Népszava, 1951. április (79. évfolyam, 76-100. sz.)

1951-04-15 / 87. szám

NÉPSZAVA­z. 1951 ÁPRILIS 15 SZTAHANOVISTA MUNKAMÓDSZEREK Minden munkadarab egy újítás Nyitrai Pál sztahanovista marós munkamódszere Hatodik éve marós Nyitrai Pál elvtárs, a Kismotor- és Gépgyár sztahanovistája. Eredeti mestersége: cipész 1938. decem­beréig Nyírbátor községtől bérelt földeken végzett feles kertészkedést. Ekkor jött Buda­pestre. Beállt segédmunkásnak a Magyar Acélárugyárba. A háború alatt betanított gép­­munkásként dolgozott, előbb esztergapadon, majd marógépen. 1948-ban, mint átképzős marós, kezdett el dolgozni a Kismotor- és Gépgyár legöregebb, percenként 450-et forduló marógépén. Ezen a gépen vált a technika urává. Mindenki hitetlen fejcsóválással fogadta az 1950 május 1-re, az ötéves terv első május 1-ére tett felajánlását. Vállalta, hogy 450 százalékra teljesíti normáját. 810 száza­lékos teljesítményt ért el Nyitrai elvtárs. Az üzem dolgozói vállukon hordták körül a merész kezdeményezőt, aki évtizedek meg­szokott munkamódszerét változtatta meg újí­tásával és elsőnek érte el az üzemben ezt a magas teljesítményt. Többet ésszel, mint erővel A szabályozóház (Lábra) marásának meg­szokott módszere szerint, gépsatuba fogták a darabot, így dolgozott Nyitrai elvtárs is. Maradi módszer volt. — »Mint valami kis­asszonnyal« úgy kellett bánnom a darabbal — mondja Nyitrai elvtárs. Ezzel a módszer­rel láttam, hogy nem tudom teljesíteni vállalásomat. Kezdtem okoskodni és rájöttem, hogy az öntvényen lévő belső peremes furatot használhatom a darab felfogására. Szorító­csavarral a gépasztalra fogom az öntvényt és másik végén megfelelően kialakított tá­masztékot teszek alá. Amíg az asztal egyik végén dolgozik a maró, a másik végén fel­fogom a következő darabot — a gép folya­matosan dolgozik. — Megkóstoltam az észszerű munka izét és megfogadtam Rákosi elvtárs útmutatását: »Többet ésszel, mint erővel« — ez a sztaha­novista munka titka, amit elsajátítottam — mondja Nyitrai elvtárs — Az észszerű munkát megkönnyíti a jó tervfelbontás. Hét-nyolc nappal előre meg­kapom a munkát, tudok gondolkodni azon, hogyan csinálhatom a legészszerűbben. Egy satu helyett két satu Mindig »pepecselő munkának« számított a szabályozóházfedél (2. ábra) marása. A gépsatuba fogásnál lemezekkel kellett ki­­támasztgatni, egy-egy darab befogása to­vább tartott, mint a megmunkálási ideje. — Nem érdemes ígr dolgozni — hatá­rozta el Nyitrai elvtárss. Ismét gondolkodni kezdett és a technikai normát 260 százalékra teljesítette. Hogyan? — két satuba fogja a munkadarabot. A felfogási idő törtrésze lett a megmunkálási időnek, megszűnt a selejt­­veszély, ami a régi megoldás bizonytalan befogásából adódott. — A szovjet sztahanovisták példája út­mutatást jelentett számomra is abban, hogyan emeljem a termelést — mondja Nyitrai elvtárs. Az ő példájukból indultam el és kezdtem minden munkánál gondol­kodni, keresni annak a módját, hogyan csök­­kentsem az általában darabos munkáknál a fel­fogási időt. Satu helyett készülék A szabályozóházfedélhez hasonlóan, dara­bonként fogta gépsatuba Nyitrai­­elvtárs a mágnestartót. (3. ábra.) Minden darabot külön kellett lemérni. Lemezdarabokkal kel­lett kitámasztani, de vigyázva, nehogy erő­sebben szorítsa meg, mert az öntvény össze­roppan. A munkadarab állandó veszélyben volt és állandóan vigyázni kellett, nehogy »berezegjen«. A technika uralásáért vívott tudatos harc­ban Nyitrai elvtárs győzött. Egyszerű készü­léket alkalmazott: a gép mellett heverő állandó segédeszközöket, a vaskockákat használta fel. Az öntvényt furatán keresz­tül, csavarral rögzíti a kockán, amelyet az asztalra fog. De most már nem egy darabot, mint régen, hanem hármat egyszerre az asztal egyik végén. A következő három dara­bot a megmunkálási idő alatt fogja fel az asztal másik végére. Teljesítménye 600 szá­zalék. Az öttizedes tűréshatárral megadott munkát századmilliméteres pontossággal végzi. Észszerű gépkihasználás a jó teljesítmények alapja Még egyszerűbb és még ötletesebb meg­oldást alkalmaz Nyitrai elvtárs a kenőolaj-­ szivattyúalkatrész megmunkálásánál. Ebben az esetben is három darabot fog fel a gépasztal egyik oldalára és menet­közben fogja fel a munkadarabokat a má­sik oldalon. Az öntvény furatának két olda­lán levő bemélyedésnek megfelelő alátét segítségével szorítja a darabot az asztalhoz. Teljesítmény: 540 százalék. — Az 1000 száza­lékot is megcsinálnám, ha megfelelő men­­­ nyiségben jönne a munka. De kicsik a sorok­­zatok és kis felületeket kell megmunkálni. Minden hengerfejet (4. ábra) háromszor kellett satuba fogni, mert három felületen kell megmunkálni. Nyitrai elvtárs gondolt egyet — egyszerre négy hengerfejet munkál meg, 360 százalékos teljesítménnyel. Az önt­vény formájának megfelelően kiképzett készülék csapjaira illeszti fel a furatok kihasználásával a darabokat. Az összefogó­tengellyel és szorítóvassal rögzíti a négy hengerfejed, így végzi a megmunká­lását. újabb felület megmunkálásánál csak a másik két furatával illeszti fel az öntvényt. »Megy a munka, mint a karikacsapás.« Észszerű gépkihasználás és a munka­darabok megmunkálásának tanulmányozása jellemzi Nyitrai elvtárs, sztahanovista marós munkáját. 1950 május­a óta — amikor első újítását beadta — 200 százalék átlagtelje­sítménnyel, selejtmentesen dolgozik. A revízió tároló polcai között visz el utunk. Mindenütt megáll Nyitrai elvtárs, elő­vesz egy-egy munkadarabot és elmondja: Ezt azelőtt így csináltuk... most így csi­­náljuk... Ez évben már hét újítást való­sított meg az átképzésből lett sztahanovista marós, aki a szovjet sztahanovisták példáját követve, tudatos munkával harcolta ki a szo­cialista építőmunka hősének járó megbecsü­lést, a megtisztelő sztahanovista címet, szta­­hanovista oklevelet. Mmmm­usimnit 2 ábra VASKOCKA hmifOGÓ TENGEVÍ 4. ábra MEZŐGÉPGYÁRTÁS! Világ proletárjai egyesüljetek! 1951 ÁPRILIS 1. A mezőgazdasági gépgyártás dolgozói több és jobb géppel segítsék a mezőgazdaság szocialista átalakítását Pártunk II. Kongresszusa a nagyüzemi szocialista mező­­gazdaság megvalósítását állította dolgozó népünk elé. Ebben a munkában a munkásosztály elsőrendű kötelessége, hogy biz­tosítsa a dolgozó parasztság számára a szükséges talajművelő, nemesítő és egyéb munkagépeket. A gépek tízezreit kell iparunknak előállítani ahhoz, hagy mezőgazdaságunk gépesítése megfeleljen a nagyüzemi szocia­lista gazdálkodás követelményeinek. Mezőgazdasági gépgyá­­r múltban nagy lakatos- és kovácsműhelyek voltak, ahol kezdetleges módszerekkel, kezdetleges technológiával gyártot­ták a kevésszámú és fajtájú gépeket. Ilyen mezőgazdasági gép­gyárakkal indította el Pártunk az új, megnövekedett követel­ményeket támasztó mezőgazdasági gépgyártást. Ma már van olyan mezőgazdasági gépgyárunk, amelynek termelése a múlt­hoz viszonyítva, hatszorosára emelkedett. A gyors fejlődés, a növekedés, számtalan hibája ellenére, mezőgazdasági gépgyár­tásunk már eddig is a gépek ezreit adta dolgozó parasztságunk­nak. De a további fejlődés elengedhetetlen feltétele, hogy fel­tárjuk a hatalmas feladatok előtt álló iparág munkájának hi­báit, hiányosságait. Ezért rendezte meg a Népszava szerkesz­tősége és a Vasipari Dolgozók Szakszervezete a mezőgazda­­sági gépgyárak dolgozóinak, műszaki vezetőinek, valamint a szerkesztőirodák és a gépállomások dolgozóinak Népszava­­szerdáját. Az értekezleten a felszólalók és az előadó rámutat­tak az eredményekre, feltárták a hibákat, megjelölték a tenni­­valókat. Mezőgazdasági gépgyártásunk munkájának megjavításái­­hoz a legelső lépés: az eddiginél szorosabbra kell fűzni a kap*­csolatot a tervezés, a szerkesztés, a gyártás és a gépekkel dol*­gozó gépállomási munkások között. A gépekkel dolgozók teta­pasztalatait hasznosítani kell a szerkesztésnél és a gyártásnál egyaránt. A műszaki vezetés legközvetlenebb feladata, hogy felszámolja a gyártás műszaki szervezésének elmaradottságát és hiányosságait. A fizikai dolgozókkal összefogva kell leküz­­deni a műszaki vezetésnek a maradiságot, amelynek egyik­ megnyilvánulási formája a múlt kisipari jellegű mezőgazda­­sági gépgyártásának elavult módszereihez való ragaszkodás.. Mint ahogyan egész ipari életünkben, ugyanúgy a mezőgazda­­sági gépgyártásban is meg kell teremteni az új, a szocialista termelés ütemét irányító operatív műszaki vezetést. A dolgo­­zók kezdeményezésének a felkarolásával és hasznosításával kell megteremteni a tapasztalatokban gazdag mezőgazdasági gépgyártást, amely képes kielégíteni mind mennyiségi, mind minőségi szempontból a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság minden követelményét. A feladatok megoldására legid­etle­­nebb segítséget jelenti a Szovjetúnió fejlett mezőgazdasági gépgyártása tapasztalatainak hasznosítása, az az állandó tá­­mogatás, amelyet nap, mint nap kapunk baráti támogatónktól, a nagy szovjet néptől. A gépgyártás-tervezés és a gépállomások szoros együttműködésének megteremtésével fejlesszük tovább a mezőgazdasági gépgyártást A Népszava­ szerda előadója, Moharos Dániel (EMAG) hangsúlyozta, hogy Pár­tunk II. Kongresszusa félreérthetetlenül meghatározta népgazdaságunk és ennek ke­retében a mezőgazdasági gépgyártás dolgo­zóinak feladatait. — A hatalmas feladatok teljesítésének el­engedhetetlen feltétele munkánk eddigi hi­báinak, hiányosságainak feltárása, a hibák forrásában való megszüntetése — mondotta az előadó. Ez viszont csak akkor lehetsé­ges, ha a gyártás közben és felhasználás közben szerzett tapasztalatokat hasznosítjuk. Az eddiginél szorosabbra kell fűzni az egyes részlegek egymás közötti kapcsolatait — folytatta az előadó. Megengedhetetlen az olyan helyzet, mint amilyen a kombájn­gyártásnál áll fenn. A Gépkísérleti Intézet egyáltalán nem bocsátotta a gyártó üzem rendelkezésére a gyakorlati tapasztalatokat, így a gyár az újabb szériáknál nem tudja hasznosítani a géppel dolgozók javaslatait, észrevételeit A laza kapcsolat miatt, a szerkesztési iroda felé sem jutnak el időben a gyakor­latban felmerülő hibák. Az üzemek nem közlik észrevételeiket a szerkesztéssel. Még az elmúlt évben készítettük el az egyik új gép prototípusának rajzát — mondotta Vodnyászki Rudolf (Mezőgépszerkesztő Iroda). — A Mosonmagyaróvári Gépgyárból a napokban kaptunk értesítést, amelyben közlik a gép kipróbálásának időpontját. El-Dobkosarak regenerálása Uhcsii János (Tiszaszentimre) újítása a dobkosarak regenerálása. Az újító a kopott dobkosarak szélére a kopás mértékének megfelelő vastagságú vaslécet erősít, olyan elhelyezéssel, hogy a dob méretei ne tor­zuljanak. Az erősítést süllyesztett csava­rozással, vagy oldalhegesztéssel oldja meg az újító. Képzelhetetlen, hogy többszáz alkatrészből álló gépnél ne forduljon elő konstrukciós* vagy egyéb hiba — amit viszont a gyárs nem jelentett a szerkesztőirodának. Grábner József (EMAG) hangsúlyozta, hogy a szerkesztőiroda feltétlenül kísérít figyelemmel a szériagyártást, legalábbis a beinduláskor, így közvetlenül tapasztalhat­ják a szerkesztés dolgozói a gyakorlatbani felmerülő hibákat, amelyeknek megoldásait a további gyártásrajzokon már módosíthat­­ják. A szerkesztési irodák legfontosabb fel­­adata, mondották a Népszava-szerda részt­vevői, hogy könnyen áttekinthető, hibamentes rajzokat adjanak az üzemeknek. De különös gondot kell fordítani az alkatrészjegyzékek teljességére. Általában a szereldékben derül csak ki, hogy egy-egy alkatrész hiányzik, mert kimaradt a jegyzékből. Általános tü­net, hogy a szerkesztési irodák, részben a megfelelő gyakorlati tapasztalatok hiányá­ban, részben a megszokott és régi módsze­­rekhez való ragaszkodás miatt, feleslegesen finom mérettűrési határokat szabnak meg olyan alkatrészeknél is, amelyeknél teljesen­ felesleges a századmilliméteres pontosság.

Next