súlyos kritikát. »Róka elvtárs, a nőtt szakszervezeti titkár szindikalista útra lépett — mondotta — Elszakadt a Párttól, nem vette figyelembe az üzemi párttitkár iránymutatását, mert az nála fiatalabb. És mert rosszul viszonyult a Párthoz, elszakadt a dolgozóktól is. A szociálpolitikai felelős manővereiről mindvégig tudott és mégis hónapokon keresztül elnézik, nem tárta azt fel a Párt és a dolgozók előtt.« A Szerszámgyár munkásai egyhangúlag ítélték el Bóka helytelen és káros munkáját. A Rákosi Művekben eddig megtartott üzemi bizottsági választó gyűlések azt bizonyítják, hogy a csepeli dolgozók felismerték feladataikat és erős,, ütőképes üzemi bizotségokat választanak. A Motorkerékpárgyárban is a legjobbak nyerték a dogozók bizalmát, a legjobbak képviselik majd az összmunkásság érdekeit. A többi között Lnon József és Mayer József sztahanovista esztergályosokat, Harangozó Jánosné élmunkást is beválasztották az üzemi bizottságba. Az elkövetkező két hét folyamán Csepel dolgozói még 12 üzemi bizottságot választanak. Ezeken a választásokon hasznosítani kell az eddigi tapasztalatokat, tovább kell fejleszteni az eredményeket. Nem szabad azonban szemet húnyni a hibák felett gém. A Központi Igazgatás taggyűlését például rosszul készítették elő és azon csak kevesen jelentek vag, a jelenlévők egy része pedig nem is szavazott. A Motorkerékpárgyárban a gyűlés szétfolyt, az elnök nem tudott figyelmet tartani Általában ezeken a taggyűléseken alaposan kell foglalkozni Pártunk Központi Vezetősége határozatának anyagával, a feladatokat jobban kell konkretizálni az üzemi, a gyári problémákra. Ezen a téren jó példát mutat a Szerszámgyár üzemi bizottság választó tag gyűlése, ahol az előadó és hozzászólók helyesen értelmezték a Párt határozata által eléjük tűzött feladatokat és konkrétan alkalmazták abból a szakszervezeti tagokra, az üzemi szakszervezet szervekre háramló feladatokat. , Az eddigi eredmények értékesítése, a hibák megszüntetése biztosíték arm, hogy a Rákosi Művek dolgozói olyan üzemi bizottságokat választanak- amelyek méltóan képviselik majd a dolgozók érdekeit. Ezek az üzemi bizottságok elég erősek lesznek ahhoz, hogy a pártszervezetek vezetésével még tovább szélesítsék a szocialista munkaversenyt, tovább fejlesszék a Sztahanovmozgalomban eddig elért eredményeket és hogy valóra váltsák Pártunk, Rákosi elvtárs bölcs útmutatásait. Jó beszámoló, sok kritika a MÁVAG kazánműhelyének szakszervezeti taggyűlésén A MÁVAG kazárműhelyében .Mészáros István műhelybizottsági titkár Gerő és Révai elvtársak beszédét ismertette és őszinte önkritikával mutatott rá a műhelybizottság munkájának hiányosságaira. Elmondotta, hogy milyen hibákat követtek el az új versenyszerződések megkötésénél Amikor szabadságra ment, helyettese, Jakucs elvtárs az új versenyszerződéseket a szekrénybe zárta és csak Mészáros elvtárs visszatértekor kezdték kiosztani. Az új versenyszerződések megkötését nem kapcsolják össze a bizalmiak neves munkájával. A szakszervezeti bizalmiak nem kaptak kéj© útmutatást a műhelybizotságtól és így tevékenységük hiányos volt. A kazánműhelyben a fogyatékos szakszervezeti munkára jellemző, hogy még ma sem tudják pontosan: tulajdonképpen ki szakszervezeti tagigen sokan rendszertelenül fizetik a szakszervezeti díjat. A legnagyobb hiányosság, hogy nem teremtődött meg a kapcsolat a bizalmiak és a hozzájuk tartozó dolgozók között. Nem fordulnak kisebb-nagyobb kérdésekkel a szakszervezeti bizalmihoz. Mészáros elvtárs alapos beszámolójában felsorolta a műhelybizottság eredményes szociálpolitikai és kulturális tevékenységét. Végül hangoztatta, hogy az első szakszervezeti taggyűlésen éljenek a dolgozók a szakszervezeti demokrácia adta lehetőséggel és segítsék a műherbizottságot kritikájukkal. . A felszólalók legnagyobb násza helyesen értékelte ki az eredmények mellett a hiányosságokat. Számosan vetették fel a politikai és szakmai nép fontosságát. Nagy Bálint elviára a szakszervezeti szeminárium lemorzsolódásáról beszélt, hangoztatva, hogy a műhelybizottságnak többet kell törődnie a pártonkívüli, szakszervezeti tagok nevelésével. Kiszeli elvtárs, a kazánműhely pártvezetőségének tagja, hangsúlyozta, hogy a műhelybizottság munkájában azért se következtek be a hibák, mert nem volt elég szoros a kapcsolat a pártszervezet és a míjhely. bi5P^a8 között-Eaé—...»at. termelési kérdés, felvetődött a&afimmS'Tte't? szakszervezeti taggyűlésén. Legtöbben Gerő elvtárs, beszédéből kiindulva a meglazult munkafegyelmet tették szóvá és igen sokan beszéltek az önköltségcsökkentés végrehajtásáról. Kipellengérezték azokat a dolgozókat, akik nemtörődöm módon bánnak a dolgozó nép vagyonával. Végül határozati javaslatot fogadott el a MÁVAG kazánműhelyének szakszervezeti taggyűlése, amely szerint a júliustól december 1-ig terjedő szakaszban minden hónapbaa egy KB típusú kazánnal termelnek többet és a termeléshez szükséges segédanyag, fogyasztást két százalékkal csökkentik. A határozati javaslatot a dolgozók tettkesedéssel elfogadták és ezzel a jó munkát végzett szakszervezeti taggyűlés véget ért. Rosszul előkészített taggyűlésen nem születnek hasznos avaslatok Az Eg zett Vasáru gyárban bebizonyosodott: rosszul előkészített taggyűlésen nem születnek hasznos javasatok. A szakszervezeti tagság széleskörű mozgósítása és az üzem problémáinak csoporton belüli előzetes megvitatása nélkül nem lehet eredményes taggyűlést tartani. Az első hiba ott történt, hogy a gyár jól sikerült összbizalmértekezlete után az üzemi bizottság nem elenőrizte a bizalmitestület további munkáját. A bizalmiak pedig ellenőrzés hiányában majdnem semmit sem tettek a taggyűlés sikere, a SZOT-Határozat végrehajtása érdekében. A rossz előkészítő munka legjobban az összeállítóműhelyben megtartott taggyűlésen mutatkozott meg. Ebben az üzemrészben az összeállító-, szegecselő- és a ciliknderműhely dolgozóinak alig több, mint egyhatoda vett részt a taggyűlésen. A dolgozók távolmaradása azt bizonyítja, hogy a bizalmiak nem tudatosították eléggé a taggyűlés jelentőségét.* Kiderült ez a megjzent dolgozók hozzászólásaiból is. Egyetlen felszólaló sem bírálta az üzemi bizottság eddigi munkáját. Ennél súlyosabb hiba volt, hogy a megjelentek közül senki sem tett javaslatot a Párt Központi Vezetősége határozatának végrehajtásával Valóságos panasznap lett az összeállító műhely szakszervezeti taggyűléséből. A rossz előkészítésen kívül nagyban hozzájárult ehhez a hosszú és gyenge beszámoló. Wirk József, az üzemi bizottsági káder is több mint egyórás beszámolójának kétharmad részében általános politikai ismertetést tartott. A fennmaradó kevés idő alatt röviden és szárazon ismertette az üzemi bizottság eddigi munkáját, de abból is csak az eredményekre szorítkozott, holott éppen a helyzet, mutatta meg, hogy van hiba az üzemi bizottság munkájában. A gyenge beszámoló természetesen nem keltette fel e dolgozók érdeklődését. Az elhangzott kevés hozzászóás ie a közösség ügyeitől távoleső, személyes vonatkozású volt. Apró sérelmek és bántalmak ismertetése és közbekiáltásokkal tarkított megvitatása egyáltalán nem vitte előre a szakszervezeti munka megjavításának ügyét Az Elzett vasárugyár üzemi bizottságának le kell vonnia a tanulságokat a több üzemrészben rosszul megszervezett szakszervezeti taggyűlésekből, a felmerült hiányosságokból és mulasztásokból. Csak így hajthatják végre a gyár dolgozói a Párt Központi Vezetőségének határozatait