Népszava, 1951. április (79. évfolyam, 76-100. sz.)

1951-04-22 / 93. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! o* Megkezdődött az állami gazdaságok dolgozóinak első országos tanácskozása Magyar képzőművészeti kiállítás nyílt meg Moszkvában A MA G­Y­AR S­ZAKSZERVEZE­­TE­­K KÖZPONTI 1 ■ • •• - .'Sf . i * ' '•*' ~ • .yV • t. ?' . - . ‡•»». • JL A P J A 79. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1951 ÁPRILIS 22. VASÁRNAP A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a felemelt ötéves terv második évének első negyedévi végrehajtásáról A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális élet­­színvonalának emelkedését 1951. I. negyedévében a következő adatok jel­lemzik: Ipar Az ipar a jelentősen felemelt ötéves terv 1951 első negyedévre eső részét sikerrel teljesítette. Az eredményhez hozzájárult a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának, valamint hazánk felszabadulása ünnepének, áp­rilis 4-nek tiszteletére kialakult szocia­lista munkaverseny. Az egész gyáripar az első negyedévben 100.8 százalékra, ezen belül a nehézipar 102.3 száza­lékra, a könnyűipar 101.9 százalékra teljesítette a tervet. Az élelmezési ipar a tervet nem teljesítette (92 7 száza­lék). A gyáripar termelése 1951 első negyedében 1950 első negyedéhez vi­szonyítva 32.6 százalékkal, ezen belül a nehézipar termelése 41.1 százalék­kal, a könnyűiparé 33.3 százalékkal, az élelmezési iparé 7.1 százalékkal emel­kedett. Az iparcsoportok közül a bá­nyászat termelése 19.6 százalékkal, a kohászaté 38.2 százalékkal, a gép­gyártásé­ 46,8 százalékkal emelkedett a múlt év első negyedéhez képest. Egyes fontos iparcsoportok, így a bányászat, a gépgyártás, a gumiipar, a ruházati ipar első negyedévi tervüket nem tel­jesítették. Az év első negyedében az egyes iparcsoportok tervteljesítése a követ­kezőképpen alakult: Iparcsoport: 195.11, negyedének tervteljesítési százaléka: Bányászat 97.4 Kohászat 102.4 Gépgyártás 98.7 Erősáramú berendezések 104.2 Gyengeáramú berendezé­Az egyes minisztériumokhoz tartoz­ó iparvállalatok termelési tervüket a kö­vetkezőképpen teljesítették: bánya- és energiaügyi minisztérium 99.3 száza­lék; kohó- és gépipari minisztérium 101.9 százalék; könnyűipari miniszté­rium 101.8 százalék; élelmezési mi­nisztérium 92.8 százalék; építésügyi minisztérium 122.7 százalék; közle­kedési és postaügyi minisztérium 110.9 százalék. A fontosabb iparcikkek termelése 1951 első negyedében 1950 első negye­déhez viszonyítva a következőképpen alakult: A termelés 1951 I iparcikk­­ negyedében 1950 I negyedének százalé­kában Szén 109.8 Vasérc 109.3 Vas és acél 118.2 Alumínium és timföld 183.8 Esztergagépek 187.7 Egyéb forgácsológépek 131.9 Mozdony 126.0 Vasúti teherkocsi 73.3 Tehergépkocsi 488.0 Motorkerékpár 112.6 Kerékpár 117.6 T­raktor 114.3 Villamos forgógépek 157.1 Izzólámpa 120.3 Rádióvevőkészülékek 104.8 Varrógép 96.1 Villamosenergia 117.5 Gép- és motorolaj 138.5 Gépkocsiabroncsköpeny 146 9 Tégla 149.1 Mész 141.7 Cement 144.5 Gyufa 125.9 Terven felül az első negyedévben jelentős mennyiségű vasércet, nyers­vasat, bauxitot, timföldet, azbeszt­­csövet, csempe- és mozaiklapot, előre­gyártott betongerendát, tetőcserepet, csiszolókorongot, táblaüveget, parket­tát, furnírt, hordót, gyufát, dobozt, vigognefonalat, lisztet, száraztésztát, malátát, cigarettát, gyümölcskonzervet gyártottak. A legtöbb iparcikk termelésének je­lentős emelkedése mellett a tervvel szemben lemaradás mutatkozik a szén, nyersolaj és földgáz, petróleum, gép­es motorolaj, műtrágya, cement, tégla, szigetelő porcellánok, gépkocsiabroncs tömlő, selyemszövet, takarmányliszt, csokoládé, szesz, ecet, étolaj gyártá­sában. Építőipar Az építőipar a tervidőszakban je­lentős mértékben fejlődött: 1951 első negyedévi termelési tervét 116.9 szá­zalékra, ezen belül a magasépítőipar 120.8 százalékra, a szerelőipar 116.4 százalékra, a mélyépítőipar 111.2 százalékra­ teljesítette. Az építőipar termelése a tervidőszakban a múlt év hasonló­ időszakához képest 211.1 szá­zalékra, ezen belül a magasépítőipar 172 százalékra, a szerelőipar 211.1 százalékra, a mélyépítőipar 333.7 szá­zalékra emelkedett. A Szovjetunióból kapott építőipari munkagépek üzembe­állításával fokozódott az építőipar gépesítése. A tervidőszakban az összes földmunkáknak mintegy 20 százalékát, az összes betonkeverési munkának csaknem 60 százalékát végezték gépek segítségével. Az első negyedben vég­zett falazási munkálatoknak több mint 25 százalékát Sztahanov-módszerekkel végezték. Mezőgazdaság A tervidőszakban tovább erősödött a mezőgazdaság szocialista szektora. Legjelentősebb a fejlődés a termelő­szövetkezeti csoportoknál. Míg az el­múlt év végén az ország szántó­­területének 7 százalékán folytattak szövetkezeti társas gazdálkodást, ad­dig 1951 március végére ez az arány az ország szántóterületének több mint 13 százalékára emelkedett. A termelő­szövetkezeti csoportok taglétszáma 1951 március végéig jelentősen meg­nőtt. Az általános emelkedésnél gyor­sabban nőtt a termelőszövetkezetekbe lépő középparasztok aránya. Az állami gazdaságoknál legjelen­tősebb fejlődés a gépesítés terén kö­vetkezett be. Megnőtt a negyedév folyamán az állami gazdaságok traktorállománya. Míg 1950 első ne­gyedében egy traktorra 365 kát, hold szántó jutott, addig 1951 március végén 289. Emelkedés mutatkozik az egyéb gépekkel való ellátottság terén is. Az állami gazdaságok területe és állatállománya a negyedév folyamán kisebb mértékben növekedett. A tervnegyedévben a gépállomások száma 369-re, a traktorok száma több mint 9 százalékkal, a vontatóké mint­egy 4 százalékkal emelkedett. 1951 első negyedében a mezőgazda­ságban a tavalyinál nagyobb volt a műtrágyafelhasználás. Mintegy 22 százalékkal növekedett a múlt év meg­felelő időszakához képest a szerződés­sel lekötött növények területe. Az állatállomány fejlődése szem­pontjából jelentős a lucerna tavaszi vetésterületének több mint négyszere­sére való emelkedése. A rendkívüli esős időjárás következ­tében a vetési munka üteme kissé el­maradt­­a-tavaly­ mögött. A múltévi gyenge takarmánytermés ebben a negyedben még éreztette ked­vezőtlen hatását az állatállomány alakulásánál, bár kisebb mértékben, mint a megelőző negyedévben. Közlekedés A vasút áruszállítási tervét 109.5 százalékra, személyszállítási tervét 100.4 százalékra teljesítette. A teher­­áruforgalom emelkedése 1950 első ne­gyedéhez képest 25.0 százalék, a sze­mélyforgalomé 34.4 százalék. A MÁV­ a fehéráruk napi átlagos rakodási ter­vét 104,7 százalékra teljesítette, ez az elmúlt év hasonló időszakának telje­sít­ményéhez képest 27,2 százalékos emelkedésnek felel meg. A fontosabb árucikkek napi átlagos rakodása 1950 első negyedéhez képest: a vasáruknál 36,8 százalékkal, tégla, cserépnél 132.9 százalékkal, kő, kavicsnál 60.4 száza­lékkal, mész, cementnél 91.5 százalék­kal, szénnél 14.4 százalékkal, őrle­ményeknél 15.9 százalékkal, kenyér­­gabonánál 53.3 százalékkal, cukornál 10.3 százalékkal emelkedett. A víziközlekedés áruszállítási ter­vét 125,7 százalékra teljesítette. Az áruforgalom az elmúlt év hasonló idő­szakához viszonyítva 54,9 százalékkal emelkedett. A városi közlekedésben az autóbusz­­forgalom egy év alatt 26,8 százalékkal, a közúti villamosforgalom 11 száza­lékkal, a helyiérdekű vasutak for­galma 18,2 százalékkal nőtt. A távol­sági autóbuszforgalom utasszá­l­lítás­i tervét 118,8 százalékra teljesítené, a múlt évi teljesítményhez képest az emelkedés 59,7 százalék. A teherfuvarvállalatok áruszállítási tervüket 107,8 százalékra teljesítet­ték. A tehergépkocsiközlekedés a terv­időszakban 94,1 százalékkal több árut szállított, mint 1950 első negyedében. Beruházások Az év első negyedében a népgazdaság összes beruházásai 63,2 százalékkal haladták meg a múlt év első negyedét. Az emelkedés az iparban, a bányá­­szatban és az építőiparban (együtt) 56.8 százalék, a közlekedésben 83.3 százalék, a kereskedelemben 68.2 szá­zalék. A gyáripar beruházásaiból 93 százalék a nehéziparra, 7 százalék a könnyűiparra jutott. A tervidőszakban számos községet, gépállomást, állami gazdaságot és termelőszövetkezeti csoportot villamo­sítottunk. Számos új gép- és termelő­berendezés üzembehelyezése történt meg, így új edző-, kúpoló-, elektromos formaszárító- és lágyítókemencék, for­mázógépek, homokkeverők, különféle szerszámgépek, darupályák, stb. üzembeállítása. A negyedév folyamán az ország különböző részeiben 12 új hidat adtak át a forgalomnak. Az ország különböző részein számos újonnan épült orvosi rendelőt, fürdőt, bölcsődét, óvodát, községházát, ipari és egyéb iskolát adtak át a rendelteté­sének. Áruforgalom 1951 első negyedében az állami nagykereskedelem eladási forgalma 34.5 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakának forgalmát. A kereskedelem a tervidőszakban 21.6 százalékkal több tejet, 8.1 százalékkal több kenyeret, 2.3 százalékkal több finomlisztet és 6.5 százalékkal több cukrot hozott forgalomba, mint 1950 első negyedében. Az állami és szövet­kezeti kiskereskedelmi forgalom egy év alatt 117.9 százalékkal, ezen belül az állami kiskereskedelemé 113.9 szá­zalékkal, a szövetkezeti kiskereskede­lemé 134.0 százalékkal nőtt. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi bolt­hálózat egy esztendő alatt 6921 új üz­lettel bővült. Ebből az állami kiskeres­kedelemre 4338, a földművesszövetke­zetekre pedig 2583 új üzlet jutott. Munkások és tisztviselők szántának emelkedése és a munkatermelékenység alakulása 1951 első negyedében tovább nőtt a népgazdaság valamennyi ágában a munkások és tisztviselők létszáma. A Szociális és kulturális eredmények Az első negyedévben kiadott köny­vek és brosúrák példányszáma több mint 17,7 millió, ez 1950 első negye­déhez képest 10,6 százalékos emelke­dést jelent. A tervidőszakban a mozgó­képszínházaknak 16 millió látoga­tója volt, ez a múlt év hasonló idő­szakához képest 35,4 százalékos emel­kedésnek felel meg. A színházakat a negyedév folyamán mintegy 1.200.000 ember látogatta, 8,4 százalékkal több mint 1950 utolsó negyedében. A rádió­előfizetők száma egy év alatt 14 szá­zalékkal­­emelkedett. 1951 március 15-én 86 tudóst, mér­nököt, írót, művészt, élenjáró ipari és mezőgazdasági dolgozót tüntetett ki a Népköztársaság minisztertaná­csa Kossuth-díjjal a tudomány, az irodalom, a művészet és a termelés terén végzett kimagasló munkáju­kért. 1951 első negyedében megrende­zett országos kul­túrversenyen 10.027 városi és falusi kultúrcsoportnak kö­zel 150.000 tagja vett részt. Az első negyedévben üdülők átala­kítása révén három új szanatórium létesült, 700 ággyal. Ezenkívül új kórházi osztályok létesítésével, több kórház újjáépítésével bővült a kórhá­zak ágylétszáma. A szakszervezeti üdülésben rész­vevők száma 1950 hasonló időszaká­hoz képest 19 százalékkal növeke­dett. sok 104.4 Finommechanika 107.4 Tömegcikkipar 112.7 Javítóműhelyek 108.8 Villamosenergia 103.4 Építőanyagipar 107.2 Vegyészet 102.2 Gumiipar 96.7 Nehézipar összesen: 102.3 Faipar 112.4 Papíripar 101.1 Nyomdaipar 119.4 Textilipar 102.1 Bőr- és szőrmeipar 105.1 Ruházati ipar 94.3 Könnyűipar összesen: 101.9 Élelmezési ipar 92.7 Gyáripar összesen: 100.8 Táblaüveg 102.7 Pamutszövet 118.4 Gyapjúszövet 115.3 Selyemszövet 101.1 Len­, kenderszövet 108.1 Selyemharisnya 103.4 Pamutharisnya 104.6 Bőrcipő 145.3 Férfiöltöny 308.7 Női kabát 303.0 Liszt 132.9 Szesz 139.4 Cigaretta 129.0 Édesipari készítmények 199.0 Szappan 107.2 A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK MÁJUS ELSEJEI JELSZAVAI Él­jen május 1 — a munkásosztály, a békéért harcoló népek nemzet­közi seregszemléje! Éljen a tartós béke szilárd erődje, a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetunió! Forró üdvözlet a baráti népi demokráciáknak, a világ minden szabadságáért, békéért harcoló népének! Dicsőség Sztálinnak, a legyőzhetetlen béketábor vezérének, a magyar nép nagy barátjának! Harcos üdvözletünk az imperialisták ellen küzdő hős koreai nép­nek és a kínai önkénteseknek! Éljen népünk vezetője, a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen a magyar nép első békeharcosa, szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás! Magyar dolgozók! Munkával, fegyelemmel, éberséggel erősítsétek drága hazánkat, védjétek a békét! Éljen a magyar néphadsereg, függetlenségünk, szabadságunk, békénk védelmezője! Előre az MDP 11. Kongresszusa határozatainak végrehajtásáért, új ötéves tervünk — a béke tervének megvalósításáért! Munkások! Munkásnők! Harcoljatok ezévi tervünk sikeréért! Taka­rékoskodjatok anyaggal, idővel! Dolgozó parasztok! Jó munkával, több terméssel segítsétek ötéves tervünket, hazánk erősítését, a béke védelmét! Magyar asszonyok, magyar anyák! Gyermekeitek boldog jövőjéért dolgozzatok az ötéves terv győzelméért, védjétek a békét! Üdvözöljük _a_ gyárakban, a földeken, iskolákban hazánk békés, boldog jövőjét építő ifjúságot!_______________________________________ tervszerű munkaerőtoborzás eredmé­nyeként a tervidőszakban többezer új munkás helyezkedett el az iparban. A gyáriparban és építőiparban foglal­koztatottak száma egy év alatt össze­sen 150.000-rel nőtt. Az első negyed­évi munkabéralap a gyáriparban az egy év előttit 17,1 százalékkal haladta meg­ A gyáripari átlagkeresetek az előző év első negyedéhez képest négy százalékkal nőttek. Az ipari tanulók száma 30 száza­lékkal volt magasabb, mint 1950 első negyedében. A gyáriparban az egy főre eső ter­melés értéke 1951 első negyedében 17.6 százalékkal volt magasabb, mint az előző ,év megfelelő időszakában. Az emelkedés a bányászatban 11.8 százalék, ezen belül a szénbányászat­ban 3.2 százalék, a kohászatban 18.9 százalék, a gépgyártásban 22.9 szá­zalék, az erősáramú berendezéseknél 34.2 százalék, a vegyiparban 15.8 szá­zalék, a faiparban 41.1 százalék és a textiliparban 15.6 százalék. Egyre újabb és egyre tökéletesebb gépekkel dolgozik a szovjet ipar Moszkva, április 21. (TASZSZ) A Szovjetúnióban a gép- és gépi felszerelésgyártás a múlt évben a háború előtti termelésnek már 2,3-sze­­rese volt. Vladimir Zsigalin elvtárs, szovjet nehézgépgyártóipari miniszterhelyet­tes közölte a TASZSZ-iroda tudósító­jával, hogy a szovjet nehézgépgyártóipar sohasem fejlődött olyan gyors ütemben, s oly hatalmas méretben, mint a háború utáni ötéves terv idejében. A nehézgépgyártóipar háború utáni fejlődésének különleges jellemző vo­nása az új vagy modernizált típusú gépek gyártására való áttérés. Csu­pán a múlt évben 125 új típusú gép és gépi segédberendezés gyártását kezd­ték meg. Kohóipari gépekben 1950-ben a termelés 1940-hez képest 4,8-szere­­sére növekedett. Jelentős mértékben megjavult az energiagazdálkodás technikája is. A nehézgépgyártó üzemekben már a leg­bonyolultabb energetikai gépi felsze­relés valamennyi típusát is gyártják. Megkezdték azonkívül a kőolajfúrógé­pek, hatalmas szivattyúk és más bo­nyolult szerkezetű gépek futószalagon való gyártását is. Kőolajipari gépek­ben és gépi felszerelésekben a terme­­lés-a­ háború előtti­ időhöz­ képest- há­romszorosára növekedett úgy, hogy a Szovjetúniónak ilyen gépeket külföld­ről már egyáltalában nem kell im­portálnia. A szovjet technika, egyik legnagyobb vívmánya a 10—15 köbméter be­­fogadóképeségű lapáttal rendelkező mozgó­ kotrógép s a 15 köbméter be­fogadóképességű lapáttal rendelkező hernyótelep- kotrógép. E gépek mind­egyike néhányezer munkást helyette­sít. Egy moszkvai TASZSZ-jelentés közli, hogy a szovjet gépgyártásban már használják az­­automata szer­számgépsorokat«. Az »automata szerszámgépsor« si­keresen működik az automobil- és traktorgyárakban, valamint a nehéz­gépgyártó vállalatokban. A moszkvai automobilgyár motor­gyártó műhelyében is működik már ilyen gépi felszerelés. Ez az »auto­mata szerszámgépsor« csaknem 20 bo­nyolult szerkezetű szerszámgépből áll, amelyek több munkaműveletet vé­geznek el. Az egész »automata szer­számgépsort« két ember kezeli. A szovjet szerszámgépgyártók 1950- ben megtervezték és fel is építették az automobildugattyúk gyártására szol­gáló automategyárat, amelyben az egész gyártási műveletet gépek vég­zik.

Next