Népszava, 1950. december (78. évfolyam, 279-303. sz.)

1950-12-01 / 279. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! a a NÉPSZAVA A Kínai Népköztársaság javaslatai a Biztonsági Tanácsban December 10-én kezdődik a Magyar-Román Barátság Hete 78. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1950 DECEMBER 1. PÉNTEK Az országgyűlés elfogadta a Béke Hívei II. Világkongresszusának a béke biztosításáról szóló határozatát Olt Károly elvtárs benyújtotta az 1951. évi költségvetési tiszt is. Kiegyensúlyozott államháztartásunk hozzájárult bankjegyforgalmunk kedvező alakulásához. Pénzünk értéke ebben az évben is tovább szilárdult, ami megmutatkozik a nagykereskedelmi árindex kisebb mértékű csökkenésében, valamint fontos közszükségleti cikkek árának leszállításában. Olt elvtárs ezután összehasonlította gazdasági helyzetünket az imperialista országokéval." Eredményeink így még élesebben domborodnak ki. Míg nálunk és a Szovjetunió vezette béketábor országaiban a népgazdaság állandó és hatalmas arányú fejlődése, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának szüntelen emelkedése tapasztalható, az Egyesült Államokban, valamint csatlósainál abékés termelő munka helyett lázas fegyverkezés folyik, aminek következtében a dolgozók elnyomorodása még nagyobb arányokat ölt és életszínvonaluk katasztrofálisan süllyed. Az Egyesült Államokban a koreai agresszió kezdete óta például 30 százalékkal drágultak a közszükségleti cikkek. Franciaországban a kiskereskedelmi árak hivatalos indexe júliustól októberig 13 százalékkal emelkedett- Nyugat-Németországban október közepén az élelmiszerek átlagosan több ,mint 83 százalékkal voltak drágábbak az1948. évi áraknál. A bérek ugyanakkor nem emelkednek és sztrájkok sorozata mutatja a dolgozóik elkeseredését, de folyton növekvő öntudatát is. Tito Jugoszláviájában, a jugoszláv dolgozók börtönében, az amúgy is rendkívül magas élelmiszerárak már a nyáron amíg néhány hónap alatt több mint megkétszereződtek. A drágulás üteme azóta tovább folytatódott. A tervgazdaságot folytató országokban a termelőerők gyors fejlődése még jobban megszilárdítja a pénz stabilitásának alapjait. A tőkés országokban, különösen az Egyesült Államok koreai agresszióját követően fokozódott az amúgy is fennállott pénzügyi bizonytalanság és egyensúlyhiány. A fogyasztási javak előállítása csökken. Ezután megállapította, hogy ötéves tervünk első évének hatalmas eredménye mutatják: dolgozó népünk híven követi a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi elvtárs útmutatásait, fokozza munkalendületét és nap nap után győzelmeket arat a munkafrontján. Szocialista építésünk számára felmérhetetlen segítséget jelent az a baráti támogatás, amelyet a nagy Szovjet,unió és a magyar nép nagy barátja, a szeretett Sztálin elvtárs biztosít gépekben, munkaeszközökben, anyagban, valamint szakemberek, szovjet mérnökök és sztahanovisták idejövetelében. Mindez arra kötelez bennünket, hogy ötéves tervünk második évében még jobban fokozzuk erőfeszítéseinket, még jobban felhasználjuk a megvalósult szocializmus országának mérhetetlenül gazdag tapasztalatait és szorosabbá kovácsoljuk a magyar és szovjet nép barátságát. • — Tisztelt Országgyűlés! — mondotta Olt elvtárs. — Az 1951. évi, az állami feladatok teljes egészét magában foglaló költségvetés .29 miliárd 623 millió forint bevételt, 29 milliárd 516 millió forint kiadást irányoz elő és így az 1951. évi költségvetésünk 107 millió forint felesleget mutat ki. A továbbiakban az új költségvetés alapvető szerkezeti változásait ismertette az elmúlt évivel szemben. A költségvetés a központi szervek költségvetése mellett, magában foglalja az év folyamán megalakult megyei, járási, városi és községi tanácsok teljes pénzgazdálkodását, továbbá az állerm egészségügyi és szociális ellátáson ks- Csütörtök délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka, amelynek legfontosabb tárgya az 1951. évi költségvetés tárgyalása. A parlament üléstermének padsorai jóval 11 óra előtt zsúfolásig megteltek. A főváros dolgozó népe is nagy érdeklődéssel figyeli az országgyűlés munkáját, amit bizonyít az, hogy a karzatokon ,tömött sorokban ültek az üzemek és hivatalok dolgozói, néphadseregünk tagjai és feszült érdeklődéssel figyelték az ülés lefolyását. Az új ülésszak első ülésén megjelent J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és a diplomáciai testület több tagja is. Tizenegy óra után tíz perccel bevonultak a kormány tagjai. Hosszantartó, szűnni nejni akaró taps fogadta Rákosi Mátyás elvtársat, a magyar nép szeretett vezérét, az MDP főtitkárát, aki mindvégig jelen volt az ülésen. Drahos Lajos elvtárs, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Megemlékezett Takács János képviselő elhunytáról, akinek emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg. Több elnöki bejelentés után napirend előtt Andics Erzsébet elvtárs, a varsói Békevilági kongresszus magyar küldöttségének vezetője szólalt fel, ez a béke dolgozó népünk boldogulását és szabadságát biztosítja. Az elnök szavait hosszan tartó l eskes taps fogadta. Ez a forró taps azt fejezte ki, hogy az egész ország népe egységes a béke elszánt megvédésében. Szabó Piroska elvtárs, az Elnöki Tanács titkára, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés két ülésszaka közötti működéséről tett jelentést. Az Elnöki Tanács az országgyűlés május 12-én berekesztett és november 30-án megnyitott ülésszaka közötti időben 16 ülést tartott, és 29 törvényerejű rendeletet alkotott. A rendeletek közül kiemelte a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelméről, a Magyar Népköztársaság »Kiváló Művésze« és »Érdemes Művésze« cím adományozásáról, a helyi tanácsok tagjainak megválasztásáról, az állami társadalombiztosítás átszervezéséről, november 7-nek, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának állami ünneppé nyilvánításáról szóló rendeletek jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának állami ünneppé nyilvánítása a magyar nép hálájának kifejezése a felszabadító Szovjetunió iránt . Az országgyűlés tudomásul vette a beszámolót. Ezután Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter beterjesztette az 1951. évi költségvetést és a költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amelyet az országgyűlés előzetes tárgyalás céljából a gazdasági és pénzügyi bizottságnak adott ki. Szünet után OH Károly elvtárs elmondotta expozéját. Andics Erzsébet elvtárs: Javaslatot teszek békevédelmi törvény kidolgozására — Az elmúlt hetekben nagyhord■ erejű nemzetközi esemény zajlott le Varsóban — kezdte beszédét Andics ■ Erzsébet elvtárs —, amely közvetlen nagy jelentőségű a mi országunk, a mi népünk számára is. Novemer 16 és 22 között folyt le Varsóban a Béke Híveinek II. Világkongresszusa, amely nagyjelentőségű határozatokat hozott a népek békéért folytatott harcának további megerősítése érdekében. Ezután rámutatott arra, hogy kiélezett nemzetközi helyzetben jött össze a kongresszus, amikor az amerikai imperialisták lángba borították Koreát és agressziójukat ki akarják terjeszteni Kínára is. Az angol kormány alattomos mesterkedésekkel megakadályozta a küldöttek nagy részének Sheffieldbe utazását. Az angol kormány támadása a békevilágmozgalom ellen azonban visszafelé sült el. "A továbbiakban a Békevilágkongreszszus határozatait ismertette. — A magyar delegáció tevékenyen kivette részét — folytatta —, mind a plenáris ülésekből, mind a bizottságok tanácskozásaiból és hangot adott az egész magyar nép egyöntetű békeakaratának. A varsói Békekongresszuson, a világbékemozgalom e nagy nemzetközi fórumán mondtuk el, hogy a magyar nép békét akar, mert valóra akarja váltani nagy terveit, be akarja hozni sokszázéves elmaradottságát, fel akarja építeni a szocialista Magyarországot. A magyar nép hazafias kötelességének tartja küzdeni a békéért, tisztában van azzal, hogy az angol-amerikai imperialisták és háborús gyújtogatók egy új háború segítségével akarják letiporni a népet és köztük a magyar nép fiatal szabadságát. Vissza szeretnék hozni a magyar népnyakára a földbirtokosokat és kapitalistákat. Kijelentettük, hogy a magyar nép minden becsületes fia és leánya élete árán is, minden eszközzel kész megvédeni szabadságát, megvédeni a békét. Felsoroltuk a magyar nép aktív küzdelmét, tevékeny munkáját a béke érdekében, rámutattunk arra, hogy iskoláinkban békére neveljük a gyermekeket, a béke védelme ösztönzi munkásainkat nagyobb teljesítményekre, parasztjainkat a termelés fokozására, tudósainkat új felfedezésekre, művészeinket új alkotásokra. A mi hadseregünk katonái a magyar nép békéjét és szabadságát védik. A népi demokratikus Magyarországsoha egy pillanatra sem fogja gyöngíteni harcát a békéért, szem előtt tartva Rákosi Mátyás elvtárs útmutatását: »Nem rés, hanem erős bástya leszünk a béke frontján.« Andics Erzsébet elvtárs ezután kiemelte, hogy sohasem volt még a történtemben ilyen hatalmas tömegeknek igen szervezett mozgalma, mint az egész világra kiterjedő békemozgalom, de nem is lehetett. Az ilyen mozgalom csak a mai korban keletkezhetett, amikor a népek nemcsak a kapitalista társadalom szörnyűségeit, esz- bepiségét és kiúttalanságát látják, de látják a kommunizmust építő Szovjetunió testvéri barátságban élő népeinek nagy példáját, látják a kapitalizmus bilincseiből kiszabadult népi demokratikus országok kis népeinek is nagy sikerét. Megnőtt a népek öntudata, megnőtt a népek ereje, megnőtt a bizalmuk önnön erejükben, mert tudják, hogy nagy küzdelmükben az életért és az emberiségért, a pusztulás és az embertelenség élén Sztálin elvtárs lángesze vezeti őket. Korunk nem a zsarnokok, elnyomók és népgyilkosok győzelmének korszaka, korunk a népek győzelmének korszaka. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Kérem a magyar nép itt összegyűlt képviselőit, tegyék magukévá a varsói Békevilágkongresszus határozatait, mert azok felölelik azokat a sürgős tennivalókat, amelyeknek segítségével és megvalósításával elkerülhetjük egy újabb háború egyre fenyegetőbb veszélyét, megőrizhetjük a népek békéjét. Ugyancsak javaslatot teszek egy békevédelmi törvény kidolgozására, amelynek értelmében népi demokratikus országunkban a háborús propaganda bármilyen fajtája, büntetendő cselekménnyé válik. Andics elvtársnő felszólalását a képviselők hosszan, lelkes tapssal fogadták, majd a beterjesztett javaslatokat egyhangúlag elfogadták. Drahos Lajos elvtárs, az országgyűlés elnöke, a következő szavaikkal hirdette ki a határozatot: — Határozatukig kimondom, hogy a Béke Hívei II. Világkongresszusának a béke biztosításáról szóló határozatát az országgyűlés elfogadta. De nemcsak az országgyűlés, hanem az egész dolgozó magyar nép szívvel-lélekkel magáévá teszi a béke megvédésére hozott javaslatot, mivel Olt Károly elvtárs. 1951. évi költségvetésünk olyan terv, amely mögé bizalommal sorakoznak fel a dolgozó milliók Beszéde bevezető részében Olt elvtárs hangsúlyozta, hogy az 1951. évi költségvetés tárgyalására a H. Békevilágkongresszus nagyjelentőségű határozatai után kerül sor, amelyek utat mutatnak az egyszerű emberek százmillióinak a békés építőmunka megvédéséért folytatott harcban és mozgósítják a világ becsületes dolgozóit a béketábor megerősítésére. A magyar dolgozó nép szilárdan áll a béke frontján. Költségvetésünk folyamatosan fejlődő számadatai bizonyítják, hogy felszabadult népünk a munkásosztály vezetésével győzelmesen halad előre a szocializmus építése útján. A továbbiakban kimutatta, hogy a fejlődés elsősorban az ipari termelés nagyarányú bővülésében nyilvánul meg. Az év harmadik negyedében már 36,1 százalékkal termelt többet gyáriparunk, mint egy évvel ezelőtt. A felemelt termelési tervét pedig 6,9 százalékkal teljesítette túl. Az ipari termelés most már a háborúelőttinek több, mint kétszeresét éri el. Mezőgazdaságunk szintén nagyot fejlődött az elmúlt esztendő óta — fejtegette tovább Olt elvtárs. Ebben fontos szerepet játszott a szocialista gazdálkodás további térfoglalása. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről szólva elmondotta, hogy a termelőszövetkezetekbe tömörült családok száma ma már meghaladja a 901000-et, a szövetkezetek területe pedig a 770.000 holdat. Mezőgazdaságunk szocialista szektora, az állami gazdaságokkal együtt megközelíti az ország vetésterületének 14 százalékát. A szocialista építés fontos tényezőinek, a gépállomásoknak a száma meghaladja a 360-at, traktorainké pedig 1 35 lóerősökre átszámítva — a 6000-et. A hároméves terv során felszámoltuk a munkanélküliséget, most már munkaerőhiány jelentkezik. Ma már ötéves tervünk megvalósításának egyik központi kérdése a jól megszervezett szakmunkásutánpótlás. Olt elvtárs ezután megállapította, hogy jelenleg a legfontosabb feladataink egyike a szénellátás biztosítása. Bányáink ma több szenet adnak az országnak, mint valaha, de ez a több szén is kevés ahhoz, amit népgazdaságunk rohamos fejlődése megkövetel. Foglalkozott a minisztertanács és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatával a szénbányászat fejlesztéséről és kiemelte, hogy 1951-ben széntermelésünket 20 százalékkal kell növelni. A szerszámgépgyártásról szólva kifejtette, hogy az már a múlt év végén mintegy 30-szorosan múlta felül a háború előttit. A követelményekhez mérten azonban viszonylag mégis kevésnek mutatkozik. A bérből és fizetésből élők száma az idén mintegy 250.000-rel több, mint tavaly ilyenkor. Ha figyelembe veszszük, hogy a bérek és fizetések 17 százalékkal emelkedtek egy év alatt, megállapíthatjuk, hogy a munkások és alkalmazottak öszszes jövedelme 35—40 százalékkal haladja meg a múltévit. A fontosabb élelmiszerre vonatkozó statisztikákból a közszükségleti cikkek fogyasztásának 25—35 százalékos emelkedésére következtethetünk. Az itt-ott mutatkozó ellátási nehézségeket a reakció igyekszik kihasználni és spekulációval, áruhalmozással zavart kelteni. — Népünk kártevőivel szemben — mondotta Olt elvtárs —a továbbiakban is kíméletlenüó tagunk eljárni és helyes intézkedésekkel, a fegyelem minden vonalon való megszilárdításával fogjuk megakadályozni, hogy a spekulánsok és sokszor a kereskedelmi szervekben megbúvó elenséges elemek tovább garázdálkodhassanak. Megállapította ezután, hogy a vasúti utas- és áruforgalom az idén ősszel az 1938. évinek már a kétszeresét érte el, majd az állami pénzügyi gazdálkodás 1950-es előirányzatáról beszélt. Az előirányzat a 17 és félmilliárd forintos állami, 1 és % milliárdos önkormányzati és 1 és 8 milliárdos társadalombiztosítási előirányzatokkal együtt kereken 20 miliárd forintot tett ki. Állami bevételeink az előrányzotthoz mérten lényegesen kedvezőbben alakultak és az 1950. évi költségvetés végrehajtása az előirányzottnál mintegy 20 százalékkal nagyobb, előreláthatóan 24 milliárd forintos keretben történik. A bevételek várható összege még ezt is meghaladja és az 1950-es év költségvetése előreláthatóan 100 millió forintot meghaladó felesleggel zárul majd. Pénzünk értéke tovább szilárdult A beruházásokról szólva bejelentette, hogy a költségvetésben előirányzott 7250 millió forint beruházással szemben az 1950. évi beruházások tényleges összege előreláthatóan megközelíti majd a 9 milliárd forintot. Az építőipar, valamint a mezőgazdaság beruházásai fokozódtak és jelentősen növelni kellett termelésünk szocialista szektorának forgóeszköze. Mezőgazdaságunk szocialista szektora megközelíti a vetésterület 14 százalékát