Népszava, 1950. szeptember (78. évfolyam, 203-228. sz.)
1950-09-05 / 206. szám
1950 SZEPTEMBER 5. KEDD SZAKSZERVEZETI MUNKA A jó szociálpolitikai munka előrelendíti a termelést — a Standard példája is ezt bizonyítja A Standard-gyár dolgozói jól emlékeznek a Geiger-banda aljas működésére. Arra, hogy az üzemen belül nem akadt egyetlen terület sem, ahol ne ártottak volna, ahol ne fékezték volna a fejlődést, az előrehaladást. Aknamunkájuktól nem maradt mentes az üzemi szociáls gondoskodás sem. Mi volt a módszerük? Szavakban mindent, tettekben semmit. Nem tartották szükségesnek például, hogy megfelelő öltözőket, mosdókat készítsenek. Bölcsődét létesítettek a dolgozó anyák gyermekei részére. De milyent? Beszorították ez egészségteen üzembe, elzárták a napfényt, a levegőt a gyermekek elől. A festő-galvanizáló üzemrész dolgozóinak nem volt hol elfogyasztaniuk az ennivalójukat. Geigerék egy hónapban átlagosan 15.000 forintot költöttek gyógyszerre. Névleg az orvosi rendelő részére vásárolták ezeket. Tesszár Zoltán, az őket kiszolgáló üzemorvos azonban gondolkodott, hogy ezeket ne a rászoruló munkások, hanem a »haverok« kapják. Nem tartották fontosnak a balesetelhárítást sem. Ezért volt három hónap alatt 22—2 gépi baeset az üzemben. Az üzemi bizottság és a szociálpolitikai felelős munkáját is hátráltatták Geigerék az ilyen módszerekké. Balázs Ferencné elvtársat, az akkori szociálpoltikai felelőst az aktívahálózatot felvilágosító, szervező és mozgósító munkájától vonta el az a közelharc, amit egy-egy kérdés körül Geigerékkel szemben meg kellett vívnia. Harcban a dolgozók szociális védelméért Az ellenség felszámolása után a szociálpolitikai munka területén is fokozatos javulás következett be. Az ib friss erővel fogott hozzá a dolgozók szociális helyzetének megjavításához. Állandó feladatokkal látta el a hosszú időn keresztül csak papíron létező szociálpolitikai bizottságot. Mindinkább kiküszöbölte a sok esetben gépies, a politikai célkitűzéseket szem elől tévesztő munkamódszereket. A szociálpolítika munkát az üb ma már nem elkülönült reszortként kezeli, hanem a termelés-sel szorosan összefüggő feladatának tartja. • Az ötéves terv beruházásai során korszerű, egészséges bölcsödét létesítettek és legújabban már arról van szó, hogy ezt is kibővítik. Nagymértékben lecsökkentették a balesetek számát is. Az elmúlt hat hónap alatt mindössze 14 gépi baleset volt. A festő-galvanizáló dolgozói is megkapták az étkezőhelyiségüket, amit azelőtt hiába sürgettek. Gyógyszerekből is jut minden rászorulónak. A felsoroltakon kívül 1-3 és számos eredmény mutatkozik a Standard szociálpolitikai munkájában, amelyek mindhozzájárulnak a dolgozók munkakedvének és munkaképességének fokozásához. Azért érhették el ezeket a jelentős eredményeket, mert az üb. felismerte: a termelés és a dolgozók szociális helyzetéről való gondoskodás egymástól elválaszthatatlan, hogy a jó szociálpolitikai munka feltétlenül a termelés emelkedéséhez, a munkaverseny szélesedéséhez vezet. Szász Márton szocpolfelelős — új normával 150 százalék Az egyes műhelybizottsági szocpolfelelősök és az aktívák maguk is jó példát mutatnak a termelésben. Most az új normák túlteljesítéséért folyó harcban különösen így van ez. Krisztié Ernőné elvtárs, a XVI-os üzemrész szocpolfelelőse, forrasztónő, például most kapta meg a sztahanovista oklevelet. Azonkívül, hogy az új normát túlteljesíti, vállalta a szocpol-munka még jobb elvégzését. Egy másik műhelybizottság szocpol-felelőse, Szász Márton elvtárs, lakatos, ugyancsak derekasan kiveszi a részét a termelőmunkából. Az új norma első hetében újításával 150 százalékos teljesítményt ért el. A mindennapos felvilágosító munkát összekapcsolja a termeléssel. Elmondja például, hogy a többtermelés nyomán nagyobb nyereségrészesedést kapnak vissza, amit az üzem dolgozói érdekében újabb szociális berendezésekre fordíthatnak. Az üzem,bizottság segítségét jelenti, hogy legtöbb üzemrészben a bizalmak összehangolják munkájukat a szocpo-felelőssel és aktíváival. Jó példa erre a XXI. revízióban Háromsitz Istvánné elvtárs szocpol-felelős és Zeller Vladimirné szakszervezeti bizalmi munkája. Háromsitzné esetenként a segélyekre való javaslattétel előtt Zeilerné véleményével erősíti meg, hogy az illető valóban rászolgál-e arra. A versenyszerződések megkötésénél és általában a versennyel kapcsolatos felvilágosító munkánál viszont a Szocpol-felelős segít oly módon, hogy dolgozótársai előtt rámutat a több termelésből származó szociális előnyökre. Gondoskodás a beteg dolgozókról A szocpol-reszort egyik legjobban működő része a beteglátogatás. Ezen a területen különösen alaposan kiépítették a társadalmi munkások széles hálózatát. A beteglátogatók eredményes és éber munkájának köszönhető, hogy az utóbbi időben egyetlen táppénzcsalási eset sem fordult elő. Az V-ös üzemrész beteglátogatói munkaképtelen dolgozótársaiknak beszámolnak az üzem életéről, a termelésről. Mayer Imre elvtárs például a többi között meglátogatta Kovács József ifjúmunkást és a koreai békehét eredményeiről beszélt neki. Kovács József ennek hatására a betegállomány letelte előtt két nappal bement dolgozni az üzembe. A beteglátogató aktívák jelentős része tehát nem gépiesen végzi a munkáját. Elviszik a munkaképtelen dolgozókhoz munkatársaik szeretetét, gondoskodását. Elmondják nekik, hogy hiányoznak a termelésből. Egészséges derűlátást öntenek beléjük és ezzel siettetik gyógyulásukat. Az üdültetést is helyesen szervezik a Standardban. Jól bizonyítja ezt, hogy a jelenleg lehetséges keret sok esetben szűknek bizonyul. Miért van ez? Azért, mert az üdülésből visszajött dolgozókat is bekapcsolják a felvilágosító munkába. Szenes Rózsi például, aki azelőtt csak a rokonainál nyaralt, most Pécsett, a Mecseken töltötte szabadságát. Az szembe visszatérve, lelkes hangon beszélt üdülési élményeiről. Az ilyen 16 hasonló szavak hallatára mind több dolgozó kapcsolódik be a szakszervezeti üdültetésbe. Fontos területe a szociálpolitikai munkának a balesetelhárítás is. Dr. Szegő István elvtárs, üzemorvos kezdeményezésére a megtörtént baleseteket kiértékelik és a balesetelhárítási felelősök azokat megtárgyalják a dolgozókkal Rámutatnak arra, hogy több gondossággal, nagyobb figyelemmel a védőberendezés alkalmazásával a balesetet elkerülhették volna. Tovább a PB-határozat megvalósításáért Az eddigiekből kitűnik, hogy a Standard üzemi bizottságának szociopolitikai felelőse, Nagy Károlyné elvtárs és a szociálpolitikai bizottság a dolgozók szociális védelmének megszervezése körül jó munkát végeznek. Az eredmények mellett azonban mutatkoznak hiányosságok is. A szociálpolitikai munka hibáira a Pártunk Politikai Bizottságának határozatát megtárgyaló aktívaértekezleten és a legutóbbi szociálpoltikai értekezleten is rámutattak. Az egyik legsúlyosabb hiba, hogy egyes műhelybizottsági szociálpolitikai felelősök helytelen módszerrel igyekeztek bevonni a dolgozókat ebbe a munkába. Nem magyarázták meg, milyen fontos és szép feladat a jobb szociális helyzetért harcolni. Elfordult, hogy egyeseket kényszerrel akartak »aktivitálni«. A rossz kiválasztási módszerből következett az is, hogy erre a munkaterületre nem vontak be megfelelő számban pártonkívülieket. Több üzemrészben csak formális a kapcsolat a műhelybizottsági szociálpolitikai felelős és a dolgozók között. Nem kísérik figyelemmel a munkások szociális helyzetét, hanem megvárják, amíg azok sérelmeikkel hozzájuk fordulnak. A Standard vb-jének szocpolreszortjában kétségkívül több az eredmény, mint a hiányosság. Azt bizonyítja ez, hogy a szociálpolitikai munka a Geiger-banda felszámolása óta hatalmas fejlődésen ment át. Pártunk Politikai Bizottságának határozatából tanulnia kell Nagyné elvtársnőnek, az ab Szociálpolitikai felelősének és a helyenként mutatkozó hibákat mielőbb ki kell küszöbölni. Pártunknak a szakszervezeti munkára vonatkozó bírálatán kívül azonban a dolgozók egyre növekvő versenylendülete is sürgeti a szociális körülmények biztosítását még magasabb fokon. Méltán várják el az új normákat túlteljesítő, új munkamódszereket, újításokat alkalmazó dolgozók az Alkotmányban biztosított szociális jogoknak és lehetőségeknek kiterjesztését mind szélesebb körben. A verseny szervezésével párhuzamosan ezt megvalósítani, továbbfejleszteni fontos feladata a Standard üzemi bizottságnak is. (kbcs) A szovjet komplex sebészeti kezelés a legtökéletesebb és legkorszerűbb eljárás Véget ért az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet pécsi vándorgyűlése Az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet sebész- és ortopédszakosztálya pécsi vándorgyűlésének első napján dr. Hédfi Endre elvtárs, professzor tartott előadást a csonttörések korszerű gyógyításiról. Rámutatott arra, hogy ezen a téren egyre inkább a szovjet sebészet kutatásainak alapján nyert tapasztalatokat alkalmazzák, így a csontátültetést, szegezést helyezik előtérbe. A szovjet sebészet a Nagy Honvédő, Háborúban igen jó eredményeket ért el csontátültetéssel. A szegezést először Spizsnarij orosz sebész írta le, eljárása forradalmi újítást jelentett, kitűnő és nélkülözlhetetlen módszernek bizonyult. Az előadáshoz számos sebész szólt hozzá. Schmidt Lajos pécsi professzor, dr Erezi Miklós, dr. Zoltán László agy- és idegsebész előadásai után dr. János György, a III. Sebészeti klinika sebésze, a koreai magyar tábori kórház egyik sebészével, dr. Piener Ottóval közösen írt előadását olvasta fela törések komplex kezeléséről.n. Múlt év decemberében a sebészeti klinikavezetőjének, Petrovszkij professzornak kezdeményezésére létrehozták a klinika utókezelési osztályát és ettől kezdve a klinikán fokozatosan rátérnek az úgynevezett komplex kezelésre, ami a Szovjetunióban kitűnően bevált. A baleseti betegek szovjetrendszerű komplexiezelése a legtökéletesebb és legkorszerűbb eljárás, amely lehetővé teszi, hogy a sérültek munkaképessége mielőbb helyreálljon és a beteget a balesettől kezdve munkaképessége visszaadásáig egy intézetben kezeljék. Ezután keskenyfilmet mutattak be a szovjet komplexkezelési módról. A vándorgyűlés elhatározta, hogy a tanulságos filmet az ország valamennyi kórházában levetítik, továbbá bizottságot alakítanak a tűrések komplexkezelése szovjet módszerének tanulmányozására. A vándorgyűlés táviratban szeretettel és büszkeséggel köszöntötte a koreai szabadságharcosok oldalán dolgozó magyar sebészeket és egészségügyi dolgozókat, egy másik táviratban pedig tiltakozott az imperialisták általi kegyetlenségű koreai bombázásai ellen. Vasárnap, a vándorgyűlés második napján, sor került az ortopédiai problémák megvitatására. ZinnerSándor professzor »A világrahozott csipőficam általános kérdései« címmel tartott előadást. Számos hozzászólás után a vándorgyűlés elfogadta Zinner professzor javaslatát, amely szerint a világrahozott csípőficam hathatósabb gyógyítása érdekében megkezdik a 6-9 hónapos csecsemők vizsgálatát. 5 Csehszlovák és magyar vasutasok komplex-brigádot alakítottak Hidasnémeti határállomás és a szomszédos Cana csehszlovák határállomás vasutas dolgozói komplex-brigád szerződést kötöttek mindkét nem demokrácia őszi forgalmának sikeres lebonyolítása érdekében. A nemzetközi komplex brigád célkitűzése, között szerepel a vasúti kocsik fölösleges ácsorgásának megszüntetése. Mint brigádszerződésükben kifejtik: vállalják, hogy a határállomásra »felkínált« vonatot a lehető legrövidebb idő alatt továbbítják és az átküldésre szánt kocsikról a másik határállomást előre kiértesítik, így lehetővé válikhogy a vontatóikat mozdony várja és az érkező kocsikat az eddiginél gazdaságosabban lehet az üzemek részére továbbítani. Ez a nemzetközi brigádszerződés rövid idő óta már a harmadik, amelyet a magyar vasutasok szomszédos baráti országok vasutasaival kötöttek. A nemzetközi vasutas komplex brigádok hűséges kifejezői annak a szoros együttműködésnek, amely a népi demokráciák országai között fennáll és bizonyítékot nyújt arra, hogy a szocializmust építő népeknek közösek az érdekei. A A szovjet szakszervezetek tömegkapcsolatai Bolsevik Párt egész története alatt mindig megőrizte és erősítette kapcsolatát a nép széles tömegeivel. A szakszervezetek a munkásosztály minden tagját átfogó szervezetek. Ezek kapcsolják össze a munkástömegeket az élcsapattal, tehát fontos, hogy szakadatlanul erősítsék és sokszorozzák a kapcsolatot a dolgozók tömegeivel. A szakszervezeti szervek és a dolgozó tömegek közötti kapcsolatnak egyik legjobb fokmérője a szakszervezeti tagok számának növekedése. Alapszabályunk kimondja, hogy a szakszervezeti alapszerv feladata az összes munkások és alkalmazottak bevonása a szakszervezetbe. Ha az üzemi bizottság jól teljesíti tömegszervező és nevelő feladatait, akkor minden új dolgozó a munkábalépés első napjától kezdve szakszervezeti tag lesz. Aki azelőtt nem dolgozott, annak javasolják, hogy lépjen be a szakszervezetbe, ki más üzemből jött, azt azonnal elveszik a nyilvántartásba. Ha az üzemekben, intézményekben sok a szervezetlen dolgozó, akkor elmondhatjuk, hogy rossz az üzemi bizottság kapcsolata a dolgozók tömegeivel. A szakszervezetekbe az utóbbi időben százezernyi új dolgozó lépett be, kik közül sokan aktív társadalmi munkát végeznek. A szervező- és tömegmunka színvonalát nemcsak a taglétszám növekedése, hanem a szakszervezeti aktívák számának emelkedése is jellemzi. Az üzemi bizottságok aktíváikra támaszkodva jobban tudnak szervezni és eszbekovácsolni a tömegeket. A sokmilliós szakszervezeti aktíva az ipar, a szállítás, az állami gépállomások és a szovjet értelmiség képviselőibőláll. Legnagyobb részük becsületesen végzi társadalmi megbízatását, kiérdemli a kollektíva bizalmát. Minden szakszervezeti szerv elsőrendű kötelessége, hogy gondosan fejlessze az aktívát, figyelemmel kísérje tevékenységét és állandóan támogassa mindennapi munkáját. Az aktíva lebecsülése a szakszervezeti demokrácia megsértésének egyik legsúlyosabb formája. A szakszervezeti szervek támasza az aktíva, amely nélkül dolgozni sem lehet. A tömegeket be kell vonni a szakszervezeti munkába — mondják a szakszervezetek alapszabályai. A tömegekkel való kapcsolat annál erősebb lesz, minél jobban nevelik az aktívákat. A tömegekkel való kapcsolat megerősítésének egyik legértékesebb eszköze a szakszervezeti közgyűlés. Ezek igen nagy jelentőségűek a tömegek mozgósítása, a munkások és alkalmazottak alkotó kezdeményezésének kifejlesztése és a szakszervezeti tagok politikai tevékenységének fokozása szempontjából. A közgyűlés a kommunista nevelés iskolája, a kritika és önkritika szószéke. A szakszervezeti szervezetek életében különösen nagyjelentőségű a beszámoló és a választó taggyűlés. De a taggyűlések csak akkor töltik be fontos nevelő szerepüket, ha azokat gondosan előkészítik, megteremtik a bolsevik kritika gyakorlásának feltételeit. Fontos, hogy a taggyűlések határozatai konkrétak legyenek és azok végrehajtását ellenőrizzék. Ebben a munkában részt kell venni a szakszervezeti tagok tömegeinek. Ha betartjuk ezeket a szabályokat, elősegítjük a szakszervezeti szervek kapcsolatának megerősítését a széles dolgozó tömegekkel. A taggyűlések a X. kongresszus óta számos üzemben, bányákban és intézményben betöltik már az üzem legfőbb szakszervezeti szervének szerepét. A tömegekkel való kapcsolat nemcsak a taggyűléseken és értekezleteken keresztül valósul meg. Ennek számos más formáját ismerjük. Ilyenek: a tagokkal folytatott egyéni és csoportos beszélgetések, a kérvények és panaszok gondos megvizsgálása stb. Az alapszabályok megállapítják, hogy a szakszervezeti tagnak jogában áll kérvénnyel és panasszal fordulni az összes felsőbb szakszervezeti szervekhez. A szervek kötelessége megvédeni a tagokat jogsérelem esetén. Az üzemi bizottságokhoz intézett kérvényekben kifejezésre jutnak a szakszervezeti tagok növekvő kultúrigényei, a jóléti és lakásviszonyok megjavítására irányuló törekvései. Minden szakszervezeti funkcionárius kötelessége, hogy alaposan megismerje a munkások életét és támogasson minden új és haladó javaslatot, hogy gondoskodjék a szovjet emberek kulturális emelkedéséről és jó szociális ellátásáról. Nálunk természetesen ritka eset az, hogy a szakszervezeti szervek vezetője elszakadjon a szakszervezeti tagság tömegétől. Ha ilyen esetek előfordulnak, ez figyelmeztetés arra: az ilyen eseteket gyökeresen meg kell szüntetni. A kritika és önkritika társadalmunk előrehaladásának egyik hatalmas ereje. Alapszabályainkban ez áll: »A szakszervezeti szervek kötelesek következetesen betartani a szakszervezeti demokráciát, összehívni a szakszervezeti tagok közgyűlését és konferenciáit, megtartani a beszámolókat és választásokat, megteremteni szakszervezeteinkben a kritika és önkritika gyakorlásának feltételeit, széles körben bevonni a tagokat a szakszervezeti munkába, megtartani a szakszervezeti aktívagyűléseket.« Sztálin elvtárs nagy feladatokat állított a szakszervezetek elé, amelyek megkövetelik szakszervezeti munkánk színvonalának emelését. Ennek nélkülözhetetlen feltétele, hogy tovább erősítsük és megsokszorozzuk kapcsolatunkat a tömegekkel. Sz. Jegorazdov elvtársnak, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa szervezési és instruktor osztálya vezetőjének cikkéből. . népszava A Phylaxia dolgozóinak újfajta oltóanyagot sikerült előállítani a baromfipestis teljes kiküszöbölésére Állategészségügyünk fejlődése újabb jelentős állomáshoz érkezett: a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézetben folytatott kísérletek eredményeképpen olyan oltóanyagot hoztak forgalomba, amely hazánkban teljesen megszünteti az eddig évi százötvenmillió forintnyi kárt okozó baromfipestist. A nagyszerű eredményről a következő levélben értesítették népünk szeretett vezérét, Rákod Mátyást: »A Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézet NV dolgozói büszkén jelentjük Rákosi elvtársnak, hogy az eddig évente 150 (százötven) millió forint kárt okozó baromfipestisbetegséget sikerült a gyár fizikai és műszaki dolgozói által termelt oltóanyaggal hazánkban gyakorlatilag teljesen megszüntetni. Ez az eredmény is a szocialista munka felsőbbrendűségének újabb bizonyítéka. Az imperialista országokban nem tudták leküzdeni ezt a betegséget, minden erőfeszítésük ellenére tombol a vész, ami a mi népgazdaságunk baromfiállományát már nem pusztítja. Ezt az eredményt is a Szovjetuniónak, a Pártnak, Rákosi elvtársnak köszönhetjük. Mi ezt az eredményt kiindulópontnak tekintjük újabb sikerek felé. Továbbfolytatjuk a harcot ötéves tervünk sikeres végrehajtásáért, a béketábor további erősítéséért, a szocializmus építéséért. Ebben a harcban tovább vezet bennünket a Szovjetunó példája, Pártunk, Rákosi elvtárs útmutatása. Salgótarjáni és székesfehérvári vasutasok az őszi csircsforgalom sikeréért »Az őszi forgalom legjobb dolgozója« címéért indított szocialista verseny eső napján Salgótarjánból elindult az első 2000 tonnás — 500 kilométeres —, az irányvonat-mozgalomban részvevő szerelvény. Ugyanezen a napon Kisterenyéről is útnak indították az első 2000 tonnás 500 kilométeres és Irányvonat-mozgalomban részvevő szerelvényt. A székesfehérvári fűtőház mozdonyvezetői csatlakoztak a két kazánmosás között megtett út növelése mozgalomhoz. A fűtőház dolgozói közül elsőnek Rumpler András mozdonyvezető és Sági Ferenc fűtő ért el kimararó trifestményt: mozdonyuk több mint 25.000 kilométer utat tett meg kazánmosás nélkül.