Népszava, 1951. január (79. évfolyam, 1-25. sz.)

1951-01-24 / 19. szám

1981 JANUÁR 24, SZERDA Jó felvilágosító munkával a szakszervezeti taggyűlések sikeréért A jövő héten szakszervezeti taggyűlések lesznek az üzemekben. Műhelyenként összegyűlnek a szervezett dolgozók, munkásságunk döntő többsége. A szakszervezeti taggyűlések alapvető feladata, hogy munka versenymozgó munkát tárgyalva, megvizsgálják a kongresszusi verseny eddigi mérlegét, hogy kiemeljék és követendő példának állítsák e jót, a fejlődét, megnyilvánulásait, hogy rámutassanak a hiányokra és megjelöljék felszámolásuk módját. .A kongresszusi versenyben naponta újabb eredmények születek. További vállalások szélesítik a versenyzők körét, egymás teljesítményeit túlszárnyalva igyekeznek dolgozóink megszerezni a legjobbaknak járó kongresszusi zászlót — napi termelőmunkájukká, bizonyítani a Párt iránt érzett hálájukat, szeretetüket. A Minőségi Cipőgyárban például az utolsó tíz nap alatt 110 százalékról 118 százalékra emelkedett az üzem teljjesítménye és a normán alulélesítők száma 31 százalékról 17 százalékra csökkent. A Dunai Vasmű építésénél a mélyépítő részlegnél dolgozó Veres László ácsbrigádja vállalta, hogy teljesítményét 250 százalékra emeli s az elmúlt héten már 320 százalékot termeltek. Az eredmények mellett azonban ott állanak a közömbös magatartást tanúsítók, a munkafegyelmet semmibevevők, a gyengén dolgozó aktívan, egyes visszahúzódó értelmiségiek , s nem utolsósorban az ellenség munkája. A Danuvia-gyárban például a dolgozóknak mindössze 12 százaléka tett kongresszusi versenyválalást, a Diósgyőri Magasépítőnél a műszakiak rém teremtik meg a munkaverseny kiszélesítéséhez szükséges előfeltételeket, kifogásokkal élnek, nem értékelik fel a dolgozók eredményeit. Az ilyen és hasonló hibákért súlyos felelősség terheli a szakszervezet vezetőket, aktívakat is. Nem foglalkoznak a szakszervezeti tagokkal, nem törődnek a pártonkívüli dolgozók fejlődésével, nem magyarázzák meg, mit jelent az egész népnek Pártunk vezetése, mit nyújtottak az ő számukra is a felszabadulás utáni évek. Várnagy Antal, az egyik kiskunfélegyházi konzervgyár technikusa kiváló termelőmunkát végez. Mikor azonban megkérdezték tőle, hogy milyen vállalást tett Pártunk kongresszusára, csodálkozva felelte: »Én nem vállaltam, hiszen pártonkívüli vagyok.« Nem magyarázták meg a szakszervezeti aktívák, hogyan kapcsolódik össze Pártunk vezetése s a pártonkívüliek munkája. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének válaszlevele a dolgozók kongresszusi munkaversenyére megállapítja: "A részvétel a munkaversenyben minden dolgozó számára fokmérője a Párthoz való hűségnek, a nép ügye iránt érzett odaadásnak.« A szakszervezet az a tömegszervezet, amely a legtöbb dolgozót egyesíti magában, amely a legszélesebb területen fejthet ki agitációs munkát. Szakszervezeteink feladata tehát, hogy úgy közvetítsék a Párt kongresszusát ünneplő verseny jelentőségét minden egyes dolgozó felé, hogy világosan megértse: vállalásával hazánkat, békés építő munkánkat erősíti. A szakszervezeti taggyűlések előkészítésénél alapvető feladatként álljon az állandó, részletes, felvilágosító munka. Ezt segítsék az üzemi bizottságok azzal hogy az üd-üléseken az üzem termelési helyzetének és politikai hangulatának felmérése után, állítsanak össze megfelelő, jó, az üzem diétából vett példákat. Példákat azokról a dolgozókról, ajtók felismerték helyzetüket, teendőiket s ezt kongresszusi vállalásuk teljesítésével is igazolják; példákat a fegyelmezetlenekről, pazarlókról, akik nem becsülik meg jó munkával sorsuk megváltozását; példákat a szakszervezeti aktívák munkájáról, hogyan folytatják versenyszervező és nevelő munkájukat; példákat arról, hogyan fejlődött a gyár, a műhely, a kulturál s élet s példákat arról, hogyan akarják ezt egyesek rombadönteni. Ezeket a példákat adják tovább az üb-k az előadóknak. Hívják össze őket a taggyűlések megtartása előtt. Ismertessék velük az üzem általános képét, eredményeiket és hiányosságaikat; milyen új építkezés, gépek, berendezések könnyítik meg a munkát,hogyan védik a dolgozók egészségét, hogyan biztosítják szakmai fejlődésüket s milyen területen van lemaradás. Milyen az üzemben a szakszervezeti munka, hogyan dolgoznak a társadalmi aktívák. Az üb jól készítse elő az összbizalmiértekezletet. Ez a taggyűlések előkészítésének fontos eszköze. Az összbizalmi értekezleten a kongresszusi verseny szervezését, a vállalások teljesítésének ellenőrzését és nyilvánosságát beszéljék meg. Az összbizalmi értekezleten is tegyenek példamutató versenyvállalásokat a bizalmi elvtársak. Beszéljék meg azt is, hogyan javítják meg a szakszervezeti munkát, hogyan segítik az eddiginél jobban a verseny sikerét. Szakszervezeti munkájuk megjavítására is tegyenek rálaást a bizalmiak már az összbizalmi értekezleten. Mint Sárközi Mária, a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár egyik bizalmija tette a bizalmi tanfolyamon. Vállalta, hogy négy társának nyújtandó munkamódszerátadás mellett, egyenként is beszél csoportja tagjaival, megérteti velük a kongresszusi verseny jelentőségét, a kongresszusi verseny célját. A bizamiak a csoportérteket,eteken beszélgessenek el arról társaikkal, hogyan élnek és hogyan dolgoznak. Mit köszönhetnek a Pártnak mindannyian és személy szerint hogyan változott meg életük, hogyan fejlődött a város, ahol laknak, mit adott és ad népi demokráciánk gyermekeiknek. Beszéljenek a nehézségekről is, melyek a további célkitűzések megvalósítása során, várnak ránk. Az eredményekért meg kellett dolgozni eddig is — és feladatok álnak előttünk a jövőbenis. Növekedésünk nehézségeit az ellenség felnagyítja, elébe állítja sékereinknek. A bizalmiak a való tények alapján bizonyítsák eredményeinket s emlékeztessenek rá: a termelő, szorgalmas, fegyelmezett munkából épültek új gyáraink, a lakóházak és az iskolák, a kórházak és a bölcsődék. A termelőmunka megjavításának módját vitassák meg a csoportokon belül s a szakszervezeti taggyűléseken már kész javaslatokkal, versenyvállalásokkal álljanak elő. A szakszervezeti központok és területi szervek támogassák az üzemi bizottságok munkáját. Ellenőrizzék a szervezeti előkészítést, az értekezletek menetrendjét, a helyiség biztosítását és így tovább. Nézzék meg azt is, hogyan foglalkozik az üb az előadókkal, az aktívákkal , milyen felvilágosító munkát fejtenek ki a bizalmiak. Jó kezdeményezést indított a XIII. kerületi vasas titkárság, amely versenyt hirdetett a kerület bizalmijai között, kinek a csoportjából csatlakoznak többen a kongresszusi versenyhez. Vonjanak be minél több társadalmi aktívát a taggyűlések előkészítéseinek s a versenynek ellenőrzésére is, mint ahogy azt az építőipari szakszervezet néhány területi bizottsága tette. A politikai felvilágosító munkával egybekötött szervező munka legyen az előkészítője a jövő heti szakszervezeti taggyűléseknek: a termelő és a szakszervezeti munka megjavítása az a célkitűzés, amellyel a szakszervezeti aktívák legméltóbban ünnepelhetik Pártunk kongresszusát. Könyv jelenik meg 400 cikk Az anyagnormák bevezetése az anyagtakarékosság szervezettségét és tervszerűségét biztosítja. A takarékosságról szóló minisztertanácsi határozat értelmében az Országos Tervhivatal már 400 cikkre kidolgozta, további ezer cikkre pedig még ebben az évben megállapítja az anyagnormákat. Rövidesen megjelenik a könyv 400 cikknek az Országos Tervhivatal által már jóváhagyott anyagnormájáról. Komlón 138 vájártanulót képeznek bányászszakmunkássá Baranya megye csaknem valamennyi bányaüzeménél működik már vájáriskola, vájártanfolyam és vájártovábbképző tanfolyam. Komlón 138 hallgatóval indult meg a vájáriskola. Itt a tanulók elméleti és gyakorlati órákon sajátítják el a korszerű bányaművelés tudnivalóit. Mind a gyakorlati, mind az elméleti órákon, a hallgatókat a legkiválóbb műszaki vezetők és a termelésben élenjáró dolgozók oktatják. 7 Szakszervezeti lapok a kongresszusi verseny sikeréért Mi, bányászok tudjuk, hogy milyen hálával tartozunk Pártunknak. Amikor a Hofherr-gyár dolgozói Rákosi elvtárshoz intézett levelükben teajártatták, hogy a kongresszus tiszteletére, a Pánt iránt érzett szeretetük és hűségük kifejezésére kongresszusi versenyben emelik termelésükért, mindjárt az elsők között jelentkeztek az alberttelepi bányászok. A bányászok szeretett édesapjának, Rákosi elvtársnak írt levelükben megígérték, hogy a kongresszusig terven felül 4000 tonna szenet adnak népgazdaságunknak. Ennek érdekében vállalták a fajlagos fafogyasztás 15 százalékos csökkentését, 20 százalékos megtakarítást a robbanóanyagnál és hogy 10 százalék villanyáramot takarítanak meg a gépek jobb kihasználásáral.. Vállalást tettek ezenkívül a szénmenőség megjavítására, a meleges árkányi mozgalom kiterjesztésére, a munkafegyelem megszilárdítására, a Sztabenov-munkamódszerek elterjesztésére és a szakmai továbbképzés fejlesztésére. A komlói bányaüzem dolgozói felajánlották, hogy januári és februári tervükért akongresszus napjára befejezik és terven felül még ezer vagon szenet termelnek. A brennbergi bányászok a pártkongresszus megünneplésére tett felajánlásaikban a többi között vállalták, hogy az év első két hónapjában a bánya két részén bevezetik a ciklikus fejtési módszert. Az oroszlányi XVIII. akna bányászai is lelkesen csatlakoztak a mozgalomhoz, elhatározták, hogy széntermelésük növelése érdekében a kísérletképpen bevezetett ciklikus rendszert, amellyel 26 százalékos teljesítményemelkedést értek el, szélesebb körben elterjesztik. Négyezer tonna többlettezenet ajánlottak fel a kongresszus méltó megünneplésére a Petőfi-bánya dolgozói is. Az üzem sztahanovistát vállalták, hogy munkamódszerüket átadják munkatársaiknak és 10 százalék alá csökkentik a 100 százalékon alul teljesítők számát. nh »»«írlHu tl'MirtTT* A M«G?AI BANTAIFAKI DIKCOZOK StAKiZItVllttáHIK LAPJA A Ganz Hajógyár dolgozói, amikor tudomást szereztek a Központi Vezetőség válaszleveléről, a Párt irányításával a kongresszusi zászló elnyeréséért versenyt indítottak üzemen belül a legjobb kongresszusi műhely, a legjobb kongresszusi brigád és a legjobb kongresszusi versenyző címért. Az üzemen belüli versennyel kiszélesítik a kongresszusi versenyt és már menetközben lendületet adnak továbbviteléhez. A vasipari üzemeknek fel kell csatlakozni a Ganz Hajógyár dolgozói k kezdeményezéséhez, hogy a verseny sikerét az üzemen belül is hathatósan biztosítani tudjuk. Az ági tárténak igen fontos formája a személyes példamutatás. Ezért szakszervezeti aktivistáinknak elsők között kell szocialista kötelezettségvállalást tenni, mert nyilvánvaló, hogy a dolgozók csak arra a vezetőre hallgatnak, aki elsősorban maga mutat példát. Igen fontos feladat, hogy a műszaki vezetők megadják a munkaverseny cékitűzéseit és felbontsák a tervet. Ez biztosítja a szocialista kötelezettségvállalás realitását. Üzembizottságainknak tehát mindenütt ellenőrizni kell, hogy a vállalatvezető elvtársak és a műszaki dolgozók, építésvezetők és munkavezetők végrehajtották-e a minisztériumnak ezt az utasítását, gondoskodtak-e arról, hogy a célkitűzéseket megadják és a tervet egyénekig, brigádokig, illetve gépegységekig felbontsák. Döntő célkitűzés a 100 százalék alatt teljesítők számának csökkentése, az anyagi takarékosság, a munka minőségének javítása, munkamódszerátadás és a teljesítmény emelésének vállalása Ahhoz, hogy a kongresszusi munka versennyel kapcsolatos feladatainkat teljes mértékben végrehajtsuk, meg kell teremteni az üzemeikben a munkaverseny nyilvános ellenőrzését. Ez ne csak a szemléltető agitációt, tehát versenytáblák, röplapok, dísztáblák elkészítését jelentse, hanem hetenként rendszeresíteni kell a kis egységben megtartott termelési értekezleteket, ahol a dolgozók megvitatják a munkakörben felmerült hibákat és eredményeket. NÉPSZAVA A Hofherr-gyár dolgozóinak felhívásáhhoz nagy lendülettel csatlakoztak az öntudatos vasutas dolgozók. Elsőnek a Ferencvárosi Fűtőház dolgozói csatlakoztak. Számosan az új normák túlteljesítését ajánlották fel, de jelentős mértékű felajánlások történtek a szérmegtakarítás és az első negyedért termeik a kongresszusig való teljesítése vonalán is. A kommunista példamutatást látjuk a dombóvári fiókmifiely dögőzéinél, akik a kongresszus tisztelelére vállalták, hogy a murtkamódiszerátadással a 100 százalékon alul teljesítők számát januárban 20, februárban pedig 25 százalékkal csökkenniük. Ugyancsak •Vállalták, hogy a decemberben elmaradt időszakos vizsgálatokat január és február hónapban elvégzik. Ez azt jelenti, hogy 12 időszakos vizsgálattal végeznek el többet, mint azt a kiszabás előírja. Budapest-Ferencvárosi Fűtőház dolgozói közül Lengyel József és Mózsi András szahanovista mozdonyvezetők 20 százalékos szénmegtakarítást és negyedévi tervüknek a kongresszusig való teljesítését ajánlották fel. kehilmMgvi _____DOLGOZÓ .......................»°t°9.00.'-'«U»-ur.l!»U-aUf Aktíváinknak a dolgozók között in'* dalost tanok kell, hogy nem kampány* feladat végrehajtásáról van szó. Vállalatainknál a dolgozók megkötötték a hosszú lejáratú versenyszerződéseiket, melyben tervük teljesítésére, illetőleg túlteljesítésére tettek vállalásokat. A vállalások középpontjában a minisztertanács takarékosságról szóló határozata áll. Ez a határozat komoly feladatok végrehajtásátköveteli meg a bel- és a külkereskedelem és a pénzügy dolgozóitól és sikeres megvalósítása lelkiismeretes munkát kíván. Minden vállalatnak fel kell mérni munkaterületét, értékein: hol mutatkozik szűk keresztmetszet (szállítás, munkaerőide,használás, adminisztráció, a magas személyi és dologi kiadások, stb.), mi, akadályozza a terv sikeres teljesítését. Ezeknek a szűk keresztmetszetükknek a felszámolására kell irányítani a vállalásokat. „A mezőgazdasági normák módosításával ismét egy lépést tettünk előre a felemelkedés útján“ Állami gazdaságok és gépállomások dolgozóinak levelei a mezőgazdasági és gépállomási kollektív szerződés módosításáról Az állami gazdaságok és gépállomások dolgozói örömmel vették tudomásul, hogy a földművelésügyi minisztérium és az Országos Munkabér Bizottság teljesítette régi kívánságukat, módosította a mezőgazdasági és gépállomás kollektív szerződést. A dolgozók leveleikben rámutatnak, hogy ez a módosítás milyen bérezési hibákat küszöbölt ki és milyen jelentős a mtrka megjavítása szempontjából. Boros László brigádvezető a sárvári gépállomásról a többi között ezeket írja: »Csak akkor érhetünk el magas életszínvonalat, ha állandóan küzdünk a régi, az elavult ellen, ha mindig többet és olcsóbban termelünk. Éppen ezért kötelességem rámutatni, mennyire fejlődtek, előnyösebbek lettek számunkra a termelési viszonyok, a normák pedig régiek, változatlanok maradtak és így gátolták a nagyobb arányú fejlődést. Azelőtt például, mikor kimentem egy faluba a traktorral, több dolgozó paraszt jött oda, hogy szántani akar. De nem úgy jelentkeztek szántásra, ahogy a föld sorban feküdt hanem össze-vissza. Sokszor el kellett menni három kilométerrel odébb szántani, majd ismét visszajönni ugyanarra a területre, mert ismét ketten jelentkeztek. Sokszor félnapokat ültem a traktoron, míg az egyik szántandó földről a másikra értem. Sokszor megtörtént az is, hogy a gazda nem mutatta meg idejében a földet, azt, hogy melyik részt kell felszántani és így külön el kellett menni érte a faluba megkeresni és megkérni, jöjjön, mutassa meg a felszántandó táblát. Most a szerződéskötések biztosítják számomra állandóan a megfelelő munkát. Most, mielőtt elindulok szántani, egy füzetbe beleírom dűlők szerint kinek, hol kell szántani. Egy oldalra mindig az egymás mellett levő földek kerülnek. Úgy osztom be a munkámat, hogy ne kelljen sok üresjáratot csinálni. Előre tudom, mikor hol fogok szántani, idejében értesíthetem a gazdákat. Igy naponta másfél óra időveszteséget ia megtakarítok.«. __1 Az állami gazdaságok dolgozóinak javarésze a normamódosítást helyeslő levelében azt írja, milyen visszatetszést szült eddig a dolgozók között az, hogy sok esetben a könnyebb, kevesebb szaktudást, kevesebb ügyességet igénylő munkákat jobban fizették, mint a nehezebbet, nagyobb ügyességet és szaktudást kívánót. Nagy Ferenc és Németh József, a Járki állami gazdaság dolgozói így írnak erről a kérdésről: »Nem volt ritka eset a Jaki állami gazdaságban, hogy a dolgozók nagy része háromszor-négyszer anynyit keresett könnyebb munkával borsókapálásnál, mint a balogfai üzemegységnél dolgozók, akik a nehéz aratási és cséplési munkát végezték. Ez persze a dolgozók között sok vitára adott alkalmat és nem egyszer kérték, hogy szüntessék meg ezt az aránytalanságot. Éppen ezért örülünk mi, a jáki állami gazdaság dolgozói, hogy régi kívánságunk most megvalósult.« Bines István, a pálinkaházi állami gazdaság növénytermesztési brigádjának dolgozója rámutat arra is, milyen helytelen volt az, hogy sok munkánál nem alkalmazták a teljesítménybért, hanem csak az időbért.Ezzel mindenképpen a jól dolgozó szorgalmas munkásokat sújtották. Hiszen, ha ugyanazt a munkát a szorgalmas dolgozó időbér helyett teljesítménybérben végezte volna, sokkal nagyobb keresetet vihetett volna haza. Azon leszünk, hogy minden olyan munkát, amire teljesítménybér van megállapítva, minden esetben teljesítményben végezzük is el.« Medvecski János és Borok Imre, a mezőhegyesi hizlalda dolgozói azt világítják meg levelükben, hogy menynyire változtak a munkaiés tételeik a hizlaldában.Helytelen az, hogy ugyanannál a sertésállománynál, amelynél tavaly tavasszal tizenhat ember dolgozott, jelenleg negyvenhárman dolgoznak. Viszont a munkateljesítmény még mindig úgy van mesléállapítva, mintha tizenhat ember dolgozna ott. Most persze a negyvenhárom ember játszi könnyedséggel elvégzi a tizenhat ember munkáját és a dolgozók átlagkeresete most is annyi, mint amikor tizenhatan dolgoztak. Helytelen ez egyrészt azért is, mert most többen dolgozunk, mint amennyi ennél a munkánál szükséges. Több dolgozót más munkára lehetne átcsoportosítani ahol szükség van rájuk. Ha a gazdasági vezetés többet törődne a jó munkaszervezéssel, jobbak lennének a sertéshizlaldában is az eredmények. Helyeseljük a normamódosítást azért, mert pontosan megszabja az egyes dolgozónak a feladatát, másrészt pedig mindenkit arra ösztönöz, hogy nagyobb teljesítményeket érjen el, hiszen az eredményesebb munkáért prémiumot kap.« Szirbik Sándor, a vönöki Miami gazdaság traktorosa pedig a normamódosítás jelentőségét méltatva, ezt írja: »Mi, a vönöcki állami gazdaságban dolgozók is tudjuk, hogy a nép államában munkánkkal jobb és szebb jövőnket építjük. Valamenynyien örömmel üdvözöljük a norma módosítását, hiszen ez azt jelenti, hogy ismét egy lépést tettünk előre a felemelkedés útján. Hozzájárultunk az ötéves terv sikeres végrehajtásához, a nagyobb ütemű szocialista építéshez. Nagyobb terméshozammal, sokezer mázsa terven felüli gabonával, gyümölccsel, hússal akarjuk elősegíteni a békefront megerősítését, népgazdaságunk erősítését, S mivel a normarendezés ezt segíti elő, mi is lelkesen helyeseljük.« A mezőgazdasági dolgozóik levelei azt bizonyítják hogy felmérték a normamódosítás jelentőségét, látják, hogy mennyire elősegíti ez életszínvonaluk emelkedését és mennyire kiküszöböli a bérezés eddigi hiányosságait, megteremti annak lehetőségét, hogy minden dolgozó munkáját menynyisége és minőségeirányaiban bérezzék ?