Népszava, 1951. január (79. évfolyam, 1-25. sz.)
1951-01-28 / 23. szám
NÉPSZAVA A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közlése a Szovjetunió 1950. évi népgazdaságfejlesztési állami terve teljesítésének eredményeiről Tegnapi számunkban elkezdtük a Szovjetunió 1950. évi tervteljesítésé- nek eredményeiről kiadott közlemény . 1950-ben tovább folytatódott a sovjet kereskedelem fejlődése Az iparis a mezőgazdasági termelés terén 1949-ben elért újabb sikerek alapján a munka termekenységének emelkedése és a termelési önköltségek csökkenése alapján a kormány 1950 március 1-én, a jegyrendszer megszüntetése óta sorrendben már a harmadik árleszámítást hajtotta végre a közszükség éti cikkek állami kiskereskedelmi áraira vonatkozólag. Az újabb árleszállítás a rubel még nagyobb megszirdítására, vásárlóképességének további emelésére és az áruforgalom jelentős emelkedésére vezetett. 1950-ben az állami és szövetkezeti kereskedelem útján a lakosságnak összehasonlító áraikban kifejezve 30 százalékkal több árut adtak el, mint 1949-ben, az élelmiszerek eladása 27 százalékkal, az iparcikkeké 35 százalék közlésű. Az alantiakban a közlemény további részeit adjuk- kal nőtt. A legjelentősebb mértékben emelkedett a következő áruk eladása: kolbászfélékből 49, haltermékekből 29, állati zsiradékból 47, cukorból 20, cukorka- és cukrászkészítményekből 27, darából és tésztálé ékből 29, tejből és tejtermékekből 30 százalékkal, borból több mint két és félszer, textilanyagokból 36 százalékkal, konfekció árukból 33, harisnyából és zokniból 40, bőrcápőből 48, háztartási szappanból 38, pipereszappanból 86, illatszerekből 35, bútorba; 38, grammofónból 45, ráidfávevakészülékiből 26, fényképezőgépből 40, motorbicikliből 44 százalékkal többet adtak el, mint 1949-ben. A kolhozpiacokon 1950-ben jelentősen több mezőgazdasági terméket, különösen húst, baromfit és tojást adtak el, mint 1949-ben. A kolhozpiacokon az árak 1950-ben tovább estek. Zestének további jelentős javulását és a szocialsta termelés további szélesítésének biztosításált városban és falun. A okosság anyagi kerzeteink továbbá javulása kifejezésre jutott a munkások és alkamazották pénzösszegben kifejezett munkabérének és reálbérének emelkedésében, a parasztok közösségi gazdágodásból és egyéni gazdálkodásból származó jövedelmeinek növekedésében. Az 1950 március 1-én végrehajtott árleszállítások következtében a munkások és alkalmazottak reálbére 15 százalkkal emelkedett, a parasztok kiadásai az ipari termékek olcsóbbodása következtében 16 százalékkal csökkenntek. Ezenkívül a lakosság 1950-ben — miként az előző években is —z állam számlájára segélyeket, a munkások és alkalmazottak társadalmi bztosítása alapján különböző juttatásokat, nyugdíjakat, ingyenes és kedvezményes beutalásokat kapott szanatóriumokba, üdülőotthonokba, gyermekintézményekbe. A sokgyermekes és az egyedül.ló anyák járadékot kaptak és ingyenes orvosi segítséget, a tanulóknak ingyenes oktatásit és továbbképzési lehetőséget, ösztöndíjakat, továbbá egész sor egyéb segélyt és kedvezményt adtak. Mind a 39 millió munkás és alkalmazott az állam költségére legalább kétheti fizetett szabadságot kapott, egész sor foglalkozási ág dolgozói hosszabb szabadságot. 1950-ben a lakosság a fent említett kifizetések és kedvezményeik alapján az állam számlájára több mint 120 millió rubelt kapott A közszükségleti cikkek árának leszállítása, a munkások és alkalmazottak pénzben kifejezett munkabérének emelkedése, a parasztok pénzbeli és természetbeni jövedelmének növekedése és az állam számlálóra a lakosságnak nyújtott juttatások és kedvezmények következtében a munkások, alkalmazottak és parasztok jövedelme 1950-ben 19 százalékkal emelkedett le 1949. évhez képest, összehasonlító árakban kifejezve. A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal Az áruforgalom fejlődés® A munkások és alkalmazottak számának növekedése és a munka termelékenységének emelkedése A Szovjetunió népgazdaságában a munkások és alkalmazottak létszáma 1950 végén 39,2 millió ember volt, kétmillió emberrel több mint 1949 végén. Az iparban, mező- és erdőgazdaságokban, az építkezésben és a közlekedésben a munkások és alkalmazottaik létszáma egy év alatt 1.600.000 emberrel növekedett, a tanintézetekben, a tudományos kutatóintézetekben és a gyógyító intézményeknél 300.000 emberrel, a kereskedelemben és a közműveknél 100.000 emberrel. Munkanélküliség az országban 1950 ben épúgy nem volt, miként az előző években sem. A múlt évben 494.000 ifjúmunkás végezte el az ipariskolát, a vasutasos bányaipari iskolát, a gyári vagy üzemi ipariskolát és szakképzettségének megszerzése után az iparban, az építkezéseknél és a közlekedésben helyezkedett el. Egyéni és brigádok keretében történő oktatás és szaktanfolyam- oktatás útján 1950-ben új kádereket képeztek ki és 7 millió munkás és alkalmazott szakképzettségét emelték. 1950-ben az iparban foglalkoztatott munkások munkatermelékenysége 12 százalékkal emelkedett az 1949. évihez képest; a gépgyártásban 15, a vas- és fémkohászatban nyolc, a széniparban, 10, az olajiparban kilenc, a vegyiparban 14 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége. A kultúra fejlesztése, közegészségügy, városrendezés Az 1950-es esztendőt a kultúra fejlesztése és a dolgozók kulturális színvonalának emelkedése jellemzi Az év végén az elemi, a hétosztályos és a középiskolákban, a technikumokon és más tanintézetekben 37 millió volt a tanulók száma. Az ezekben a tanintézetekben fogalkoztatott tanerők száma elérte az 1.600.000-et és 80.000-rel volt több, mint 1949-ben. 1950-ben az ország 880 főiskoláján, a levelező tanulókat is beleértve, 1.247.000 diák tanult. Számuk az 1949. évihez viszonyítva 115.000-rel emelkedett. A főiskolát és technikumot végzett s a népgazdaságban foglalkoztatott szakemberek összlétszáma 1956-ben 9 százalékkal magasabb volt, mint 1949-ben. 1950-ben a főiskolák és tudományos intézmények aspiranturáin több mint 21.000 tudományos munkás készült a tudósi fokozat elnyerésére, számuk majdnem kétezerrel meghaladta az 1949. évit. Az 1950 ben kiadott könyvek példányszáma 21 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A filmszínházaik, mozik és vándorfilmvetítők száma 1950-ben több mint 5000-rel növekedett. 1950 ben növekedett a kórházak, szülőotthonok és más gyógyítóintézmények, valamint a szanatóriumok és az üdülőotthonok száma. A kórházakban és a szülőotthonokban az ágyak száma 47.000-rel volt több, mint 1949- ben. Az orvosok száma 1950 be® két százalékkal emelkedett. 1950-ben emelkedett az orvosi célokra használt gépek, eszközök és a laboratóriumi felszeresek előállítása. Jelentősen növekedett a kiváló hatású gyógyszerek készítése. 1950-ben — mint az előző években is — nagyszabású munkák folytak a közüzemek építése, a városok és munkásarkótelepek fejlesztése, vízvezetékhálózatok építése, a villamos- és trolleybusz-közlekedés bővítése, továbbá a lakások gázzal való eloátása, a városok fásítása, kövezése, aszfaltozása, terek és parkok, sugárutak építése terén. A nemzeti jövedelem és a lakosság jövedelmének emelkedése A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1950-ben 21 százalékkal emelkedett az 1949. évihez viszonyítva, összehasonlító árakban. A nemzeti jövedelem növekedése lehetővé tette a munkások, parajok és értelmiségiek anyagá helye 2 Kinevezték a miniszterhelyetteseket A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a külügyminisztériumba a miniszter első helyettesévé Seres Andort, a belügyminisztériumba a miniszter első helyettesévé Veres Józsefet, miniszterhelyettessé Szabó Jánost, a honvédelmi minisztériumba a miniszter első helyettesévé Nógrádi Sándort, miniszterhelyettesekké Szabó Istvánt és Janza Károlyt, a pénzügyminisztériumba a miniszter első helyettesévé dr. Anos István, miniszterhelyettessé Polónyi Szűcs Lajost, az Igazságügyminisztériumba a miniszter első helyettesévé dr. Décsi Gyulát, a kohó- és gépipari minisztériumba a miniszter első helyettesévé Csergő Jánost, miniszterhelyettesekké Komjáthy Lászlót és Fock Jenőt, a bánya- és energiaügyi minisztériumba a miniszter első helyettesévé Havrán Istvánt, miniszterhelyettesekké Haracska Imrét és Tihanyi Alajost, a könnyűipari minisztériumba a miniszter első helyettesévé Ajtói Miklóst, miniszterhelyettesekké Nagy Józsefnét és Földi Lászlót, a földművelésügyi minisztériumba a miniszter első helyettesévé Keresztes Mihályt, miniszterhelyettesekké Erdei Miháyt és Márczis Antalt, a külkereskedelmi minisztériumba a miniszter első helyettesévé Váy Lászlót, miniszterhelyettessé Császár Jánost, a belkereskedelmi minisztériumba a miniszter első helyettesévé Gondos Istvánt, miniszterhelyettesekké Tausz Jánost, Bujtás Mihályt és Szemelka Ernőt, az élelmezési minisztériumiba a miniszter első helyettesévé Kovács Imrét, miniszterhelyettesekké Alomáre Ivánt, Petőházi Sándort, Tasnádi Sándort és Szász Ferencnét, az építésügyi minisztériumba a miniszter első helyettesévé Szíjártó Lajost, miniszterhelyettesekké Bruttya Jánost, Kökény Mihályt és Trautmann Rezsőt, a közlekedés- és postaügyi minisztériumba a miniszter első helyettesévé Prieszol Józsefet, miiiszterhelyettesekké Katona Antalt, Fodvári Lászlót, a népművelési minisztériumba a miniszter első helyettesévé dr. Jánosi Ferencet, miniszterhelyettesekké Mihályfi Erdőt, Erdei Sándort, a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba a miniszter első helyettesévé dr. Jóború Magdát, miniszterhelyettessé Kovács Józsefet, az egészségügyi minisztériumba a miniszter első helyettesévé Simon Lajost, miniszterhelyettessé dr. Dole- Schall Frigyest kinevezte. Teljes kudarcba fulladt a latinamerikai szakszervezeti árulók konferenciája Tyerentyev divtára a Pravda nemzetközi szemléjében foglalkozik az úgynevezett amerikaközi szakszervezeti konferenciával, amely most ért véget Mexikóban. A latinamerikai szakszervezeti árulók konferenciájának összehívásában közvetlenül részt vett az úgynevezett Szabad Szakszervezeteik Nemzetközi Konferenciája, amely a valóságban kémek és rendőrkopók nemzetközi szervezete. A mexikói konferenciát az Egyesült Államok külügyminisztériuma arra akarta felhasználni, hogy megbénítsa a latinamerikai országok dolgozóinak a háborús gyújtogatók ellen, a nemzeti függetlenségért, a béke megszilárdításáért vívott harcát. Washington próbálkozása azonban csúfos kudarcot vallott, mert a civakodások, intrikák és vitatkozások odáig fajultak hogy a mexikói szakszervezeti bürokraták, miután összevesztek amerikai és kubai társaikkal, elhagyták a konferenciát. Argentína és Brazília szakszervezetei nem is vettek részt a konferencián. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának egyes képviselői szerint a konferencia megmutatta a »szolidaritás hiányát a nyugati féltekén«. Nagyszabású sztrájkok Indonéziában A holland lapok beszámolnak az indonéz dolgozók egyre fokozódó harcáról a külföldi gyarmatosítók ellen. Január 2- án Szumátra-sziget keleti részén általános sztrájk kezdődött, amelyben több tízezer mezőgazdasági munkás vesz részt. Szemarangban több mint hatvanezer kikötőmunkás és üzemi munkás sztrájkol . IMI JANUÁR 23. VASÁRNAP A Magyar Pedagógusok Szakszervezetének Elnöksége táviratban tiltakozik Paul Delanoue letartóztatása ellen Január 24-én letartóztatták Párizsban Paul Delnoue-t, a Pedagógusok Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségének főtitkárát. A Magyar Pedagógusok Szakszervezetének Elnöksége táviratban tiiltakozik Paul Deanoue letartóztatása ellen. »Mély felháborodással értesütünk arról — mondja a távirat —, hogy Paul Deanoue-t, a Pedagógusok Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségének főtitkárát a francia kormány január 24-én letartóztatta és fogva tartja. A magyar közoktatásügyi dolgozók nevében tilakozunk a francia hatóságnak ezeken a minősíthetetlen eljárása ellen. De anouc letartóztatása és fogvatartása az emberi szabadságjogoknak — amelyekért a francia nép legjobbjai küzdöttek és vérüket ontották — abbahiprása, és egyúttal nyílt támadás az egész vlág pedagógusainak nemzetközi szervezete elen, amel vezeti a világ közoktatásügyi dolgozóinak harcát a békéért, az iskolák demokratizáásáért, a pedagógusok szabadságjogainak megvédéséért és anyagi hezetük megjavításáért. A magyar pedagógusok jól ismerik Denoue nemes és öntetesi működését. A szervezett magyar közoktatásügyi dolgozók nevében követeljük, hogy Deanoue-t hadéktalanul bocsássák szabadon és szolgátassanak elégtétet a vele szemben elkövetett sérelmekért.« Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Anos István pénzügyminisztériumi államtittárnak halávi államtitkári beosztásban kifejtett eredményes munkája elismeréséül a MAGYAR MUNKA BRU(...KENL) aranyfokozatát és az ezzel járó 5000 forint pénzjutalmat adományozta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a népgazdaság terén végzett kiváló munkájuk elismeréséül; Szita Jánosnak a Népgazdasági Tanács titkárának a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND IV. fokozatát; Mándi Péternek és Faith Tibornak, a Népgazdasági Tanács titkársága csoportvezetőjének valamint Cukor görgyinek, Matejka Józsefnek és Tauszk Györgynek, a Népgazdasági Tanács titkársága munkatársainak a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND V. fokozatát. Gál Tivadarnak, Pogácsás Györgynek és Somogyi Sándornak, a Népgazdasági Tanács titkársága munkatársainak a MAGYAR NÉPKÖZTARSASÁGI ÉRDEMÉREM aranyfokozatát; Kapitány Irmának, a Népgazdasági Tanács titkársága gépírójának a MAGYAR NÉPKÖZTARSASÁGI ÉRDEMÉREM bronzfokozatát, az állami ellenőrzés fejlesztése terén végzett kiváló munkájának elismeréséül; Házi Árpádnak, az Állami Ellenőrző Kőpont elnökének a MAGYAR NÉPKÖZTARSASÁGI ÉRDEMREND IV. fokozatát; a statisztika terén végzett kiváló munkájuk elismeréséül: Pikter Györgynek, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND IV. fokozatát; Mód Aladárnának és Zala Júliának, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetőinek a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND V. fokozatát; Rédey Jenőnek és Roer Zalánnak, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetőinek a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMÉREM aranyfokozatát; Thirring Lajosnak, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetőhelyettesének és Pesti Lajosnak, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetőjének a MAGYAR NÉPKÖZTARSASÁGI ÉRDEMÉREM ezüstfokozatát; Balogh Irmának és Grosz Editnek, a Központi Statisztikai Hivatal csoport,vezetőinek, valamint Téglás Sándornénak, a Központi Statisztikai Hivatal segédelőadójának a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMÉREM bronzfokozatát, ugyancsak a statisztika terén végzett eredményes munkájuk elismeréséül; Kubinyi Lászlónak, a közlekedés- és postaügyi minisztérium statisztikai csoportvezetőjének és Tóth Tibornak, a kohó- és gépipari minisztérium statisztikai csoportvezetőjéne'- - MA''V*A NÉPKÖZTARSASÁGI ÉRDEMÉREM ezüstfokozatát: Marcsányi Zoltánnak, a Győri Tetétiművek, Kardevan Vimosnak, a Hungária Vegyiművek statisztikusainak és Erdélyi Ernőnek, a baranya megyei tanács végrehajtóbizottsága statisztikai csoportvezetőjének a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMÉREM bronzfokozatát. A munkabérügyek Intézése terén végzett kiváló munkájuk elismeréséül: Kossa Istvánnak, az Országos Munkabér Bizottság elnökének a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND IV. fokozatát; Kálmán Józsefnek és Dékán Sándornak, az Országos Munkabér Bizottság elnökhelyetteseinek a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND V. fokozatát; Egyedi Ferencnek és Matuska Jánosnak, az Országos Munkabér Bizottság titkársága osztályvezetőinek, valamint Jenovai Jenőnek és Somogyi Lászlónak, az Országos Munkabér Bizottság titkársága főelőadóinak a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMÉREM aranyfokozatát. Bánki Pálnak, az Országos Munkabér Bizottság titkársága főelőadóknak a MAGYAR NÉPKÖZTARSASÁGI ÉRDEMÉREM ezüstfokozatát, az ipari tanulóképzés és a munkaerőgazdálkodás terén végzett kiváló munkájuk elismeréséül. Pécsi Jánosnak, a Munkaerőtartalékok Hivatala alelnökének a MAGYAR NÉPKÖZTARSASÁGI ÉRDEMREND V. fokozatát: Kovácsik Jánosnak, a Munkaerőtartalékok Hivatala főosztályvezetőjének, Erdész Lászlónak, Csillag Gézának, Vilmos Józsefnének, a Munkaerőtartalékok Hivatala osztályvezetőinek, Fehér Imrének, a Munkaerőtartalékok Hivatala osztályvezetőhelyettesének. Horváth Lászlónak, a 301. sz. ipari tanulóiskola igazgatójának, valamint Lászlón Józsefnek, az 1. sz. tanműhely vezetőjének a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMÉREM aranyfokozatát; Szinai Lászlónak, a Munkaerőtartalékok Hivatala osztályvezetőjének. Juhász Miklós ak. a Munkaerő Tartalékok Hivatala főelőadódnak. Kobza Istvánnér.ak. a pestmegyei tanács végrehajtóbizottsága munkaerőgazdálkodási osztályvezetőjének. Igaz Lajosnak, a csőngi Admegyei tanács végrehajtóbizottsága munkaerőgazdálkodás lesz. ♦álvvezetöjének. Kemény Edének, a Budapesti Város Tanács végrehajtóbizottsága munkaerőgazdálkodási osztály előadóiának. Kimer Gyulának, a váci Ontáriyárt Iskola igazgatójának, Pál Józsefnek, a Rákosi Mátves bariekola Igazgatónak. Hollós Miklósnak, ». 13. sz. ipari tanulóotthon igazgatójának a MAGYAR NÉPK KÖZTÁRSASÁG ÉRDEMÉREM ezüstfokozatát: tralai Ferencnekk, a Murvaerőtartalékok Hivatala csoportvezetőjének, Kálmán Józsefnek, Molnár Emilnek és Moór Péternek, a Munkaerőtartalékok Hivatala előadóinak, Taufner Rózsinak, a Munkaerőtartalékok Hivatala gyors- és gépírójának, Nemes Jenőnek, a fejér megyei tanács végrehajtóbizottsága munkaerőgazdálkodási osztály vezetőjének, Máté Ferencnek, a Veszprém, megyei tanács végrehajtóbizottsága munkaerő gazdálkodási osztály előadójának. Csaba Józsefnek, a Petőfibányatelep vájártanulóiskola igazgatójának, Bodács Máténak, a III. sziparitanuló Iskola vezetőjének, Pócs Kálának, a »Rákosi Mátyás ifjúmunkásváros« helyettes igazgatójának, Bárdi Tibornak, a 20. sz. tanműhely vezetőjének, Górta Istvánnak, a 29. sz. tanműhely oktatójának, a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMÉREM bronz fokozatát adományozta. * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kiváló munkásságuk elismeréséül: dr. Old Vilmos budapesti megyei bírósági tanácselnöknek és dr. az Ocrolnik László budapesti központi járásbírósági elnöknek a mAvjymK MÉr,.vZ TaRsávAyI ÉRDEMREND V. fokozatát. Gaál József osztályvezetőnek (igazságügyminisztérium), dr. Gönczi György államügyésznek (Budapest), dr. Gyulai Dezső előadónak (igazságügy min.sztérium), dr. Iváncsik Miklós vezető államügyésznek (Nyíregyházai, dr. Jászay Dezső megyei bírósági tanácselnöknek (Kaposvár), dr. Jónás Béla budapesti megyei bírósági tanácselnöknek, dr. Lakatos Imre megyei bírósági elnöknek (Kecskemét), dr. Pöstényi Mámor megyei bírósági elnöknek (Debreceni és Tóth Gyula letartóztató Intézett alezredesnek (Márianosztra) a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMÉREM aranyfokozatát: Angyal Gyula osztályvezetőhelyettes-, nek (Igazságügyminisztérium), dr. Ar Dvay Kálmán megyei bírósági tanácselnöknek (Győr), dr. Hegedüs László megyei bírósági tanácselnöknek (Debrecen), dr. Itjas István megyei bírósági elnöknek (Szombathely), Magyar Ede letartóztatóintézeti századosnál (Budapestt, dr. Sárkány György megyei bírósági elnöknek (Gyula), dr. Szalai József államügyészségi elnöknek (Szeged), dr. Varga Béla előadónak (igazságügyminisztérium), dr. Varga László járásbírónak (Budapest a MAGYAR NÉPKZARSASAGI ÉRDEMÉREM ezüstfokozatát, Papp András letartóztatóintézeti hadnagynak (Miskolc) a MAGYAR NÉPKÖZTÁrsasági ÉRDEMÉREM bronzfokozatát adományozta. * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa * nyíregyháza—berecsurányi út építése terén kifejtett érdemes és eredményes munkásságuk elismeréséül: Heltai Pál keverőgépésznek a MAGYAR MUNKA ÉRDEMREND ezüstfokozatát és az ezzel járó 3000 forint pénz-jutalmat; Nógrádi László vállalatvezetőnek, Petrilla Károly vállalatvezetőnek, Páczelt Ferenc osztályvezető-mérnöknek a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMÉREM aranyfokozatát; Németh József sztahanovista kubikosnak és Somlai Afréd mérnöknek a MAGYAR MUNKA ÉRDEMREND bronz fokozatát és az ezzel járó 1500 forint pénzjutalmat; Parragh Pál mérnöknek, Sárközi György mérnöknek, Mandula József mérnöknek. Mészáros Komáromi László főmérnöknek, Beczkai Jenő mérnöknek, Besnyei István mérnöknek. Langer Géza mérnöknek, Skránszky Pál kubikosnak és Dobi Mihály portszervezőnek a MAGYAR NÉPKÖZ AKNASÁGI ÉREMÉREM ezüstfokozatát: Püspök Béla kubikosnak, Felföldi Lajos kubikosnak, Olasz Sándor gépkocsivezetőnek, Fodor Pál főmérnöknek, Kuzmann György anyagosztály, vezetőnek a MAGYAR MUNKA ÉRDEMÉRMET adományozta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a külügyi szolgálatban kifejtett kiváló és eredményes munkájuk elismeréséül: Hajdú Józsefnek, a MAGYAR NÉPKÖZTARSASÁGI ÉRDEMREND IV. fokozatát adományozta; Gyulai Idát, Marjai Józsefet, Kuti Jenőt Rózsa Irént és Kutas Imrét a MAGYAR NÉPKÖZTARSASÁGI ÉRDEMREND V. fokozatával tüntette ki; Farkas Mihályné, Mányik Pál és Vas Jolán a MAGYAR NÉPKÖZTARSASAGI ÉRDEMÉREM aranyfokozatát; Kasza Rezső, Csontos Gizella és Földes Ilon a MAGYAR NÉPI SZTAR- SASAGI ÉRDEMÉREM ezüstfokozatát; Prleszoi László, Nagy János és dr. Sáfrány Piroska a MAYAR NÉPKÖZTARSASAGI ÉRDEMÉREM bronzfokozatát kapta. A nagyatádi gépállomás a pártkongresszusra vállalta a gépek kijavítását. Eddig az erőgépek 60 százalékát, a munkagépek 56 százalékát javították ki. Élen jár a munkában a Lóczy-brigád, amely az erőgépek 69, a munkagépeknek pedig 62 százalékát javította ki, j