Népszava, 1951. január (79. évfolyam, 1-25. sz.)

1951-01-28 / 23. szám

NÉPSZAVA A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közlése a Szovjetunió 1950. évi népgazdaságfejlesztési állami terve teljesítésének eredményeiről Tegnapi számunkban elkezdtük a­ Szovjetunió 1950. évi tervteljesítésé-­ nek eredményeiről kiadott közlemény . 1950-ben tovább folytatódott a sov­jet kereskedelem fejlődése Az ipari­­­s a mezőgazdasági termelés terén 1949-ben elért újabb sikerek alapján a­ munka terme­­kenységének emelke­dése és a termelési önköltségek csök­kenése alapján a kormány 1950 már­cius 1-én, a jegyrendszer megszünte­tése óta sorrendben már a harmadik árleszámítást hajtotta végre a közszük­ség éti cik­kek állami kiskereskedelmi áraira vonatkozólag. Az újabb ár­­leszál­lítás a ru­bel még nagyobb meg­­szi­­rdítására, vásárlóképességének to­vábbi emelésére és az áruforgalom je­lentős emelkedésére vezetett. 195­0-ben az á­llami és szövetkezeti kereskedelem útján a lakosságnak összehasonlító áraikban kifejezve 30 százalékkal több árut adtak el, mint 1949-ben, az élelmiszerek eladása 27 százalékkal, az iparcikkeké 35 százalé­k­ közlésű­. Az alantiakban a közle­mény további részeit adjuk- kal nőtt. A legjelentősebb mértékben emelkedett a következő áruk eladása: kolbászfélékből 49, haltermékekből 29, állati zsiradékból 47, cukorból 20, cu­korka- és cukrászkészítményekből 27, darából és tésztálé ékből 29, tejből és tejtermékekből 30 százalékkal, borból több mint két és félszer, textil­­anyagokból 36 százalékkal, konfek­ció áruk­ból 33, harisnyából és zokniból 40, bőrcápőből 48, háztartási szappan­ból 38, pipereszappanból 86, illatszerek­ből 35, bútorba; 38, grammofónból 45, ráidfávevak­észülékiből 26, fényképező­gépből 40, motorbicikliből 44 százalék­kal többet adta­k el, mint 1949-ben. A kolhoz­piacokon 1950-ben jelentő­sen több mezőgazdasági terméket, kü­lönösen húst, baromfit és tojást adtak el, mint 1949-ben. A kolhozpiaco­kon az árak 1950-ben tovább estek. Zestének további jelentős javulását és a szocialsta termelés további szélesí­tésének biztosítás­ált városban és falun. A okosság anyagi ke­rzetein­k to­vábbá javulása kifejezésre jutott a munkások és alkamazott­ák pénzösszeg­ben kifejezett munkabérének és reál­bérének emelkedésében, a parasztok közösségi gazdá­godásból és egyéni gazdálkodásból származó jövedelmeinek növekedésében. Az 1950 március 1-én végrehajtott árleszállítások következtében a mun­kások és alkalmazottak reálbére 15 száza­lkkal emelkedett­­, a parasztok ki­adásai az ipari termékek olcsóbbodása következtében 16 százalékkal csök­kenntek. Ezenkívül a lakosság 1950-ben — miként az előző években is —­z ál­lam számlájára segélyeket, a munká­sok és alkalmazottak társadalmi bzto­­sítása alapján különböző juttatásokat, nyugdíjakat, ingyenes és kedvezmé­nyes beutalásokat kapott szanató­riumokba, üdülőotthonokba, gyermek­intézményekbe. A sokgyermekes és az egyedü­l.ló anyák járadékot kaptak és ingyenes orvosi segítséget, a tanu­­lóknak ingyenes oktatásit és tovább­képzési lehetőséget, ösztöndíjakat, to­­vábbá egész sor egyéb segélyt és ked­vezményt adtak. Mind a 39 millió munkás és alkalmazott az állam költ­ségére legalább kétheti fizetett sza­badságot kapott, egész sor foglalko­­zási ág dolgozói hosszabb szabadsá­got. 1950-ben a lakosság a fent emlí­­tett kifizetések és kedvezményeik alap­ján az állam számlájára több mint 120 millió rubelt kapott A közszükségleti cikkek árának le­szállítása, a munkások és alkalmazot­tak pénzben kifejezett munkabérének emelkedése, a parasztok pénzbeli és természetbeni jövedelmének növeke­dése és az álla­m számlálóra a lakos­ságnak nyújtott juttatások és kedvez­mények következtében a munkások, alkalmazottak és parasztok jövedelme 1950-ben 19 százalékkal emelkedett le 1949. évhez képest, összehasonlító árakban kifejezve. A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal Az áruforgalom fejlődés® A munkások és alkalmazottak számának növekedése és a munka termelékenységének emelkedése A Szovjetunió népgazdaságában a munkások és alkalmazottak létszáma 1950 végén 39,2 millió ember volt, kétmillió emberrel több mint 1949 vé­gén. Az iparban, mező- és erdő­­gazdaságokban, az építkezésben és a közlekedésben a munkások és alkalma­zottaik létszáma egy év alatt 1.600.000 emberrel növekedett, a tanintézetekben, a tudományos kutatóintézetekben és a gyógyító intézményeknél 300.000 em­berrel­, a kereskedelemben és a köz­­műveknél 100.000 emberrel. Munkanélküliség az országban 1950 ben épúgy nem volt, miként az előző években sem. A múlt évben 494.000 ifjúmunkás végezte el az ipariskolát, a vasutas­­os bányaipari iskolát, a gyári vagy üzemi ipariskolát és szakképzett­ségének­ megszerzése után az iparban, az építkezéseknél és a közlekedésben helyezkedett el. Egyéni és brigádok keretében tör­ténő oktatás és szaktanfolyam- okta­­tás útján 1950-ben új kádereket ké­peztek ki és 7 millió munkás és al­kalmazott szakképzettségét emelték. 1950-ben az iparban foglalkoztatott munkások munkatermelékenysége 12 százalékkal emelkedett az 1949. évihez képest; a gépgyártásban 15, a vas- és fémkohászatban nyolc, a szénipar­­ban, 10, az olajiparban kilenc, a vegy­iparban 14 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége. A kultúra fejlesztése, közegészségügy, városrendezés Az 1950-es esztendőt a kultúra fej­lesztése és a dolgozók kulturális szín­vonalának emelkedése jellemzi Az év végén az elemi, a hétosztályos és a középiskolákban, a technikumokon és más tanintézetekben 37 millió volt a tanulók száma. Az ezekben a taninté­zetekben fogalkoztatott tanerők száma elérte az 1.600.000-et és 80.000-rel volt több, mint 1949-ben. 1950-ben az ország 880 főiskoláján, a levelező tanulókat is beleértve, 1.247.000 diá­k tanult. Számuk az 1949. évihez viszonyítva 115.000-rel emelkedett. A főiskolát és techniku­mot végzett s a népgazdaságban fog­lalkoztatott szakemberek összlétszáma 1956-ben 9 százalékkal magasabb volt, mint 1949-ben. 1950-ben a főiskolák és tudományos intézmények aspiranturáin több min­t 21.000 tudományos munkás készült a tudósi fokozat elnyerésére, számuk majdnem kétezerrel meghaladta az 1949. évit. Az 1950 ben kiadott könyvek pél­dányszáma 21 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A filmszínházaik, mozik és vándor­filmvetítők száma 1950-ben több mint 5000-rel növekedett. 1950 ben növekedett a kórházak, szülőotthonok és más gyógyítóintéz­­mények, valamint a szanatóriumok és az üdülőotthonok száma. A kórházak­ban és a szülőotthonokban az ágyak száma 47.000-rel volt több, mint 1949- ben. Az orvosok szá­ma 1950 be® két százalékkal emelkedett. 1950-ben emelkedett az orvosi cé­lokra használt gépek, eszközök és a laboratóriumi felszere­­sek előállítása. Jelentősen növekedett a kiváló hatású gyógyszerek készítése. 1950-ben —­ mint az előző években is — nagyszabású munkák folytak a közüzemek építése, a városok és munkás­arkótelepek fejlesztése, víz­­vezetékhálózatok építése, a villamos- és trolleybusz-közlekedés bővítése, to­vábbá a lakások gázzal való elo­átása, a városok fásítása, kövezése, aszfalto­­zása, terek és parkok, sugárutak épí­tése terén. A nemzeti jövedelem és a lakosság jövedel­mének emelkedése A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1950-ben 21 százalékkal emelkedett az 1949. évihez viszonyítva, összehason­lító árakban. A nemzeti jövedelem nö­vekedése lehetővé tette a munkások, parajok és értelmiségiek anya­gá helye 2 Kinevezték a miniszterhelyetteseket A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a külügyminisztériumba a miniszter első helyettesévé Seres Andort, a belügyminisztériumba a miniszter első helyettesévé Veres Józsefet, mi­niszterhelyettessé Szabó Jánost, a honvédelmi minisztériumba a mi­niszter első helyettesévé Nógrádi Sán­dort, miniszterhelyettesekké Szabó Ist­vánt és Janza Károlyt, a pénzügyminisztériumba a minisz­ter első helyettesévé dr. An­os István­, miniszterhelyettessé Polónyi Szűcs La­jost, az Igazságügyminisztériumba a mi­niszter első helyettesévé dr. Décsi Gyulát, a kohó- és gépipari minisztériumba a miniszter első helyettesévé Csergő Jánost, miniszterhelyettesekké Kom­játhy Lászlót és Fock Jenőt, a bánya- és energiaügyi miniszté­riumba a miniszter első helyettesévé Havrán Istvánt, miniszterhelyettesekké Haracska Imrét és Tihanyi Alajost, a könnyűipari minisztériumba a mi­niszter első helyettesévé Ajtói Miklóst, miniszterhelyettesekké Nagy József­­nét és Földi Lászlót, a földművelésügyi minisztériumba a miniszter első helyettesévé Keresztes Mihályt, miniszterhelyettesekké Erdei Mihá­yt és Márczis Antalt, a külkereskedelmi minisztériumba a miniszter első helyettesévé Váy Lászlót, miniszterhelyettessé Császár Jánost, a belkereskedelmi minisztériumba a miniszter első helyettesévé Gondos Istvánt, miniszterhelyettesekké Tausz Jánost, Bujtás Mihályt és Szemelka Ernőt, az élelmezési minisztériumiba a mi­niszter első helyettesévé Kovács Imrét, miniszterhelyettesekké Al­omáre Ivánt, Pető­házi Sándort, Tas­nádi Sándort és Szász Ferencnét, az építésügyi minisztériumba a mi­niszter első helyettesévé Szíjártó La­jost, miniszterhelyettesekké Bruttya Jánost, Kökény Mihályt és Trautmann Rezsőt, a közlekedés- és postaügyi miniszté­riumba a miniszter első helyettesévé Pries­zol Józsefet, miiisz­terhelyet­te­sekké Katona Antalt, Fo­dvári Lászlót, a népművelési minisztériumba a miniszter első helyettesévé dr. Já­nosi Ferencet, miniszterhelyettesekké Mihály­fi Erdőt, Erdei Sándort, a vallás- és közoktatásügyi minisz­tériumba a miniszter első helyettesévé dr. Jóború Magdát, miniszterhelyet­tessé Kovács Józsefet, az egészségügyi minisztériumba a miniszter első helyettesévé Simon Lajost, miniszterhelyettessé dr. Dole- Schall Frigyest kinevezte. Teljes kudarcba fulladt a latinamerikai szakszervezeti árulók konferenciája Tyerentyev divtára a Pravda nem­zetközi szemléjében foglalkozik az úgy­nevezett amerikaközi szakszervezeti konferenciával, amely most ért véget Mexikóban.­­ A latinamerikai szakszervezeti árulók konferenciájának összehívásá­ban közvetlenül részt vett az úgyne­vezett Szabad Szakszervezeteik Nemzet­közi Konferenciája, amely a valóság­ban kémek és rendőrkopók nemzetközi szervezete. A mexikói konferenciát az Egyesült Államok külügyminisztériuma arra akarta felhasználni, hogy meg­bénítsa a latinamerikai országok dol­gozóinak a háborús gyújtogatók ellen, a nemzeti függetlenségért, a béke meg­szilárdításáért vívott harcát. Washington próbálkozása azonban csúfos kudarcot vallott, mert a civako­­dások, intrikák és vitatkozások odáig fajultak hogy a mexikói szakszervezeti bürokraták, miután összevesztek ame­rikai és kubai társaikkal, elhagyták a konferenciát. Argentína és Brazília szakszervezetei nem is vettek részt a konferencián. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának egyes képvi­selői szerint a konferencia megmutatta a »szolidaritás hiányát a nyugati fél­tekén«. Nagyszabású sztrájkok Indonéziában A holland lapok beszámolnak az indo­néz dolgozók egyre fokozódó harcá­ról a külföldi gyarmatosítók ellen. Január 2- án Szumátra-sziget keleti részén általános sztrájk kezdődött, amelyben több tízezer mezőgazdasági munkás vesz részt. Szemarangban több mint hatvanezer kikötőmunkás és üzemi munkás sztrájkol . IMI JANUÁR 23. VASÁRNAP A Magyar Pedagógusok Szakszervezetének Elnöksége táviratban tiltakozik Paul Delanoue letartóztatása ellen Január 24-én letartóztatták Párizs­ban Paul De­lnoue-t, a Pedagógusok Nemzetközi Szakszer­vezeti Szövetsé­gének főtitkárát. A Magyar Pedagógusok Szakszerve­zetének Elnöksége táviratban tiiltako­zik Paul Deanoue letartóztatása ellen. »Mély felháborodással értesü­­tünk arról — mondja a távirat —, hogy Paul De­anoue-t, a Pedagógusok Nem­zetközi Szakszervezeti Szövetségének főtitkárát a francia kormány január 24-én letartóztatta és fogva tartja. A magyar közoktatásügyi dolgozók nevé­ben ti­lakozunk a francia hatóságnak ez­e­ken a minősíthetetlen eljárása el­len. De anouc letartóztatása és fogva­tartása az emberi szabadságjogoknak — amelyekért a francia nép legjobbjai küzdöttek és vérüket ontották — abbah­­­iprása, és egyúttal nyílt támadás az egész vl­ág pedagógusainak nemzetközi szervezete e­len, ame­l vezeti a világ közoktatásügyi dolgozóinak harcát a békéért, az iskolák demokratizá­ásáért, a pedagógusok szabadságjogainak meg­védéséért és anyagi he­­zetü­k megjaví­tásáért. A magyar pedagógusok jól ismerik De­noue nemes és öntet­esi működését. A szervezett magyar köz­oktatásügyi dolgozók nevében követel­jük, hogy De­anoue-t ha­­déktalanul bocsássák szabadon és szolgá­tassanak elégtéte­t a vele szemben elkövetett sérelmekért.« Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. An­os István pénzügyminisztériumi államtittárnak halávi államtitkári be­­osztásban kifejtett eredményes mun­kája elismeréséül a MAGYAR MUNKA BRU(...KENL) aranyfokozatát és az ez­zel járó 5000 forint pénzjutalmat ado­mányozta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a népgazdaság terén végzett kiváló mun­kájuk elismeréséül; Szita Jánosnak a Népgazdasági Ta­nács titkárának a MAGYAR NÉPKÖZ­­TÁRSASÁGI ÉRDEMREND IV. fokozatát; Mándi Péternek és Faith Tibornak, a Népgazdasági Tanács titkársága cso­portvezetőjének valamint Cukor görgyinek, Matejka Józsefnek és Tauszk Györgynek, a Népgazdasági Ta­nács titkársága munkatársainak a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI ÉRDEM­REND V. fokozatát. Gál Tivadarnak, Pogácsás Györgynek és Somogyi Sándornak, a Népgazdasági Tanács titkársága munkatársainak a MAGYAR NÉPKÖZTARSASÁGI ÉRDEM­ÉREM aranyf­okozatát; Kapitány Irmának, a Népgazdasági Tanács titkársága gépírójának a MA­GYAR NÉPKÖZTARSASÁGI ÉRDEM­­ÉREM bronzfokozatát, az állami ellenőrzés fejlesztése te­rén végzett kiváló munkájának el­ismeréséül; Házi Árpádnak, az Állami Ellenőrző Kő­pont elnökének a MAGYAR NÉPKÖZ­­TARSASÁGI ÉRDEMREND IV. fokozatát; a statisztika terén végzett kiváló munkájuk elismeréséül: Pikter Györgynek, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnökének a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND IV. fokozatát; Mód Aladárnának és Zala Júliának, a Központi Statisztikai Hivatal főosztály­­vezetőinek a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSA­­SÁGI ÉRDEMREND V. fokozatát; Rédey Jenőnek és Ro­­er Zalánnak, a Központi Statisztikai Hivatal főosz­tályvezetőinek a MAGYAR NÉPKÖZ­­TÁRSASÁGI ÉRDEMÉREM aranyfoko­zatát; Thirring Lajosnak, a Központi Sta­tisztikai Hivatal főosztályvezetőhelyet­tesének és Pesti Lajosnak, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetőjének a MAGYAR NÉPKÖZTARSASÁGI ÉR­DEMÉREM ezüstfokozatát; Balogh Irmának és Grosz Editnek, a Központi Statisztikai Hivatal csoport,­vezetőinek, valamint Téglás Sánd­orné­­nak, a Központi Statisztikai Hivatal segédelőadójának a MAGYAR NÉPKÖZ­TÁRSASÁGI ÉRDEMÉREM bronzfoko­­zatát, ugyancsak a statisztika terén vég­zett eredményes munkájuk elismeré­­séül; Kubinyi Lászlónak, a közlekedés- és postaügyi minisztérium statisztikai cso­portvezetőjének és Tóth Tibornak, a kohó- és gépipari minisztérium sta­tisztikai csoportvezetőjéne'- - MA''V*A NÉPKÖZTARSASÁGI ÉRDEMÉREM ezüstfokozatát: Marcsányi Zoltánnak, a Győri Tetéti­­­művek, Kardevan Vim­­osnak, a Hun­gária Vegyiművek statisztikusainak és Erdélyi Ernőnek, a baranya megyei ta­nács végrehajtóbizottsága statisztikai csoportvezetőjének a MAGYAR NÉP­KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMÉREM bronz­fokozatát. A munkabérü­gyek Intézése terén végzett kiváló munkájuk elismeréséül: Kossa Istvánnak, az Országos Mun­kabér Bizottság elnökének a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND IV. fokozatát; Kálmán Józsefnek és Dékán Sándor­nak, az Országos Munkabér Bizottság elnökhelyetteseinek a MAGYAR NÉPKÖZ­­TÁRSASÁGI ÉRDEMREND V. fokozatát; Egyedi Ferencnek és Matuska János­nak, az Országos Munkabér Bizottság titkársága osztályvezetőinek, valamint Jenovai Jenőnek és Somogyi Lászlónak, az Országos Munkabér Bizottság tit­­kársága főelőadóinak a MAGYAR NÉP­KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMÉREM arany­­fokozatát. Bánki Pálnak, az Országos Munka­bér Bizottság titkársága főelőadóknak a MAGYAR NÉPKÖZTARSASÁGI ÉRDEM­­ÉREM ezüstfokozatát, az ipari tanulóképzés és a munka­erőgazdálkodás terén végzett kiváló munkájuk elismeréséül. Pécsi Jánosnak, a Munkaerőtartalékok Hivatala alelnökének a MAGYAR NÉP­KÖZTARSASÁGI ÉRDEMREND V. foko­zatát: Kovácsik Jánosnak, a Munkaerőtarta­­lékok Hivatala főosztályvezetőjének, Erdész Lászlónak, Csillag Gézának, Vilmos Józsefnének, a Munkaerőtarta­­lékok Hivatala osztályvezetőinek, Fehér Imrének, a Munkaerőtartalékok Hiva­tala osztályvezetőhelyettesének. Hor­váth Lászlónak, a 301. sz. ipari tanuló­­iskola igazgatójának, valamint Lászlón Józsefnek, az 1. sz. tanműhely vezető­jének a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMÉREM aranyfokozatát; Szinai Lászlónak, a Munkaerőtarta­­lékok Hivatala osztályvezetőjének. Ju­hász Miklós ak. a Munkaerő Tartalékok Hivatala főelőadódnak. Kobza István­­nér.ak. a pestmegyei tanács végrehajtó­­bizottsága munkaerőgazdálkodási osz­tályvezetőjének. Igaz Lajosna­k, a csőn­gi Admegyei tanács végrehajtó­­bizottsága m­unkaerőgazdálkodás l­esz. ♦álvvezetöjének. Kemény Edé­­nek, a Budapesti Város­ Tanács végrehajtó­­bizottsága munkaerőgazdálkodási osz­tály előadóiának. Kimer Gyulának, a váci Ontáriyárt Iskola igazgatójának, Pál Józsefnek, a Rákosi Mátves b­ar­­iekola Igazgató­nak. Hollós­ Miklósnak, ». 13. sz. ipari tanulóotthon igazgató­jának a MAGYAR NÉPK KÖZTÁRSASÁG­ ÉRDEMÉREM ezüstfokozatát: tralai Ferencnekk, a Murvaerőtartalé­­kok Hivatala csoportvezetőjének, Kál­mán Józsefnek, Molnár Emilnek és Moór Péternek, a Munkaerő­tartalékok Hivatala előadóinak, Taufner Rózsinak, a Munkaerőtartalékok Hivatala gyors- és gépírójának, Nemes Jenőnek, a fe­jér megyei tanács végrehajtóbizottsága munkaerőgazdálkodási osztály vezetőjé­nek, Máté Ferencnek, a Veszprém, megyei tanács végrehajtóbizottsága mun­kaerő gazdálkodási osztály előadó­jának. Csaba Józsefnek, a Petőfi­­bányatelep vájártanulóiskola igazga­tójának, Bodács Máténak, a III. sz­­iparitanuló Iskola vezetőjének, Pócs Kálának, a »Rákosi Mátyás ifjúmunkás­­város« helyettes igazgatójának, Bárdi Tibornak, a 20. sz. tanműhely vezető­­jének, Górta Istvánnak, a 29. sz. tan­műhely oktatójának, a MAGYAR NÉP­KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMÉREM bronz fokozatát adományozta. * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ki­váló munkásságuk elismeréséül: dr. Old Vilmos budapesti megyei bí­­rósági tanácselnöknek és dr. az Ocrol­nik László budapesti központi járás­­bírósági elnöknek a mAvjymK MÉr,.vZ TaRsávAyI ÉRDEMREND V. fokozatát. Gaál József osztályvezetőnek (igaz­­ságügyminisztérium), dr. Gönczi György államügyésznek (Budapest), dr. Gyulai Dezső előadónak (igazságügy min.­szté­­rium), dr. Iváncsik Miklós vezető állam­­ügyésznek (Nyíregyházai, dr. Jászay Dezső megyei bírósági tanácselnöknek (Kaposvár), dr. Jónás Béla budapesti megyei bírósági tanácselnöknek, dr. Lakatos Imre megyei bírósági elnök­nek (Kecskemét), dr. Pöstényi Mámor megyei bírósági elnöknek (Debreceni és Tóth Gyula letartóztató Intézett al­ezredesnek (Márianosztra) a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSA­SÁGI ÉRDEMÉREM aranyfokozatát: Angyal Gyula osztályvezetőhelyettes-, nek (Igazságügyminisztérium), dr. Ar­ D­vay Kálmán megyei bírósági tanács­elnöknek (Győr), dr. Hegedüs László megyei bírósági tanácselnöknek (Deb­recen), dr. Itjas István megyei bíró­sági elnöknek (Szombathely), Magyar Ede letartóztatóintézeti századosnál­ (Budapestt, dr. Sárkány György me­gyei bírósági elnöknek (Gyula), dr. Szalai József államügyészségi elnöknek (Sze­ged), dr. Varga Béla előadónak (igaz­ságügyminisztérium), dr. Varga László járásbírónak (Budapest a MAGYAR NÉPK­Z­­­ARSASAGI ÉRDEMÉREM ezüst­­fokozatát, Papp András le­tart­ózta­tóintézeti had­nagynak (Miskolc) a MAGYAR NÉPKÖZ­TÁrsasági ÉRDEMÉREM bronzfoko­­zatát adományozta. * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa * nyíregyháza—berecsurányi út építése terén kifejtett érdemes és eredményes munkásságuk elismeréséül: Heltai Pál keverőgépésznek a MA­GYAR MUNKA ÉRDEMREND ezü­stfoko­­zatát és az ezzel járó 3000 forint pénz-­jutalmat; Nógrádi László vállalatvezetőnek, Petrilla Károly vállalatvezetőnek, Pá­czelt Ferenc osztályvezető-mérnöknek­ a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI ÉR­DEMÉREM aranyfokozatát; Németh József sztahanovista kubikos­nak és Somlai Afréd mérnöknek a MAGYAR MUNKA ÉRDEMREND bronz fokozatát és az ezze­l járó 1500 forint pénzjutalmat; Parragh Pál mérnöknek, Sárközi György mérnöknek, Mandula József mérnöknek. Mészáros Komáromi László főmérnöknek, Beczkai Jenő mérnök­nek, Besnyei István mérnöknek. Lan­­ger Géza mérnöknek, S­krá­nszky Pál kubikosnak és Dobi Mihály portszer­­vezőnek a MAGYAR NÉPKÖZ­­ AKNA­­SÁGI ÉREMÉREM ezüstfokozatát: Püspök Béla kubikosnak, Felföldi Lajos kubikosnak, Olasz Sándor gép­kocsivezetőnek, Fodor Pál főmérnök­nek, Kuzmann György anyagosztály, vezetőnek a MAGYAR MUNKA ÉRDEM­ÉRMET adományozta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a külügyi szolgálatban kifejtett kiváló és eredményes munkájuk elismeré­séül: Hajdú Józsefnek, a MAGYAR NÉP­­KÖZTARSASÁGI ÉRDEMREND IV. fo­kozatát adományozta; Gyulai Idát, Marjai Józsefet, Kuti Jenőt Rózsa Irént és Kutas Imrét a MAGYAR NÉPKÖZTARSASÁGI ÉRDEM­REND V. fokozatával tüntette ki;­­ Farkas Mihályné, Mányik Pál és Vas Jolán a MAGYAR NÉPKÖZTARSA­SAGI ÉRDEMÉREM aranyfokozatát; Kasza Rezső, Csontos Gizella és Földes Ilo­n a MAGYAR NÉPI SZTAR- SASAGI ÉRDEMÉREM ezüstfokozatát; Prleszoi László, Nagy János és dr. Sáfrány Piroska a MA­YAR NÉP­KÖZTARSASAGI ÉRDEMÉREM bronz­fokozatát kapta.­­ A nagyatádi gépállomás a párt­kongresszusra vállalta a gépek ki­javítását. Eddig az erőgépek 60 száza­lékát, a munkagépek 56 százalékát javították ki. Élen jár a munkában a Lóczy-brigád­, amely az erőgépek 69, a munkagépeknek pedig 62 százalé­­kát javította ki, j

Next