Népszava, 1950. szeptember (78. évfolyam, 203-228. sz.)
1950-09-23 / 222. szám
NÉPSZAVA „A szakma legjobb dolgozója“ címért folyó verseny jelenlegi első helyezettjei Lopelszky Károly hengerész (Rákosi Mátyás Művek) háromhavi átlagos teljesítménye 248 százalék. Munkájánál állandóan észszerűsítéseket és újításokat vezet be. Gépének felgyorsításával két óra alatt az eddigi 100 kilogramm fólia elkészítése helyett 248 kilogrammot termel. Munkamódszereit rendszeresen átadja szaktársainak. özv. Sasura Ferencné vegyipari munkás (Egyesült Gyógyszergyár) új normáját átlagosan 150 százalékra teljesíti. Három szaktársának adja át munkamódszerét, akik máris ötszázalékos túlteljesítést értek el. Pataki I. János vegyipari dolgozó (Óbudai Gázgyár) félévi átlagteljesítménye 118 százalék. A generátorsalakban maradt éghető széntartalmat 14,8 százalékos átlagról 13,8 százalékra csökkentette. Vitaest az írószövetségben az új magyar dráma kérdéseiről Az első kongresszusára készülő Magyar Írók Szövetsége az új magyar dráma időszerű kérdéseiről vitaestet rendezett csütörtökön este az írók székházában. A vita anyagát Gyárfás Miklós adta elő. Hangsúlyozta a szovjet drámairodalom tanulmányozásának fontosságát, foglalkozott a témaválasztás, a központi hős, a Párt szerepével az új magyar drámában s megállapította, hogy a szocialista realista dráma akkor tölti be magasztos hivatását, ha a népet szolgálja. A vita során Örkény István, Lukács Imre, Barta Lajos, E. Kovács Kálmán, Susics Mária, Földes Mihály és mások azt hangoztatták, hogy az új magyar drámának elsősorban a mi közvetlenül mai korunk nagy problémáival, az ötéves terv, a békevédelem, az ellenség elleni küzdelem feladataival kell foglalkoznia. Háy Gyula azt fejtegette, hogy a drámai konfliktus csak történelmi eredetű lehet. Bóka László arról beszélt, hogy a jobboldali szociáldemokraták »kultúrpolitikája« milyen tudatosan akadályozta a szocialista realista dráma fejődését országunkban. Gáspár Endre és Mészöly Dezső felszólalása után az elnöklő Földeák János megállapította, hogy a vita során sok, további kivitatásra váró kérdés merült fel, amelyet az írószövetség drámai szakosztálya napirendre tűz. A vitaesteket minden csütörtökön este fél 7 órakor folytatják a Művészeti Szövetségek székházában. A küldöttek beszámolnak választóik előtt | A kemerovói terület | H |-----------------------------| C6a-nak kudöttei állandóan szoros kapcsolatot tartanak választóikkal. A küldöttek választóik előtt rendszeresen beszámolnak tevékenységükről, a dolgozók bíráló. ,megjegyzéseit és tanácsait meghallgatják. Ezek a beszámolóik nagyszámú hallgatóság előtt, a választók nagy aktivitása mellett, a kritika és önkritika magas színvonalán zajlanak le, így több mint 500 választó gyűlt össze, hogy meghalhassa Iván Puzanovnak, a bjelovói horganygyár üzemvezetőjének, a területi tanács küldöttjének beszámolóját. — Puzanov elvtárs a mi képviselőnk, népünk méltó fia — jelentette ki I. Zajcev, az egyik választó e beszámoló elhangzása után. — Nemcsak a kuznyecki-medence ismert sztahanovistája, hanem kiveszi részét a társadalmi életből is. Foglalkozik s gazdasági élet minden ágával, szoros kapcsolatban áll velünk, a választókkal és magáévá teszi kívánságainkat. A mi képviselőnk becsülettel helytáll bizalmunkért. Í a tanács tagjához sokszáz ember fordul, hol levélben, hol szóban, de még egyetlen egy olyan eset sem volt, hogy Iván Puzanov a felmerült panaszokat vagy útmutatásokat figyelmen kívül hagyta volna. így dolgozik Nyikolaj Parsukov vasúti ellenőr is, a bjelovói városi tanács tagja, aki a városi tanács állandó kereskedelmi bizottságát is irányítja. Prokopjevszk lakossága jól ismeri Griskevics kerületi tanácstagot majd az elmúlt két év alatt, 15-ször hívta össze választóit, hogy beszámoljon előttük tevékenységéről. A választók útmutatása alapján el is érte, hogy a körzetéhez tartozó telepen magának a lakosságnak részvételével építették meg a vízvezetéket, a hidat és kiterjesztették a villanyhálózatot. Puzanov, Parsukov és Griskevics küldöttekhez hasonlóan, becsülettel teljesíti kitüntető feladatát a helyi tanácsokban helyet foglaló sokszázezer küldött is. Azok, akik kezdetben nem találták meg a szoros kapcsolatot választóikkal, szigorú kritikát kaptak. A kritika építő volt és a felmerült hibákat ki is javították. A beszámoló gyűlések, az egyes képviselők tevékenysége kerül a választók ellenőrzése alá, hanem maguk a helyi tanácsok végrehajtóbizottságainak és egyes osztályainak tevékenysége külön-külön is. E gyűléseken nyílik a legjobb alkalom arra, hogy a munka közben felmerülő hibákat, hiányosságokat minél gyorsabban ki lehessen javítani. A beszámolók folyamán a választók részéről elhangzó javaslatok a végrehajtóbizottságok elé kerülnek, de megvizsgálják őket a helyi tanácsok ülésein is. Az esetek döntő többségében a küldöttek a végrehajtóbizottságok aktív támogatása mellett, sikeresen oldják meg azokat a kérdéseket és javaslatokat, amelyeket választóik vetnek fel. A helyi tanácsok tagjainak állandó kapcsolata a választókkal igen gazdag tapasztalatokat biztosít számukra a politikai tömegmunka terén is. A területi, városi és körzeti tanácsok végrehajtóbizottságai komolyan foglalkoznak a beszámolók megtartásával és az ott felmerült kérdésekkel, összegezik a tapasztalatokat és a helyi tanácsokon keresztül az egész nép közkincsévé teszik. p Nii In Brosodo nappali felmelegedés Várható időjárás: Mérséklődő északnyugati-északi szél, változó felhőzet, több helyen, főleg keleten záporeső, hűvös éjszaka, erősödő nappali felmelegedés. 8 Orosz nyelvtanulás hanglemezekkel A Magyar-Szovjet Társaságnak sikerült olyan megoldást találnia, mely által lehetővé válik az orosz nyelv elsajátítása ott is, ahol nincs oroszul tudó pedagógus. Az orosz nyelvtanulás alapját a legjobban bevált Potapovatankönyv képezi. A könyv anyagát hanglemezre vették fel. A hanglemez szövegét az Egyetemi Orosz Intézet tanára, Pokrovszkij Valentin Nikolajevics és Erdődi József, az intézet helyettes igazgatója állították össze, a Potapova-tankönyv leckéi alapján. Minden hanglemezsorozathoz szószedettel ellátott szövegkönyv van mellékelve. A hanglemezek beszerezhetők a Magyar- Szovjet Társaság Országos Központja Mozgalmi Anyagterjesztőjénél és az MSZT vidéki szervezeteinél. Egy sorozat (17 darab hanglemez) ára 240 forint. Emelkedik a munkás és dolgozó paraszt halgítók száma az Agráregyetemen ötven százalékkal több hallgató iratkozott be idén az Agráregyetemre, mint tavaly. Míg a múlt évben 2300 hallgatója volt, most 3400 diákja, van az egyetemnek. A munkások és a dolgozó parasztok gyermeke, az egyetemen egyre inkább elfoglalják az őket megillető helyet. A Horthy-rendszer 3,5 százalékával szemben ma 14,5 százalék a munkás és 42,2 százalék a dolgozó parasztszármazású hallgató. Az oktatás színvonalában jelentős fejlődés következett be. A gyakorlati órák száma a múlt évi 30 százalékkal szemben, az idén 40 százalékra emelkedett. Mezőgazdasági kiállítás Debrecenben Mezőgazdasági kiállítás nyílik meg Debrecenben szeptember 24-én a Tudományegyetem központi épületében. A kiállítás a Szovjetunió gépesített mezőgazdaságát, s a szocializmus felé haladó magyar mezőgazdaság eredményeit mutatja be. 2500 forint jutalmat kapott a pécsi Állami Áruház könyvelőbrigádja A pécsi Állami Áruház könyvelőbrigádja érdekes munkamódszert mutatott be az Áruházi Kereskedelmi Központ kultúrtermében. A könyvelőbrigád azt tűzte ki céljául, hogy a könyvelési restanciát megszünteti, naprakész állapotba helyezi a könyvelést. A munka jó megszervezésével, több újítás alkalmazásával sikerült elérni, hogy a havi jelentést, amely rendszerint a hónap 5—15-e között szokott elkészülni, ezúttal szeptember 2-ra készítették el. A belkereskedelmi minisztérium részéről Tausz János elvtárs, államtitkár ismertette az újítás jelentőségét és átnyújtotta a pécsi könyvelőbrigádnak a minisztérium jutalmát: 2500 forintot. A minisztérium ezt a munkamódszert, amely megkönnyíti a gyors tájékozódást, azonkívül munkaerőmegtakarítást, tehát önköltségcsökkentést is jelent, követésre méltó példaként ajánlja az összes Állami Áruházak és nagykereskedelmi vállalatok figyelmébe. Tíz üzemi kultúrotthont nyitottak meg az elmúlt napokban a szakszervezetek. Kultúrotthon nyílt az Ózdi Vasgyár, Borsodnádasdi Lemezgyár, Mátravidéki Erőmű, Zagyvapálfalvai Bánya, Debreceni Posta, Várpalotai Mélyépítő és az Autó- és Traktoralkatrész Gyár üzemekben. Szakszervezeti területi kultúrotthont nyitottak meg a textilesek Budapesten és a KPDSZ Pécsett. — új fiókkönyvtárat létesít november közepén a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Újpesten, a IV. kerületben, Árpád utca 66. szám alatt. 6000 kötet könyv áll itt majd a dolgozók rendelkezésére. Emellett a Technológiai Intézet 3000 kötet műszaki könyvet ad át a könyvtárnak. A mezőgazdasági technikumba felvett tanulók október 1-én jelentkezzenek az iskola igazgatóságánál, a kollégiumba felvettek pedig szeptember 30-án reggel. MépA temát MINDEN DOLGOZÓ vezére M —Wll—lll....—■■mii III........IBIIIHII■mii—IMI III KÉZSZORÍTÁS Ma, szombaton, Magyar-Román Barátsági Hét kezdődik Bukarestben. Ismét kezet fogunk a román néppel azzal a jóleső érzéssel, hogy mindkét nép életében levitézlettek azok az urak, akik bűnös sovinizmusukban, haszonlesésükből gyalázatosságból és gyűlölködésből font drótsövényt emeltek a dolgozó népek közé. Ismét kezetszorítunk román szomszédunkkal, hiszen egyek vagyunk céljainkban: a szocializmus építésében, az imperialisták gyűlöletében és abban a törhetetlen akaratban, hogy méltók leszünk minden tettünkben a hatalmas béketáborhoz s a nagy tábor nagy vezetőjéhez, a felszabadító Szovjetunióhoz. Az Barátsági Hét még szorosabbra fűzi ezeket az elszakíthatatlan kötelékeket, még jobban elmélyíti őszinte barátságunkat. Küldöttségünk, amelyet dr. Jóboru Magda elvtárs, közoktatási államtitkár, Kiss Árpád elvtárs, könnyűipari miniszter, Alexits György elvtárs, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára vezet, a magyar művészet néhány kitűnő képviselőjét is magával vitte, hogy a magyar zenekultúra ajándékaival is kedveskedjék a testvéri román népnek. A Román- Magyar Barátsági Hét művészi programm jártak keretében fellép Bukarestben Székely Mihály, Kossuthdíjas operaénekes, a Népköztársaság kiváló művésze, Zathureczky Ede hegedűművész és Hajdú István zongoraművész. Kiegészíti a programmot a DISZ népi táncegyüttese, a Magyar Rádió kórusa és a táncokat kísérő cigányzenekar. De a küldöttség még bővebb. A román és magyar nép barátsági hetére Bukarestbe utazott Gigler Márton vasmunkás, Varga Barnabás vájár, Szöllősi Ibolya szövőnő is, három dolgozónk, gyárból, bányából. Beszélni fognak a román fővárosban vájárokkal, vasmunkásokkal, szövőnőkkel, martinászokkal. Elmondják nekik barátságunk dönthetetlen alapjait: azt, hogy a két baráti országban a hatalom a dolgozó népé. A bukaresti kézszorítás két szomszéd nép barátságának újabb állomása a közös úton, a béke védelme, a szocializmus építésének útján. 1950 SZEPTEMBER 23. SZOMBAT Föllendült a könyvolvasás a Lőrinci Fonóban Egy jó üzemi könyvtár, amely a dolgozók segítőtársa lett A Lőrinci Fonóban most ért véget a délelőtti műszak. De nem mindenki megy rögtön haza: szinte egymásnak adják a kilincset, olyan sokan tódulnak a könyvtár felé. Jó könyveket akarnak választani délutánra. Nem mindig jártak ilyen szívesen a könyvtárba, melyet a dolgozók Matejka Erzsébet könyvtárossága idején gúnyosan »fűrészgyárnak« neveztek. Matejkáról kiderült, hogy nyugatos volt. Munkáját közömbösen végezte és lenézte a dolgozókat. Feladatának még az adminisztratív részét sem látta el: felelőtlenül vezette a kartotékokat s nem érdekelte az elveszett, vagy vissza nem hozott könyvek sorsa sem. Ebben az időben terjedt el az a hír is, hogy a könyvtár használata pénzbe kerül s Matejka Erzsébet mit nem tett ez ellen, hogy ezt megcáfolja. Döntő változást hozott a könyvtár életébe Edvi Erzsébet elvtárs, akit két hónappal ezelőtt bíztak meg a könyvtár vezetésével. Könyvtárosi munkáját kommunistához méltó felelősségérzettel végzi: neveli, irányítja az olvasókat- Elvtársait, akiket jól ismer — hiszen maga is régi munkás a fonóban —, rendszeresen felkeresi az üzemben, elbeszélget velük, a könyvtárban pedig minden egyes könyv kiadásánál szerető gonddal beszél a műről s felhívja a figyelmet annak lényeges mondanivalóira. Munkája kezdettől fogva azért eredményes, mert 10—15 segítőtársa, aktívája van és így két hónap alatt 247 új taggal sikerült növelni az olvasók számát s az »elkallódott« könyvek nagy részét is összeszedték. Edvi elvtársnő neveli aktíváit is. Wandler Mária ifjúmunkás például elmondja, hogy a könyvtármunka, amely önmagában véve is hasznos feladat, jól hatott termelőmunkájára is. — Alig egy hónapja dolgozom az üzemben s a gyűrűsben máris rámbízták egy oldal önálló vezetését. A szeptemberi munkaterv szerint az aktívahálózatot még jobban kiszélesítik. Nem is lesz ez nehéz feladat, mert a dolgozók szívesen jelentkeznek. Deli Ferencné például felajánlotta, hogy hálája jeléül és cserébe a sok szép könyvért és tanulásért, amit a könyvtár nyújtott neki, minden héten egy szabad délutánt könyvtári munkára fordít. Rendszeressé vált, hogy a visszavitt könyvhöz kis cédulát is mellékelnek, melyen megírják véleményüket az olvasottakról. A legtöbb céduláról az is kitűnik, hogyan hatott egy-egy jó könyv az olvasóra. A szovjet regények szinte megváltoztatják az olvasó magatartását és ezen keresztül munkájában is döntő változást hoznak létre. A »Makarenko«-brigád az ifj ember kovácsá«-nak elolvasása nyomán született meg. A könyvet a csoport tagjai egytől-egyig elolvasták s ma az üzem legöntudatosabb és leglelkesebb ifjúmunkásai. Kovács Erzsébet, aki a koreai műszak alatt 122°/o-ot teljesített, jó termelési eredményeit szintén hogy minél többért tanuljak belőlük. Szeretnék párttag lenni s hogy ezt a nagy kitüntetést elnyerhessem, állandóan olvasok, tanulok, képzem magam. Komoly lendítő hatása van annak az igen helyes kezdeményezésnek is, hogy alegjobb és legtöbb könyvet olvasó elvtársakat az »elolvasó« címmel tüntetik ki. Az üzem főbejáratánál nagy színes, rajzos plakát hirdeti a hetenként változó 5—6 »elolvasó« nevét. Túri Lajosné elvtárs, újító például a múlt év októbere óta 145 könyvet olvasott. Paksi elvtárs, újító könyvszeretete még arra is kiterjed, hogy a bekötött könyvet külön papírba csomagolja, mert a lakatosműhelyben dolgozik és olajos kezével nem akarja bepiszkítani a fedőlapot. Tanulni lehet Kádár Erzsébet ifjúmunkástól, aki példamutatóan használja ki szabadidejét: üzemen kívül is harcol a másodpercekért. — Vecsésről járok be — mondja — s naponta kétszer huszonöt percet töltök vonaton. Indulás előtt is marad minden délután legalább másfél órám. Sok könyvet elolvasok így, utazgatás közben, amely sok ember számára talán elkerülhetetlen időveszteség. Magam iscsodálkoztam, mikor kíváncsiságból számolni kezdtem és kiderült, hogy hat nap alatt az utazások közben 14—15 órát olvasok. De vannak érdektelenek is, akik számára mit sem jelent, hogy az üzem vezetősége a múlt hónapban 3000 forintot fordított könyvek vásárlására , hogy a héten 87 új könyvvel szaporodott az üzemi könyvtár. »Nincs időm» — erre hivatkoznak ezek az emberek. Edvi elvtársnő és aktívái azonban megmagyarázzák, hogyan lehet tervszerűséget vinni az üzemen kívüli életbe. Példát mutatva meggyőzik őket, hogy a háztartás, sport, szórakozás mellett jut alkalom művelődni is. Az üzem pártszervezetének és szakszervezetének népnevelői is komoly támogatást adnak ezen a vonalon a könyvtárnak. De minden öntudatos dolgozó kötelességének érzi, hogy elmaradottabb elvtársaival megértesse az olvasás jelentőségét. Lévai elvtársnő sem állja meg szó nélkül — pedig már a kilincsen a keze — és visszafordul, mert hallja, hogy valaki mögötte időhiány miatt siránkozik és nem akar könyvet vinni. — Nem hiszem, hogy nincs időd! —• szakítja félbe. — Nekem két gyermekem van, háztartási gondjaim. Angyalföldről járok be kerékpáron, mégis tudok olvasni. Magabiztosan beszél, táskájában van az »aranyfedezet«, egy Lenin-mír és egy szovjet regény. A könyvet ma már az üzem nagy többsége legjobb barátjának és segítőtársának vallja. Szívesen vesznek részt a könyvtár nevelő és szervező muzkájában. Szeretik könyvtárukat, amely nemcsak a kultúrát szerettette meg velük, de hozzájárult a munkához való új viszony kialakításához is. Gulyás Klára a szovjet könyvekből sugárzó nevelőerőnek tulajdonítja. — Mindig abból a szempontból választom ki olvasmányaimat — írja —. Húsz alapkönyvtárral 10.000 kötetes körzeti könyvtár nyílt meg szeptember 20-án Egerben. Elsősorban azok a falvak kapnak alapkönyvtárat, amelyekben kultúrotthon, gépállomás vagy termelőszövetkezeti csoport működik.